Észak-Magyarország, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-02 / 282. szám

1980. decefliber 2., kedd ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 Az encsi gyógyszertártól az Országházig Már nemcsak remény ’ Nem nagy termelőszövet­kezet a hernádvécsei Búza- kalász, de ennek ellenére pár évvel ezehőlt így is si­került — igaz két esztendő alatt — tizenhétmillió fo­rintos veszteséget összehoz­ni. Azóta a vezetés válto­zott, a cél nem: a szaná­lásra kapott hitelt nyeresé­ges termelés mellett vala­hogy ki kell gazdálkodni. Próbálkoztak már sok min­dennel: eredménnyel, ered­ménytelenül, hogy ezen a kedvezőtlen adottságú vidé­ken a jövedelmet valami­képpen fokozzák. Még a kecsketenyésztéssel is, amely elméletben szép pénzt ho­zott volna a konyhára, a gyakorlatban azonban ku­darchoz vezetett. A közelmúlt már több si­kert hozott, nyereséggel zár­ták az elmúlt évet, s idén is egymillió forintos jöve­delemre számítanak, de az „áttörő”, a gondokat meg­váltó siker még elmaradt. — Végső soron a megol­dás egyszerűnek tűnik: az alaptevékenység a rossz ég­hajlati, domborzati tépyezők függvényeként mindig koc­kázatos, a jövedelemteremtés lehetőségét e körön kívül kell keresni. Czingula Sándor elnökhe­lyettes akár így is folytat­hatta volna: kerestünk egy jól fizető melléküzemágai. Így lett volna logikus, de helyette a „miért” szócskát helyezte előtérbe. Hogy mi­ért kell a jól fizető mellék­üzemágakat kiépíteni? Így már a mondat más értelmet kap, vagy inkább más ér­zelmet, pontosítva: a mente­getőzés érzését kelti. Pedig nyíltan is elhangozhatna: ké­rem, mi a jelenlegi helyzet, ben csak mezőgazdasági ter­melésből nem tudunk megél­ni. Mert ez így igaz. De ha már a „miért” szón van a hangsúly, hallgassuk meg az Indoklást is: — Idén a növénytermesz­tés rossz évet zár. A búzát kivéve, minden más kultú­rát ráfizetésesen termesz­tettünk. Papíron 1600 hektár szántóterületünk van. (Ebből csak 300 hektár a búza!) A vetéstervben 620 hektárt az évelő pillangósok és a fü­veshere foglalnak el, vagyis nem az árunövény-termesz- tés, hanem az állattenyész­tés igényeinek a kielégítése a meghatározó. Ez a szer­kezet eleve lemond a nagy jövedelem lehetőségéről, hi­szen azt az állattenyésztés gazdaságossága határozza meg. De arra is ráfizetnek. Az 1200 anyajuh, a 1K0 húsmar­ha tartása még nem érte el azt a szintet — de még az intervenciós üszőnevelő telep sem —. hogy a veszteséget elkerüljék. Kölcsönhatásként befolyásolja az egyik ágazat a másikat. A növénytermesz­tés drága, emiatt az állat­tenyésztés költségei emel­kednek. Az állal tenyésztés arányaiban nagy,, de ered­ményei még gyengék, s a nagy állatlétszám miatt csökkenteni kell a nyeresé­gesen termelhető árunövé­nyek területét. Ebből a kör­ből tényleg nehéz kilépni. — Ezért gondoltuk, hogy kiépítjük a melléküzemága­kat. Először a fővárosban hoztunk létre egy takarító- szolgáltató ágazatot, s a Dexion—Salgó raktári eleme­ket szerelő brigádot. Amikor ez már beindult (Budapes­ten úgy tűnik könnyebben megy a szervezés), néztünk körül szőkébb környeze­tünkben, s úgy mértük fel, hogy a járásban is szükség lenne egy építőrészlegre. Már csak azért is, mert e Komárom megyényi járás 82 településén szinte a kisiparo­sok jelentik az egyedüli ki­vitelezőt. Az igények jóval felülmúlták az építőipari ka­pacitást, s így nem csoda, hogy pár hónap alatt nem várt nagyságra fejlődött fel az, ágazat — mondja az el­nökhelyettes, s így folytat­ja: — Kezdetben az a pár ember állt. rendelkezésünkre, akiket karbantartásra, ál­lagfenntartásra mi alkalmaz­tunk. Napjainkban! már sz,áz fővel dolgozik a részleg. Itt szeretném leszögezni, sem­milyen csalogatás nem volt Nem toboroztunk embereket. nem hirdettük ki, hogy épí­tőipari vállalkozásba kez­dünk. Magasabb fizetést, csak a jó munka után adunk. És mégis rendkívül sok je­lentkező volt. A bejárás, a mindennapi ingázás helyeit, szeretnének helyben munkál vállalni az emberek. Jelenleg Encsen a faipari társulás új üzemét építi a brigád. Ez a húszmillió for rint értékű beruházás egész évre leköti a részlegei. De már jövőre is kapacitásuk hat van százalékára van szer­ződésük. Ezek közül két­ségkívül a leglátványosabb az Országhoz csatornahálóza­tának felújítása. A bonyolult feladathoz innen Hernádvé- c/éről visznek fel embere­ket. Tovább folytatják a já­rási székhelyen a gyógyszer- tár építését is. — Hétmillió forintért, amelyet hitelből biztosítunk, létesítünk egy betonelem- üzemet. Három műszakban harmincán dolgoznának itt, évente 30 ezer darab járda­lapot, s 10 ezer kerítésosz­lopot állítanánk elő. ame­lyeket a TÜZEP-telepeken értékesítenénk. Idén már felépült az első csarnok, jö­vőre építenénk a 'másikat, az üzemi úttal, s a szociális lé­tesítménnyel együtt. Ha szá­mításaink beválnak, akkor az üzem közel négymillió fo­rint értéket termelne meg évente. A melléküzemágaknak egyetlen céljuk van: segít­ségükkel az alaptevékenysé­get elfogadható szintre fel­hozni. Heimádvécsén már er­re is elkészültek a tervek, amelyek a géppark bővíté­sét, a tápanyag-utánpótlás fokozását, az állatállomány keresztezését szolgálják. Nem. hozamszemlélet ú el képzelé­sek ezek. itt indokolatlanok is lennének, de nagymérték­ben fokoznák a termelés biz­tonságát. Sőt, együtt a mel­léküzemági tevékenységgel véglegesen megszilárd ít hat­nák a szövetkezetét, bizto­síthatnák. hogy ezen a mos­toha vidéken is nyereséges legyet» a gazdálkodás. — karma« — A termőtalaj ereje i Három-négy évtizeddel ez­előtt a növények tápanyag- utánpótlása jóformán csak szervestrágyázással történt. A műtrágyák használata csak a mezőgazdaság szocia­lista átszervezése után vált általánossá. N ö vény tenyész­tésünk jelenlegi intenzív sza­kaszának egyik fontos jel­lemzője a műtrágyák nagy­mértékű használata. Műtrá­gyák nélkül nem érhettük volna el a jelenlegi nagy termésátlagokat. Mégis; most. amikor a nö­vényi tápanyagok mintegy Hu százalékát műtrágyában adjuk, a szerves trágyák hasz­nosítása talán még nagyobb jelentőségű, mint bármikor korábban volt. Nemcsak azért, mert drágult a mű­trágya, s valószínűleg to­vábbra is drágulni tog. A szerves trágyák, elsősorban az istállótrágya használatát a műtrágyák hatásfokának jobb érvényesülése követeli me>g. Műtrágyával csak nit­rogént, foszfort, káliumot, s még néhány egyéb elemet viszünk a talajba. Az istálló­trágyában viszont megtalál, haló minden, a növények számára nélkülözhetetlen elem. Áz egyoldalú NPK- trágyázással a talajban levő növényi tápelemek aránya megváltozik. A növények táplálkozása szem pon tjéből viszont lényeges, hogy a kü­lönféle tápelemek megfele­lő arányban hozzáférhető állapotban legyenek a