Észak-Magyarország, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-31 / 256. szám

T®88. etoö'ixw 31 p*-w<U*k

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3

Kukorica roppantva

Gondok és remények

A szeptemberi még megúsztál-. a krasznokvajdai Bástya Tdrmelöszövetkezetben, ele október elején már megérkezett dér-leheletével az első fagy. A kukorica a fagy ellenére beérett, s olyan tárolási módszerrel kísérleteznek, amellyel sikeresen nézhetnek szembe a jövőben a dér veszélyével. Laczkó Sándor termelési elnökhelyettes ' mondta:

— Korai hibrideket vetünk. Ezek a kedvezőtlen év ellenére bizonyították, hogy e tájon is lehet a kukoricával mit kezdeni. A Cserehát dombjain, meredek lejtőin is 45 mázsa körüli termést adnak. Ez pedig nem lebecsülendő eredmény, mert az ilyen hozammal termelt kukorica biztosítja az állatállományunk teli abrakszükségletét, s olcsón, hiszen a megtermett termény zömét nem szárítjuk.

Az önköltség szempontjából a legdrágább munkafolyamatot kerülik igy el. Az ölvenvagonnyi kukoricát, amely a kombájnoktól érkezik. egy átalakított készüléken toppantják meg. burkolják fóliába, s terítik le negyven centiméter vastagon földdel. Kiszorítják a levegőt, az. összepréselt terményben tejsavas erjedés játszódik le, vagyis a bel tartalmi értékek nem változnak.' A leszárított terménnyel kever- ye — 30 vagont idén is szárítanak —, fedezi az. abrak- szükségletet. Viszont mindez 200 ezer forinttal olcsóbb. És .ez. ott. ahol a sík vidékhez kéi>est 30—50 százalékkal gyengébb hozammal lehet számolni, nagyon is lényeges. Nanv László, a szövetkezet elnöke:

— A közvetett Ihowjot» tt”

lényeges ennek az áj tárolási módszernek. Az, hogy ■nem a szárítóra termetünk, hanem közvetlen raktározásra, Elkerüljük a szűk keresztmetszetet jelentő wsn-i- t.'ist, a kombájnok akadály nélkül tadnak dolgozni. A betakarítás idejét így jelentősen csökkentjük. Északi éghajlati adottságok között, amelyet a terepviszonyok még kedvezőtlenebbé tesznek, ezt nagyon is lényeges szempontnak tartjuk.

Már csak azért sem szabad a növénytermesztésről, vagy más nagy árbevételt s nyereséget teremtő ágazatokról lemondani, mert az. állattenyésztés a légi vezetés nehéz örökségeként eléggé gyenge szinten áll. A gyepre a lapozz itt tartásban nagy szerep

jut a 321 tehénnek, amelyeket nem fejnek, csak bal jáért tartanak. A húsmarháról pedig szakmai berkekben köztudott, hogy tartásuknál nagy hozzáértéssel s lelkiismeretes munkával lehel csak elkerülni a veszteséget, vagy csekély nyereséget elemi. Nagyobb szerepel kaphatna Krasznok vajda környékén egy másik ágazat, a juhtar- tás. A szövetkezet több mint 5700 hektáros területéből ugyanis háromezer hektár a legelő, a rét s az erdő. amely a jelenlegi 2200 anyától jóval több birkát eltarthatna. Az elnökhelyettes i« erre célzott:

— Ha fejlesztésekre fordítunk. biztosan a juhtartás fejlesztésére fordítanánk. Hiszen lehetőségeink itt a legnagyobbak. Legalább nég.v- ezres anyajuhlétszámot szeretnénk elérni. De ehhez feltétlenül szükséges lenne egy ezer férőhelyes juhhodálynak a megépítése. Egymillió forintba kerülne, s így sajnos önerőből nem tudjuk megvalósítani. Pedig célszerű lenne, hiszen a takarmánybázist már meg bírjuk teremteni. A silókukoricát 270 mázsás hektáronkénti hozammal, jó minőségben takarítottuk' be. Így fedezni tudjuk állatállományunk szükségletét, sőt 300 tonna silót s 100 tonna szálas takarmányt ajánlottunk fel a belvíz sújtotta gazdaságok megsegítésére.

Júliusban úgy tűnt. hogy a gazdaság ^.sikerágazatának” tartott 55 hektáros almáskert ben helyrehozhat al lar. károkat okozott a jég. A kora tavaszi fagyok után. széles sávban jégeső verte az, ültetvényt. Erre mondta az. elnök bel vett es:

;", —■ Att a caodMatos, íkkít nem buktunk bele az. almába. Ez elsősorban Várai.jói István fökertésznek köszönthető. aki mindent megtett ar. eredmény érdekében. Gondos* szedéssel. a ni i nóeétene vovo4 törek véssél sikertől ehvmAn*.. hogy a 7,5 métttó terttttos árbevétel. amit terveztünk, tv* csökkenjen. És a .retemős kár ellenére ez az összeg meg is lesz. mert jók az exportárak, s a megtermett alma kétharmadát ilyen imnösegóen sikerült eladnunk.

Egy biztos; a Bontva Termel ősz.övet kezei ben el kel lene több ilyen sikerágaza-t. Már csak azért is. mert ezek nyereségéből egy biztos árbevételű, kedvező nyereségű ágazatot lebet«« íejieszterxi.; a j uhászsaéot.

— kármán —

if «pletal

I

A közlekedési ágazat azonkívül. hogy rendkívül magas az, állóeszközigénye, nagy energia léi használó is. Bizonyítja mindezt, hogy a népgazdaság összes energiafogyasztásából a közlekedés mintegy 14—16 százalékkal részesedik. A fejlettebb motorizációval rendelkező országokban ez. az. arány eléri a 111—23 százalékot. A tárca által felhasznált energiának mintegy nyolcvan százaléka — évi 3 millió tonna kőolajipari termék — kimondottan közlekedési célokat szolgál, s a . lakosság tulajdonában levő gépjárműpark körülbelül egymillió tonna benzint fogyaszt.

A statisztika szerint a közlekedési vállalatoknál évről évre javul az energiafelhasználás hatékonysága. Erre utal többek között, hogy a

te I jesi I ménvei nel kedés mértékétől elmarad azt energiafelhasználás növekedési üteme. A teljesítményegységre vonal kozlatntt faji agos energiafelhasználás a vasúti közlekedésben évente 6—9 százalék. ugyanez, a közúti közlekedésben 1.5—2 százalék.

A hatékonyabb energiafelhasználásnak még tovább: tartalékai vannak, liven lehetőség például a vasúti köz lekedésben a gőzvontatás megszüntetése, a közúti közlekedésben a járműpark ösz- szetételének megváltoztatása. Kedvezőbb energiafelhaszná - kist tesznek lehetővé továbbá bizonyos szervezési intézkedések. mint például a diagnosztikai ellátottság fokozása, az energiatakarékos vezetéstechnikai módszerek elterjesztése.

A kistermelők érdekében

A kistermelői sertéshús- termelést irányító, szervező szakembereknek tartottak tá- íekoztatást tegnap a megyei állatforgalmi és húsipari vállalat • vezetői. Az elmúlt év értékelésén túl ismertették, azokat az új felvásárlási alapárakat, amelyek a sértési a rt ás jövedel mezőségét szolgálják. '

A rendezvénynek nagy hangsúlyt ad. hogy a megyében felvásárolt sertések 63 százaléka, a vágómarha 21 százaléka a háztáji, s kisegítő gazdaságokból származik. Dr. Sándor Barna, a vállalat igazgatóliel vet lese m eg n y i tój á ba n elmondta, hogy a nagyüzemi telepekkel ellentétben — amelyek magas ráfordítási költségé meghatározza a kihasználtságot — a kistermelő azonnal reagál a sertéstartás jövedelmezőségében bekövetkező legkisebb változásra. A január elsejétől éleibe léoó alapárváltozás a termelői kedv. s érdek fenntartását, fokozását szolgálja. Kamera István főosztályvezető ismertette ezek után azokat az eredményeket, amelyeket a vállalat megbízottjainak munkáján keresztül az elmúlt évben elért,

A megyében 55 termelőszövetkezet, áfész. s állami gazdaság foglalkozik a kisüzemi termelés szervezésével. Idén közreműködésükkel várhatóan 25 900 hízót vásárolnak fel a porták óljaiból. De ez a mennyiség kevés, jövőre a jövedelmezőségben mutatkozó magasabb ár hatásé-,' ra, a vállalat tíz százalékkal kívánja növelni a felvásárlást.

A jövő évben kilónként 'bőt forinttal emelkednek, a fel- vásárlási alapárak. A kistermelők. akik szerződésben több éves tartást vállalnak, a harmadik évben már 2.-5« forintos felárak kapnak ks~ lóflranmionkén't. Egyszerűsödtek az értékesítési fettételek:, fi termelői; kívánságára kién 135 kí kvgronirriig emette tel i. tröszt a hússertéseknél a súlyhatárt. Ugyancsak kedv- foKonó téliéi a« a Hyolc.vzáK formátte lMMsttraen-úts elöttsc aswk-éwK a vési-aí-si * awb év re feeze ;-/xVRytt álla tokra éa- r«tKM*kén.t ad. A vágómarháknál htwor.lixm kedve«®’ áremelések lépnek éleibe.

Az új felvásárlási alapára*; várhatóan tovább javítják a sertéshizlalás jövedelmezőségét, s fokozzák ebben a f<w*- tos ágazatban a tenyésztői kedvet.

Az wtakat förészpor lepi be. Várjuk a látogatási engedélyt. Délután háromnegyed kettő. Müszakváltás.

Tető magasságig ér az. autóbusz, amint, megáll az irodaépület mellett. Munkásokat hozott. Rántanak egyet a szíjon, meg-megütődik derekukon a táska, ahogy egyenletes léptekkel haladnak a fűrészporral belepett úton.

Atellenben a pályaudvaron naég rakodnak. A targoncás most emelt be az utolsó rakományt a vagonba, kissé sietősen, mert a lécek bezúdulnak. Ezt megcsináltad, mordul a rakodó .. .

Szólnak telefonon az oias»- liszkai postáról, hogy itt van Miskolc. Az. engedéllyel. Kérik: saliina: dolgokról ne tsattk awó. Sem tadom. miféle oivmii „TKákmvk doAeok'" lehetnék -*(3 fáréezinaemóem, snxví vek rót nem kwviaK« btjoétni ? *mxáen*w*ee ér- dekióHöm Páváén Awseé táeemvezievö-hettvtteB aoí, «cyv óén ixTyvr. a ff*~

Keskéöy fátvpéc ss»sk áS: a két végen oiyttott csarnokot. * aBéként & ewffie. úgy wrbog át Kwtta a basát Möszakva-V- tás van. l&élelfKí önként itt hetvenen hángyányu égéssel ma nká lkodnál:.' zsert alig létei; ember: a fű resegépek meíüttt. Ügy mondjak, koráb- bws: rtzkaí táttMstak ei eiég

sokan a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság olasz- liszkai fűrészüzeméből, mert baj volt az alapanyaggal. A környező erdészetektől kap-' jak a fenyőfát, de dolgoznak importanyaggal is.

'Hamarosan indítják a rönköket. .Megigazítja fejkendősét, leütögeti pufajkájáról a fűrészport, most már lehet fényképezni.

— Egy műszak alatt télen kétszer is cserélek fűrészlapot — mutatja a műveletet Endcr Er no he. — Vízzel meg- szivja magát a fa. aztán átfagy, s ígv nem is csoda, hogy nem bírja harapni, Tudja, ezen a környéken elég kevés a munkalehetőség nekünk. asszonyoknak, s amilyen ez is, ugye. nem mindenkinek van ereje hozzá. Mert bizony itt emelni kHi. akárhogy is nézzük, mindig lárva a csarnok, s eem lehet főseni. Hát a kérésé* ... sh- hov. képest alak»!: ba van anyag, a nunvka is több.

Áttigrom a görgősoron, s a keret-fűrész mellett igyekszem ellesni a müszakváltás ji*tf«taiatai<t. A lakatosok mér mindent átvizsgálták, s aszerint, hogy ezen a műszakon milyen meietn gerendát készítenek, olyan szalagokat szereltek be. Spanolás. Pró- bajárat. Egy kicsit még meg kell húzni, mert berezonáltak a fűrészlapok. Aztán ellenőrutak

zik az előtolást, illetve tm elötoló kocsit, s már görgethetik a rönköket. Lépdelek a kocsi mellett, l^örlvplyesy István keretiűrész-kezelo ültéből magyaráz, irányítja a rönköt, tolja előre, biztat engem is. hogy kérdezzek nyugodtan, ő a munkára figyel. Hátrálunk.

— Ne haragudjon, hogy megfuttatom, de ez a munkám — mondja, s egyáltalán nem szabadkozva teszi hozzá: — Ha egyszer beindulunk, nincs megállás. Ügy tudom, évente 45 ezer köbméter fát dolgozunk meg. Van egy kengyel rönkhasító gépünk, egy osztrák keretfűrészünk. Termékeink építőipari vállalatokhoz. TÜZÉP-ekre kerülnek. exportra pédig palettát készítünk. Van még az ößy- neweaett pKpíFfa. aűir~iwW ben viseli, hogy popm-ésrar-» tátihoz használják.

— Önmagámról? — kénf.’ értettenül. — Ez olyan, iránt az italozás. Munka közben semmit Csak a dolog van ._}•

Nem laöa-tla nkodok rpeSet- te tovább. A görgősoron fó- lyamakvan jennek be a rönkök . s a ker-etföi-ésaesi áh már gerendák és saélezéSek, aztán további feldolgozd m i ürészgépeken. Morajlik a csarnok, o>eg)kezdődött art műszak.

Ka. L

hitt: 1X.

Kettős -eot. a

iiKítt papokban az Észak- magyarországi Áramszolgáltató Vállalatnál. Nem rendeztek persze ünnepséget, csak regisztrálták, hogy éppen tíz éve alakult meg a lakáskölcsön-bizottsag es ez a bizottság tíz év alatt ötszáz lakásügyet bírált el.

A bizottság megalakulása utón — a vonatkozó jogszabályok értelmében'— a Magyar Villamos Művek Tröszt jelentősebb összeget juttatott az ÉMÁSZ-nak a lakásgazdálkodás anyagi alapjainak megteremtésére. A bizottság megalakulásának célja volt: demokratikus alapokon előkészíteni az egyszemélyi döntést. Részt vesz a döntés előkészítésében a vállalat vezetőségének. a pártszervezetnek. a szakszervezetnek, a KISZ-szervezelnek a képviselője. s egy ügyintéző. A lakáselosztás igen kén vés ügy. érthető, hogy többféle szempont alapján döntik el az igény jogosultságot. Mindezek mellett gondot fordítanak a pályakezdőkre, a gyermekeiket egyedül nevelő anyákl-a. A kölcsön odaítélésének egyik kritériuma például. hogy csak annak a dolgozónak a lakásigényét

támogatják, aki legalább iá eve a vállalatnál dolgozik. A fiatalokat azzal segítik, hogy beszámítják az ösztöndíjas éveket is. A gyermeket nevelő egyedülálló nők a tanácsi lakáslistákon előnyt élveznek, ám a gyermektelen nők lakáskiutalása sokszor túlságosan késedéi mess. Az ö gondjaikon is Segít a vállalat kölcsönt kapnaj; lakásépítésre. Több esetben előfordult már. hogv olyan családok kaptak kölcsön t, ahol a családapa más vállalatnál dolgozik. Végül is miért lenne az a természetes, hogy csak a férj munkahelye segíthet egy családot lakáshoz.?

Az EMASX 2800 dolgozóin közül közel ötszázan jutottak lakáshoz, az. elmúlt tíz év során. Kamatmentes kölcsönt adtak telepszerű, többszintes lakásokhoz. Ezeknek a lakásoknak egv részé nuinkásln- kás-akcióban. más részük. OTP-beruház.assal. illetve lakásépítő. szövetkezetben énül1

Miskolc-szerte jő hírük van például az. Avason épült ÉMÁSZ-házaknak. Húsz lakás elkészült már. tizenhatot most építenek, s további harminchat lakás ücveit most szervezik. Támogatják a családi házak építését ks. Azok a dolgozók élveznek elsőbbségét. akii; olyan községekben épitkez.nek. ahol az ÉMÁSZ-nak .üzemigazgatósága. vagy kirendeltsége működik. A felsorolt építési tormákat támogatja elsősorban a vállalat, a saját erőből történő építkezésekre juttatja a kölcsönösszeg nagy hányadát. Előfordul, hogy tanácsi érlé- kosítésű lakásokat is vásárolnak a kaderfejleszlés érdekében. vagy ugyanilyen célból megvásárol iák szövetkezeti iakásokra a vevőkijelölési jogot.

Am nem ez. jellemzi az áramszolgáltató vállalat lakásgazdálkodását. hanem az a törekvés, hogy tehermentesítse a tanácsi' költségvetést: a működési területen minél kevesebb lakást keilten kiutalni az áramszolgáltató vállalat dolgozóinak. No és természetesen az. hogv

dolgozóik az átlagpolgároknál hamarabb jussanak önálló otthonhoz.

Minden bizonnyal nem

minden vállalat büszkélkedhet ilven aránnyal: 2900 dolgozó közül csaknem ötszázan kaptak lakást — tíz. év alatt. Ehhez anyagiak is kellenek!

Tulajdonképpen szerencsés a vállalat, hiszen 3 millió forint, induló tókét kapott lakásépítésre a tröszttől. De 3 millió forintból sem lehetett volna ennyit kihozni, ha nem sáfárkodnak jól az erőkkel. A kezdő „tökét” ügyesen forgattuk az elmúlt évtizedben, és a forint forintot szül alapon. mind többen részesedhetnek belőle. A lakásalap forrása a fejlesztési alap. Részesedési alapot nem használnak erre a célra, éppen ezért vissza nem térítendő kölcsönt nem, is adnak. Az alapot növeli az az összeg, amely a lakásépítésekre adott kölcsönökből visszatérül. Az idei visszafizetések összege elérte az egymillió forintot.

Az eredmény? A több száz embernek juttatott lakásokon túl az, hogy a tizi- kaial; többsége — mert őket támogatja leginkább a kollektív szerződés e tekintetben — törzsgárda tag lett.' Csökkent a fluktuáció, stabilizálódik a munkaerő. Szívesen jönnek a fiatalok is, akik kellenek az egyre ne- hezebb feladatokhoz. Javul a munkahelyi közérzet, hiszen, a humánus intézkedések elősegítik ezt. Van elég szellemi tőke és munkáskéz.. Mindez pedig a vállalati tevékenység színvonalán javít,' tehát százezrek érzik a haecv' nát

— teva.v —- *