Észak-Magyarország, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-13 / 292. szám

I F2í í7-tva' WÁO PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A7 MSZMP BORSCD-ABACj-ZEMPjr.ÉTlI MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 292. szám Ara: 1,20 forint Szombat, 1980. december Ki. Mai számunkból: A NAPKÖZI OTTHONOS KÖZÉTKEZTETÉSRŐL (2. o.) A PARTELET LENINi NORMAi (5. o.) HASZNOSAN TÖLTÖTT SZABAD IDŐ (5. o.) a magyar szakszervez t Gáspár Sándor beszámolója Az Építők Rozsö^féiene Művelődési Huzaöan péntek reggel 9 órákor megkezdte tanácskozását a magyar szakszervezeték XXIV. kong­resszusa. A négy és tél mil­lió magyar szervezett dolgo­zót 800 küldött képviseli, akik az elmúlt öt év eredmé­nyeit, gondjait elemzik, s meghatározzák a további te­endőket. A kongresszus alap­gondolatait a tanácskozóte­rem erkélyén körbefutó fel­iratok fejezik ki: Gazdasá­gunk fejlődése életszínvona­lunk alapja! Együtt gondol­kodni. együtt cselekedni! A békéért, a szocializmusért, a társadalmi haladásért! A tanácskozáson meghívott vendégként részt vesznek a termelőmunkában élen járó dolgozók, szocialista brigád- vezetők. a művészeti és tu­dományos élet ismert szemé­lyiségei. ' a szakszervezeti mozgalom veteránjai, és ott vannak az állami és társa­dalmi élet képviselői. A kongresszuson képviselteti magát csaknem 40 ország szakszervezeti mozgalma és több nemzetközi szervezet, köztük a Szakszervezeti Vi­lágszövetség. Az elnökségben foglalt he­lyet Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Méhes Lajos, ipari minisz­ter, Németh Károly, a Köz­ponti Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai és Brutyó János, az MSZMP Központi Ellen­őrző Bizottságának elnöke. A kongresszust Földvári. Aladár, a SZOT elnöke nyi­totta meg. Üdvözölte a ta­nácskozás résztvevőit, majd javaslatára egyperces néma felállással megemlékeztek a szakszervezeti mozgalomnak a legutóbbi kongresszus óta elhunyt kiemelkedő harcosai- • ról. Kegyelettel emlékeztek Pjotr Tyimofejevics Pime- novra, a Szovjet Szakszerve­zetek Központi Tanácsának elhunyt titkárára. Frantisek Zupkára, a Csehszlovák For­radalmi Szakszervezeti Moz­galom Központi Tanácsának elnökére, Dusán Petrovics Sanere, a Jugoszláv Szakszer­vezeti ' Szövetség Központi Tanácsának elnökére, Luis Figuerua-ra. a Chilei Dolgo­zók Egységközpontjának el­nökére. S kegyelettel emlé­keztek a szakszervezeti moz­galom elhunyt magyar har­cosaira: Pavlovszky Ferene­rc. a SZOT alelnökére. K-re- kács Györgyre, a KPVDSZ főtitkárára. Szász Ferenciére.' a KPVDSZ elnökére. Kim­mel Emilre, a nyomdász­szakszervezet főtitkárára: Besenyei Miklósra, a postás­szakszervezet főtitkárára. Szabó Aulaira, a SZOT szám- ' vizsgáló bizottságának elnö­kére. Sury Istvánra, a SZOT Társadalombiztosítási Fcágaz- . Ka lósás nyuödfifolvösítő i°az- óságának vezetnlSi'e. Kiss Károlyra, a S'7OT Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóságá­nak vezetőjére, Zeniig Fri­gyesre, a Pécsi Orvostudo­mányi Egyetem adjunktusá­ra, Kilian Józsefre, a Buda­pesti Műszaki Egyelem tan­székvezető docensére, Majo­ros Istvánra, a MÁV Vonta­tási Főnökség dolgozójára, Bérces Jenőre, a SZOT Tár­sadalom biztos itasd Főigazga­tóság nyugdíjfolyósító igaz­gatóságának vezetőjére, Nagy Lászlóra, a SZOT pénzügyi és gazdasági osztályának ve­zetőjére, Fazekas Györgyre, a miskolci Volán 3-as szá­mú Vállalat szerelőjére és Ossler Emilre, a bányász­szakszervezet munkatársára. Földvári Aladár megnyitó beszédében rámutatott, hogy az elmúlt öt esztendő — si­kereivel és gondjaival — fontos szakasza volt nagy nemzeti programunk, a fej­lett szocialista társadalom építésének. Népünk jó törek­véssel és akarással, eredmé­nyesen dolgozott, alkotott. Szólt arról, hogy a szakszer­vezeti -mozgalom egyre nö­vekvő szerepet tölt be tár­sadalmi életünkben: felelős részese a politika áil'ogó ala­kításánál? ás végrehajtásának egyaránt. Szervezi és moz­gósítja négy és fél milliós tagságát a gazdaság- és tár­sadalomépítő munkára