Észak-Magyarország, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-21 / 299. szám

ÉSZAK-MAG YARORSZAG 2 1980. december 21., vasárnap Alekszei Uyikoíasevics Kosziiin 1S04—1980 ———TTnrmi-------im™™™™«™™™—-1 198 0. december 18-án, 77 éves kólában, hosszan tartó, súlyos betegség következté­ben elhunyt Alekszej Nyiko- lajevics Koszigin, az SZKP és a szovjet állam kiemel­kedő vezetője, az SZKP Köz­ponti Bizottságának tagja, a .Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának képviselője — jelen­tette be szombaton Moszkvá­ban az SZKP Központi Bi­zottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének és a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának közlemé­nye. Alekszej Koszigin halá­lának oka az orvosi záróje­lentés szerint szívműködésé­nek hirtelen leállása volt. Alekszej Koszigin 1904. február 21-én. Leningrádban született, munkáscsalád gyer­mekeként. Tizenöt éves ko­rában önként jelentkezett a Vörös Hadseregbe, s részt vett a szovjethatalom megvé­déséért vívott nehéz harcok­ban. 1927-ben lett az Orosz- országi Kommunista (bolse­vik) Párt tagja. A Nagy Honvédő Háború évei alatt a párt Központi Bizottságának és az Állami Honvédelmi Bi­zottságnak a megbízásából a népgazdaság haditermelésre való átállítását irányította. A második világháború utáni években először a Szov­jetunió Minisztertanácsa el­nökének helyetteseként, s egyben a Szovjetunió pénz­ügyminisztereként dolgozott, majd könnyűipari miniszter. később az Állami Tervbizott­ság elnöke lett. 1960-tól volt a Szovjetunió Minisztertaná­csa elnökének első helyette­se, 1964-től 1980 októberéig pedig a Minisztertanács el­nökének tisztét töltötte be. Az Alekszej Koszigin ha­láláról kiadott nekrológot Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB tőtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke, valamint az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagjai és póttagjai, a Központi Bizottság titkárai, a Legfelsőbb Tanács Elnöksé­gének és a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának vezető tiszt­ségviselői írták alá. Mint a nekrológ megállapítja. Alek­szej Koszigin halálával az SZKP és a szovjet álfám ki­emelkedő vezetője távozott az élők sorából. Élete során bármilyen posztra állította is a kommunista párt, minden­hol megnyilv inult kiemelke­dő gazdasági szervezőképes­sége, hatalmas tudása és ta­pasztalata, a párt, a haza és a szovjet nép ügye iránti hű odaadása. A szovjet állam javára végzett kiemelkedő tevékenysége, szerénysége, az emberek iránti figyelnie nagy tekintélyt szerzett Alekszej Kosziginnak az SZKP tagjai, a szovjet nép körében. Ér­demei elismeréseként kétszer tüntették ki a Szocialista Munka Hőse címmel. Hatszor kapta meg a Lenin-rendet, több ízben az Októberi For­radalom Érdemrendet, a Munka Vörös Zászló Érdem­rendjét. valamint más magas kitüntetéseket. Az SZKP Központi Bizott­ságának és a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának rend el k e- zése értelmében Alekszej Nyi- kolajevics Koszigin temetésé­nek megszervezésére kor­mánybizottság alakul. A bi­zottság elnöke NyikoUlj Tyi- honov, az SZKP KB Politi­kai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke. Alekszej Ko­szigin hamvait a Vörös té­ren. a Kreml faiánál helye­zik végső nyugalomra. * A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottságához és a Szov­jetunió Minisztertanácsához intézett táviratban fejezte ki rész­vétét Alekszej Koszigin elhunyta alkalmából. . Befeíeződöt! a kubai pártkongresszus (Folytatás az 1. oldalról) Központi Bizottság első ülé­sén megválasztotta a párt el­ső és másodtitkárát, a Poli­tikai Bizottságot és a PB póttagjait, a KB titkárságai, valamint az ellenőrző és re­víziós bizottságot. A kongresszus pénteki tel­jes ülésén elfogadták a kö­vetkező ötéves időszakra szóló gazdasági és társada­lomfejlesztési terv irányel­veit és megerősítették a párt első kongresszuson elfogadott programnyilatkozatát. A kongresszus határozatot hozott a területvédelmi milí­ciák létrehozásának meg­gyorsításáról. E határozat i n do ki ás a ként hangsúl y oztá k. hogy Kuba a legnagyobb im­perialista hatalom tőszom­szédságában helyezkedik el s o hatalom szélsőségesen el­lenséges ' politikát folytatott az ország ellen, mióta Kuba a szocializmus építésének út­jára lépett. Ilyen körülmé­nyek között nem zárható ki egy újabb imperialista táma­dás lehetősége. A kubai kom­munisták kötelessége felké­szíteni az országot, hogy szükség esetén össznépi vé­delmi harc bontakozhassak ki. A küldöttek hosszan tartó tapssal és éljenzéssel fogad­ták a bejelentést, hogy a Központi Bizottság ismét Fi­del Castrót választotta a Ku­bai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága első titká­rává, Raul Castrót pedig megerősítette másod titkári tisztségében. A megválasztott vezető szervek összetételének ismer­tetése után Fidel Castro lé­pett a szónoki emelvényre. Megköszönte az iránta tanú­sított bizalmat, hangoztatta, hogy erejét és energiáját a nép. az ország szolgálatába állítva igyekszik maid meg­felelni e bizalomnak. A kong­resszus munkáját sikeresnek nyilvánította. Be jelen tette, mev (helyi idő szerint) dél­után a Forradalom terén ta­lálkoznak az ország lakossá­gának egymilliónyj képvise­lőjével, hogy az. egész népnek számot adjanak a kongresz- szus munkájáról. Szívjet—francia tárgyalások Befejeződött a szovjet par­lamenti küldöttség francia-1 országi látogatása. A delegá­ció Borisz Ponomarjovnak, az SZKP KB PB póttagjának, a KB titkárának, a Legfelsőbb Tanács Nemzetiségi Tanácsa külügyi bizottsága elnökének vezetésével, a francia nem­zetgyűlés külügyi bizottságá­nak meghívására tartózko­dott Párizsban. Borisz Pononiarjov megbe­széléseket folytatott Jacques Chaban-Deimas-szal, a nem­zetgyűlés elnökével és Alain Poherral, a szenátus elnöké­vel. valamint Jean Francois- Poncet külügyminiszterrel. A felek tárgyszerű, konst­ruktív légkörben véleményt cseréltek a szovjet—francia együttműködés fejlesztésének kérdéseiről és a nemzetközi helyzet kölcsönös érdeklődés­ié számot tartó problémáiról. A felek hasznosnak ítélték a parlamenti küldöttségek megbeszéléseit. Hangsúlyoz­tál:: az eszmecsere elősegí­tette az egymás közötti jobb megértést, s kifejezték, hogy készek folytatni ezeket a kapcsolatokat. A Legfelsőbb Tanács Nemzetiségi Tanácsá­nak külügyi bizottsága .szov­jetunióbeli látogatásra hívta rneg a francia nemzetgyűlés küldöttségét, amely a meg­hívást köszönettel elfogadta. A sajtótermékek áremeléséről A papírárak és a nyomdai előállítási költségek növeke­dése miatt az újságok, idő­szaki sajtótermékek fogyasz­tói ára 1981. január 1-íől át­lagosan 20 százalékkal emel­kedik. Ezen belül azonban az árnövekedés differenciált. A politikai napilapok ára hét­köznap az eddigi 1.20 Ft he­lyett 1,40 Ft. vasár- és ün­nepnap 1,60 Ft helyett 1,80 Ft lesz. A képes hetilapok ára általában egy forinttal; a tudományos és szaklapoké átlagosan 25 százalékkal, a szórakoztató lapoké átlago­san 30 százalékkal növekszik. Azok az egyéni előfizetőit, akik 1980 decemberénen fi­zetnek elő, a lapokat az elő­fizetés lejártáig a régi áron kapják. " Kubai Kommunista Kart 11. Kongresszusán Fidel Castro ter­jesztette elő a Központi Bizottság beszámolóját. A havannai kongresszuson 170 külföldi küldöttség, köztük a magyar párt­delegáció is részt vett. A képen: a kongresszus elnöksége. Mi húzódik meg a Hua le­mondásáról szóló pekingi hí­resztelés mögött? Amikor a pekingi perben a bíróság, az ügyészek és a vádlottak egy­aránt szűkszavúak voltak az 1976 tavaszán, a Tienanmen téren történt eseményekkel kapcsolatban, ezt azzal ma­gyarázták, hogy Hua Kuo- feng szerepét igyekeznek el­tussolni. Hua volt ugyanis akkor a közbiztonsági mi­niszter. Közben fény derült rá, hogy a képlet bonyolultabb. A New York Times pekingi tudósítója olyan értesülést reppentett fel, hogy Hua megkapta a számlát; le kell mondania a pártelnöki poszt­ról, cserébe azért, hogy ki­vonták a tízek peréből. Mi­után a tudósítót nem cá­folták. sőt nem is figyelmez­tették — mindez megerősí­téssel ért fel a kínai ható­ságok részéről. Természetesen nem egy személyről van itt szó. Nyílt titok, hogy Pekingben vál­tozatlanul dúl a hatalmi harc. Ennek egyik megnyil­vánulási formája a per. A küzdelemben most t étségkí- vül háttérbe szorítják a Hua vezette „posztmaoista” cso­portot, amely a kulturális for­radalom hullámain, a nagy kormányos áldásával került az első vonalba. Most már csak az a kérdés, hogy vajon hívei belenyugszanak-e a ki­szorításba, s hogy a Huával szemben összefogó erői: kö­zött mikor jön létre újabb belső törésvonal? Mi a háttere a Libanon el­leni támadásnak? Az öböl frontjai mellett a Földközi­tenger partján is dörögtek a fegyverek: izraeli alakulatok libanoni célpontokat támad­tak. Tel Avivban azzal indo­kolták a katonai akciót, hogy palesztin gerilla támaszpon­tokat akartak felszámolni. Céljaik között nyilván ez is ott volt (a palesztin jelentések heves ellenállásról és vissza­csapóstul tudósítanak!), de a politikai frontok ezúttal sok­kal szélesebbek. Izrael a Camp David utá­ni időszakra, a jordánia: kártya kijátszására készüL Azt szeretné, ha Husszein király tárgyalna és egyezne meg a palesztinék nevében és helyett. A jordániai ural­kodó viszont ezt a mai hely­zetben nem teheti meg. Iz­rael ezért fokozza nyomását Libanonra és a palesztinéi:- i re, hogy kiélezze vitáikat, megbontsa soraikat, alájálsz- szon a legszélsőségesebb irányzatoknak. A palesztin sorok bomlása, a különböző szervezetek belharca, amire •sajnos már akadt példa, olyan körülményeket alakít­hat ki, amikor az ammani udvarnak könnyebb manőve­reznie. s a jobboldali olaj­államok egy része áldását adhatná Husszein terveire. Az arab világ céljainak elérésére a leghatékonyabb eszköz egy reális alapokon nyugvó, antiimperialista egy­ség lenne. Ezt bomlasztották Camp Davidben: ezt gyen­gíti az Irak és Irán közötti háború; ezt nehezítette a Szíria és Jordánia közötti emlékezetes feszültség. Vég­ső soron hasonló elgondolás áll a libanoni partraszállás és bombázás mögött is ... A hét Eseményei kepeien Lubomir Strougal csehszlovák miniszterelnök (jobbról) fogadta a hivatalos látogatáson Fiágában tartózkodó Hans-Dietrich Gen­scher nyugatnémet külügyminisztert. Báli szigetén megtartotta ülését az OPEC, az olajezportáló orszá­gok szervezete. A kétnapos ülés az olaj árának 10 százalékos emeléséről hozott határozatot. A képen: dr. Subroto, indonéz olajipari miniszter sajtótájékoztatója. 1981 a rokkantak nemzetközi éve Az ENSZ , a rokkantai: évének nyilvánította az 1981. esztendőt. Ehhez a határo­zathoz csatlakozott és az ak­cióprogram végrehajtásában tevékenyen részt kíván ven­ni a Magyar Népköztársa­ság is. A nemzetközi év fő célkitűzése, hogy egész tár­sadalmunk előtt . feltárja a rokkanlak helyzetét, és moz­gósítson a rokkantsággal já­ró gondok megoldására, eny­hítésére. A hazai esemény- sorozat szervezése, összehan­golása érdekében nemzeti szervező bizottság alakult, amely a kitűzött célok ered­ményes megvalósítása érde­kében a következő felhívás­sal fordul hazánk lakosságú­hoz: Felhívás „Szocialista hazánk az el­múlt 35 évben sokat telt ál­lampolgárai egészségének vé­delméért, az egészségügyi el­látás fejlesztéséért, a külön­böző egészségi károsodások megelőzéséért. A terhesgon­dozás kiterjesztése, az egész­ségügyi gyermekotthonok há­lózatának kiépítése, a gyógy­pedagógiai nevelés és okta­tás. a társadalombiztosítási, az egészségügyi ellátás, a há­zi szociális gohdozás, vala­mint a megfelelő foglalkozta­tási feltételek megteremtése révén jelentős mértékben csökkentettük a károsodás­ból és fogyatékosságból szár­mazó hátrányokat. Mindez nagymértékben hozzájárul rokkant állampolgáraink tár­sadalmi beilleszkedéséhez, ahhoz. hogy a társadalom hasznos, teljes értékű tagjai legyenek, és azoknak is te­kintsék őket. Társadalmi céljaink között kiemelt helyet foglal el a halláskárosodott, a •látásfo­gyatékos. a mozgáskorláto­zott, az értelmi fogyatékos és idült beteg gyermekek, Lei­nőttek ás idős emberek tár­sadalmi egyenlőségének mind teljesebb érvényesítése. Ha­zánk — társadalmi-gazdasági fejlettségének megfelelően — a továbbiakban is folyama­tosan méráékli megváltozott munkaképességű állampolgá­rainak és családtagjaiknak gondjait. Ennek megvalósí­tásában kiemelkedő felada­tunk a rehabilitáció átfogó fejlesztése. Célunk, hogy a nemzetkö­zi év alkalmával kibontakozó állami és társadalmi tevé­kenység szerves folytatása legyen eddigi eredményeink­nek és szorosan kapcsolódjék a következő évek állami- társadalmi feladataihoz. Szük­séges, hogy az élet' minden területén: a munkában, a művészetben és a sportélet­ben egyaránt a korábbiaknál nagyobb figyelmet fordítsunk a rokkant állampolgárok ké­pességeinek. tehetségének ki­bontakoztatására. Felkérjük egész dolgozó népünket, az állami es tár­sadalmi szervezeteket', a mi­nisztériumokat. á főhatóságo­kat. a tanácsokat, a vállala­tokat, a szövetkezeteket es az inté:-m^nyeket, továbbá a fiatalokat és a szocialista brigádokat, hogy működje­nek közre e társadalmi fel­adat mind teljesebb megva­lósításában. Kérjük honfitársainkat, hogy az élet minden terü­letén : a kereskedelemben, a közlekedésben és a minden­napok ügyes-bajos dolgainak intézésében tanúsítsanak tá­mogató és segítőkész maga­tartást a rokkantak és csa­ládjuk iránt. Számítunk rokkant állam­polgáraink aktív részvételé­re gondjaik feltárásában és a segítés módozatainak meg­találásában. Legyenek ha­zánk öntevékeny, társadalmi életünk minden területén egyenlő jogú és kötelezett­ségű tagjai Törekedjenek a munka, a társadalmi közélet és a szabadidő-eltöltés min­den területén speciális képes­ségeik kibontakoztatására. A rokkantak társadalmi megsegítésének ás beillesz­kedésének legfontosabb tel­tétele, hogy béke legyen a földön, hazánk folytathassa békés alkotó munkáját. Földünkön 450 millióra be­csülhető a rokkantak száma, közülük igen sokan hadirok­kantai:. Hazánk következete­sen kiáll a nemzetközi együttműködés, a béke. a biztonság, a leszerelés, a bi­zalom légkörének megerősí­tése mellett. Azért harco­lunk. hogy az emberiség ál­tal létrehozott óriási értéke­ket, anyagi és szellemi ja­vakat a népek, a dolgozó em­berek. s nem utolsósorban segítségre szoruló embertár­saink .javára fordítsuk. Csak a békés élet biztosíthatja az emberi értékek fennmaradá­sát és további fejlődését. Felkérjük hazánk minden állampolgárát, hogy tevéke­nyen vegyen részt a nem­zetközi év hazai 'programjá­nak megvalósításában.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom