Észak-Magyarország, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-11 / 290. szám

1980. december 11., csütörtök É5ZAK-MAGYARORSZAG 5 fiz ózdi laras ot eve Frissen fordított barázdá­kat takar a most leesett hó a magas partoldalban, az ekével rótt sorokat aggódó tekintetek követik. mert szinte alig hihető, hogy ilyen 'meredeket bejárhat a gép. Az efféle dombokat már ugyan­csak jókora hegynek tisztel­né az alföldi ember. Itt vi­szont a tisztelet annak jár ki. aki most az ekét vontató erőgépet, nyáron és ősszel pe­dig a kombájnt irányítja a változatos domborzatú tájon. Ez a vidék történelme so­rán nemigen adott gazdag termést könnyű munkáért cserébe. A félszáz ezernél több lakosi számláló ózdi já­rásban nem is a mezőgazda­ság. hanem az ipar ad el­sősorban megélhetést a la­kosság többségének. Az ipar. a bányák, üzemek fogadják be a munkaképes korúak 60 százalékát. így ma már mindössze 3—4 ezren kere­sik csak a kenyerüket a ne­hezen művelhető földeken tiszteletet érdemlő, áldozatos munkával. Néhány ezer em­bernek pedig a kereskedelem és a szolgáltatás ad mun­kalehetőséget. Majd minden családban van legalább egy bejáró, na­ponta ingázó családtag, akit a szakmája a bányához vagy az ipari üzemekhez köt. Azoknak, akik városi mun­kahelyekről járnak haza, már otthon is más igényeik vannak. Számukra nem dísz, vagy a szomszédok irigysé­gét élesztgető cifraság a drága, szép bútor, a csem- pézett fürdőszoba, vagy a könyv, hanem igényesebb életük fontos kelléke. JAVULTAK AZ ÉLETKÖRÜLMÉNYEK Dr. Váradi Gyula, az Óz­di járási Hivatal elnöke jól ismeri a községekben élő családok sorsában végbe­ment változásokat: — Nekünk ezekkel az igé­nyekkel mindinkább számol­ni kell — mondja —, a la­kásépítéshez telkeket, min­den településen jó egészség, ügyi ellátást, korszerű gyer­mekintézményeket kémek a községek lakói. A járásban évenként 250—300 családi ház épül magánerőből. A most befejeződő ötéves terv fejlesztési célkitűzései köz­vetlenül, vagy közvetve mind a lakosság életkörülményei­nek javítását szolgálják. A fejlesztésre fordítható forin­tokat úgy osztottuk fel, hogy 5 év alatt jobb egészségügyi, szociális, kommunális körül­ményeket teremthessünk a járás lakossága számára. — Ügy érzi, hogy sikerült valóra váltani az öt évvel ezelőtti elképzeléseket? — Rengeteg tennivalónk volt és ebből nagyon sokat el is végeztünk, hadd te­gyem hozzá, hogy az üzemek és a lakosság számottevő tár­sadalmi segítségével. — Ha a számok önmaguk­ban, vagy egymáshoz való hasonlításukban nem is ele­gendőek. hogy öl év líiejlesz- tési munkájáról tárgyilagos és kézzelfogható képet adja­nak, mégis idézzünk néhá­nyat: A 143 millió forin­tos fejlesztési alapból eddig 125 milliót költöttünk a köz­ségek lakói számára igen fontos beruházások megva­lósítására,. 18 millió forint értékű munka húzódik át a VI. ötéves terv első évére. Ezek között van a ' félkész állapotban levő hangonyi négytantermes általános is­kola, Arién pedig egy 50 gyermek számára otthont adó óvoda. Az előbbin már tető is van a másiknak meg csak az alapjai készüllek el. A GYÁR ÉS A LAKOSSÁG EGYÜTT A tervek és az V. ötéves terv végére kialakult fejlesz lések forintban is mérhe'ö különbségére kétféle ma gyarázat is van. az építőim, ri kapacitás és az épiiésh- szükséges anyagok hiánya. Két nagyközség erőtelje­sebb fejlődése (Putnok és Borsodnádasd) viszont az V. ötéves tet’vben is töretlen volt. Putnokon városias la kótelep alakult ki a 290 bá n.v ász lakás •meaépi’ésével (ezek közül 50—60 otthoni csak ezután adnak át) ez zel főként fiatal bányászcsa­ládok lakáskörülményei ol­dódtak meg. Borsodnádasdon a nagy­község vezetői által elmon­dottak igazán meggyőzőek: Az elmúlt öt év sokat adott a nagyközség lakosságának. Megépült 24 új lakás 12 mil­lió forintból és ennek felét a Lemezgyár fizette. Az alag­útzsalus technológiával épült emeletes lakóházak már Bor­sodnádasd új, megújuló ar­cát mutatják. Elkészült a tv-adótorony és így 1980. au­gusztus 20-a óta a 2-es mű­sort is jól látják a község lakói. Mindent társadalmi munkával hoztunk létre, a műszaki berendezéseket ki. véve. A lemezgyáriak beto­noztak, hegesztettek, a la­kosság 2 kilométer utat épí­tett. a hegyen az adóhoz. Murányi Elemér, a nagy­községi pártbizottság titkára egy másik jeles eredményre hívja fel a figyelmet, a já­rásiján elsőként itt valósult meg a kabinetrendszerű ok­tatás. a szaktantermek ki­alakításával. Papp Béla ta­nácselnök és dr. Németh Ta­más vb-titkár szívesen meg­mutatna mindent, amivel 5 év alatt gazdagabbak lettek a nédasdiak. Az új fogorvosi rendelőben röntgen, turbinás fúró, vagyis városi szintű a felszereltség. Azt sem hall­gatják el azonban a község vezetői, hogy a Hódos-pa­takba 1964 óta szennyezett víz kerül a Lemezgyárból. Csak most. sikerült pontot tenni e régi panasz végére: működik már a tisztítómű és az üzemből sem a Hódos, sem a Sajó nem kap szeny- nyezést. Támfal épült a Virág ut­cában sorakozó családi há­zak és az út védelme érde­kében ugyancsak tekintélyes költséggel. Most ezt a mun­kát folytatják a -Rákóczi úti támfal megépítésével. Messze tekintő tervek ke­rülnek szóba és ezek egyik fontos zálogaként a telepü­lés vezetői az Állami Pénz­verde, a Budapesti Minősé­gi Fehérnemű Szövetkezet helyi üzemének bővítését említik. Tény, hogy a mun- káslakás-építési akcióban 60 lakás felépítését. tervezik, hogy két utcában már kor­szerű higanygőzlámpás köz­világítást teremtettek. ORVOSOKAT KERESNEK A borsodnádasdihoz ha­sonló fejlesztésekről a járás sok kisebb településen, ál­modni sem lehet, a legtöbb helyen elégedettek lennének egy kisebb óvodával, korsze­rűbb élelmiszer- vagy ve­gyesbolttal is. Viszont az or­vosi rendelőkről szólva ér­demes egy kicsit elidőzni az egészségügyi ellátásnál, ugyanis az orvosi körzetek közül jelenleg több „gazdát­lanul” üres. Pedig Csokva- ományban. Dédestapolcsáiíy- ban, Sajókazán. Zádorfatván. Doinaházán (még felsorolni is sok) lakás és jól felsze­relt rendelő várja az, orvost. — Nem tétlenkedünk — magyarázza Pallagi István, a járási hivatal elnökhelyette­se —. igyekszünk enyhíteni ezeken a gondjainkon, hogy a körzeti orvosi állásokat mielőbb oetöltúes^ük Az ,V »téves tervben nágv új log »rvosi körzet Közül Re'»-:- Putnokon, egyet-egyel Borsod­nádasdon es Árion alakítót, tunk ki. A harmadik nagy­község. At’ló gondjait közel­ről ismeri ; járási hivatal elnökhelyettese hiszen min­dennap oda jár haza ott la kik A télen)'- mek nincs 'J ivóvize ' -okán .özeiről' visznek haza egv-két lapra valót ínagukkal. A vezeté kés hálózat építése társulá­sos alapon is körülbelül 15 ezer forint megterhelést je­lentene minden családnak. Nagy pénz ez. amire az.on- ban a vízellátás mielőbbi megoldása érdekében szük­ség lesz. HIÁNYZÓ GYERMEK­INTÉZMÉNYEK Az V. ötéves terv első évében is a gyermekintéz­mények számának gyarapí­tása volt az egyik első szá­mú feladat a járásban és az maradt most a bővítések, fejlesztések ellenére a terv­időszak végére is. Jelenleg az óvodás koi-üaknak csak a 46 —48 százalékál tudják fel­venni, vagyis még a felét sem, Ha a VI. ötéves terv­ben Putnokon. Arlón. Doma. házán, összesen 175 gyerek számára felépülhetnek az óvodák, ezzel még mindig csak a megyei átlag alatti, 52 százalékos ellátottságot pályázhatják meg. Ezért tér. ven felüli bővítésekre is gondolnak, amire a járási hivatal terveket ad, ellátja a műszaki ellenőri teendőket. Mindezt társadalmi munká­ban. Dr. Váradi Gyula meg­jegyzi, hogy a lakosság és az üzemek segítségének min­dig nagy szerepe volt a já­rás fejlesztésében. — Nyolc éve indult útjá­ra egy társadalmi munka­akcióra való felhívás Bor- sodnadasdról, nevezetesen a „Három nap a településért” akció. Akkor, az első évben ez pár millió forintot jelen­tett az év végi elszámolás­nál, az idén 25—30 millió forintra tehető a társadalmi I segítség értéke. Ennek része van abban, hogy járásunk minden lakójára 550 forint évi társadalmi munka jut. Számítunk erre a jövőben is a beruházások megvalósítá­sa, illetve az állagmegóvási feladatok során. JAVULÓ SZOLGÁLTATÁSOK A járás községeiben az ál­lami kereskedelem üzletei, az áfész-boltok jobb áruel­látást nyújtanak, mint öt évvel ezelőtt, és ezt sokan elmondták a falugyűléseken is. Ennek ellenére még to­vábbi fejlesztéseket tervez­nek: Hangonyban és Sajóka­zán közművesített telek áll rendelkezésre egy-egy ABC- jellegű bolt megépítéséhez. Csokvaományban a követke­ző években bevásárlóházat építenek. Mindezek együtt a jobb közérzet fontos elemei. ígv alakulásukért csak felelős­séggel lehet munkálkodni, ahogy az ózdi járásban tet­ték. ( Na*}’ József Kísérleti Roll Elkészült a Dunai Vnsinü és a Nyugat-mngyarorsiági Fagazda­sági Kombinát kooperációjában épülő kétszintes kísérleti ház. A korábbi családiház-típusoknál nagyobb alapterület lehetővé te­szi több célú • felhasználását: iker családi ház, vagy vállalatok szociális létesítményeként egyaránt kialakítható. Az elképzelések értelmé­ben az ország egyik legna­gyobb. napi 3006—3500 tonna szén kitermelésére alkalmas almát alakítanak ki Putnok térségében. A terv fontos ré­sze a fejtési mező bővítése, illetve feltárása. Ebből a cél­ból gerincvágattal köti ősz- sze a föld mélyében a put- noki leitős aknát és a mo- csolyási függőleges aknát. A .■-.öz.e! 200Ö méteres távolsá­got 4 méter átmérőjű bá- .1 vatolyosóval győzik le. s két irányból hajtják a vá­gatot. Putnok irányából az akna elövájói haladnak, -'.emben e'ük pedig az ak- lamélvítök dolgoznak. Az ‘lőzetes elgondolások szerint mór ez év szeptemberében meg kellett volna történni az egybenvitásnak. a föld alatti találkozás viszont jócskán késik. A lemaradás oka ezúttal is a rossz geológiai körülmé­nyek. Mint azt Bartók T. Béla. a putnoki vágathajtó csapat vezetője el panaszolta, az utóbbi időszakban vetők­kel szabdalt, homokos, vizes kőzetrétegekben muszáj elő­rehaladniuk. így aztán a ko­rábbi 70 méterrel szemben csak fetényi hosszú folyosót képes a brigád havonta el­készíteni. POSTÁNKBÓL • „SIKER '80” A BARCIKAIAKÉ • LEVELEKBŐL RÖVIDEN ® SZERKESZTŐI ÜZENETEK .4 Magyar Televízió leg­utóbbi „Siker” műsorában ország-világ megtudhatta, hogy az októberben bemuta­tott programokból a nézók szavazata alapján a kazinc­barcikai Telefondoktor nyer­te el a győztesnek járó ,.Si­ker S0” szobrot. Mint a Te­lefondoktor szerkesztő bizott­ságának egyik tagja, 'úgy ér­zen, sem az októberi, sem a novemberi műsorból nem de­rült 1H eléggé — bizonyara a műsoridő rövidsége miatt —, milyen széles körű társadal­mi összefogás kellett ahhoz, hogy végül is a feltaláló Pál Miklós telefondoktora az pgyik győztese lehessen a „Siker” műsornak. Nem derült ki, hogy a város valamennyi or­vosa — legyen az kórházi vagy körzeti orvos —, rala- mennyi gyógyszerésze és gyógyszerész-asszisztense, de legfőképp a 19 94. sz. Gyógy­szertár szocialista brigádtag­jai — milyen nagy lelkese­déssel veitek részt immár két éve az egyes heti műsorok elkészítésében: megírásában, magnóra vételében. Sokan azt mondják, hogy egy három­perces ismerettár jesztő-egész- ségnevelö műsor megírása semmi. Ezt csak az állíthat­ja, aki életében még nem írt ilyet! Egy témáról három percben értelmeset mondani ugyanis sokkal nehezebb, mint másfél órában beszélni róla. Az sem derült ki a műsor­ból, hogy a készülék — az „AU TO DÓK—PM—’80” •— el­készítésében sok segítséget kaptunk Kazincbarcika város nagyvállalatainak, így a Bor­sodi Vegyikombinát, a Bor­sodi Hőerőmű, a Bányagép­javító Vállalat szocialista bri­gádjaitól, illetve a helyi MHSZ-től, a Postától, amit ezúton is köszönünk. Mind­ezek felfedésével nem aka­rom kisebbíteni a feltaláló Pál J&iklós, a városi Vörös- kereszt és a Telefondoktor szerkesztő bizottsági hárma­sának eddig végzett lelki- ismeretes munkáját, de a té­nyek ismerete nélkülözhetet­len ahhoz, hogy teljes képet alkothassunk arról a mun­káról, ami végül is a „Si­keréhez vezetett. És miután ilyen széles körű társadalmi összefogás eredménye, hogy a „Siker 'S0'' szobor Kazincbar­cikára. került, úgy érezzük, a „Siker '80'' szobor nem lehet csak egy kis közösségé, ha­nem valamennyiünké — bar- cikaiaké— kell, hogy legyen! Szeretnénk, ha ez a szobor városunkban az eddig meg­valósult és ezután megvaló­suló társadalmi munkák jel­képé lenne! Ezért előzetes megbeszélés után a városi tanács szívesen tesz eleget annak a kérésünknek, hogy a decemberben sorra kerülő ünnepi tanácsülésen a szob­rot megőrzésre átvegye. Végül, néhány szót a Tele­fondoktor jövőjéről szeretnék szólni, A városi tanács egész­ségügyi osztályától új stúdió­helyiséget és megfelelő tech­nikai felszerelést kapott a Telefondoktor. Ugyanakkor Ígéretet kaptunk a Postától új fővonal bevezetésére is. így a jelenlegi 15—125-ös te­lefonszám helyett a későb­biekben új számon lesz hív­ható a Telefondoktor. Erről időben értesítjük majd hall­gatóinkat. Szeretnénk bőví­teni az adásidőt is. a hét végi három napról egész hétre. Tervezzük egy komolyabb hangtár megvalósítását, így az előadások anyaga évekre visszamenőleg kikereshető, meghallgatható lesz. Techni­kailag is fejlődni, kívánunk; a hallgatók kérdéseket tehet­nek majd fel a Telefondok­tornak, a. kérdéseket a ké­szülék rögzíteni fogja, és egy előre meghatározott időpont­ban választ kapnak majd kérdéseikre. Dr. Erdei Sándor Kazincbarcika * — A jelenlegi gazdasági körülmények között .egyre nagyobb hangsúlyt kap a hul­ladékok újrahasznosítása, örömmel tapasztaltam, hogy felismerve ennek fontossá­gát. a dédestapolcsányi 1158. sz. Hunyadi .Mátyás Űttörő- csapat nagyszabású lomtala­nítási akciót bonyolított le. Jó volt látni az úttörők szor­goskodását, az őrsök vetélke­dését. ami a gazdasági hasz­non kívül a szemléletformá­lást is elősegítette. Összessé­gében 200 gyerek, mintegy 11 600 mázsa vasat, 2000 kiló papírt és 580 kiló rongyot gyűjtött össze. Ügy érzem, nyugodtan kijelenthetem, hogy munkájukkal a felnőt­teknek is példát mutattak — írja levelében Szaniszló Gyu­la. Dédestapolcsányból. — A Putnok és Vidéke Áfész december 4-en küldőtt- gyűlést, tartott Hét község­ben, ahol 57 küldött jelent meg. Horváth László, az igaz­gatóság elnöke részletesen beszámolt a szövetkezet ez évben végzett munkájáról. E többszörösen kitüntetett szövetkezet az eddigi adatok szerint, globálisan ez évben is teljesíti tervét. A beszá­molót élénk vita követte, 11 hozzászóló igyekezett a mun­ka előbbre vitelében, a fel­adatok megoldásában javas­latot és útmutatást adni — írja Murányi Tibor Bánrévé­ről. — Több mint száz nyugdí­jas társam nevében szeret­ném megköszönni az Unió Áíész-nek, hogy meghívtak és vendégül láttak bennün­ket. Tájékoztatást kaptunk a szövetkezet eredményeiről, a jövő terveiről is. Örömmel hallottuk, hogy a szövetkezet túlteljesítette tervét. Jó han­gulatban telt el az együtt töl­tött pár óra, amire sokáig és szívesen emlékezünk majd vissza. Köszönjük az igazán magyaros vendéglátóst, az ajándékcsomagokat, s azt, hogy nem felejtkeznek el ró­lunk — írja Bükkaranyosról Túri Gyula nyugdíjas. * — Kispál Béla. Miskolc, Szendrey u. 27: Sajnos igaza van. A gyalogosok közleke­dése városunkban nemegy­szer kritikán aluli. Abban is igaza van, hogy az Oktatás, a figyelmeztetés nem sokat javított ezen. Ügy gondoljuk, hogy fokozottabb ellenőrzés­sel, helyszíni bírság kiszabá­sával lehetne a helyzeten ja­vítani. Ez elsősorban a gya­logosok érdekét szolgálná! — T. J. Miskolc: Mi is ta­pasztaljuk, milyen nehéz gyermekkocsival az aluljárók lépcsőin közlekedni. A Búza téri aluljáróban különösen. Külföldön, például az’ NDK- ban nem egy olyan aluljáró van, ahol ezt már megoldot­ták. Tudjuk, ez nem vigasz a kisgyermekes mamáknak, akik karjukon cipelik gyer­meküket. maguk után húzva a kocsit. Reméljük azonban, hogy a jövőben épülő alul­járóknál már megoldódik es a probléma.

Next

/
Oldalképek
Tartalom