Észak-Magyarország, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-16 / 13. szám

ÉSZAK-MAG YARORSZAG 4 1981. jonuar i6., pernek Tételek a hirdetőtáblán Indexek, indexek ... és megint. egyetemi tanárral a matematika Vizsgaidőszak. Bent va­gyunk a közepében. Kará­csony előtt kezdődött, s be­lenyúlik a februárba. Az egyetemista az elsők közölt jegyzi meg, életveszély elke­rülendő, arra mindenképpen vigyázni kell, hogy egy idő­ben ne legyen három elégte­len osztályzata. Ilyenkor va­lamit halaszt, uv-jegyet vá­sárol (színe, ára azon mú­lik, hányadszor fut neki a vizsgának), és nekigyürkő- zik. Aki erről megfeledke­zik, az bizony nem sokáig koptatja az egyetem kocka­köveit ... Szerda — vizsganap. Az első évfolyamnak matemati­kából. Tizenöt éve az első matematikavizsga mindig írásbeli vizsga. Dr. Vincze Endre, a matematikai inté­zet vezetője azzal kezdte a beszélgetést — kollégái még javították a vizsgadolgozato­kat —, hogy a hallgatók tu­lajdonképpen már tudják, hogyan sikerült. Ök nem, a hallgatók igen. Az írásbeli 120 perces, de az első 60 perc elteltével az intézeti hirdetőtáblára kiteszik a megoldásokat, jelzik az ér­tük járó pontokat, s részle­tesen ismertetik, mihez, mi­lyen jegyhez elégséges a megszerzett pontszám: Szóval, tíz és fél tizenegy között kellett volna lencse­végre kapni az érdeklődő­ket, akkor mindenki ott to­longott, számolt, osztott, szorzott... Ha négyszáz hall­gatót nem is, de kettőt-hár- mat • folyamatosan megles­hettünk, kihallgathattunk mi is. Előkerültek a ceruzák, a papirlapocskák, s ahogy pél­dáról példára haladtak, úgy komorultak, vagy vidultak fel az arcok. — Sikerült? Szőke, magas fiú kapható a válaszra. „Ha jól számolt — mondja —, akkor egy pont hiányzik a négyeshez. Mert huszonegy mindenkép­pen megvan”. Kap is érte néhány elismerő oldalpillan­tást, a tábla előtt sorakozó sorstársai közül — éppen — senki sem büszkélkedhet ha­sonlóval. ök — úgymond — talán a kettest __ T apintatlankodni nem il­lik, így hát ismeretlen is­merősöm faggatom tovább, azért az egy hiányzó pontért hajlandó lenn^-e szóbeliz­ni? Á válasz igen. Az indok egyszerű, az ösztöndíjhoz pont a négyesre lenne nagy szüksége, s talán érdemes megkockáztatni is, mert az évKözbeni zárthelyik is e két jegyből születtek ... Majd szorítok — mondom, mert így írja elő az íratlan egye­temi illemkódex. Dr. Vincze Endre profesz- szorral viszont már nagyon is konkrét dolgokról beszél­gettünk. A szobában nagy halom index. Az intézetben ugyanis azt vallják: a hall­gató tiszta lappal indul min­.. Dr. Vincze Endre intézetvezető vizsgákról beszélgettünk. den vizsgán. Az írásbeli utá­ni eredményhirdetésen — ez egyébként szerda délutánra esett — megajánlják a je­gyet, de ha valaki jobbat szeretne, szóbelizhet. A le­hetőséggel igen sokan élnek, általában húsz százaléka a hallgatóknak, s házi szabály az oktatók között; jegyet fel­felé lehet javítani... Min­denesetre az írásbeli híve, a- hallgató arra válaszol, azt a példát oldja meg, amit tud. Negatív pontok pedig nin­csenek. A lehető legnyugod­tabb körülmények között dolgozhatnak. Az eredmény persze sok mindentől függ, tehetségüktől, felkészültsé­güktől... szorgalmuktól... — Milyen volt a feladat­sor? — Nehéz. Ez igaz. Az el­sősök először vizsgáztak ma­tematikából és ez mindig nehéz. Többek között azért is, mert ők még nem tud­ják, milyen a mérce. És hát attól is függ az eredmény, hogy elég nap állt-e rendel­kezésükre a felkészüléshez, s fáradtak-e már? Azt hiszem, ez most jó időpont volt... — Az elsősökről persze vannak más tapasztalataik is. ... — Rendkívül különböző a felkészültségük a hallgatók­nál*. Nem jobbak, s nem sokkal rosszabbak, mint a sokéves átlag. 1 De mintha érezni lehetne már matema­tikatanításunk bizonytalan­kodásait ... És az az igaz­ság, hogy a tanköröd is kü­lönbözőek. Volt tankör, ahol a vizsgára való felkészítő foglalkozás negyedik órája után is voltak kérdések, s volt. amelyiken a tanáron kívül, két hallgató jelent meg ..., A hallgató szorgal­ma fontqs! 1 — Használhatnak számító­gépet a vizsgán? — Ha akarnak. >De azt hi­szem, a közvélemény sok­ban eltúlozza — és a mate­' matikatanításunk is — en­nek a jelentőségét. Az elve­ket kell ismerniük elsősor­ban, a numerikus számolás nem okozhat gondokat. Itt nem... A számítógép, ame­lyik függvényekkel is dolgo­zik, drága ... és a melléütés veszélye is nagyobb. A té­vedés lehetősége. A számító­gép egy praktizáló mérnök­nek hasznos, aki hozzávető­legesen kontrollálni tudja az eredményt... Az első félévben heti nyolc óra matematikát tanulnak az egyetemen. Alaptantárgy. Mumustantárgy. Bár, lehet, hogy így kemény a fogal­mazás. De hát a matematiká­ra szükség van. Itt szükség van ... Hogy is mondta a professzor? Ha egy híd ösz- szedől, már részletkérdés, hogy az elmélet volt e hi­bás, vagy a számításba csú­szott baki... Mire e sorok megjelennek, már az első szóbeli vizsgán is túl vannak. Néhány elég­telen osztályzat is feljebb kerekítődött. Ha a félévi ’ munka alapján volt remény, hogy megtanulhatta az anya­got, s bizonyítottak. A kö­vetkező matematika-vizsga- nap egyébként I9-e lesz..« Vizsgaidőszak van. Csntorás Annamária Fotó: Szabados György Kólótábor Pécsett Ötnapos kólótábort rendez január 28-a és február 1-e között Pécsett a Baranya megyei Tanács művelődés­ügyi osztálya, a Baranya megyei Népművelési Tanács­adó,' a Pécsi Ifjúsági Ház, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége és á Pécsi Tanárképző Főisko­la Baranya Táncegyüttese. A tábor célja megismertetni a részvevőket a magyaror­szági délszlávok táncaival, zenéjével, népviseletével és népszokásaival, lehetőséget biztosítani az e lémák iránt érdeklődőknek a találkozás­ra, valamint a hazai délszláv együttesvezetők részére biz­tosítani a képzést és to­vábbképzést. Az ötnapos tá­bornak a. Pécsi Tanárképző Főiskola biztosít otthont. A programban- tíz elméleti előadás, illetve konzultáció, valamint tánctanulás szere­pel, az esti órákat pedig koncertek, illetve táncbemu­tatók töltik ki. A vállalati művelődési bi­zottságok tevékenységéről, a közművelődési törvény vég­rehajtásának gyakorlati ta­pasztalatairól lesz szó ma, január 16-án délután azon a tanácskozáson, amelyet a Borsod megyei. Tanács, az SZMT, a TIT és az MTESZ megyei szervezete közösen rendez meg Miskolcon, a me­gyei könyvtárban. Minde­nekelőtt azt vizsgálják meg, hogy a különböző szerveze­tek miként tudják összehan­golni törekvéseiket a műve­lődési alkalmak megterem­tésében. A különböző szer­vezetek általános feladatain kívül a művelődési bizott­ságok munkájáról is szó lesz. így például a Borsodi Vegyikombinát, a Borsodi Szénbányák Vállalat, a mis­kolci üveggyár és a Nehéz­ipari Műszaki Egyetem mű­velődési bizottságainak tevé­kenységéről hangzanak el előadások. Madame Odette visszaemlékezik „Mindenki meghalt” — mondta Odette-nek — „az egész életem csak halottak­ból áll...” De azért mindig akadtak férfiak, mindig - új férfiak, akik felbukkantak az életében. Az erőteljes olasz sztár, Raf Valloné volt az egyik. „Még Hugh Curnow, életében” — mesélte Odette Miron —, „akarta Raf Val­loné elcsábítani”. H% egy hatvanas nő vi­szonyt kezd egy negyvenes férfival, abban az első pil­lantásra van valami vissza­taszító. Egy olyan hivatás­szerűen szép nő számára, mint Marlene Dietrich is, bók, jó megjelenésének és nem elhanyagolható attrak- tivitásának a bizonyítéka egy olyan férfi érdeklődése, aki minden ujjára tíz nőt kap­hat. ' „Egy vacsora alatt a bal oldali szomszédja volt, és aszerint, amit a Madame ne­kem elmesélt, az olasz he­vesen beleszeretett” — mond­ja Madame Odette. — „Én tudom, milyen bájos tud lenni, ha súlyt fektet rá ...” Időzzünk el egy pillanat­ra, mielőtt követnénk Raf Vallonéhoz Rómába, művé­szien megtartott szépségénél, melyről senki nem tud au- tentikusabban tájékoztatni, mint Madame Odette. Hatvan—negyven „Marlene Dietrich soha nem vetette volna alá ma­gát plasztikai műtétnek!” — kezdi. — „Ez nem az ő stí­lusa egyáltalán — nem, ő úgy beszélt az öregedésről, mint egy megmásíthatatlan dologról, mely természetes — és humorral ...” Ha fürdőit, nem rejtőzött el Odette elöl, ellenkezőleg. „Ha mellette álltam, hogy bebugyoláljam a fürdőköpe­nyébe, nyugodtan szemlélte magát a tükörben, és azt mondta: „Nézze csak meg, hogy nézek ki. Mint egy öreg, hervadt tyúk! Egészen ráncos vagyok”. „És azután — ' mondta Odette csodálattal —, a Ma­dame nekiállt, hogy ismét Marlene Dietrich és Raf Válton« A szovjet színház a statisztika tükrében Georgij lvanovval, a Szov­jetunió kulturális miniszter­helyettesével készíteti inter­jút az APN tudósítója. — A Szovjetupió népgaz­daságának fejlesztése 1976— 1980-as főirányai a többi kö­zött leszögezték azt, hogy a művészetek szerepét tovább kell növelni, erősítem keli a kultúra anyagi alapjait. Mi történt és mi történik e te­rületen a színház vonatko­zásában ? — A Szovjetunióban je­lenleg körülbelül hatszáz színház — köztük 170 gyer­mek- és ifjúsági társulat — működik. A színházak háló­zata állandóan bővül. Az utóbbi öt évben 30 új szín­ház nyílt, egy sor színház pedig új, korszerű épületet kapott. Moszkvában például meg­nyílt a Drámai Stúdiószín­pad, új otthont kapott a vi­lágon a maga nemében egye­dülálló Zenés Gyermekszín­ház. A közeljövőben új épü­letbe költözik a Taganka, valamint a Durov Állatszín­ház. Megkezdik a „Romen” cigányszínház és az Operett- színház kibővítését. A nagy lakótelepekkel beépített ke­rületekben egy sor fővárosi színház fiókszínházakat nyit, amelyek kiegészítő lehetősé­get nyitnak meg mind a né­zők, mind a művészek szá­mára. Űj színházi épületeket emeltek Vlagyivosztokban, Vologdában, Orjolban, Tomszkban, Vorosilovgrád- ban, Taskentben, Rigában és más városokban. Jelenleg 58 színházi építkezés folyik. Ez persze anyagi eszközö­ket igényel, mégpedig nem is keveset. A színházművészet fejlesztésére szánt állami előirányzatok évről évre nő­nek. Csak a színházak dotá­lására fordított összeg 35 millió rubellel nőtt egy öt­éves tervidőszak alatt. Ez­zel kapcsolatban hangsúlyo­zom azt, hogy a szovjet színházakat nem fenyegeti pénzügyi csőd. Kultúrpoliti­kánk nem pusztán kereske­delmi célokat követ, a leg­főbb „nyereség” a lakosság növekvő szellemi szükségle­teinek mind teljesebb kielé­gítése. — Színházaink 1979-ben több mint 280 ezer előadást »■szép, fiatal lányt-» csinál­jon magából”. „Mesés kül­sejének titka — egy átlátszó ragasztópapír! Ezzel fel- és lehúzta a fejbőrét, míg min­den ránc el nem tűnt! A ra­gasztópapírt a haja alá rej­tette. és vastag alapozó sminket tett az arcára, és semmi mást, én mondom!” Mivel mindig sietett — mondja Odette —, előfor­dult, hogy a smink alatt lát­hatóvá vált a ragasztópapír. „A barátai, akik mindig kíváncsiskodtak, néha bizo­nyára meglepődtek, de egyik sem volt olyan tapintatlan, hogy észrevegyen valamit is. Én sem mertem soha any- nyira bizalmas, lenni, hogy szóljak róla(.: Este. mikor Marlene visz- szavonult, letépte a ragasz-, tópapírt, és ez ismét egy pár szál hajába került. „Mindig az volt a benyomásom, hogy egy rosszul megkopasztott tyúk áll előttem!” — mond­ja nevetve Odetté. „Ugyanis már nem sok haj volt a fe­jén. és az is nagyon vékonv — ezt jól elrejtette a paró­kái alatt. Egy fél tucat volt neki. mindegyik egyforma volt. halvány hamuszőke, egy londoni fodrász készítette őket. aki mindig felfrissítet­te aztán ...” Marlene igazán szívtelenül kezelte a parókáit, elhajítot­ta valahová, ha hazaért, az­után mindenfelé , Kereste. „Néha az ágy alatt vagy bú­tordarab mögött találtam meg a parókáit!” De térjünk vissza Raf Val­lonéhez, aki olasz tűzhányó módjára ostromolta virág­tartottak, amelyeket majd­nem 120 millióan néztek meg. A drámai, a zenés, a<* ifjúsági és a bábszínházak­ban évente körülbelül há­romezer darabot visznek színre — hazai és külföldi klasszikusokat, mai szovjet és külföldi drámaírók mü­veit. Évente ötszáz új szín­padi művet mutatnak be. — Vannak-e meghatáro­zott kritériumai a műsorpo­litikának? — Feltétlenül. Fellépünk azért, hogy az -előadások szellemileg gazdagítsák a né­zőt, a bélié, a népek barát­sága, a népek közötti köl­csönös megértés ügyét szol­gálják. Ezért kategorikusan ellenezzük a háború, a faj­gyűlölet, a szadizmus, a por­nográfia propagandáját... Ezeken az alapelveken nyugszik a más országokkal folytatott kulturális cserénk is. — Jellemezze az öntevé­keny művészi alkotómunka méreteit, arányait! — Az alábbi számadatok segítségével úgy hiszem, ké­pet alkothatunk erről. Csak a Kulturális Minisztérium és a szakszervezetek klubjai­ban több mint 800 ezer mü- vészkollektíva tevékenykedik — színjátszó, zenei, tánc­csoportok, kórusok stb. Éven­te mintegy hatmillió hang­versenyt és előadást tarta­nak, melyeket több mint 700 millióan néznek meg. Az öntevékeny művészeti mozgalom szilárd anyagi bá­zisra támaszkodik. Az álla­mi és szakszervezeti szervek, a vállalatok díjmentesen ter­meket, kultúrházakat, klubo­kat, hangszereket, jelmeze­ket, felszereléseket biztosíta­nak, módszertani és műsor- politikai irodalmat adnak. Az öntevékeny művészeti mozgalmat nagymértékben segíti sok ismert művész, al­kotói közösség, melyekben zeneszerzők, írók, képzőmű­vészek dolgoznak. — Országunkban sok kul­turális szemle és fesztivál van, melyek a kulturális élet nagy eseményei. Mel­lesleg a legjobb műkedvelő színházak, együttesek, kóru­sok művészi színvonala csak kevéssel marad el a hivatá­sosakétól. gal, édességgel és levelekkel, mígnem Marlene azt mond­ta Odette-nek: „A hét végén Rómába utazom, különben még megbolondul nekem”. Marlene Dietrich csengőén kacagott, mikor arról mesélt a bizalmasának, Odette Mi- ronnak, hogyan zajlott le a Raf Vallonéval töltött sze­relmi hétvége. „Tehát megérkeztem Ró­mába, ragyogó arccal állt a repülőtéren, virággal, egy igazi,férfi ...” Raf .Vallonét az ötvenes években világhírűvé tette a Silvana Manganóval forga­tott „Keserű rizs” című film, Curzio Malaparte „T:«;>ott Krisztusa” és Marcel «ft..-né „Thérese Raquin”-je. tf.asz- szikus római arcú őstehetség volt. aki jogot és filozófiát tanult, majd elősző)' labda- rúgósztár lett; Párizsban hellyel-közzel színházban is játszott. „Elvitt a lakására” — ma­gyarázta Odette-nek —. „azt hittem, kettesben leszünk .. Mindez 1'966-ban, esetleg 1967-ben lehetett. Madame Odette már nem tud ponto­san visszaemlékezni az év­számra. de . azt tudja, nogy akkor már Marlene utolsó szeretője, t-lugh Curnow megvolt — csak éppen Auszt­ráliában. És Madame Dietrich „tel­jesen megzavarodott” a Raf Vallone-ügytől. melybe ..in­kább akaralu ellenére keve­redett, 'annak viharos ost­romlása miatt.” (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom