Észak-Magyarország, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-23 / 300. szám

1980. december 23., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Űrkabin a múzeumban lett az ájtoág esebb a „nincs’ Megtéríteni a város „asztalát’ Ai űrhajó belseje lÄtfw '.i Érdeklődök a kiállításon — Milyen a közérzete a'/, év vége előtt, az élelmiszer- kereskedelem vezetőjének különös tekintettel az év vé­gi ünnepekre? '— ezt kér­deztem Mátyás bajostól, a Miskolci Élelmiszer Kiskeres kedelmi Vállalat igazgatója tói karácsony előtt néhány nappal. A válasz meg is le­pett. meg is nyugtatott: — Ha az egész évet né­zem, akkor azt mondhatom, hogy az áruforgalmat, az ér­tékesítést tekintve az elkép­zeléseink valóra váltak. S nem volt különösebben nagy panasz. Bár á mi munkánk olyan,' hogy mindennap, minden családdal kapcsolat ba kerülünk. Tény, hogy ha valami, ak , kor az élelmiszerellátás, te­hát maga az élelmiszer-ke­reskedelmi szakma is az egyik Tegemberközelibb, le­het mondani „kényes” terű­iéi. Hogy mi kerül a család étkezőasztalára, hogy az ke­rül-e, amit éppen a vásárló kíván vagy nem, végered­ményében a mindennapi köz­érzetet, az emberek hangula­tát alapvetően meghatározza. S ha Miskolcot nézzük, ak­kor bizony több százezer em­ber napi közérzete, hangulata függ az élelmiszer-kereske­delem munkájától. Hiszen a bejárók, a környező közsé­gek, települések lakói közül is sokan a városban vásárol­nak. SZÁMOLTÁK A KERESLET VÁLTOZÁSAIVAL — Mi, jelentette az idén a legnagyobb gondot, a legtöbb utánjárást? — Természetesen az, bogy a várható nagyobb - és bizo­nyos értelemben szerkezeti­leg, összetételében is változó keresletet minél jobban ki tudjuk elégíteni. Az év ele­jén életbe léptetett gazdasági szabályozók, az ezzel feltét­lenül együtt járó igénymódo­sulások nem maradtak hatás nélkül a mi munkaterületün­ket illetően sem. Sőt, nálunk kétszeresen jelentkeztek. Amellett, hogy a dolgozók élelmiszerellátását a változá­soknak megfelelően és jól. igényesen biztosítsuk, a vál­lalat gazdálkodását is úgy kellett szerveznünk, hogy a mi dolgozóink is jól járja­nak. Hiszen a szabályozók bennünket is érintettek. — Ugyanakkor be kelleti kalkulálnunk egy másik lé­nyeges dolgot: a vendéglátó- ipari árak magasabb szintje miatt számolnunk kellett az­zal. hogy az ottani forgalom- csökkenés áttevődik hozzánk, azaz: 1öbb élelmiszer (hús. r---------------------------------------------­i i Mire Szerencsről az olasz­1 liszka—tolcsvai állomásra i ért a vonat, a férfi ak a 1 kucsmát, az asszonyok a , - nagykendöt. kabátot levet- i lék magukról, s a kocsiban | a hőmérséklettel együtt a i beszélgetés is felmelegedett, ] közvetlenebb lett. Mi más- i ról eshetett volna a szó. ] mint a hirtelen, kemény i hideggel beköszöntött télről. a határban didergő kukon- J cáröl, cukorrépáról. De is- > merősök is akadtak, akik a J családról, gyerekekről, a i falusi eseményekről tájé- 1 közt a tták egvm ást. i — A napokban a .kisumo­1 kámmal. Ágikával álmod - j tam. hát végképp nem volt < maradásom otthon — kezd­te a fekete szvetteres nagy- i mama. — Mondtam is az J emberemnek: hallod, apja, i nem várok tovább, úgyse | jönnek a gyerekek, ilyen i hidegben két kisgyerekkel 1 nem utazhatnak, inkább én , megyek hozzájuk Üjhelybe. i Megfőztem-sütöttem neki a .1 szombat—vasárnapi ebédet. töltelékáru, tészta, rizs) fogy majd. És, a számításunk, a jól módosított tervünk bevált. Általában 12—20 százalékkal értékesítettünk többet, de egyes áruféleségekből még jobban nőtt a k-.Teslel. Sütő­ipari termékekből például 30 gyorsfagyasztott áruféleségek­ből 58 százalékkal nőtt az igény. Biztosítottuk a beszer­zést. ami bizony sok után­járást igényelt. A/, áfesz-ek. az állami gazdaságok egy­aránt segítettek, de vásárol­tunk termelőktől is. így ez évben a forgalmunk megha­ladja a kétmilliárd lórin« ér­téket. Valószínűleg 12—13 százalékkal több ez., mint az "Imiül! évj von TÖBB ÜZLET, KULTURÁLTABB KISZOLGÁLÁS — Hogyan sikerült mind­ehhez. minden feltételt bizto­sítani? — Részben saját erőből, részben önzetlen segítséggé1. Miskolcon néhány új keres­kedelmi egységet „léptettünk” be. Hogy csak a nagyobbakat említsem: az Avas-déli ABC- és a Húsáruház. És a segít­ség: beruházásainkból részt vállaltak termelő gazdaságok is. így például a borsodszi- rákj Bartók Béla Tsz, sől még a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet is. A Húsáruház jó ellátását tekint­ve így ők is érdekeltek. — Ezzel párhuzamosan igen sok gondot fordítottunk arra, hogy az üzletekben nagyobb legyen ,az áruválaszték, jobb az eladók modora, segítség- nyújtása. ugyanakkor köny- nyebb dolgozóink munkája is. Kevesebbszer hangozzék el a boltokban, hogy: nincs! Az idén mondhatjuk először azt: kevesebb létszámmal, több üzletben lényegesen na­gyobb forgalmat bonyolítot­tunk le és kevesebb panasz, kifogás nélkül. Könnyítet­tünk. a bolti dolgozók mun­káján: több a konténeres szállítás, a géppel végezhető árumozgatás. Mert bizony a kereskedelmi dolgozóknak akiknek túlnyomó része nő. nincs könnyű dolguk. Igaz szerencsére ma már létszám­gondunk sincs. Évente száz­tíz; százhúsz, saját magun i nevelte, tanította fiatal kezdi a munkát, s ez elegendő a megfelelő létszám biztosító sához. — Milyen lesz a közeli és távolabbi holnap? — Remélhetően minden te­kintetben jobb. mint a teg­nap volt — válaszolta mo­solyogva Mátyás Lajos, majd így folytatta: — Persze, ezt amúgy tréfásan mondom, mert részletes, átgondolt ter­vünk van. Másként ez nem is menne. NAGYOBB VÁLASZTÉK AZ ÜNNEPEKRE ÉS 1981-BEN — A célunk az volt — és a valóság is csaknem így si­keredett —, hogy minden, alapvetően fontos élelmiszer­ből és háztartási vegyiáruból ki tudjuk elégíteni legalább a minimális igényt,, s hogy tej­ből. kenyérből nyitástól zárá­sig legyen a boltokban. Ez nagyjából sikerült. Ha hiba történt, elnézést kértünk, sok­szor nem rajtunk múlott, ha­nem a szállításon. Es ez, a jobb ellátás a cél. továbbra is, csak kissé „emeltebb” szinten. Az év végére: karácsony­ra, szilveszterre alaposan fel­készültek. 1300. illetve 1400 mázsa kenyér áll majd a ve­vők rendelkezésire. 1300 má­zsa vegyeshús. 550 mázsa húskészítmény, 1.2 ezer kalács karácsonyra. 250 mázsa virs­li. 300 mázsa kocsonyahús és sok más — található majd az üzletekben. A jövő évben pe­dig: ; — Az alapvető élelmisze­rekből kiegyensúlyozott ellá­tással lehet számolni. A szük­séges árukészlet 95 százalé­kát — amely az országos szinten tervezett plusz 6—7 százalék helyett a mi tervünk szerint 9—10 százalékkal lesz magasabb az ideinél — már lekötöttük, a szerződés meg­van. A többit az év folya­mán közvetlenül szerezzük be. Előreláthatóan száraz­árukból (téliszalámi) és elő halból lesz hiány. Ugyanak­kor tovább bővítjük az áru- választékot és az üzletháló­zatot egyaránt. Jövőre, 1981 során az Avas-délen újabb ABC-áru- ház, a Komlóstetőn fából ké­szült. ABC-áruház. a Berek­alján. Görömbölyön és Hejö- csabán új csemegebolt nyí­lik. Hozzáértő szakemberek bevonásával alapos piackuta­tást is kívánnak végezni, hogy felmérjék az egész vá­rosban a még nem eléggé is­mert lakossági igényeket: Fel­mérjék és természetesen in­tézkedjenek is. Hogy még tovább lépjen a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat a fejlődés útján. Reméljük, munkájukat si­ker koronázza. Sől. kívánjuk, hogy így legyen, hiszen ér­tünk teszik. / Barren S. Űj színfolttal gazdagodott a Hadtörténeti Múzeum űr­repülési kiállítása. A múze­um aulájában megtekinthe­tő annak a Szojuz—35 űr­hajónak a leszállóegysege, amely Valerij K ubászovva] és Farkas Bertalannal a fe­délzetén 1980. június 3-án földel ért a Kazah Szocia­lista Köztársaság területén. Június 3-án, amikor a két űrhajós feladatát befe­jezte. felszerelésüket álrakt ták a Szojuz—36-ból a Szo­juz—35-be. Elbúcsúztak Po- povtól és Rjumintöl. Be­szálltak a Szojuz—35 itt látható visszatérő fülkéjébe — amely eredetileg Popo- vot és Rjumint szállította a Szaljut—ö űrállomásra —. s megkezdték a közvetlen előkészületeket a földre va­ló visszatérésre. A több mint két tonna súlyú, 2.2 méter átmérőjű,- vastag acélfalú fülke külön érdekessége .az ezer négy-' zeünéteres óriási ejtőernyő. Az űrkabin különleges acél­ból készült falának egyik legfontosabb feladata, hogy védje az űrhajót és az űr­hajósokat a földi légkörbe érkezéskor fellépő súrlódása hőtől.1 Ennek nyomát látni és , érezni is lehet a kabin failan. A kabinban van az a szkafander, amelyet az űrutazáson Farkas Bertalan viselt. A leszállóegység ol­dalán látható az a néhány emléksor, amit a sikeres föidetérés után a két koz­Maiuzsálemi korúak Vedelem alá kerültek Ba­ranya matuzsálemi korú fái. amelyek'hírmondói a táj haj­dani növényvilágának. A Szebényben található moly- hostölgy korát 350 évre be­csülik. Fajtájának a legna­gyobb példánya az országban, magassága meghaladja a 20 métert és ugyanannyi lomb­koronájának az átmérője. Az ormánsági Besence falu ha- i tárában levő magyar kőris j 300 éves lehet. Lombkoroná- 1 jának kerülete 100 méter, el­férne alatta a kis Besence egész lakossága. A zselici Mozsgon egy másfél száz éves szilfa került védelem alá, hatalmas méreteire jel­lemző. hogy törzskerülete 320 centiméter. A drávai síksá­gon fekvő Kétújfalu féltett dísze egy ugyancsak másfél száz éves hársfa, amelynek magassága 30 méter, vetek­szik a falusi templomtornyok magasságával. Bolyban egy ezüsthársat. lbafán pedig egy platánt nyilvánítottak védet­té. mindkettőt a XVIII. sza­zad utóján ültették. forgatna még vadamat a i fejőben. — Meg aztán az igazat i megvallva, arra is gondol- > ram, hogy ilyenkor, télen J jobban ráér az ember az i utazásra. Tavasszal, nyáron, ősszel, amíg meleg van, a i ;ár06iak látogatják a falut, j •Járnak hozzánk kirándulni , az erdőbe, fürödni, horgász- • ni a Bodrogra. Alig hiszik. ] hogy hét vége legyen, máris i autóba ülnek, és menekül- J nek a beton bérlakásokból i ki a szabadba, jó, friss, fa- [ lusd levegőt szívni egy , hétre. Persze, hogy igazuk 1 van. Miért, ne jönnének fa- J lura, ha tehetik? i — Viszont, ha már így j megváltozott a világ, ml- i ért ne mehetnénk mi. fa- j 1 usiak hét végén a városba ? i Használjuk ki a telet uta- 1 zásra, ilyenkor úgyis keve- , sebb a munkánk, jobban J ráérünk. S egy kis jóféle j ’’(kend nekünk is dukál1 i nem Igaz? i ■ th. j.) ; monauta az űrkabin falára írt. A világűrt megjárt űrka­Az év utolsó előtti hetében a szokásosnál sokkal kemé­nyebb küzdelem árán sike­rült .felhozni a kavicsot a nyéki tavakból, mint a ko­rábbi evekben. Az elmúlt he­tekben beköszöntött kémén; hidegek idején jégpáncélt vont a tél a nyékládházi ka­vicsbányatavak fölé és ez más években azt jelentette, hogy ilyenkor leálltak az osz­tályozó szállítószalagjai, hogy kikötőbe vonultak az uszá­lyok a jég szorítása elő: Most valahogy másként, ala­kult a téielő. mert a hajók tovább dolgoztak, küszködtek a faggyal, a már hártyásodó vízfelszínt a sűrű rakomá­nyok át- meg átjárták és igv, amíg másutt beállt a ló vize, a munkahelyek közt és a kotrókig vezető szakaszo­kon „csatornák” keletkeztek a jégmezőben. Ezek aztán a ké­sőbbiek során is megmarad - tak, így most a jég alól is folytathatják a bányászko­dást az oiszág legnagyobb kavicsbányád zeni ében. Lent. ahonnan az értékes építő­anyag érkezik, a 17—20 mé­teres mélységben, négy fok körüli a hőmérséklet és a felhozott anyag még a fagyos, kemény hideggel érkező haj­nalokon sem áll össze azosz- tálvozóig. a raktározó terü­letekig. Z. Nagy Sándor, a bánya vezetője elmondta, hogy az 1980-as év meglehetősen sok meglepetést. tartogatott a kollektíva számára. Kezdő­dött azzal, hogy már az év elején a szokásosnál jóval kisebb megrendelésekkel ke­resték meg a nyékládházi üzemet. Csak később, ahogy a kivitelező vállalatok, ház­gyárak. betonü/.emek egész éves programja összeállt kezdődtek meg a nagyobb arányú szállítások. A léginél mérsékeltebb kereslet azon­ban csaknem egész éven át éreztette hatását. Mígnem az év utolsó hónapjaiban, de leginkább decemberben ismé’ nagyobb megrendelésekkel keresték meg a bányaüzemet Nem volt más választás: a bánya dolgozói vállalták. binnal gazdagodott kiállítás várja az. űrkutatás iránt ér­deklődőket. hogy dacolva az időjárássá":. ha a nyári teljesítményekhez nein is mérhető, de a hideg, a fagy ellenére jó teljesítmé­nyekkel hívják fel magukra i figyelmet. így aztán a 4—5 fokos hidegben is men­tek a kotrók; vágták a víz fölötti sűrű ködöt az uszá­lyok. Ismert, hogy a vízi közle­kedésben, még a jég közötti satomák ellenére is a köd okozza a legtöbb gondot, ami okozott óvatosságot követel j hatalmas rakománnyal ha­adó uszályok számára. A napi tízezer köbméter he­lyett most félidőben átlago­san ötezer köbméter kavicsot szednek ki a jég alól a nyék - iádházj kavicsbányászok és ha az idő engedi, az ünnep előtti napon vonulnak csak a kikötőbe. Ott vibrátorral mozgatják majd a vizet, hogy ne tudja összeroppantani a jégpáncél a beállt uszályokat. Ugyanaldtor, amikor véget ért a vízi bányászkodás kint a tavon, a műhelyekben meg­kezdik az. évi naev felújítása munkákat. A Volán segítsé­gével tovább folytatják a szállítást a téli depókból és, mint ahogy az év eddigi ré­szében, most is a TÜZÉP- teleoeken keresztül adnak kavicsot a magánerős építke­zésekhez. A nagyobb megren­delők is folvamatosan fut­hatnak kavicshoz, fw a Haj­dú, a Szabolcs megyei és a borsodi építőipari vállalatok, a betonelem- és házvvárak. Ezekben a hetekben a szom- ■■ 'édos megyékbe irányvona­tok rttték a fontos éoíiő-’ anyagot, alighogy eev húsz ''neonból álló szerelvény el­ment. már a következőket rakták Nyékládházán. Tgv aztán bizakodóan tekintenek a következő év elé, hiszen ahogy a jelek mutatják, is­mét megnőtt a kereslet a kavics iránt. A lövő ért ter­melés feltételeit pedie ezek­ben a hetekben lehet majd megteremteni a ió t'elkészü- 'éssel. a gépek alapos felújí­tásával. a javítások elvégzé­sével. Nagy József Víkend csak melegíteni kell, reg­gelit, vacsorát meg maga is tud készíteni magának. Süt egy kis hurkát, kolbászt, főz hozzá boros teát, és kész. Aztán, hogy az útitáitsak beszélgetés közben köze­lebb hajoltak, kiderült: az álom tulajdonképpen csak ürügy volt egy kis kiruc- canásra. Igaz, egy táskányi kóstolót is visz a fiatalok­nak. A napokban öltek, voll talán kétmázsányi is. hadd egyenek a hazai ízekből, városon úgyse jutnak hoz­zá valódi házi hurkához, kolbászhoz, omlós tepertő­höz. De alig beszélt erről máris az unokákra fordítot­ta a szót. Hogy azok mi­lyen aranyosait! A fiú még kiscsooortos. Ág'1"' azonban ötéves, jövőre már iskolá­ba megy. Látnánk csak. milyen szép és ügyes! A nyarat falun szokta tölteni a nagymamáéknál. Azt e. se lehet mondani, milyen okos, talpraesett. Mindig bekapcsolta a rádiói, vala­hányszor fiataloknak szóló slágert adtak, s ilyenkor il- legette magát, fordult-per- dült, s köziben énekelt. Meg­fogta a nagymama kezei, s ezt mondta: Táncoljunk nagyi! — Mintha csak tegnap történt volna, most is fü­lemben cseng vékony ka kis hangja. És forogtunk, tán­coltunk órákig, ahogy a té­vében láttuk ezeket az új­fajta táncokat. Egész biz­tos. táncra kér most is. to> náluk leszek. Kis szünet következel’ csak szusszan ásnyi. To­vábbra is igyekezett magá­né] tartani a szót. mintha A jég alól bányásznak

Next

/
Oldalképek
Tartalom