Észak-Magyarország, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-01 / 1. szám

A7 MSZMP BORSOD-AB AÜ.I-ZEMPLCN MEGVET BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVII. évfolyam, 1. szám Ára: 1,80 forint Csütörtök, 1981. január 1. Boldog új esztendőt kívánunk! A japán kormánvfő "zenede OLETARJAÍ, EGYESOUET0C] Gyökeres változásokat kö­vetelt Olaszország és az olasz társadalom vezetésében En­rico Berlinguer, az Olasz Kommunista Párt főtitkára. A l’Unitá hasábjain szerdán megjelent újévi üzenetében Berlinguer olyan kormány megalakítását sürgette, amely­nek politikáját az Olasz Kommunista Párt határozza meg. A főtitkár azokhoz intézte üzenetét. akik eltökélték: „szemernyit sem engednek a terrorista támadásokkal és zsarolással szemben”. Ber­linguer ismételten megállapí­totta : a kereszténydemokrá­cia már nem képes kormá­nyozni. vezetni Olaszorszá­got. A botrányok sorozata azt vonta maga után, hogy „a kereszténydemokrácia egész hatalmi rendszerének védelmére” kényszerült. A terrorizmussal szemben pe­Képiinkön: esti fényárban úszik a Leninváros tér­ségében épült Tiszai Köolajfinomitó. Az új üzem, melynek az idén tartották avatási ünnepségét, évi 3 millió tonna kőolaj feldolgozására alkalmas. Az ötödik ötéves tervben átadott új Tiszai Hőerőmű innen kapja a fűtőolajat, a TVK olefingyára pe­dig a vegyipari benzint. Az itteni beruházások, fejlesztések is példázzák a most zárult tervidő­szakban megyénk területén megvalósított iparfej­lesztést, amelyről lapunk 3. oldalán képes össze­állításban számolunk be. Japán a nemzetKözi hely­zet viharos változásai elle­nere a lövőben változr' inul a béke és a stabilitás 'enn- tartásán óhajt fáradozni, mivel eddigi gazdasási sike­reinek a záloga is a békés tevékenység volt — jelentet­te ki újévi sajtónyilatkoza­tában Szuzuki Zenko kor­mányfő. A miniszterelnök szerint crszága ezután sem vá«!aibr.t '-elentősebb katonai ret a nemzetközi poron­don. Ehelyett minden tőle mestesz hogy elmé- Ivúse mind a gazdaság-mű­szaki mind pedig a politikai ’ellem" pevüttműködés* a fej­lett tőkés országokkal Ismé' szükségesnek tartot­ta annak hangoztatásai hogy a hivatalos Tokió diplomá­ciájánál; gerincét az Esve- sült Államokkal való szoros és érett” kapcsolatok alkot­ják. Ezek feilesztése cél’óból mielőbb fel kívánja venni az érintkezést az új Reagan- kormányzattal. Kibővített műszaki-gazda sági konferenciát tartottak az óesztendő utolsó napján a Lenin Kohászati Művek­ben. A tegnap délben sorra került, az 1980. évi munkái értékelő tanácskozáson Móré Lajos, az LKM szakszerve­zeti bizottságának titkára köszöntötte a résztvevőket, köztük dr. Ladányi Józsefet., a Borsod megyei Tanács el­nökét, Újhelyi Tibort, az MSZMP Borsod megyei Bi­zottságának titkárát, Drótos Lászlót, a Miskolci városi Pártbizottság első titkárát, Tóth Józsefet, a Szakszerve­zetek megyei Tanácsának vezető titkárát. A műszaki-gazdasági kon­ferencián dr. Szeppelfeld Sándor, az LKM vezérigaz­gatója értékelte a vállalat ez évi tevékenységét. Elmondta, hogy jó közepes évet zárt az LKM 18 ezer fős kollektívá­ja. Hangsúlyozta, hogy a ter­melési, kiszállítási előirány­zatát a nagyüzem teljesítet­te, ugyanakkor sok, főként külső tényező hátráltatta a korábbi éveiéhez hasonló na­gyobb eredmények elérését. A külső tényezők között em­lítette a tőkés piacokon ta­pasztalt pangást, a kohásza­ti termékek iránt megnyil­vánult igen alacsony keres­letet, amely fékezte a dol­lárelszámolású expert tíina- mizmusát­A vezérigazgató elismerés­sel szólt arról a nagyszerű helytállásról, amit a kombi­nált acélmű beruházásánál az LKM munkás- és műsza­ki kollektívája kezdettől fog­va tanúsított. Ez végül is azt eredményezd«, hogy az 1980 végéig előirányzott 7,5 milliárd forint értékű beru­házást határidőre, jó minő­ségben befejezték, november 6-án megtörtént az első csa­polás és eddig 5 ezer tonna acélt legyártottak. Az ez évi feladatokról szólva dr. Szeppelfeld Sán­dor aláhúzta: a VI. ötéves terv' első esztendejében a legfontosabb tennivaló a mi­nőség további javítása, az értékesebb kohászati termé­kek , termelésének növelése. Ez reális célkitűzés, hiszen a jobb munkához rendelkezés­re állnak a megfelelő tech­nikai-műszaki feltételek. Az 1981. évi feladatok között említette az acélmű beruhá­zásának tervszerű folytatását. Jóllehet, az eredeti program szerint az acélműnek 1983. közepére kell elkészülnie, megvan a lehetőség arra, hogy ennél lényegesen ko­rábban teljesítsék a még hátralevő, mintegy 2.5 mil­liárd forint értékű beruhá­zási feladatot. A tanácskozáson Újhelyi Tibor, a megyei pártbizott­ság titkára a megye és Mis­kolc város pari-, állami és társadalmi szervei nevében köszöntötte a résztvevőket, rajtuk keresztül az LKM egész kollektíváját. Elisme­réssel szólt a diósgyőri ko­hászok egész érd munkájá­ról, külön kiemelve a nagy- beruházás megvalósításában elért eredményeket. A me­gyei pártbizottság titkára vé­gezetül további eredményes munkát kívánt az LKM egész kollektívájának az 1981-es esztendő nem köny- nyű gazdasági céljainak va­lóra váltásához. Gyarapodtunk, gazdagodtunk nyilatkozatok Gyökeres változásokat az olasz társadalomban üsevi dig a kereszténydemokraták; a kormány bizonytalan és következetlen magatartást ta­núsít. Éppen szerdán vált isme­retessé. hogy Arnaldo Forla- ni kabinetje engedett a ter­roristák követelésének és a Szardínia szigetén levő hír­hedt l’Asinara börtönből el­szállították az utolsó „politi­kai” foglyot is — azaz a ter­roristákat, köztük a „Vörös brigádok” terrorszervezet né­hány vezetőjét. A börtönt a kormány gyakorlatilag be­zárta és helyén ..börtönfar­mot” kíván létrehozni. Forlani miniszterelnök to­vábbra is azzal magyarázko­dik. hogy a börtön bezárá­sának gondolata már hosz- szabb ideje megfontolás tár­gya és azt állította, hogy kormánya nem engedett a terroristák követelésének. A l’Espresso című hetilap­hoz kedden fényképfelvétel érkezett a december 12-én elrabolt Giovanni d’Urso- ról. A fényképen a magas rangú kormánytisztviselő nyakában tábla lóg: felirata követeli l'Asinara bezárását. A mellékelt üzenet szerint d’Urso-t csak addig tartják fogva, amíg befe’»Ak ..tár­gyalását”. Az új év küszöbén A z XÍVöO-as naptári az asztalfiókunkba tet­tük. Búcsúzunk az óévtől, s köszöntjük az újat. Egy esztendőt magunk mö­gött hagyva, szinte belső kényszert érzünk, hogy számvetést készítsünk. Jó­ról és rosszról egyaránt. E számvetést elvégzi az egyes ember és elvégzik az ország vezetői. Ilyenkor végiggon­doljuk családunk, környe­zetünk, hazánk sorsának alakulását, és előretekin­tünk. Az elmúlt esztendő bő­velkedett az eseményekben. 1980 márciusában ülésezett az MSZMP XII. kongresz- szus.a, júniusban az urnák elé járultunk, hogy megvá­lasszuk azokat, akik az or­szággyűlésben és a taná­csokban képviselik érde­keinket. December közepén a szakszervezetek XXIV. kongresszusára került sor. Jelentős a hátunk mögött hagyott esztendő olyan szempontból is, hogy a szá­munkra igencsak nehéz, kedvezőtlen világgazdasági helyzetben befejeztük az V. ötéves tervünket. És hogy egy ilyen nehéz helyzetben mondhatjuk ezt ki, az an­nak köszönhető: a világgaz­dasági változásokkal és a hazai követelményekkel összhangban volt erőnk népgazdasági, iparági és vállalati méretekben alapo­san elemezni, menet közben újraértékelni, és ahol kel­lett, módosítani gazdaság- politikai gyakorlatunkat. Főleg a tervidőszak máso­dik felében, s az 1980-as esztendőkben a gazdasági egyensúly javulása érdeké­ben tett intézkedések, 'a ta­karékossági rendszabályok, a munka hatékonyabbá té­tele, az új szabályozórend­szerek beépítése mérhetően pozitív folyamatokat indí­tott el. A Központi Bizott­ság 1980. december 2-i ülé­séről kiadott közleményből idézve: eredmények szület­tek a termelési szerkezet korszerűsítésében, a mun­kaerő-gazdálkodásban. Le­küzdöttük az elmúlt év igen szeszélyes időjárási viszon­tagságait, s így a mezőgaz­dasági termelés növekedése megközelítette a tervezett 5 százalékot. Hogyan voltunk érre ké­pesek? Ügy, hogy mind több vállalat és szövetkezet alkalmazkodott szorgalma­san a gazdálkodás nehezebb feltételeihez, a mezőgazda­ságban dolgozók mellett ki­vették részüket a nehéz be­takarítási munkákból az ipari üzemekben tevékeny­kedők is. Ügy, hogy tovább folytattuk a párt bevált gyakorlatát, a tervidőszak minden egyes évében őszin­tén és nyíltan tájékoztattuk népünket gazdasági helyze­tünk alakulásáról, eredmé­nyeinkről és gondjainkról. Dolgozó népünk pedig _ a párt őszinte és nyílt politi­káját tettrekészséggel. jobb, fegyelmezettebb. hatéko­nyabb munkával honorálta, így aztán most, 1980-tól. az V. ötéves tervtől búcsúzva sommásan úgy köszönhe­tünk el: a tervciklusban a vártnál nehezebb feltételek között, sok erőfeszítés és ál­dozatos munka nyomán to­vább haladtunk, bővültek és korszerűsödtek a szocia­lizmus anyagi-műszaki alap­jai emelkedett az életszín­vonal, javultak az életkö­rülmények.- Öt év alatt a nemzeti jövedelem 19—20, az ipari termelés 21—22, a mezőgazdasági termékek termelése 13—14, a lakossá­gi fogyasztás 14 százalékkal növekedett. És milyen lesz az új esz­tendő, mit tartogat szá­munkra a VI. ötéves terv? Az 1980 decemberi ország­gyűlés után, ahol elfogad­ták a Magyar Népköztársa­ság VI. ötéves tervét és az 1981. évi állami költségve­tést — erre már könnyen tudunk válaszolni. Gazdaságpolitikánk fő irányvonala a hatékonyság és a versenyképesség növe­lésére, a minőségi tényező­kön alapuló, intenzív fejlő­dés kibontakoztatására irá­nyul. Ez alapozza ugyanis meg a népgazdasági egyen­súly megszilárdítását, és to­vábbi fokozatos javítását, a lakosság életszínvonalának megőrzését, az életkörülmé­nyek — lehetőségekhez iga­zodó — javítását. Más szó­val, 1981-ben és a VI. öt­éves tervben is még nehéz lesz, a régebben megszokot­takhoz viszonyítva lassul a fejlődés, az előrehaladás. S hogy ez így van és lesz az elkövetkezendő években, azt tőlünk független tényezők diktálják. A világpiaci árak évek óta tartó gyors emel­kedése legerősebben az olyan országokat sújtja, mint ha­zánk, ahol kevés a nyers­anyag, a fűtőanyag. De úrrá tudunk lenni ezeken a ne­hézségeken. Kidolgoztuk minden nehézséggel számoló tervünket, amelyről a Ma­gyar Tudományos Akadé­mia elnöksége a következő­képpen nyilatkozott: „A ma­gyar népgazdaság és a vi­lággazdaság mai helyzeté­ben a terv egészében ki­válóan jelöli ki a központi feladatokat, újszerűén ala­kítja a célok és eszközök rendszerét. A terv sok szem­pontból újszerű, új fejezetet nyit a hazai tervezés törté­netében.” Igen, van jó tervünk az idei és az elkövetkezendő esztendőkre, van jó törvé­nyünk, amely az előrehala­dást ígéri. Olyan tervünk van, amely az MSZMP XII. kongresszusán elfogadott határozatokban foglalt tár­sadalmi és gazdasági célok megvalósítását szolgálja. De hogy a tervből, a törvény­ből realitás legyen, kint-k- kinek a maga posztján job­ban, eredményesebben kell dolgoznia. Minden ember­től. minden kéztől többet vár a társadalom. Az irá­nyítás posztján tevékeny­kedőktől azt, hogy értelmes, hasznos, produktív munka- alkalmat biztosítsanak min­den dolgozónak. A munkás­tól pedig, hogy legjobb tu­dása szerint dolgozzon a munkaidő első percétől az utolsóig. Békés, de nehéz eszlen- druai búcsúzunk. mi a nehézségeket il­leti. 1981-ben sem lesz másképp. De vál­laljuk ezeket a gondokat, mert túljutva rajtuk, tnég nagyobb lehet az örömünk esztendő múlásával. Ami oedig a békét illeti, azt kí­vánjuk, adattassék meg oinden népnek szerte a • ’*-V4n. Fodor László

Next

/
Oldalképek
Tartalom