talaj­ban. Rendszeres istállótrá­gyával elkerülhető, hogy va­lamely tonlos elem, különö­sen az ún. mikroelemek hiá­nyozzanak a talajból. A nagy adagé NPK-müt ragyák­nak kedvezőtlen hatásaként jelentkezhet a talaj elsava- nyodása. Az istállótrágya rendszeres használata meggá­tolja ezt a folyamatot. Min­denképpen célszerű tehát, a kétféle 'trágyát együtt alkal­mazni mindenütt, ahol csak mód van rá. Az istállótrágya a benne levő. a talaj termő­erejét növelő tápanyagok miatt nagy értéket jelent. Az üzemek általában 100 forint­tal számolják tonnánkénti értékét. A sok laboratóriumi vizsgalat szerint. azonban rendkívül változatos képet mutat az istállótrágyák táp­anyagtartalma. A jól kezelt trágyák ton­nánkénti értéke — műtrágya- árakon számolva —•, 200 fö­lálltnál is több lehet. Sajnos, sok helyen előfordul az is, hogy a trágya bel tártál mi értéke — a hanyag kezelés miatt — kevesebb mint az elszámoló ár. Arra intenek ezek a vizs­gálatok, hogy érdemes job­ban, gondosabban kezelni az istállótrágyát, úgy. hogy ne menjen kárba értékes táp­anyagtartalma. Annál is in­kább, szükség van erre. mert a rosszul fezeit trágya rend­szerint a környezetet is szennyezi, s különösen a fel- 1 színi és a talajvíz szennye­zése okoz nem egy helyütt közegészségügyi problémákat. Jól. ismert azonban, hog'y az istállótrágya nemcsak tápanyagtartalma minit" hasz­nos melléktermék. Igen ked­vezően hat a talaj fizikai ál­lapotára, s így vízgazdálko­dási tulajdonságaira. Külö­nösen az ún. „szélsőséges” talajokon. A tömött agyagta­lajokat lazábbá, porhanyó- sabbá teszi, s így eze^ a csapadékot könnyebben be­fogadják. Könnyebben is művelhetek. A kevés szer­ves anyagot tartalmazó ho­moktalajok víztartó kepee- sege javul a rendszeres spier- vestrágyázás hatására. Az időjárás az idén .»ok helyütt hátráltatta a szerves* trágyázási terv teljesítését is. Nagy szükség van tehát a lemaradás pótlása«». Az üzemek egy részében a« igé­nyekhez képest viszont ke­vés a szer vestr á gya - szóró. összefogással azonban ezen is lehel segíteni. Ahol nincs annyi erő, hogy egy-egy táblán néhány na­pon belül végezzenek a mun­kával, célszerű erre az alka­lomra néhány gazdaságnak társulni, így a trágyázás el­húzódása nem késlelteti a talajmunkát. A szerves trágyákat szinté bármely növény alá adhat­juk. S ha az időjárás miatt több gazdaságnak módosítani kellett a vetéstervét, a szer­vestrágyázás terve sem te­kinthető vóltozhatullannak. Egy a lényeg': minden arra alkalmas szerves trágyát ér­demes összegyűjteni és mi­előbb a talajba juttatni. l>r. Abraham Lajos MÉM növényvédelmi és agrokémiai központ Küzdelem a téllel Késnek a vonatok A hó fogságába vomit, elakadt jármüvek nehezítik a közlekedést a hármas főúton, ahol amúgy is leszűkült az üt a magas hófaiak miatt. Vasárnap 11 óra 35 pere­kor Hernádnémeli és Tisza- lúc között mintegy 500—(iát) méteres szakaszon leszakadt a. vasúti felsővezeték. Meg­közelítően 100 kilométer óra sebességű hófúvás dúlt a térségben. A vufuitok itt 200 —300 percet vártak az át- bocsátásra. Ernőd es Mező- keresztes közölt a csinoséi bevágásnál hótorlaszuk ke­letkeztek. Vasárnap éjszaka és tegnap délelölt hómaró­val tisztították meg ezt a vo­nalat. A rendkívüli időjárás mi­att vasárnap Budapest tér­ségében vesztegellek a vo­natuk. illetve Nyíregyházán túlról: Debrecenből. Szeged­ről sein érkeztek meg Mis­kolcra. Például a menet­rendszerű Borsod expressz, antelv vasárnap 17 órakor indult a Keletiből, csak hét­főn hajnalban. 5 óra 15 perc­kori * * i * * 4 tudott befutni a Tiszai pályaudvarra, a Krakowia expressz is csak hétfőn dél­ben. A Tiszairól közlekedő sze­relvények is csak 120—160 perces késéssel indulhattak útnak. Mégpedig úgy, hogy a Tiszai pályaudvar szeren­csére rendelkezett. 25 tarta­A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat házépítő kombinátjában Nagy István gyárvezető arról panaszko­dott, hogy az erős havazás, r hófúvások miatt hétfőn a * órai üzemkezdésre Gesz­tel y bői, Ócsanálosról. Ónod­ról nem, illetve csak jelen­tős késéssel érkeztek meg a dolgozók. Az üzemindításnál ez még nem okozott problé­mát. Nagyobb gond viszont, hogy sorra-rendre megra- k ottan érkeznék vissza az elemszállító trélerek. A be­rekaljai epitkesoesról a jár­hatatlan »täte — amelyeken még a vontatóik Km tadoak közlekedni —, a* Avas-déíi építteezéepől pedig se erős szélvihar miatt krrkbte vissza az odaszállított elemeket Máskor naponta. átlagosan 10-—11 lakás összeszereléséhez elegendő panelt szállítanak V'asátiueip. majd hétflöre vwradó éjszaka a szél­vihar rendkívüli gondo­kat okozott a Szeren- ■ esi Cukorgyárban. A vago­nokban es a belonbunkecek- ben összefagj’Ott, sáros cu­korrépa is nehezítette a fel­dolgozást. A cukorgyár! szo­cialista brigádok helytállásá­nak köszönhető, hogy ennek ellenére sikerült a tervezett 365 vagon felett tartani a napi répafeldolgozási átla­gol. A cukorgyár sürgős kérése a nyersanyagot termelő me­zőgazdasági üzemektől, hogy tegyenek meg mindent a még bet aka rí tatla n cukorrépa ter­més megmentése érdekében. Megyénk , mezőgazdaságá­ban is rendkívüli nehézsége,, két okoz a korai tél. A hó­fúvások miatt többfelé gond az állattenyésztő-telepek megközelítése, a takarmá­nyok odaszállílása és a tej elszállítása. Különösen sok nehézséggel kell megküzde­niük az ár- és belvízkárok sújtotta bodrogközi gazdasá­goknak. A karosai Dózsa Tsz-ben. ahol előzőén a sár teljesen megbénította a gé­pek munkáját, az elmúlt hét második felében —. még szombaton is — kézzel törték a kukoricát és kétkezi mu»­lék szerelvénnyel, amelyeket a hiányzó vonatok helyett közlekedtettek. Voltaképpen így Miskolcról, ha késéssel is. minden vonat elindult. Az úgynevezett integra-dp- minó rendszer érzékenysége okozta a legnagyobb gondot a MÁV Miskolci Igazgatósá­gának területén. A váltók át. állítása 15—20 percet vett igénybe. Jelenleg operatív lyi és szerelnek össze, most ennek csupán felével szá­molnak. Szabó Lajos építésvezető: — Munkaterületemen a Kesznyétenből és Hidasné­metiből bejáró dolgozóinkat a járhatatlan utak miatt nem tudtuk időben behozni Van olyan munkahely, ahová a közlekedési akadá­lyok miatt, 6—8 ember he­lyett csak egy érkezeti meg. Ám nemcsak a hó. hanem az erős szél is akadályozza az építkezéseket. Biztonsági okokból a daruk ugyanis szél sebes ségmórövel, illet ve kapcsolóval vannak felsze­relve, amelyek az előírtnál a megengedettnél nagyobb szélsebességnél leállítják azok működését. A korán beköszöntő tél tehát kemény érákat, napo­kat okozott és okoz az epitö- «nunkásoknak­A legsürgősebb a renden és a kupacokban lévő cukorré­pa elszállítása. És »hol a ta­laj állapota megengedd, min­dent el kell követni a 256 hektárnyi területen még a földben levő cukorrépa meg­mentése érdekében is. A folyamatos cukorgyár­táshoz a gyár a vasút men­tén lévő átvevőhelyein két­heti ny ersa nyagkészl et t e'l rendelkezik. Naponta 3500— 4000 tonna cukorrépa érke­zését: várják Szerencsre. Remélik, hogy a vasút megbirkózik a szállítási ne­hézségekkel s az elkövetke­ző napokban sem lesz kény­szerszünet a répakampány­ban. kasok mentették a sárból a cukorrépát. A hófúvás miatt a kukoricatélést abba kellett hagyni. A már kiásott répa sincs még biztonságban, mert a talaj még hétfőn sem bír­ta el a szállítójármüveket; azok elsüllyedtek a sárban. Nagy gond még Karosán, hogy a sz.ükség-tömegta- kamiánynak - szánt leveles kukoricaszárat sem tudják beszállítani a határból. Meg kelleti kezdeni az állalle- ny észt ó-telepeken lévő ke­véske. tartalékolt széna és . takarmanyszal ma-kész letek feleleteset. irányítás folyik. Elsőrendű feladatuknak tekintik a sze­mély száll ít ás zavartalanságá­nak biztosítását, a teherfor­galom pedig az. energiahor­dozók szállítására korlátozó­dik. A MÁV Miskolci, Igaz­gatósága kéri mindazokat, akik nem halaszthatatlan ügyben kívánnak vasúton közlekedni, halásszák el uta­zásukat. Nincs fennakadás A hazai villamosenergia­termelés egyötödét a lemn- városi Tiszai Erőmű Válla­lat biztosítja. Lényeges tehát, hogy télen-nyáron zavarta­lanul folyjék a termelés a vállalat két erőmüvében. '/.agyra i Béla vezérigazgató kérdésünkre elmondta, hogy a hirtelen beköszöntött hi­deg és a havazás eddig nem okozott gondot számukra. A szenet szállító vonalok kié­ben érkeznek Tisza pagonyá­ra. a régi hőerőműbe, de az új 860 megawattos erftnső sem szenved hiányt fűtő­olajból. illetve földgáztxSL Különben a vállalat 150 eset tonn« szent észleltei re»- delikezik. amely kellő brntott, Ságot nyújt a régi érően« zavartalan üzemeltetésébe*. • 4 Üzemzavarok Az erős szél és a htóeg idő üzemzavarokat okozott az áramszolgáltatásban. Mmt az. EMÁSZ központi diszpé- cserszo 1 gá 1 a tán elmondták., vasárnap a Sárospataké üzem. igazgatóság területén okocsott; gondot az időjárás. Sátoral­jaújhelyen csaknem egy órám át volt. feszü 1 tségkimaradáa. ment. olyan helyen szakadt ei a szabadvezeték, ahol a ve­zetek sérülése a kétoldalú el­látás lehetőségét kizárta. Va­sárnap este Bánkúdon, illett*« a Bükk több pontján szüne­telt. az áramszolgáltatás: "26 kilovoltos vezetékek szakad­tak el. néhol szigetelőrobba- nások is voltak. Ugyancsak vasárnap este fél 10 órakor aludt ki a fény Leninvaros egyes részéin, valamint He-, jöbábán, Sajószögeden. Me- zőcsáton. Ebben a fenségben és a Blikkben tegnap délután is dolgoztok a szerelők. Az EMÁSZ megerősítette üzem­zavar-elhárítási szolgálatát. Késett a csáti kenyér A hófúvások okozta gon­dokat vezetékszakadások okozta áramszünet is te­tézte Mczőcsáton és környé­kén. Hétfőre virradóra; áramszünet miatt a mező- csati sütőüzemben is ..ki­esett” egy műszak. Amint helyreállt az áramszolgálta­tás. azonnal megkezdték a sül est. A járási hivatal már hétfőn a reggeli órákban in­tézkedett. hogy délutánra; vagy legkésőbb ma reggelre, a hófúvások ellenére min­den településre eljussanak * kenyérszállitmányok. Lelassult az építkezés Kombájnok és traktorok a hóviharban Nehéz órák a cukorgyárban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom