Észak-Magyarország, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-11 / 290. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 4 198Q. dacembei Í1„ csütörtök Bethlen Gábor-emlékkiállítás Bethlen Gábor mentéje A nagy fejedelem ivóserlege T Bár Bethlen Gábornak a gyulafehérvári kastélyában levő személyes tárgyai az el. múlt századok során nagy. részt elkallódtak, mégis gaz­dag anyagból válogathattunk a kiállítás rendezése során — mondta dr. Bánkuti Imre kandidátus, a kiállítás ren­dezője. — A Nemzeti Mú­zeum az elmúlt 100 év során sok tárgyi emléket, relikviát összegyűjtött, amelyek kap­csolatosak voltak a fejedelem életével. Két éve vásárolta meg például a múzeum Bethlen Gábor sodronyvért­jét. amely a legutóbbi időkig egy budapesti ház padlásán hányódott. De kiállítottuk a fejedelem feleségének. Bran­denburgi Katalinnak pom. pás esküvői ruháját és a csa­lád megmaradt remekmívű ékszereit is. A kiállítást a kiállított fegyvereken, ruhá­kon. tái'gyi relikviákon kí­vül számos korabeli rajzzal, nyomtatvánnyal és levélmá­solattal igyekeztünk látvá­nyossá tenni. S aki megtekinti a kiállí­tást, nemcsak a Bethlen-csa- lád megmaradt hagyatéká­ban, a díszes mellboglárban, az ezüsttel átszőtt ruhákban, a remekmívű tűzaranyozott zsebórában gyönyörködhet, hanem láthatja a Bethlen Gábor királlyá választásakor kiadott emlékérmet, a feje­delem által kibocsátott pén­zeket és Erdély virágzásának számos történeti dokumentu­mát A szép kiállítás jól érzé­kelteti Bethlen Gábor fegy­veres küzdelmeit, felvidéki diadalútját és vázlatosan ugyan, de képet ad a feje­delem hadseregéről, fegyver­zetéről is. Ma már jól tudjuk, hogy Bethlen Gábor, aki a ká- tonai ranglétra alsó foká­ról jutott el a fejedelmi rangig, hadjárataiban min­dig alkalmazkodott a mint­egy 30 ezer fős hadseregé­nek képzettségéhez és fegy­verzetéhez. — Bethlen hadserege túl­nyomó többségében hajdúk­ból és székelyekből állt, akik még a császári szolgálatban kapott, korszerűnek számító fegyverekkel rendelkeztek és különösen a portyázó had­műveletekhez értettek — magyarázta dr. Nagy László hadtörténész, aki különösen sokat foglalkozott a fejede­lem hadseregével és hadmű­vészetével. — A kiállításon bemutatott kézifegyverek, vértek, pajzsok, valamint a csatákat ábrázoló korabeli rajzok jól érzékeltetik, hogy a hadsereg — bár közepes létszámú és fegyverzetű had­erőnek számított Európában — a siker reményében üt­között meg a császári zsol- dosezredekkel. Ami pedig a fegyverzetüket illeti: a kiál­lításon is látható háromélű tőrkard. valamint a külön­böző lövőszerszámok abban az időben korszerű és félel­metes fegyverek voltak. A kiállításon látható Beth­len Gábor 1929. május 5-én kiadott hadi edictuma, amelyben szabályozza a ka­tonák kötelességeit, kihágá­sait és büntetéseit. A nagy fejedelemnek tehát gondja volt a szolgálati szabályza­tunk ősének tekinthető kato­na' szabályzat megfogalma. zására is. A múzeum tárlóiban lát­ható térképek a hadakozás­ra termett, s a művészethez értő nagy fejedelem hadjá­ratainak útvonalát idézik. Ma már jól tudjuk, hogy a török Porta engedélyével megkezdett hadjáratok közül az 1619 szeptemberében meg­kezdődött felvidéki hadjárat valóságos diadalét volt. és Bethlen egyik legmerészebb haditettét. Bécs ostromát a szövetséges cseh csapatokkal együtt kezdte meg. A csatákban mindig „lo­von forgolódó” fejedelem ha­gyatékából első ízben került kiállításra az az arany dísz­serleg, amelyet az osztrák­barát Pálffy István váltság­díjaként kapott Bethlen Gá­bor. A kiállításon bemutatott művelődéstörténeti emlékek, Alberttelep bányásztelepü­lés fennállásának 60. évfor­dulója alkalmából a helyi Hunyadi János Művelődési Ház bélyeggyűjtő köre — Bányászat a bélyegeken cím. mel — jubileumi kiállítást rendez december 12-én dél­után három órai nyitással. A nyitáskor alkalmi postahiva. korabeii nyomtatványok, képzőművészeti alkotások és mái relikviák jól érzékelle- tik. hogy Bethlen Gábor — akár a, politikában — a mű­velődésben sem csak Er­délyt nézte, hanem egész Magya rország érdekeit tar­totta szem előtt A fejede­lem különösen nagy gondot fordított az udvarában szol­gáló nemes ifjak képzésére, „nevelő oskolát”, akadémiát létesítettek számukra. A gyulafehérvári udvarban összesereglettek azok a tu­dósok. írók, művészek, akik a fejedelem törekvéseit meg­értve azon fáradoztak, hogy a műveltséget anyanyelven terjesszék. Az emlékkiállításon került először a nagyközönség elé Bethlen Gábor gyulafehér­vári könyvtárának néhány aranyozott bőrkötéses köny­ve és a fejedelem nyomdát alapító levele is, amelyben így indokolja a magyar nyel­vű kiadványokat készítő nyomda létrehozását: „ti­pográfiák nemcsak ékesség­re, hanem kiváltképpen szükségre szolgálnak”. A • magyar műveltséget szervező fejedelem politikai bölcsességét jellemzően érzé­keltetik a kiállításon látható katolikus, valamint román nyelvű bibliafordítások. Érdemes megtekinteni Bethlen Gábor születésének 400. évfordulója alkalmából rendezett kiállítást — amely ez év december 3l-ig tart nyitva —, mert múltunk, elő­deink teljesebb megismerése, a mai önmagunk megisme­rését segíti elő. ( Vége) tál működik a helyszínen és emlékbélyegzés is lesz. Ugyancsak megnyitják a művelődési házban a ruda- bánvai Érc- és Ásványbá­nyászati Múzeum anyagából rendezett. Ásványok — kris­tályok című kiállítást. Mind­két tárlat december 13-ig tart nyitva. Ké! kiállítás llerSloIgpsn Filmlevél Töredék az életről Kovács Mária és Szabó Éva a filmben A Gyöngyössy Imre és Kabay Barna alkotópáros új filmje, a Töredék az életről dók u men tarista eszközökkel készült látékfilm és saűlos Keveréké az elmúló talusi élet folklór-motívumai rögzí­tésének és á falusi családok, meg az azokból ki nőt* első- generációs értelmiségiek sa­játos élet.vonitlatairól való vázlatnak A film központi alakja abszohjt főszereplője egy Bonár Era nevű fővá­ros' gyárieazgató. aki' 55. születésnapán kitüntetést kap s elhatározza hogy visszavonul ráadásul nem­csak a munkától, hanem a fővárostól .is hazatér a falu­jába, .ahol özvegy édesany­jával együtt él az ő két lá­nya és azok férjei. Hetven­hét éves édesanyja már nem tudja megvárni az érkezését meghal, A temetés szolgál alkalmit! arra. hogy össze­gyűljön a teljes család, ro­konság. baráti és ismeretsé­gi kör és valamiféle nagy számvetés készüljön Bogár Éva és hozzátartozói életé­ről. Töredékes képekben, itt. ott inkább csak elbeszélés formájában rajzolódik fel ennek a szegény paraszti származású asszonynak és családjának élete a grófnő szeretőjeként, parádés kocsi- si minőségben tartott apa el. tűnésétől a dédunoka várá- sáig, s ez emlékezések köz­ben végignézhetjük egy nóg­rádi falu halottsiratási és te­metési szokásait, az ehhez kapcsolódó kicsit túldíszített etnográfiai motívumokat, a régi hagyományok tisztelete mellett bizonyos . új jelensé. gek bátortalan, és nehezen illeszkedő jelentkezését. (Pél­dául a temetésén az egyhá­zi szertartásba beékelve vö­rös nyakkendős úttörők bú­csúztatója. Ügy tűnik, hogy a két al­kotó valamivel többet kíván elmondani a család és a fa­lu életéről, mint amennyit a központi hős, mint az egész történet tartóoszlopa elbírt Lehetséges, hogy volt ilyen eset, mégis hihetetlennek tű­nik, hogy egy ilyen asszony, mint Rogár Éva, aki a sze­gényparaszti sorból lett gyár­igazgató és képviselő, életé­hez ennyi minden rakódjék: orvos-férj, akit az ötvenes években lecsuknak, funkcio­nárius szerető, egyik gyer­mekének apja, aki állandóan vissza akar térni hozzá, szob­rászművész vő az egyik lánynál, harácsoló paraszt vő a másiknál, útépítés a falu. ban. ahol romba döntik a régi házakat stb. Bogár Éva szerepében öröm­mel látjuk a korábbi mis­kolci színésznőt, Kovács Má­riát, egyik vejének alak­jában pedig Vitéz Lászlót. Főbb szerepeket játszott Békés András, Bánffy György. Szabó Éva, Hartman Teréz, Fazekas István, Szir­tes Ádám. Egy-két. mozzanat és kapcsolat azonban eléggé homályos marad előttünk á film végéig, és amikor az utolsó kockákon Bogár Éva látszólag végleg visszatér Budapestre, nehéz eldöntő, nünk, valóban elrendezett-e a családjával mindent a fel­bomló faluban, vagy mindent kilátástalannak látóit, s oda- hagyott. Benedek Miklós A miskolci zenei hét eseményeiből A rádió miskolci zenei hete második felének élére kívánkozik a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus ze­nekarának hangversenye. Műsoron Haydn B-dúr szim­fóniája és Mahler I. szimfó­niája szerepelt. Az együttes játéka minden tekintetben élményszerű volt, érződik minden pillanatban a nagy­fokú összeszokottság, a jó ér­telemben vett rutin — szá­mukra nyilvánvalóan min­dennapos dolog a cseppet sem „elnéző” mikrofonok előtt játszani. Fischer Ádám nagyvonalú vezetésével kitű­nő produkciót nyújtottak, és hatalmas sikert arattak, ami már azért sem kis, dolog, mert a Mahler-mflhöz hason­ló terjedelmű szimfóniákhoz a miskolci közönség még ke­véssé szokott hozzá. A pénteki nap kiemelkedő eseménye Pószthy Júlia dal­estje volt a Bartók-teremben, zongorán kísért Baranyay László. Sajnos, az utóbbi idő­ben igen kevés dalestre ke­rült sor nemcsak nálunk, ha­nem Budapesten és más vá­rosokban is. Tulajdonképpen ezen nem is lehet csodálkoz­ni, hiszen igen kevesen van­nak, akik ezt az igen nehéz műfajt megfelelő színvona­lon képesek művelni. Pászthy Júlia ezen kevesek közül is talán a legjobban tudja azt, ami Schubert, Schumann és mások dalaihoz szükséges; nevezetesen magasfokú tech­nikai képzettség, amely tel­jesen a zenei kifejezés szol­gálatában áll, a szöveg— tartalom megjelenítésének, adottsága — ezzel összefüg­gésben érthető deklamáció. az érzelmek széles skálája — mindez a dalok néha csak pár hangnyi terjedelmén be­lül. Nos. Pászthy Júlia mind­ezeket a felsorolt (s fel nem sorolt) kritériumokat fölé­nyesen kielégíti. Régen hangzottak el dalok ennyire hiteles, magasrendüen művé­szi előadásban. A többi kö­zül hadd emeljem most ki Schumann Frauenliebe und Leben című gyönyörű dal­ciklusát, melyet Pászthy Jú­lia Miskolcon énekelt először. Külön elismerés illeti Bara­nyay László zongoraművészt, aki a dalkíséretek külön vi­lágában is nagyszerűt pro­dukált és végig kitűnő part­nere volt az énekesnek. Szombat délután került sor a Miskolci Bartók Kó­rus hangversenyére a Bar- tók-teremben. vezényelt Re­ményi János, közreműködött Szőkefalvi-Nagy Katalin. Németh Zsuzsa. Fülöp Atti­la. Keönch Boldizsár. Ülő Endre (ének) és Virágh End­re (orgona). A műsoron Ko­dály. Bárdos. Kocsáf és Sop­roni kórusművei. Koloss Ist­ván 1. partita című orgona­darabja. valamint Liszt Mis­sa choralisa szerepeltek. A Bartók Kórus már hosz- szú ideje szerepel a miskol­ci zenei élet élvonalában, munkájukra méltán figyeltek fel idehaza és külföldön. A kórus jelenlegi magas szín­vonala Reményi János két évtizedes, küzdelmekben bő­velkedő munkájának ered­ménye. Az együttes rendel­kezik mindazon erényekkel, melyek nélkül modem kó­ruséneklés nem képzelhető el. Intonációjuk (a mai mű­vekben is) biztos, a hang­záskép tömör, kiegyenlített, kifejezőkészségük és dinami. kai skálájuk széles. A mű­sor első leiéből nehéz lenne bármit is kiemelni, olyan jól sikerült produkció volt vala­mennyi, de mégis a szünet után bemutatott Missa cho- ralis volt természetesen az est fénypontja. Szép teljesít­ményt nyújtottak a szólis­ták, különösen Németh Zsu­zsa, Fülöp Attila és Keönch Boldizsár, s külön ki kell emelni Virágh Endre játékát a szólódarabban, s a Liszt­műben egyaránt. A Bartók Kórus mostani hangversenye újra ráirányí­totta a figyelmet arra. hogy egy nemzetközi rangú együt­tesnek színvonalához méltó fellépési lehetőségeket kell adni ahhoz, hogv fejlődése töretlen maradjon. A zenei hét záró koncert­jére vasárnap 11 órakor ke­rült sor a Rónai Sándor Mű­velődési Központ színháztér, mében. A Miskolci Szimfo­nikus Zenekart Mura Péter vezényelte (a megbetegedett Heinz Fricke helyett), köz­reműködött László Margit és Fülöp Attila. A délelőtti kon­cert műsorán csupa népsze­rű „slágerszám” szerepelt Rossini. Mendelssohn. Csaj­kovszkij és Strauss művei­ből. A zenekar Mura Péter vezetésével fegyelmezetten a darabok stílusát hangulatát jól megragadva nagy kedv­vel játszott, a közönség pe­dig hálásan fogadta a iól is­mert melódiákat, s lelkesen tapsolt a Nászinduló. Virág- keringői Denevér-nyitány után. Az énekes produkciók közül nagy sikere volt a duetteknek melyeket László Margit és Fülöp Attila éne­kelt a Denevérből és a Ci­gánybáróból. A műsor a Császárkeringő előadásával éri véget mely egyúttal a zenei hét befejezését is ie- lentette. Finta Gábor KEDVES VÁSÁRLÓINK! GAZDAG ÁRUKÉSZLETTEL VÁRJUK AZ 1980. DECEMBER 13-ÁN MEGNYITÁSRA KERÜLŐ i DOMUS tmiiiiiimmiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiih Nyitvatartási 9—17 óráig Csütörtökön; 9-19 óráig Szombaton: 8—13 óráig LAKBERENDEZÉSI ÁRUHÁZUNKBAN (Kazincbarcika, Fő téri áruház) iiiiiiiiiiiiiiuiiiitiiiiiiiiniiiirilHiiiilliuililililliiimilillilllllliiiii

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom