Észak-Magyarország, 1980. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-01 / 257. szám

AZ MTSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLEN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXA'I. évfolyam, 257. szám Ara: 1,20 forint Szombat, 1980. november 1. Kádár János fogadta Piotr Gyemicsevet A Bangladesi KP küldöttségének tv látogatásáról Kadar Janus, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára pénteken a KB székha­zában fogadta Pjotr Gyemi­csevet, az SZKP KB Politi­kai’ Bizottságának' póttagját, a Szovjetunió kulturális mi­niszterét, aki a szovjet kultú­ra napjai magyarországi ren­dezvényein vesz részt. * Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára és Aczél György miniszterelnök-he­lyettes, a Politikai Bizottság Map-jiigoszláií r A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága meghívására október 29—31. között Alekssandar Grlics- kov, a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetsége Központi Bi­zottsága Elnökségének tagja látogatást tett hazánkban. Kí­séretében volt Dusán Lazics, a KB nemzetközi osztályának alosztályvezetője,. Kádár János. az MSZMP KB első titkára fogadta Aleksssandar GrilicSkbvot. A jugoszláv vendéggel megbe­szélést folytatott Gyenes András, a Központi Bizottság titkára. Az elvtársi légkörben lezaj­lott tárgyalásokon kölcsönös tájékoztatás hangzott eJ párt­juk munkájának fő irányai­ról, a szocialista építőmunka legfontosabb időszerű kérdé­seiről. Áttekintve a Magyar Népköztársaság és a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság együttműködését. tagjai ugyancsak pénteken fo­gadták Pjotr Gyemicsevet és V a szili j Saurot. az SZKP KB kulturális osztályának veze­tőjét. A. szívélyes, elvtársi lég­körben lezajlott megbeszélé­seken véleménycserére került sor a magyar—szovjet barát­ság, a tudományos és kultu­rális együttműködés fejlődé­sének tapasztalatairól és idő­szerű feladatairól. Megálla­podtak a kulturális kapcso­latok elmélyítésében és sok­oldalú továbbfejlesztésében. párizi taiálkozó megállapították, hogy azok valamennyi területen folya­matosan, népeik javára ered­ményesen fejlődnek. A nemzetközi helyzetről folytatott véleménycsere so­rán hangsúlyozták, hogy minden haladó forradalmi és demokratikus erővel össze­fogva segíteni kell a békés egymás mellett élés, az eny­hülés politikájában elért eredmények megőrzését és el­mélyítését. A kommunista és munkáspártoknak az egyen­jogúság, az önállóság, egy­más álláspontjának tisztelet­ben tartása alapján folytatott együttműködése és interna­cionalista szolidaritása ered­ményesem szolgálja a béke és a társadalmi hailadas ügyét. A megbeszéléseken részt vett Varga István, a KB osztály­vezető-helyettese és Milan Veres, Jugoszlávia budapesti nagykövete. Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására ok­tóber 27. és 31. között láto­gatást tett hazánkban a Bangladesi Kommunista Párt küldöttsége, amelyet Matiur Rahman, a Központi Bizott­ság titkára vezetett. A dele­gáció tagja volt Osman Gha- ni, a KB tagja, a Daccai vá­rosi Pártbizottság titkára. Gyenes András, a Központi Bizottság titkára és a KB külügyi osztályának képvise­lői megbeszélést folytattak a vendégekkel. Szívélyes, elv­társi légkörben véleményt cseréltek a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről, s átte­kintették a két párt kapcso­latait. A bangladesi küldöttség tájékoztatást adott arról a küzdelemről, amelyet a BKP a bangladesi nép életkörül­ményeinek javításáért, de­mokratikus jogaiért, az Or­szág haladó erőinek összefo­gásáért, a. törvénytelenül be­börtönzött Mohamad Farhad főtitkár kiszabadításáért foly­tat. Az MS&M'P képviselői meg­erősítették a magyar kommu­nisták internacionalista szo­lidaritását a bangladesi kom­munistákkal. Kölcsönösen ki­fejezték készségükét, hogy a marxizmus—ieninizmus és a proletár internacionalizmus elvei alapián tovább fejlesz­tik az SZKP és a BKP kap­csolatait. . A BKP küldöttsége látoga­tást tett a Szakszervezetek Országos Tanácsánál, a Ma­gyar Szolidaritási Bizottság­nál, az újságíró szövetség­nél, a Lenfonó- és Szövőipari Vállalatnál, valamint Bács- Kiskun megyében. Madridi találkozó Magyar-román gazdasági tárgyalások Marjai József hazaérkezett Bukarestből A hétfőn előterjesztett ma­gyar szóbeli javaslat harma­dik pontjáról tanácskoztak a küldöttségek tegnap a mad­ridi találkozó előkészítő tár­gyalásain. A vitában a többi között felszólalt a szovjet, a magyar, az amerikai, a mál­tai és a spanyol küldöttség vezetője. Az indítvány har­madik pontja azt sürgeti, hogy a korábban benyújtott magyar, illetve spanyol ja­vaslat alapján kezdjék meg az érdemi találkozó még füg­gőben levő napirendjének for­mába öntését. A vita mind ez ideig nem hozott tényleges eredményt- A szovjet küldöttség szó­vivője kijelentette: meg­volt a lehetőség arra, hogy ezen a napon ha­ladás jöjjön létre a magyar küldöttség által korábban elő­terjesztett napirendi javaslat vitatott pontjában. Sajnála­tos, hogy egyes nyugati kül­döttségek felszólalásaikban más Irányt szabtak a vitá­saik. Max Kampelman nagykö­vet, az amerikai küldöttség vezetője „magánügyben” teg­nap délben. Washingtonba utazott. Az amerikai küldött­ség vezetője Európába való visszaérkeztévei csütörtökön Brüsszelben löszt vesz a NATO-országok államfőinek a madridi találkozóval foglal­kozó tanácskozásán. Bukarestben pénteken be­fejeződött a magyar—rqnnáh gazdasági együttműködési ve­gyes kormánybizottság XV. ülésszaka. A magyar küldött­séget Marjai József minisz­terelnök-helyettes, a vegyes kormánybizottság magyar ta­gozatának elnöke, a román delegációt pedig Nicolae Constantin miniszterelnök- helyettes. a román tagozd' elnöke vezette. Az ülésszakon megvizsgál­ták a két ország párt- és ál­lami vezetőinek találkozóin kitűzött feladatok teljesítésé­nek helyzetét, ( elemezték a legutóbbi ülésszak óta vég­zett munkát. Megállapították, hogy az 1981—85. évi nép­gazdasági tervek koordiná­ciója jó kiinduló alapot te­remt a gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztéséhez. Áttekin­tették a külkereskedelmi áru­csere-forgalom helyzetét és hangoztatták: a forgalom nö­vekedését jól szolgálja a már érvényben levő gyártásszako­sítási és termelési kooperá­ciós egyezményeknek a kö­vetkező tervidőszakra való meghosszabbítása és bővíté­se, az új egyezmények elő­készítése a gépipar és a vegy­ipar területén. Az ülésszak alkalmából Marjai József és Nicolae Constantin kormányközi egyezményt írt alá a két or­szág hosszú távú gazdasági és műszaki-tudományos együttműködéséről. Marjai Józsefet péntek dél­után fogadta Nicolae Ceau- sescu a Román Szocialista Köztársaság elnöke, az RKP főtitkára. A találkozón a kél ország együtt működéséről, a kapcsolatok továbbfejleszté­sének lehetőségeiről és az ez- •<.el kapcsolatos feladatokról oly tat lak vélemény cserét. A találkozón és tárgyalá­sokon részt vett Rajnai Sán­dor. Magyarország bukaresti és Victor Bolojan, a Román Szocialista Köztársaság bu­dapesti nagykövete is. A megbeszélések meleg, baráti légkörben folytak le. A magyar küldöttség Mar­jai József vezetésével az esti órákban hazaérkezett Buda-’ pestre. Avatási ünnepség Leninvárosban A leni nvárosi Tiszai Kő­olajipari Vállalat létrejötté­vel új iparággal gyarapodott Borsod megye. A mintegy 7,5 milliárd forint költséggel telepi tett kőolaj-feldől gozó 1979. szeptember 23-án kezd­te meg a próbaüzemelést. A gyár építésében és szerelésé­ben csaknem száz tervező és kivitelező vállalat műkö­dött közre. Szovjet tervező­intézet készítette a kőolaj- feldolgozó üzetnblokic és egyéb létesítmények terveit, s nagy számban üzemelnek szovjet gyártmányú gépek és berendezések a vállalat különböző termelőegységei­ben. Az állami nagyberuházás­kent megvalósult kőolajipari létesítmény jelentős szerepet tölt be Észak- és Kelet-Ma- gya rország szénhidrogénnel való ellátásában; vegyipari benzint szolgáltat á Tiszai Vegyikombinát olefingyárá­nak és fűtőolajat állít elő a Tiszai Erőmű Vállalat új, 880 megawattos erőművének. A kőolajat a vállalat a Ba­rátság—II. távvezetéken kap­ja a Szovjetunióból. Tevé­kenysége kiemelkedő jelen­tőségű abból a szempontból is, hogy a Szovjetunióból importált benzin és gázolaj a hetvenes évek második fe­lében elkészült — Len in vá­rost és a Szovjetuniót össze­kötő — keleti termékvezeté­ken érkezik a kőolaj-feldolgo­zóba, amely gondoskodik an­nak tárolásáról és eljuttatja azt a fogyasztókhoz. A vál­lalat méreteire jellemző, hogy a 220 hektáron megvalósult létesítménybe egyebek között 60 ezer tonna vas- és acel- szerlcezetet, 400 ezer köbmé­ter betont építettek be, s a beruházás során másfél mil­lió köbméter földet mozgat­tak meg. A több mint egyéves si­keres üzemeltetés után teg­nap délután gyáravatö ün­nepséget tartottak a Tiszai Köolaj-linomító Vállalatnak Az ünnepségen megjelentek mindazok, akik részesei vol­tak a korszerű gyár megva­lósításának. A vendégek elő­ször üzemlátogatáson vettek részt, megtekintették á főbb termelőegységeket, majd ezt követően a vállalat kultúr­termében ünnepségre került sor. Méhes György, a Tiszai Kőolajipari Vállalat üzemi pártbizottságának titkára kö­szöntötte'' a résztvevőket,' köztük Grósz Károlyt, az MSZMP KB tagját, a Bor­sod megyei Pártbizottság el­ső titkárát, dr. Simon Pál nehézipari minisztert. Mol­nár Károlyt, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének titkárát. Juhász Andrást, a KISZ Központi Bizottságá­nak titkárát, dr. Ladányi Jó­zsefet. a Borsod megyei Ta­nács elnökét, D. F. Noviko- vot, a Szovjetunió budapes­ti nagykövetségének taná­csosát. A meghívottak között voltak Leninváros párt-, ál­lami és társadalmi szervei­nek vezetői, a terület ország- gyűlési képviselője: dr. Bod­nár Ferenc; jelen volt a be­ruházásban részt veU terve­ző és kivitelező vállalatok kollektíváinak számos képvi­selője. A pártbizottság titká­rának köszöntő szavai után dr. Simon Pál mondott be­szédet. Dr. Simon Pál beszéde — Trz eve annak, hogy Leninvárosban nagyszabású, újszerű, nemzetközi és hazai együttműködésen alapuló i pa rf ej leSztést haté roztun k ei — kezdte beszédét dr. Si­mon Pál. — A három nagy ipari létesítmény: a benzin­ből vegyipari alapanyagokat előállító olefinmű, az erő­mű és az ellátásukat szol­gáló finomító mellett arra is gondot fordítottunk, hogy az üzemeket építő, majd elké­szültük után az azokat mű­ködtető dolgozók megfelelő elhelyezésével a város is to­vább növekedjék. De nem­csak az egyes üzemek nem­zetközi mércével mérten is magas műszaki színvonalút és a kulturált lakáskörülmé­nyek megvalósítását tűztük célul, hanem azt is. hogy az új üzemek révén a sokszo­rosára növekvő termelés ne szennyezze a környezetet. Ennek az átfogó fejlesztési programnak a megvalósítása most, a harmadik nagy új ipari létesítmény, a Tiszai Kőolajipari Vállalat építésé­nek befejezésével vált teljes­sé. A Gazdasági Bizottság a finomító feladataként jelölte meg. hogy évi 3 millió tonna kőolaj feldolgozásával az olefinmű vegyipari benzin­szükségletét és az erőmű fű­tőolaj-ellátását biztosítsa. (Folytatás a 3. oldalon) l Üzemlátogatáson

Next

/
Oldalképek
Tartalom