és ez­zel szerves egységben képvi­seli, védi érdekeiket. Az elnök rámutatott, hogy az alapszervezeti választá­sok alkalmával, a megyei küldöttértekezleteken és az iparági, ágazati .szakszerve­zetek kongresszusain a szak- szervezeti tagság kifejezte egyetértését a párt politiká­jával. . Megfogalmazta, hogy cselekvőén részt vállal a XII. kongresszuson elfoga­dott nagy társadalmi célja­ink és feladataink végrehaj­tásában. S kifejezte azt is, hogy társadalomformáló épi- lömunká n k nak mindenek­előtt békére van szüksége. Ennek tudatában a magyar szakszervezetek a proletár internacionalizmus elve alap­ján végzik ‘sokrétű nemzet­közi tevékenységüket, amely elsősorban a szakszervezeti és1 munkáskapcsolatok elmé­lyítését, az egysegtórekvések előmozdítását es a teremtő béke védelmét szolgálja. Ezután a küldöttek egy­hangúlag elfogadták a kong- ■ resszus napirendjét. Ennek értelmében értékelik a XXII f kongresszus óta végzett mun­kát, megszabják a további feladatokat, s döntenek az alapszabály, módosításáról: megvitatják a számvizsgáló bizottság jelentését, s végül megválasztják a Szakszerve- , zetek Országos Tanácsát és a számvizsgáló bizottságot. Egyhangúlag megvákosztol­ták a kongresszus titkársá­gát, továbbá a munkabizott­ságok vezetőit es tagjait. A titkárságot Gáspár Sándor, a jelölő bizottságot Gyöngyösi István, a mandátumvizsgáló bizottságot Simó Tibor, a szavazatszedö bizottságot Ju­hász Otto, a határozatszöve­gező bizottságot Jakab Sán­dor. az alapszabály-szövegező bizottságot Gál László veze­ti. Az elnök ezután javaslatot tett a megválasztandó Szak­szervezetek Országos Taná­csa.' valamint a számvizsgáló bizottság létszámára. A ja­vaslatot egyhangúlag elfo­gadva a kongresszus úgy határozott, hogy a Szakszer­vezetek Országos Tanácsába 211, a számvizsgáló bizott­ságba 29 tagot választanak majd meg, s arról is döntöt­tek, hogy a SZOT elnöksé­gének 35, a titkárságnak pe­dig 9 tagja legyen. Ezután a kongresszus rá­tért az első napirendi pont tárgyalására. Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára terjesztet­te elő a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának jelenté­sét a XXIII. kongresszus óta végzett munkáról és a ma­gyar szakszervezetek tovéWbi feladatairól, illetve szóbeli kiegészítést fűzött a SZOT írásos jelentéséhez, amit a küldöttek már korábban kéz­hez kaptak. (Folytatás a 3. oldalon) Tegnap délelőtt még a ki. rakatokat rendezlek, a pol­cok feltűnését végezték a most elkészült kazincbarci­kai üzletházban. Az átadás napjára jobbára már csak a belső csinosítások, a díszítés munkái maradtak. Mint ilyenkor általóban.X tegnap a délutáni órákban Kazincbar­cikán is sok érdeklődő, kí­váncsiskodó vei te körül a gazdag árukészlettel feltöl­tött új. impozáns üzleteket. Délután 15 órakor kezdő­dőit az átadási ünnepség, amelyen részt vett dr. Vé­kony 'Ernő, a Kazincbarcikai városi Pártbizottság első tit­kára. dr. M álcái Tibor, a Borsod-A baű.i-Zemplen me­gyei Tanács V. B. osztály­vezetője. Az avatóünnepség résztvevőit Takács István, a (Folytatás a 2. oldalon) ünnepség keretében adták át az üzletházat Köszönijük a Hazafias Népfront megyei küldöttértekezletét HazafiTrs Népfront VII. kongresszusát előkészítő mun­ka megyénkben lontos állomásához ér kezelt: a Diós­győri Vasas Művelődési Központban ma délelőtt ta­nácskozik a mozgalom megyei küldöttértekezlete. Ezt meg­előzően került sor a helyi, területi népfrontbizottságok meg­választására,. amelyek jó lehetőséget adtak arra, hogy a mozgalom aktivistái, az állampolgárok széles tömegei fel­mérjék, miként valósultak meg a VI. kongresszus célkitűzé­sei. A tanácskozások őszinte, tárgyilagos vitái jól reprezen­tálták a kommunisták és partonkívüliek, o materialisták és hívők együttdolgozását: a fejlett. szocialista társadalom építése nemzeti programmá vált. Megyénkben az elmúlt években a népfrontbizottságok az országos és a helyi tennivalók teljesítése érdekében ja­vuló tervszerűséggel és tudatosabban törekedtek a mind szélesebb társadalmi összefogás megteremtésére. Eredmé­nyes tevékenységük hozzájárult a szocializmus iránti bi­zalom növeléséhez, a part tömegkapcsolatainak szélesíté­séhez és erősítéséhez. A lakosság széles körében ismert és elfogadott, hogy a Hazafias Népfront a szövetségi politi­kának — a haladó irányú osztályszövetség hagyományai alapján — egyik sajátos, történelmileg meghatározott ke­rete és tartalma. E politika a párt, a munkásosztály veze­tésével valósul meg a szocializmus felépítéséért. A dolgozó osztályok és rétegek egymáshoz való közeledése, egységé­nek erősödése társadalmi fejlődésünk egyik jellemzője: a még meglevő különbségek és a differenciáit érdekviszo­nyok nem okoznak politikai konfliktusokat. A kedvező vál­tozásokat a munka jellegében és az életmód minősegében, fejlődésében egyaránt tapasztaljuk. A mi demokráciánk, o szocialista demokrácia célja, hogy szabadságot, önállóságot, lét- és életbiztonságot, a köz­ügyekben való részvételt és biztos jövőt nyújtson one-embe- reknek. Minél magasabb rendű a társadalom, annál ma­gasabb fokú demokratizmusnak kell érvényesülnie. A Haza­fias Népfront közös gondolkodásra és cselekvésre hív min­den állampolgárt: a mozgalom fórumai széles körű lehe­tőséget biztosítanak a közéletiség gyakorlatára, a véle­ménynyilvánításra. Az elmúlt évek egyik tanulsága: ahol a helyi politikai, társadalmi szervek együttműködése, kez­deményezőkészsége lehetővé teszi, ott a lakosság növekvő aktivitással vesz részt a helyi tervek kialakításában, meg­valósításában, a különböző társadalmi munkaakciókban. A pártszervek eszmei, politikai irányító, segítő tevékeny­ségükkel megfelelően segítik megyénkben a népfront tes­tületéinek munkáját. Ez a jövőben is így lesz, hiszen a me­gyei pártértekezlet határozata is egyik fontos feladataként jelölte meg: ,,A pártszervek és szervezetek fejlesszék tovább a tömegszervezetek és mozgalmak, az állami szervek pártirá- nyításót, igényeljék és hasznosítsák tudatosabban tapasz­talataikat, javaslataikat." Pártunk XII. kongresszusának szel­lemében a közügyekben, a közösségi életben és a társa­dalmi együttélés minden tormájában biztosítjuk az egyé­nek, a közösségek jogainak érvényesülését. A jogokkal minden hazaszerető embernek élnie kell, ha azt akarja, hogy ne tőle függetfenül döntsék el a fontos kérdéseket. De ahhoz, hogy valaki élni tudjon jogával, az is kell, hogy ismerje rendszerünk demokratikus vonásait és a jövőre vonatkozó elképzeléseinket. A Hazafias Népfront VII. kongresszusára készülve a mozgalom szervei if meg­kezdték és folytatják a kongresszus határozatainak ismer­tetéséi és a végrehajtást segítő társadalmi támogatás szer­vezését. Bizalommal tekintünk munkájukra, amellyel alapvető kö­telességüknek tesznek eleget: változatos formákban, tár­sadalmunk minden rétegéhez eljutva mozgósítanak az idő- 'szerű politikai, gazdasági, társadalmi tennivalók minél eredményesebb elvégzésére. Az elmúlt években közjogi­alkotmányos tevékenységükkel sokat tettek a szocialista 1 demokrácia érvényesüléséért, alapvető feladatnak tekintet­ték o gazdaságpolitikai célkitűzések támogatását; eredmé­nyes volt településpolitikai, környezetvédelmi munkájuk. A politikai ismeretterjesztésben és a rétegpolitikai munká­ban eredményesen törekedtek a nemzeti egység erősíté­sére; békemozgalmi és szolidaritási tevékenységük nagy­ban növelte a mozgalom tekintélyét; a közművelődési mun­kát jelentős és eredményes helyi akciók jelzik. F eladatunk továbbra is bőségesen van: megoldásukhoz az „idei esztendő eseményekben gazdag, felélénkült társadalmi életében felhalmozódott politikai és erköl­csi tőke kamatoztatásában a néofront* helyi szervei, akti­vistái is sokat tehetnek. A megyei küldöttértekezlet elemző , munkája, a jövő feladataira mutató mérlegkészítés, a cse­lekvéshez alapot adó program készítése egyik biztosítéka a további eredményes munkának. Jó munkát kívánva kö­szöntjük a megyei küldöttértekezletet. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom