Észak-Magyarország, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-18 / 245. szám

1980. október 18., szombat

„ ÉSZAK-MAGYARQKbZAG ó

Mii mond

a paragrafus?

Jogászunk váíaszol

MENNYI OVODAi TÉRÍTÉSI DIJAT KELL FIZETNI?

Bariók István (Hidasnémeti. Perényi u. 3. sz„ 3876) olvasónk a saját esetének leírásával azt kifogásolja, hogy, a múlt év szeptember elsejétől miért emelkedett az óvodai térítési díj. ezért a/, emelés jogszabályi rendelkezéséről kér tájékoztatást.

Elsősorban aivói tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy az egészségügyi, az oktatási é.s a .szociális intézményekben alkalmazott — a térítési díjak szabályozására vonatkozó — jogszabályok hatálytalanításával 1979, szeptember X. napjától esedékes térítési díjak alapjául szolgáló jövedelem meghatározására új rendelet jelent meg, nevezetesen a 'f ,1979. MŰM számú. Ez a jogszabály a közei húsz rendelet szabályait., egysége- j sitette. és egyértelműbbé tet- j te. Az új rendelet szerint az j említett intézményekben a ■ j térítési díj alapja a kötele- j zéttnek az előző naptári évben elért havi jövedelme, amit új nyomtatványon kell felsorolni, illetve igazolni. A havi átlagjövedelmet a különböző jogcímeken előállók jövedelmek cgybeszám ítttsn- val, a rendelet mellékletének megfelelően kell kiszámítani. A térítési díjalap megállapításánál alapul, szolgáló jövedelemként kell figyelembe venni; a munkaviszonyból és ipari szövetkezeti tagsági viszonyból; a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagsági viszonyból; a nyugdíj és nyugdíjrendszerű ellátásból; a háztáji és kisegítő gazdaságokból vélelmezett jövedelmet. és az egyéb jövedelem- forrásból származó jövedelmet. Az egységes jogszabályt 1973. augusztus 10-én újabb jogszabály követte, a 11/1979 MtjM—OM—EÜM számú

együttes rendelet, amelyet szintén a múlt év szeptember 1. napjától kell alkalmazni. Ennek a rendeletnek az 1. számú melléklete közli azt a táblázatot, amely tizenkét kategóriába sorolja az; óvodai, bölcsődei és napközi térítési díj alapjául szolgaló jövedelmeket a korábbi nyolc kategória helyett.

. A táblázatból leolvasható, hogy a tól-ig jövedelemkategória szerint egytől négygyer- mekes családoknál gyerrne-v kénként mennyi a napi térítési dij összege. Peidául 4190 Ft jövedelemnél kétgyermekes családnál 10 forint nap/ gyermek térítési díjat kell fizetni. Ugyanennyi jövedelem után egygyermekes családnál 12 Ft, háromnál 0 Pl, »egygyermekes csilládnál 8 Ft a napi térítési díj összege.

A rendeletet a bölcsődék-, ben. az óvodákban, az óvodai é.s • általános iskolai napközi otthonokban, gyógypedagógiai intézetek napközi otthonaiban fizetendő térítési dijak: az általános és középiskolai diákotthonokban és kollégiumokban. ezek menzai és ex- tern'átusi ellátása esetén; és a gyógypedagógiai intézetek bentlakásos otthonaiban fizetendő térítési díjak vonatkozásában kell alkalmazni. Az utóbbinál más kategória, é.s nem napi, hanem havi ösz- szegü táblázat alapján. A terítési díjakat a fizetésre kö- ^ telezettek egybeszámított díjalap ja és az eltartott gyermekek számának figyelembevételével egyéves időszakra az intézmény állapítja meg. A gyermekek számának meg- AUapításánál a fizetésre kötelezettel közös háztartásban élő. vagy, intézetben elhelyezett. eltartott, 10 éven aluli gyermeket, továbbá* a 19 évesnél fiatalabb tanulót, valamint korhatár nélkül a tartósan beteg, testileg vagy szellemileg fogyatékos gyermekeket kell figyelembe venni.

Mivel a térítési díj alapját a felvétel alkalmával, ezt követően minden év szeptember 1. napjától á következő cv augusztus 31-ig terjedő díjfizetési időszakra az intézmény állapítja meg, ezért a jogszabály lehetőséget ad a díjalap é.s a térítési díj módosítására, ha a kötelezett a díjfizetési időszak alatt: sorkatonai szolgálatra vonul be: munkaviszonya, szövetkezeti tagsága. jövedelem forrása megszűnik; 00 napot meghaladó betegség miatt táppénzes állományba kerül, illetve betegségi segélyben részesül; gyes-re ment; elválik; nyugdíjba megy; meghal, vagy 20 százalékot meghaladó jövedelemmódosulás miatt következik be. vagy a kötelezeti szabadságvesztés büntetését tölti: vagy foglalkozási ág változása következik be. Ha pedig leszerelésre, munkaviszony létesítésére, új jövedelemforrás keletkezik, a gyes. vagy a betegség megszűnik, akkor ;i díjalapot és a díjat növel ni kell.

I

MILYEN FELADATRA VEHETŐ IGÉNYBE A VÁLLALATI TŰZOLTÓ?

A tűz elleni védekezési-ól és a tűzoltóságról szóló jogszabály előírja, hogy a vállalat igazgatója a vállalati tűzoltót munka- és szabad idejében egyaránt igénybe veheti a tűzoltási feladatok ellátására. Melyek ezek a fel-' adatok? Igénybe veheti elsősorban tűzoltásra és egyéb kárelhárításra; készenléti szolgálatra: szakmai kiképzésre, továbbképzésre, tűzol- lóverxenyre és gyakorlatra. Továbbá ügyeleti szolgálatra, tűzveszélyes tevékenység felügyeletére, tűzvédelmi elleré- őrzésre és tűzvédelmi eligazításra. A tűzoltási és egyéb kárelhárítási feladatok ellátására való igénybevétel közvetlenül a vállalati tűzoltóság riasztása útján is történhet.

A tűzoltási feladatok ellátására munkaidőben igénybe vett vállalati tűzoltók részére a munkáltatóié! átlagkereset -térítés, míg .a szabad idejükben igénybe vett vállalati tűzoltók részére külön tériíés jár. Melyek ezek a különdijaxnsok ? Mindenekelőtt vállalati tűzoltó részére a szükséges utazási, élelmezési, illetőleg szállásköltséget biztosítani kell. Az előbb felsorol! tűzoltói feladat ellátására igénybe vett vállalati tűzoltónak a munkaidőn kívüli igénybevétel idejére óránként a munkaviszony alapján folyósított bér átlag - óradijának 129 százaléka, a munkaszüneti napon történő szolgálat ellátásakor 190 százaléka jár.

A kijlöndíjazás szempontjából igénybevételi időnek kell tekinteni: ügyeleti szolgálat esetén a rendezvény időtartamán és a közönség távozási idején túl 15 perc felvonulási időt, egyéb eses lekben a szolgálatban eltöltött tényleges időtartamot. A díjazásnál minden megkezdett órát egész órának kell tekinteni.

Or. Sass Tibor

Munkaerőgazdálkodás kosszá távon

A Miskolci Akadémiai Bizottság közgazdaságtudományi szakbizottsága első jelentősebb munkájának eredményét hallhattuk tegnap Miskolcon, a városi tanács vb-termében. amikor — a városi tanács munkaügyi apparátusa által készített — hosfszú távú foglalkoztatási koncepciót, vitatták meg.

Székely László, a városi tanács általános elnökhelyettese bevezetőjében szólt arról, hogy egyfelől Miskolc abban a helyzetben van. amikor a munkaerőkérdés a város további fejlődésének sarkköve lehel. Ugyanakkor nem lehet es nem szabad figyelmen kívül hagy* nunk a gazdálkodási fel telel rendszerben bekövetkezett változásokat sem.

— E. tanácskozás célja többek között éppen az — mondta az elnökhelyettes —. hogy keressük és megtaláljuk a városi tanács é.s a MAB különböző szakbizottságai közötti érintkezési pontokat. munkakapcsolatokat.

Nagy Aladár, a MAB közgazdaságtudományi szakbizottsága elnökének szavait követő vitában, a bizottság tagjai — így többek között — dr. Bartha Imre. tir. Szintéig István. Bogár László. olyan átfogó. sokoldalú' elemzését végezték el a tárgyalt anyagnak, amely mind tartalmilag, mind módszertanilag továbbfejlesztette a városi tanács munkaügyi apparátusa által készített koncepciót.

A javaslatok, észrevételek, amelyek egyebek között Miskolc iparstruktúa'á.iának átalakításával. valamint a képzési struktúrával foglalkoztak — nyomatékosan hangsúlyozták az emberi tényezők szerepét, jelen,tőségét. A MAB közgazdaságtudományi szakbizottságának észrevételei tovább gazdagították a városi tanács végrehajtó bizottsága elé kerülő anyagot, és ezzel megteremtették „továbbélésének”. egyben a koncepció továbbfejlesztésének alapját, feltételét.

Eiészsipiyi keiÉIÉt Mezikeresztessn

A mezőkövesdi járás egészségügyi helyzetének javításaként ebben a tervidőszakban Mező- keresztesen egészségügyi kombinát építését fejezték be, melyben négy rendelő és két orvosi lakás kapott helyet. Ezzel a létesítménnyel három község lakosságának -itét végi ügyeletét is biztosítani tudják.

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

t

i

i

i

i

t

i

(

t

t

i

i

i

i

r

t

i

Kisiparosok közgyűlésén

..A magáink isi par a valóságos igényekkel összhangban járuljon hozza a lakosság áruellátásának k ielégí léséhez. a szolgáltatások javításához.” — így fogalmazták meg gazdasági életünkben a kisipar helyet a XII. pártkongresszusom. Ezek

megvalósításának szilemében számoltak be a napokban a Borsod megyei Adóközösség vezetőségének tagjai 1979—80-ban végzett munkájukról a KIOSZ Borsod megyei Adóközösségé- nek küldöttközgyűlésén.

A megyei sajátosságokat figyelembe véve. a kisipar a szolgáltatások területén kiemelkedő szerepet tölt be, hiszen a lakossági szolgáltatás aranyában több, mint negyven százalékot, egyes járásokban pedig' ■ a hatóan százalékot, is meghaladja. Az aprófalvas • telopüle&szerke- zetből adódóan Borsod megye falusi lakossága, igényeinek kielégítésében a kisipar

fontos és nélkülözhetetlen. Egyre több helyen törekednek a szolgáltatások mellett a hiánycikkek pótlására, a választék bővítésére. A kis sorozatú és egyedi termékek ’előállításával fontos kiegészítő elemeket gyárt a kisipar a nagyüzemek termékeihez.

Az adóközösség feladata, hogy évente megválassza a véleményező és kétévenként pedig a kivető és felszólam- lási bizottság tagjait, akik megfelelő szakmai es helyi ismeretekkel rendelkeznek. Ebben az évben ezt a feladatot a Kl ŐSE körzeti csoportjainak .vezetősége végezte ei. Mint az elhangzottakból kitűnt, a bizottságok tagjai eredményesen tevékenykedtek. Az elmúlt évekhez viszonyítva jelentősen növekedett az adóbizottságok - ba bevont; kisinarosok száma. 1977-ben 168. 1980-ban

nyír 204 kisiparos vett részt a bizottsági munkában.

1979-ben a bevallásoknak 99,1 százalékát, 1980-ban pedig 56,6 százalékát fogadták el. Jó eredmény, hogy az 1979-as esztendőhöz viszonyítva 1980-ra 27,6 százalékkal mérséklődött az észrevételek száma, amely a kisiparosok lelkiismeretes munkáját dicséri. Ugyanezt igazolja a fellebbezések szamárnak mérséklődésé is.

A jövedelemadózásról szólva megállapították, hogy az 1979. évi végleges adó az 1978. évihez képest 5,4 százalékkal nőtt. 1979-ben 1680 kisiparosnak adtak végleges adót. amely 3.4 százalékkal volt több az előző évinél. A beszámolóból azt is megtudhattuk. hogy 21 kisiparossal csökkent a 100 000 Ft-on felüli jövedelem után adózók száma, és az előző évektől eltérően, 1979-ben már nem volt egymillió forint, feletti jövedelem után adózó kisiparos.

Nem nézik már gyanakvással...

ünnepségek - megrendelésre

Elhangzik a boldogító „igen”, s az ifjú par megkönnyebbülten fogadja a gratulációkat. Az ünnepség hivatalos része befejeződött. Megköttetett a házasság. Ha csak le nem szakad az a bizonyos csillár, itt és most, minden klappolt. A szakember azonban figyel. Minden mozdulatot, részletet ...

Kilenc éve. hogy Miskolcon is megnyitották a Társadalmi Ünnepségeket Szervező Irodát. Hasonlóan az iroda megnyitását követő országos gyanakváshoz, itt Sem volt jobb a helyzet. Az érv is ugyanaz volt. mint máshol: kinek kell futószalagon szervezett házasságkötés, névadó, temetés, hiszen ezek az alkalmak. események minden ember legszigorúbb magánügyei közé tartoznak. Hozzá kell (enni rögtön, hogy ezen irodák létrehozása után olyannyira kevés volt a működésükkel kapcsolatos elképzelés. annyira szegényes volt a jövőjüket behatároló, s bemutató információ, hogy nem is lett volna természetes más, mint a gyanakvással kísért passzív ellenállás. Állják itt néhány szám: 1971- ben 26 névadó ünnepség és 6 házasságkötés megszervezéséhez kérték a miskolci iroda segítségét. A múlt évben a TÜSZ1 1637 házasság- kötésnél, és több mint ezer névadó ünnepségnél működött közre. Esküvök, névadók, temetések váltják egymást, .szinte futószalagon, és lassan már annyira természetessé vált az ilyen események általuk való szerveztetése, hogy a „-futószalag” kifejezés elvesztette degradáló jellegét.

Ma tízen vesznek részt, ebben a munkában, az igények kielégítésében. Ez valójában szolgáltatás, ráadásul olyan, ahol eltérően más szolgáltatásoktól, édeskevés az- ügyfeleket azzal biztatni, hogy ha valami nem sikerül, majd rövidesen kijavítják. Vállalni kell a naponkénti ..rizikót”, hiszen egy esküvő vagy egy temetés zökkenőmentes megszervezését már nem elsősorban az árak határozzák meg. Szerencsére, komolyabb bakijuk nem volt az eltelt kilenc év alatt, áni vannak visszatérő gondok. A kezdeti hónapokhoz képest például szélesebb az általuk biztosított, s az, eseményekhez illő kulturális és' egyéb programok skálája, ám nem minden területen. Az esküvőhöz szükséges meghívók ugyanazok., vagy legalábbis nagyon hasonlóak, mint régen; ugyancsak hagy kívánnivalót

maga után az ünnepségeken készült fényképek színvonala. s bizony, a szinte állandó használat során erősen elhasználódtak már a meglevő orgonák, s a zenegép. A miskolci iroda évente mintegy 200 ezer torint. támogatást kap. Az iroda vezetője, Simon Bertalan mondta, hogy a pénzügyi szervek által előírt 150 ezer forintos bevételt 300 ezer forintra teljesítették, s ezt a szolgáltatások bővítésével érték el elsősorban.

Az iroda szolgáltatásait igénybe vevő megrendelőt persze a legkevésbé érdekli, hogy az itt dolgozók miből gazdálkodnak évente. Számára a legfontosabb, hogy a saját igényeit maradéktalanul kielégítsék, ha már fizetett. Es ez a legtermészetesebb. A skála tényleg széles, ám legyen bármilyen ünnepség, az igényekhez kell igazítani mindent. Ami ma sikkes, holnap talán már nevetséges, és viszont. Naprakész ajánlatokkal kell fogadniuk a hozzájuk fordulókat, s nekik maguknak is rugalmasabban kell mérlegelni önmaguk, tevékenységét.

A jelenleg meglevő szolgáltatásodat, mint például esküvői meghívók, különféle zenei aláfestéselv, szavalatok, pezsgős, gyertyafényes esküvők, műtermi és riportfotók. étteremfoglalások, — tovább kell bővíteniük Simon Bertalan szerint is. Illetve, nem is a különféle szolgáltatások mennyiségét kell csak növelni, hanem ezek színvonalán kell finomítaniuk. Az, iroda által megrendezett események résztvevői csak ritkán emelnek kifogást a szervezés elten. ez azonban mégsem reális értékmérő, mert aki hozzájuk fordul, úgy gondolja — s erre minden joga megvan —. högy az itt dolgozók számára nincs fontosabb, mint az ő kérése. Ehhez kell tehát igazodniuk a TÜSZI munkatársainak. A jövőben több hasznos kezdeményezést kívánnak bevezetni, amely — legyen az bármilyen aprónak tűnő részlet — nem hagy kétkedést semmilyen vonatkozásban a megrendelőben. Diafilmes bemutatót terveznek a különféle szertartásokról, s az a kívánság is hamarosan teljesül, hogy a különféle zenei műveket magnetofonról hallgathassa meg az érdeklődő a megrendelés előtt. Az iroda tagjai a jövőben is részt vesznek maid azokon a szakmai oktatásokon. tanfolyamokon, ahol a társadalmi ünnepségek megszervezését, levezetését sajátíthatják el. s tapasztalatcserékre is nyílik lehetőségük más városokban dolgozó kollégáikkal.

Puszlafalvi Tivadar