Észak-Magyarország, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-23 / 249. szám
ÉSZAK -MAGYARORSZÁG 4 i T980. o&tőber 23., csütörtök Nézőtéri meditáció Viva la musical Mától kerül oz országos bemutató programba Kis József Kossuth- díjos népszerű-tudományos filmrendező alkotásainak csokra: öt, korábban nagy sikert aratott rövidfiimje — Az idő egésze, Századunk sodrában. Népművész, A szögedi nemzet és a Hétköznapok művésze —, valamennyinél Zöldi István volt az operatőre. A filmek sora érzékletes képet ad kettőjük munkásságáról. Képünk a Hétköznapok művésze című, Nagy Kristóf népművészt bemutató kis- filmből való. Roppant csábítónak tűnik a mától látható, Christian Gion rendezte francia film ríme:' Luxusbordély Párizsban. Szellemes képsorokkal kezdődik, majd egyre unalmasabbá lesz. S ezen már az sem segít, ha időnként csik- iandó rövid képsorok villannak ki a szürke unalomten- gerbőL Sajátos keverék ez a film. Eev állítólag valóságos, nagy hírű, vagy nagy múltú párizsi bordélyház adja hozzá a keretet, amelyben igen sajátos megközelítésben és nagy léptékű történetben vázolódik fel előttünk a harmincas évek francia belpolitikája, a népfronttörekvések, majd a háborúba sodródás, Retain marsall árulása és de Gaulle ellenállási felhívása, illetve annak visszhangja a főszereplőkben. Amíg azt látjuk, hogy egy belpolitikai panama lelepleződése körül milyen mulatságos epizódok adódnak, és hogy az egyik érintett miniszter éppen a híres bordélyházban értesül az őt és pártját fenyegető veszélyről, ott íratja meg lemondását, egyáltalán, hogy egy belpolitikai válság megoldásának a bordélyház ad keretet, addig derülünk, addig szórakoztató ígéretűnek érezzük a játékot. De amikor ez a keret — amelybe belejátszik két Párizsija került fiatal szerelme is —. minden bel- és külpolitikai változást a Provence utca 122. alatti bordélyba tömörít. már az ötlet érdekessége is kopottabbnak tűnik, s egyre érdektelenebbé válik a játék. „Természetes”, hogy az említett két fiatal véletlenül ismerkedik pssze Párizsba érkeztek or; a lány a híres bordélyházba akar kerülni, majd az minden vágya, hogy annak főnöknője legyen, a fiú egyszerűen állást keres és e bordélyház segítségével hatalmas politikai karriert csinál, végül de Gaulle felhívására ellenállóvá i>áló dezertált katonatisztként búcsúzunk tőle. Ez a szerelmi történet és ez a bordélvházi háttér se nem újszerű, se nem mulatságos, legfeljebb a film magyar címe vezeti félre a pikáns • filmcsemegére vágyó nézőt Ha e 122-esnek emlegetett bordélyház tényleg otthont is adott hajdan némely politikai megbeszéléseknek. akkor is sajátos dozonyos politikai és történelmi fordulatokat innen gyö- kereztetni. * Stefan Zweig azonos című “híres elbeszélése alapján készítette Gerd Oswald NSZK- beli rendező Sakknovella című filmjét. Tegyük hozzá mindjárt, hogy 1960-ban készítette, és nem tudni miért váratott magára húsz esztendeig. Ha pedig már megnéztük a filmet, mert hiszen az irodalmi alapmű sokunkat erre sarkall, az a kérdés adódik, vajon ezt a nagyon régi, fekete-fehérben készült filmet miért kellett most megvenni és bemutatni. A Sakk novella története eléggé ismert: a közismert bécsi ügyvéd gyűlöli a fasizmust és amikor a nácik megtámadják Ausztriát, segít elrejteni az egyházi kincseket a fasiszták elől. Emiatt maga is veszélybe kerül, szeretőjét árulásra bírják ellene, majd őt fogságba vetik, hogy megtörjék és bevallja, hová rejtette a kincseket. Fogságban egy százötven sakkjátszmát ismertető szakkönyv kerül a kezébe, ezeket a játszmákat játssz» végig gondolatban a hosszú fogság alatt, páratlan logikával tudja kivédeni a nácik minden vallató módszerét, végül is szabadlábra kerül, és az is kitűnik, hogy szerelmese sem vált árulóvá. A történések után most, több mint négy évtizeddel mi már másként ismerjük a nácik vallató módszereit. Amikor Stefan Zweig megírta, elsősorban a megirás volt az érték. A történés, a cselekmény vonala napjainkra már kevéssé vonzó. A rendezés mértéktartó, precíz, igen lassú sodrú, fárasztó filmet produkált. * Végül rövid tájékozta fásként a filmbaráti körök mozijai látogatóinak figyelmébe ajánljuk Andrej Tarkovszkij új filmjét, a kétrészes Sztal- kert. a sajátos megfocalma- zású sci-fit. ámelvben idegen lények jártak a Földön, s itt hagytak egy titokzatos gépet, amelyet a hatóságok szigorúan őriznek és egy vakmerő csoport Sztalkert vezetésével megpróbálja a területet és a titokzatos gépet felderíteni.' log közel ötven év után bi(benedek) Emlékezés és búcsú Viva la musiea... Szépen, áhítattal Szólt az ének. Csengőn és tisztán, mintha pódiumon állnának, s százakat kellene meghódítaniuk. Pedig csak maguknak, magukért énekeltek az idei esztendő egyik legsikeresebb hazai kórusának gyerekei, Búcsúztatták az „öregeket”. Más iskolai kórusoknál a tanév vége a búcsú pillanata. Amikor elmennek a nyolcadikosok. Dehát az Egressy Béni Zeneiskola gyermekkara már abban is rendhagyó, .hogy huszonnégy miskolci is-, kólából vonzza a szép hangú. énekelni szerető fiúkat és lányokat. S megtisztelő, szép, kötelesség tartja, tartotta most már harmadik esztendeje nyárra. őszre együtt ezeket a gyerekeket. A meghívás Debrecenbe, a nemzetközi kórusfesztiválra, s a díjat nyertek másik szép tiszte: fellépés a zenei világnap országos hangversenyein. Most búcsúztak és emlékeztek. Peregtek a diakockák. Indulás az iskola elől, megérkezés Debrecenbe, a felvonulás, próba, fellépés a fesztivál színhelyén ... A magnóról gyerekek énekelnek ... Azután egyszer' csak Kudijk Júlia hangja: ... „a gyermek- kórusok kategóriájában első lett a miskolci”... Kellett öt perc — az a szalag híven őrzi a felejthetetlen perceket! — amíg végre szépen bekonferálhatta: első lett a miskolci Egressy Béni Zeneiskola gyermekkara. Közben volt termet betöltő visítás, kiabálás és háromperces vastaps. És egy másik eredmény- hirdetés is volt Visítás nélkül, de szűnni nem akaró tapssaL Amikor a folklór kategória eredményét hirdették. Elsőként hangzott el újra a nevük. Egyetlen gye- rekkórus létükre a mezőnyben — „pedig nyúztak a gyerekek, hogy menjünk el, de olyan hihetetlen volt a siker reménye, hogy inkább sétát ajánlattam” — magyarázza még most is a kórusvezető Farbaky Gézáné — itt is diplomát kaptak. S amíg a bőrkötésbe öltöztetett szép Bartók-fejes díjak ünnepélyesen odakerülnek a sikerek emlékét őrző régiek mellé, egy icipicit mindannyian meghatódnak. Gyerekek, tanárok, a kórusvezető és az iskolaigazgató ... Leginkább mégis a gyerekek. Most mondhatnánk, egy évvel ezelőtt Senki sem ál- modott a nyári sikerekkel. Akkor a kórus felét búcsúzta! Iák. Ügy egyszerre öregedtek ki a gyerékkórusból a gyerekek, kezdtek mutálni a fiúk. Búcsúztak? Ahogy vesz- • szűk! Amikor ezek a mostaniak pódiumra álltak a nyáron Debrecenben, a széksorokban ott szorongtál:, szorítottak értük az ..öregek”. Az, előző sikerek részesei . .. Pedig, pedig a kórus sem kötelező !!! Frédi, az „öreg” a szép piros mellényes kórusruhában szorongatja az emlékkönyvet! Pici lánynak adja át: „sok sikert írjatok bele“’... A sikert persze nem adták ingyen. — Rossz volt-e. hogy amíg a barátaink strandra jártak, mi mindennap próbáltunk? Tessék elhinni, szívesen jöttünk. Énekelni is öröm ... Es voltunk Zánkán, voltunk a finn vendégekkel Balatonmá- rián, sokfelé felléptünk Finnországban . .. Frédi szorongatja a könyvet. Mi egy réges-régi fényképet nézegetünk. A kórus Kodállyal. — Ez itt én vagyok — mutatja egy asszonyka. — Itt. Kodály Zoltán mellett. Frédi mamája. Ma már az egykori kórus tagok gyerekei énekeinek. Az elköszönök küldik a kisebb testvért, az hozza a barátait... Farba- kyné Sárikának nem kell verbuválnia a kórus tagoltat. És sokasodnak a bejegyzések. Az elismerő, a dicsérő sorok. Világhírű zeneszerzők, karnagyok, művészek sok-sok munkát, átélt, őszinte éneklést méltató sorai. Együtt szépen énekelni azok tudnak, akik szeretik, becsülik is egymást. Ök mindig, mindenkor szépen énekelnek. Nagy nemzetközi fesztiválon csakúgy, mint az egyetemi tanévnyitón és tanévzárón, ahonnan elmaradha- tatlanok. Énekelni csak szépen, őszintén szabad. Azt hiszem, rájöttem a titkukra. Nemcsak a magas a-t tudják kiénekelni, az együtt éneklés örömét is megtalálták. Hát: Viva ia musiea! Közel kpt évtizede kezdte meg működését Mezőkövesden az állami zeneiskola, amely ma már kétszáz növendék készségét, jártasságát fejleszti, s ad alapot a 'felsőfokú oktatási intézményekben továbbtanulni szándékozók számára. Az 1961 -es tanévnyitáskor az iskola a régi városháza épületében kapott helyet:, nyolc helyiséget alakítottak ki tanterem, illetve iroda céljára. Az elmúlt 19 év alatt nagyobb méretű karbantartási, felújítási munkát egyszer végeztek. a Mezőkövesd és Vidéke Áfész pedig nyaranta társadalmi munkában festette-takarította az épületet Az iskola azonban megérett arra, hogy a korszerű zeneoktatás megvalósítása érdekében teljes külső-belső felújítást végezzenek az épületen. Éppen ezért a Mezőkövesdi városi Tanács Végrehajtó Bizottsága az elmúlt napokban megtartott ülésén határozatot hozott erre vonatkozóan. Az 1980/81-es tanév befejezése után megvalósítják a korszerűsítést, többek között az épület villamos berendezéseinek teljes cseréjével, a vízvezetékrend- saer új kiépítésével. A következő tanévet a zeneiskola növendékei már a felújított épületben kezdhetik meg. Az idegen megjelenése éppen annyi ideig maradhat rejtve, amennyi ahhoz kell. hogy kocsiban gémberedett tagjait megtornáztassa. Először a vegyesbolt előtt strá- zsáló kutya szalasztja szét a jövevény hírét majd a felbukkanó helyiek fürkésző tekintetű kíváncsisága adja az érkező értésére: jó lenne, ha szóval is elmondaná, mi járatban, van itt... Itt, Füzérkajatán személyesen ismerik egymást az emberek. Tudnak egymásról. Hamar kiderül hát. hogy ..... a Jani gyerek, a klubvezető éppen Miskolcra ment.... a Bandi meg — a KISZ-titkár — dolgozik...”; ők ketten tudnának ugyanis legjobban mindent megmutatni - el m on d a n i a kultűrház- ról. Mert az öregek már — mondja egy idős néni — nem érnek rá - oda eljárni, van dolog otthon. A ..dologból” egyébként — derül ki az utcai rögtönzött ropgyű- lésből — kijut a fiataloknak is: a diákok csak hét végén ruccannak haza, a már dolgozók is naponta eljárnak a faluból, nekik is csak a hétvége marad az összej övetel re. Az itteni csendnél és nyugalomnál nagyobb talán csak a szomszéd településen érzékelhető: a 120 lelkes Fi 1- keházán. A kultúrának ugyan itt is van háza (a letéti könyvtárnak éppenséggel magánházban találtak helyet), a helyzet azonban az, hogy lassan-lassan maguk a lakóépületek-otthonok is üresen maradnak... — „men t ide tán még a madár se járna,, ha nem lenne az a szerencsénk meg. hogy valamennyire a főút mellé rendelt minKet a sors”, mondja egy ötven év körüli férfi az utcán; ..az öregek elhalnak, a fiatalokat elcsábítja a távol (három általános iskolás korú gyerek jár - innen naponta • Pálházára). már csak a napok-évek múlásának rendje fog itt jövőt jelenteni” — a férfi szavaiban sem kaseredettség. sem vád íze fel nem fogható... Tényeket mond. A házat, al’.ol a fiatalok azért összetalálkoznak alkalmanként. egyiK településen sem hirdeti sem „kultúr-”, sem „művelődési” előtag, jelző. Mindkét épületben helyet-szobát tart azonban magának, olvashatóan is. a „tanácsi kirendeltség”. Amiből nyilvánvalóan kitetszik, hogy Füzérkajaia is. Fiike- háza is: „társközség”. Rajtuk kívül még további öt település tartozik a Pálháza nagyközségi Közös Tanácshoz: Fiizérradvány (590 lakos). Kovácsvágás (830 lakos), Vágáshuta (270 lakos). Kishuta (480 lakos). Nagyhuta (220 lakos). . . Mindebből természetes, hogy a Pálházán működő művelődési háznak körzeti feladatokat is el kell látnia. Erre egyébként az intézmény elnevezése is utal. Az' igazgató Petercsák Ottó: — Az intézményi ellátottságot tekintve általában az a helyzet, amit Füzérkajatán és Filkeházán tapasztaltak. Nagyhuta kivételével mindenütt van közművelődési célokat szolgáló épület, egy nagyteremmel és klubszobával. Minden településen letéti könyvtárat működtet a központi intézmény Mi van még?. .. Mozi, igaz. hogy Kovácsvágás és Ffizér- radvánv kivételével a filmvetítések . rendszertelennek mondhatók. — Ügy tűnik, a művelődési termeket a társközségekben többnyire csak fiatalok látogatják . .. — Ez így van. mi is elsősorban a fiatalokra támaszkodunk; a települések többségében működik ifjúsági klub bár meg kell mondanom. hogy nem mindenütt, rendszeres és folyamatos a t evék e n y ség ü k. M e 11 e 11 ti k mindössze két működő kis közösségről beszélhetünk: Nagyhután nemzetiségi pávakor dolgozik. Vágáshután pedig nemzetiségi táncszakkör. A kép tehát kirajzolódik: Pálháza hét társközségében a felnőtt lakosság nagyobb része kimarad a szervezett közművelődési életből. A körzeti művelődési hazaiak egyetlen főfoglalkozású népművelője van. az intézmény igazgatója. Partnerként a KISZ-aiapszeivezetekre támaszkodhat, s legfőképpen az ifjúsági klubok vezetőire. Ez arra elegendő, hogy — mint jeleztük már —, a fiatalok tobbé-kevésbé rendszeresen találkozhatnak, többnyire a hét végén, a klubokban. E tények „rögzítésével” ültünk le beszélgetni Pálháza nagyközség Közös .Tanácsának elnökével. Pa- lágyi Ernővel. — Megítélése szerint a tanácsi munkában milyen helyet foglal el. különös tekintettel a társközségekre, a közművelődés? — Mi az elsők között tartjuk számon — mondja az elnök, majd folytatja: — az egyik a legfontosabbak között; egyben a legnehezebb feladatot jelenti a közművelődés szervezése és irányítása. Mert itt, ugye. önkéntes dologról van szó... klubtagságra vagy szakköri tevékenységre senki sem kötelezhető. — Hogyan vélekedik a társ-községek jelenlegi helyzetéről ? — Megítélésem szerint az alapellátás minden településen jó színvonalon biztosított, Én pénzproblémát nem látok, soha ennyit nem költöttünk közművelődésre, mint az utóbbi években; megfizetjük a klubvezetőket, a technikai felszerelések mindenütt biztosítottak ... inkább azt látom, nem ártana. ha megírná hogy a gazdálkodó egységek anv- nyira centralizáltak — Mád, Sátoraljaújhely. Budapest, Miskolc székhelyűek —. hogy nem hajlandók figyelembe venni: az ő dolgozóik ezeken a településeken is élnek, ezekben a községekben ... Nem adnak anyagi támogatást. ráhagyják az egészet a tanácsra . . — Nem gondolja, elnök elvtárs. hogy a felnőtt lakosság „közművelődési ki- maradottsága” nem csupán a pénzen múlik? Nem játszik közre ebben az értelmiség megfogva tk ozá s a a társközségekben ? — Nézze, több értelmiségi eddig sem volt ezekben a községekben. mint most. Azonban a mai pedagógus már nem a régi pedagógus . . . Ezt persze csak egy részükre értem. Régen mi volt a helyzet? — Egy falu. egy tanító . . De nekik az iskolai munka és a népművelés egvet jelentett, . Pálháza és hét társközsége az utóbbiak közművelődési ellátottságát illetően: tipikus helyzetet közvetít. . Tcnaey József Hanglemezgyűjtök, figyelem! Október 23-án 13—1Q óráig Ihász Gábor dedikálja új nagylemezét a 282. számú hanglemezboltban (Miskolc, Arany J. u. 29—31.)
