Észak-Magyarország, 1980. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-02 / 258. szám

1980. november 2., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Hatvanegymillió tégla Putnokról A kereslet nem csökken O lyan változások, történ­lek az elmúlt években, amelyek bizonyos faj­ta csak .számszaki üssze.ha- »onlítást ^erőteljesen meg- jkérclőjelezhetnek. Az úgyne 'vezeti bázisszemlélet, mely hosszú illőn aL meghatáro­zója volt terveink kidolgozá­sának es a teljesítés mérése­ink. toltál egylajta összeha­sonlításnál:. lassan a múltba vész. átadva helyét a mai igényeknek inkább megfele­lő elemzésnek. Mindez a közelmúltban megtartott gazdaságpolitikai tanácskozás egyetlen felszó­lalása nyomán villant fit Ibennem, amikor is a Diós- ; győri Gépgyár vezérigazgató­ja nem a tegnap teljesítetté­hez ,,méretezte" a célkitűzé- ; seket, hanem a jelen valós igényéhez. Ügy igaz. hogy gazdasági életünk inai viszo­nyai között nem volna célra­vezető korábbi esztendőkben megszokott önmagunkhoz igazítani a holnap elképze­léseit. A számokkal történő ilyenfajta bűvészkedés el­képzelhető, hogy látványos fejlődésről tanúskodna, a va­lóságban pedig visszább vol­nánk, mint két-három evvel ezelőtt. Azóta ugyanis olyan változások történtek, például árpolitikánkban ■— egyfelől a válás hazai ráfordítás, más­felől a Világgazdasági ár­mozgások begyűrűzése miatt — amelyek eleve illuzóri­kussá leírnék az összehason­lítás tartalmi értékét és így félő. hogy téves, de legalább­is ügyünket: kevésbé segítő következtelések levonásához vezethetnének. Ezért van az, hogy a mun­ka értékmérőjeként az ösz- szehasonlítást napjainkban egyre inkább felváltja az elemzés. Ez a fajta minőségi változás a cselekedetek és helyzetek fontos tényezője lett. Korábban, amikor a számok alapján minősítet­tünk vállalatokat, vagy üze­meket. gyakran szembetűnt, hogy az adatok fejlődésről tanúskodnak a gyáron belül — népgazdaságunkban viszont toVábbra is megmaradtak a tegnapi gondok. Az árak vál­tozásán kívül az idő rövid­sége miatt sem volna helyes dolog a számolt bűvöletébe esni. Hónapok ugyaóis nem elegendők úgynevezett nagy következtetések levonására — de tendenciák értékelésé­Azt gondolom, hogy min­denekelőtt a felcím magya­rázatával kell kezdenem. An­nál is inkább, mert ezzel né­mi támpontot adok az olva­sónak, hogy az írás hol, kik­kel és miért készült. Nos. a halárrész — talál­kozásunk színhelye azzal a 40 hektár termő szőlővel — közigazgatásilag Bőd rogs re­gihez tartozik, tulajdonosa azonban a bekecsi llegyalja Termelőszövetkezet. Viszont ők. a szüret ..fizikai munká­sai” valamennyien a szere'n- esi Bocskai István Gimnázi­um tanulói. A további rész­leteket — már ami a hely­ségneveket illeti — . nem­igen boncolgatom, mert csu­pán a négy diák beszélgető- partnerem közül az .egyik golopi, a másik tállyai. a harmadik bodrogkisfaludi volt, s mindössze Szabó Angélánál egyezett meg a gimnázium székhelye a sa­ját lakhellyel. Persze az egészben ez a legkevésbé fontos, mondan­dóm lényege az lenne: diák­szüreten jártam. Illetve olyan szüreten, ahol a szedők, a szüretel ők. valamennyien diákok voltak. Ezt a diák­szüretel egyébként azért is hangsúlyozoni ki, meri ez al­kalommal otthon is megkér­dezték tőlem: hol. merre 'ár­iam. Ennek oka pedig a ci­pőm. pontosabban az a sár. amit alkalmi venyigéké,ssel. ott a szőlőtábla végében — bármennyire is igyekeztem — nem sikerült teljesen eltávo­lítani aszfalthoz inkább szo­kott cipőmről. Bár aznap eső nem esett (néhány nappal korábban hullott), az a ke­mény nyiroktalaj már ott. a helyszínen néhány bizonyla­té, irányok meghatározására nagyon is alkalmasak. így hál szinte természetes, hogy néhány hete, amint a Bor­sod megyei Pártbizottság ki­bővített ülésén értékelte a megye gazdaságpolitikai te­vékenységét. vállalatok és szövetkezetek munkáját, nem elsősorban a számok alapián mondott véleményt, hanem nagyon egyértelműen a ma- gatartásformákat és a törek­véseket. minősítette. Nem a bázishoz viszonyított, hanem a mai igényekhez. Ezzel voltaképpen a célok megha­tározása egyre jobban köze­líthet a lehetőségek és az igények reális felméréséhez, a személyi és a tárgyi felté­telek átgondolt, célszerű hasznosításához. Ahogy mon­dani szoktuk, irányt, ütemet, törekvéseket kellett felmérni ahhoz, hogy a munkáról ér­tékítéletei lehessen mondani. Az ilyenfajta „átrendező­dése!;”, a munka értékelésé­nek nem formáját, hanem tartalmát tekintve hordoz­nak új vonásokat. Régi szo­kásokat váltanak fel friss ötletek és törekvések, éppen az együttes cél, a kisebb és nagyobb közösségek boldo­gulása érdekében. A színvo­nalat. ha úgy tetszik, a mér­cét nem kimerevítetl statisz­tika szabja meg, hanem a képességék, a készségek: és a lehetőségek értelmes találko­zása. így válik a munkaidő egyre inkább a szó igaz ér­telmében a munka idejévé, a munkabér pedig az elvég­zőit munkáért, járó bérré. hogy csak néhányat említsek azokból a szóké.pekböl, ame­lyek néha mást takartak, mint amit voltaképpen érte­lemszerűen jelentenek. T alán akadnak olyan helyek, ahol az imént elmondottak még ma­napság is újszerűnek tűn­nek, de a jellemző mégiscsak az. hogy amiről korábban szó esett, egyre inkább ter­mészetessé válik. Mint ahogy természetes az is. hogy az ilyenfajta magatartási forma olyan közgondolkodást felté­telez, amelyben a kimondott szó és a cselekedet nein tá­volodik, hanem közelit egy - máshoz. Alaphelyzetek mé­résére pedig nem az’ össze­hasonlítás,. sokkal inkább a tényekre alapozott elemzés a meghatározó. bizony most: az éti labamra is jobban illene a gumicsiz­ma. Ök abban voltak vala­mennyien, illetve néhányon nem, de a diákok úgy tud­ják — én is úgy tanultam —, a kivétel csak erősíti a szabályt. Az egyik „cipős” Pekő Éva. egyébként is sza- bálytanulós, vagyis jogi pá­lyára készül, neki pedig ezek szerint hinni lehet. Az első ember (no nem a bibliai), akivel a sorok mel­lett találkoztam, egy idősebb tanár volt. Sajnos, a jegyze­teimet böngészve most lá­tom csak, a nevét nem je­gyeztem föl. A lényeg ez esetben azonban úgyis azon van. amit mondott: „A tsz vezetői azt mondják, úgy szedik ezek a gyerekek, mint a gép. Alig győzik szállítani a szőlőt ...” Ugyanis azt kérdeztem tő­le. hogyan vannak a mun­kájukkal a gazdaság vezetői megelégedve.'. Horváth Tiborné, a 1V/Á- sok főnöke (igaz ö arra kért, hogy a neve ne szere­peljen, de mit tegyek, ha az ő nevét meg felírtam!? Mégiscsak- k'ell egy tanár­név is) úgy fogalmazott: — A tsz nagyon korrekt part­ner ... Ezzel arra célzott, hogy ami előírás, illetve amit a tsz a szerződésben vállalt, A m ti FT love Nyújtott műszakban, amíg az időjárás engedi, minden munkára alkalmas órát hasznosítva dolgozik a her­cegkút] Remény Tsz hatá­rában a képünkön látható két Rába Steiger. Tárcsával, fogassal aprítják, finomítják a jövő év kenyerét adó őszi búza magágyát. Az óriásgé­pek nyergében ülő trakto­rosok. Esoák Márton és Bá­nyai István jól tudják, hogy milyen sok múlik most a munka minőségén. A magas terméshozam egyik előfelté­tele a gondos tatajelőkészí- tés, ,a jó magágy, s ugyan­azt maradéktalanul be is tartja. Hogy mik ezek az elő­írások, vállalások? Például védőitalnak rendszeresen ad­nak forró teát, a meleg ebé­det. a helyszínre szállít ják ki. Biztosítják a kézmosás lehe­tőségét, illetve megteremtik a zavartalan es folyamatos szedés feltételeit. Leskő József, a tsz szőlé­szeti ágazatvezetője meg is jegyezte: — Főleg az utób­bit nehéz tartani. Hét teher­autónk és két pótkocsink szállítja a termést, összesen 32 csillében. Egy csillébe 8 mázsa szőlő fér be. A ter­més azonban olyan nagy, hogy az egy tanulóra terve­zett 2,3 mázsás mennyiség­hez képest elég sokan 3—3,5 —4 mázsa szőlőt, is leszed­nek. Szilvássy Gizella. illetve párja. Szabó Angéla másképp mérték a teljesítményt: — Átlagosan 25 ládányil sze­dünk le naponta . .. Hogy milyen kedvvel? Nos erre én is kíváncsi voltam. Igazolhatom: nóta volt, s nem az én kedvemért. (A többség nem is tudta, hogy idegen jár a sorok között.) Márpedig ha nóta van, az mégiscsak jelent valamit. Igaz, az idő nem volt túlsá­gosan rossz, de a szőlő an­nál savanyúbb, kóstolgatni nemigen érdemes, nem ettől volt, hát az említett nőtás- kedv. Hogy szóban a ked­tenyeréért akkor a sietségre Is nagy szükség van, mert. az opti­mális vetési időszak betar­tása fontos követelmény. Sürgős őszi munka Her- cegkúton a szüret, a kuko­rica törése, de a legfonto­sabb, hogy a még hátralevő táblákon is mielőbb mag­ágyba kerüljön a búzave­tőmag. Ezen munkálkodik mast a tsz összes erőgépe, köztük a Páncélhegy alján szorgoskodó két Rába (a ké­pen). Ottj áriunkkor egv 35 hektáros táblát adtak át a vetőgépeknek. vet hogyan fogalmazták meg? Tulajdonképpen ott a sze­rencsi gimisták között, újra az erősödött meg bennem, amit már korábban is tud­tam, hogy ezek a mai fiata­lok, legalábbis zömük, ..szem­telenül'’ őszinte. Például ne­kem sem mondták, hogy ... tudjuk, a munkánkra milyen nagy szükség van. meg hogy népgazdasági elvárás. Annyit feleltek csak: kell, hát. csi­náljuk. Délután már nem annyira vastagon.' de délelőtt, akkor hajtunk ... Leskó Józseftől tnár koráb­ban megtudtam, hogy előző nap ez a 300-riál valamivel több fiatal 850 mázsa szőlőt sz.edet.t le. • Az osztályfőnöknő nyilván joggal volt elégedett a mun­kájukkal. — Nagyon szépen dolgoznak — jegyezte meg nem kis büszkeséggel. S míg dicsérte lányait, én jegyze­tem végére még oda ka nyá­ri ntotta ni: végre olyan isko­lát s partnergazdaságot ta­láltam. ahol senki nem pa­naszkodott, mindenki dicsért. A tsz az iskolát, az iskola a tsz-t. az ágazatvezető, az osztályfőnök a diákokat. Ez­zel persze nem azt akarom mondani, hogy máshol min­den ellenkezőképpen van. de a szerencsi—bekecsi jó, kor­rekt kapcsolat ma még ko­rántsem általános. Hajdú Imre A sokasodó panelházak láttán azt hihetnénk, hogv a tégla, ez a századok óta használatos építőanyag el­vesztette eredeti funkcióját. A látszat ez esetben is csa­lóka, hiszen a téglagyárak rekorderedményei állandó­sult. sőt egyre növekvő ke­resletről tanúskodnak. Az Észak*-magyarországi Tégla, és Cserépipari Vállalat Pul- noki Téglagyárában leg­alábbis ezt bizonyítják a ter­melési adatok. Az immár százesztendős gyárban meg. lehetősen korszerűtlen tech­nológiával évenként hatvan- hatvanegymillió kis mére­tű égetett téglát készítenek. A piac ugyan többet is fel­venne, de a gyár jelenleg többre nem képes. A putno- ki tégla ugyanis minden más gyárban készített téglától több tekintetben különbözik. A színe például fehér és minél jobban kiégetik, annál fehérebb színt kap, s jobb lesz a minősége is. S ez az utóbbi pedig egyáltalán nem elhanyagolható szempont, mert ebből következik, hogy a putnoki tégláért az ország másik végéből is eljön a ve­vő. Eljárt felette az idő Az értékesítés soha nem okozott gondot a putnoki gyárban, ahol kellő megren­delő híján ez ideig nemigen halmozódott fel eladatlan készlet. Sokkal inkább az foglalkoztatta a kollektívát, hogyan tudnák kielégíteni az igényeket, mert ehhez, ahogy múltak az évek. mind na­gyobb erőfeszítésekre volt szükség. A százesztendős gyár felett, ugyanis eljárt, il­letve megállt az idő. Nem egy üzemrészben rendkívül nehezek, embert próbálóak a munkakörülmények. s ez mindig is számos gond for­rása volt a gyárban. A meg­erőltető. nehéz fizikai mun­ka miatt sokan más munka­alkalom után néztek, s a lét­számhiány esetenként kilá­tástalan helyzetet teremtett. Ám, akik • maradtak, azok erőh felül dolgoztak, s amint azt az eredmények bizonyít­ják, nem is akárhogyan. Tavaly, az ózdi járási nárt- értekezlet a következőkép­pen értékelte a gyár mun­káját: A Putnoki Téglagyár évek óta az iparágon belül is kiemelkedő termelési eredményeket produkál. Évente hatvan-hatvanegy- millió kis méretű téglaegy­ségnek megfelelő téglát gyártanak, s az igényeket ál­talában ki tudják elégíteni. A gyár technikai felszerelt­sége alacsony szintű, a be­rendezések egy része elavult, a munkavégzés kézi módsze­rekkel, hagyományosan tör­ténik. A nehéz fizikai mun­ka miatt igen magas a fluk­tuáció. Ez az értékelés helyt­álló. ám a járási pártbizott­ság vezetői nemcsak megál­lapították a tényt, hanem szorgalmazták is a gyár re­konstrukcióját. vagy ha ar­ra lehetőség van. egy új gyár felépítését. Vállalták a munka nehezét Bárdi Sándor gyárvezető a számok mögött elsősorban az emberi teljesítményt, az erö­Továbbfejleszti egyik sike­res új termékének gyártását a Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat mis­kolci üzeme. A gyár által ké­szített és az erőátvitel cél­jaira használatos hidraulikus szerkezetet, az úgynevezett munkahengereket csak a me­zőgazdasági gépeknél, első­sorban a különféle billent­hető pótkocsiknál alkalmaz­ták. A gyárban most a szén­bányászat részére felhasznál­feszítéseket látja és értéke­li. Mert — mint mondja: Azok. akik ittmaradtak, a munka nehezét vállalták magukra és sok esetben le­hetetlen feladatokat oldot­tak meg. Csakis az ő mun­kájuknak köszönhető, hogy az esztendő első három ne­gyedévében is kiemelkedő termelési eredményekről ad­hatunk számot. Valamennyi gazdasági mutató a tervezett szinten alakult, a putnoki tégla megőrizte hagyományo­san jó minőségét, s az esz­tendő első három negyed­évét 14 millió forint nyere­séggel zárta a gyár. S ebben az eredményben nagy részük van a gyárban tevékenyke­dő tíz szocialista brigád tag­jainak. akik rendkívül érté­kes munka felajánlásokat let. tek a párt XII. kongresszu­sa tiszteletére kibontakozott rnupkaversenyben, s ha ne­hézségek árán is. de telje­sítették vállalásaikat. Kiemelkedően jó munkát végeztek a Gagarin és a Blathy Ottó szocialista bri­gád tagjai, akik — karban­tartó brigád lévén — mara­déktalanul biztosították a fo­lyamatos termelőmunka fel­tételeit. Sokat javult, ebben az évben az alagút! üzemben tevékenykedő Kilián brigád munkája, akiknek szorgal­mát, fegyelmét jó példaként említi a gyár vezetője. A jö­vő évi terv. amelynek elké­szítésekor a gyár vezetői messzemenően figyelembe vették a kollektívák eddig tanúsított helytállását és természetesen a gyár jelen­legi lehetőségeit, nem szá­mol a termelés növelésével. Ennek pedig elsősorban az. az oka. hogy a gyár termelőbe­rendezései többre nem ké­pesek. A növekvő kereslet azonban mindenképpen in­dokolja. illetve indokolná a termelés növelését, de rész- megoldások, rekonstrukciók: nem segíthetnek. Új gyár épül Egyetlen lehetőség, egy új gyár felépítése, amelynek gondolata már meglehetősen régi keletű, csakhogy a meg­valósításnak ez esetben is szűkre szabottak a pénzügyi feltételei. Mindazok, akik szorgalmazták az új gyár felépítését, most okkal és joggal lehetnek elégedettek. Nemrégiben ugyanis döntés született az új téglagyár fel­építéséről, amely nemcsak az iparág, hanem az egész nép­gazdaság számára is fontos. Előnyös egyrészt azért, mert a putnoki agyagbányában több száz évre elegendő mennyiségű és kiváló minő­ségű alapanyag található, s ez hosszú távon megteremti az új gyár minden tekintet­ben gazdaságos működésé­nek feltételeit: s a növekvő keresletet figyelembe véve pedig a beruházás hamar megtérülhet, Mikor kezdődik meg az új gyár építése? — kérdeztük. — A munkálatokat 1981- ben megkezdjük — mondta Bárdi Sándor. — Nem szük­séges hangsúlyoznom, milyen öröm ez valamennyiünknek. Az új gyárban a jelenlegi­nél összehasonlíthatatlanul jobbak lesznek a munkakö­rülmények. megszűnik a ne­héz fizikai munka, felszá­moljuk az egészségre ártal­mas munkahelyeket. ható munkahengerek típusát is kifejlesztették. Ezeket a szerkezeteket frontfejtéseken használják a homlokmarók mögötti terület biztosítására. A gépesített frontokon ugyan­is a fejtés és a biztosítás együtt-haladását mintegy négyszáz hidraulikus szerke­zet együttes munkája .teszi lehetővé. Ezeket a hidrauli­kus berendezéseket eddig tő­kés importból szerezte be a bányászat. l’aulovíts Ágoston Búzával a „tarsolyában" késő estig dolgozik a vetés minőségére gondosan ügyelő kis brigád. A traktoros: Götz Béla és a két faros: Kanálos Tibor és Frikker József. Laczó József felvétele' Szerencsiek, bekecsieknek, Bodrogszegiben Szilit szedtek, hárslevelűt lan lépés után meggyőzött: Szarvas Dezső Munkahengerek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom