Észak-Magyarország, 1980. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-04 / 207. szám

i960, szeptember 4., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Postánkból TAPASZTALATCSERÉN A KERTBARÁTOK Miskolc város Tanácsa anyagi hozzájárulásával a 'miskolci • kéri barátok — a ' Buda'.’ József és a Kocsis ■Pál mezőgazdasági szakkörök [mintegy 45 tagú csoportja — Csehszlovákiában járt a kö­zeim' libán. hogy háromna­pos 1 a paszta’e.1 cserép bővít­se ismereteit. A határállo­máson Ludvigh Tibor me­zőgazdasági mérnök, a kas­sai zöldség- és gyümölcster­mesztési korporáció helyet­tes igazgatója várta csopor­tunkat. Fllső utunk az állat­orvosi főiskolára vezetett, ahol a főiskola helvettes rek­tora tájékoztatott bennün­ket. maid szakmai kíséret­tel bejártuk az európai hí­rű botanikus kertet. Érdek­lődésünkre részletes felvilá­gosítást kaptunk arra vonal- ■kozólaa is. hogy az egves dísznövények honnan kerül­tek ide és termesztésük mi­ként történik. A - sok érde­kes látnivaló után a kassai dómba mentünk, ahol a di­ósgyőri kertbarátok nevében koszorút helyeztünk el a Rá_ kóczi -síron. Látogatásunk másnapján. Ludvigh Tibor helyettes igazgató vezetésé­vel a tornagörgői mezőgazda­sági tsz-be látogattunk el. A kedves és ünnepélyes fo­gadtatás1 után Ignácz István szölömezőgazdásztól kap­tunk részletes szakmai fel­világosítást, majd megtekin­tettünk néhány tábla szőlőt, amellyel kapcsolatosan szak­mai magyarázattal is szolgált, a termelőszövetkezet köz­pontjában pedig megkóstol­tuk az itt termesztett: bor-, féleségeket is. Érdekes lát- ni válót nyújtott kirándulá­sunk következő helyszíne, az ú j bőd va i termelőszövet kezet is. Pápp Sándor főagronómus ismertette a szövetkezet munkáját, majd megnéztük a hatalmas fóliasátrakat, ahol paradicsomot, paprikát és uborkát . termesztenek, de foglalkoznak szőlő és más gyümölcsök termesztésével is. A szép napot Dobsinán fe­jeztük be, majd reggel ide­genvezető' kíséretében meg­tekintettük a világhírű jég­barlangot. Sz. .T. Miskolc AZ EMBERSÉG HIÁNYZOTT ... Augusztus 4-én .tó fokos melegben, a halaiból jövet nagyon fáradtan szálltam fel Kazincbarcika végállomáson a 13 óra 10 perckor induló 21-es autóbuszra. Úgy tud­tam, hogy ez helyijárat, és minden megállóban megáll. Bedobtam a perselybe a 2 forintot, leszakítottam a je­gyet és nyugodtan leültem. A temető előtti megállóban csengettem, de a ■arat nem állt, meg, s a sojor kiszólt, hogy ez gyors iá rat. Kértem, hogy akkor álljon meg ’ a BVK megállóban, de ezt sem tette, továbbhajtott. Végül a kanyarban, a Volán-iroda­házzal, szemben megállásra kényszerült, mivel nem tud­ta cikerülni az előtte álló autóbuszt. Amikor az autó­busz még állt, ismételten kértem, hogy nyissa ki az ajtót, hadd szálljak le. hi­szen már innen is egy kilo­métert kellett volna vissza­gyalogolnom.' Sajnos, erre sem volt hallandó. Nagyon ideges lettem, sírtam, kia­báltam. hogy nyissa ki az ajtót, de gúnyosan csak azt válaszolta, hogy majd az Ole­finnél. Lehet, hogy a sza­bályok betartásáért főnőkéi­től dicséretben részesül ezért, de ahogy azt áz egyik utas megjegyezte: ez az ember, emberségből levizsgázott. így igaz, hiszen 76 éves, fáradt. öregasszony vagyok. Nem az anyja, de még a nagyanyja is lehetpék ennek a sofőr­nek. Akinek ezt az iz­galmat és keserűséget kö­szönhetem, Vágányi György gépkocsivezető Vizes Sándorné Kazincbarcika, Jószerencsét u. 19.' A KERTÉSZETI VÁLLALAT ÉS AZ ÉMÁSZ SEGÍTSÉGÉT KÉRJÜK . .. Miskolc. Kilian-délen, ‘sz­íván utcában lakom, s bi­zony esténként nem minden félelem nélkül teszem meg az utat a munkahelyemtől ha­záig. Az utcánk mindkét ol­dalán van ugvan lámoa el­helyezve. de fenvOk gvéren világit. A nagv fák. a meg­nőtt böktök még árnvé'loliák is. igv bizonv alig pár lé­pésre lehet csak látni. Nem tudom megítélni, hogy a fe­szültség kicsi, vagv a burák kitakarítása hiányzik, de egy biztos: az energiatakarékos­ság mellett sem lehetne vé­leményem szerint ígv meg­világítani egv lakótelep utcá­ját. Sokan laknak ezen a ré­szen, s ezért kérjük az ÉMÁSZ-t. szíveskedjék megvizsgálni a lámpateste­ket. az este 8 óra után ide­adott villamos energiát, s ha lehet, intézkedjenek a jobb megvilágítás érdekében. Szeretnénk kérni a Kerté­szeti Vállalat segítségét is. hogy a ' lámpák magasságá­nál jóval túl nyúló bokro­kat vágják le. ritkítsák meg. mert ez is sokat jelentene. Nem nyújthatna védelmet akkor az itt megbúvó ittas embereknek. csavargóknak, T. V. és társai Miskolc. Iván u. PILLANATKÉPEK A HÁZASSÁG KÖTŐ TEREMBŐL Miskolcon, a III. kerületi házasságkötő teremben, kü­lönösen szombatonként nagy a , forgalom. Félóránként csendül fel a kísérőzene, s hangzik el a pá roktól az igen. Kíváncsi voltam, vajon a mai házasságkötéseknél mi a di­vat? Ügy tűnik, az időseb. bek menyasszonyi és fekete vőlegényt ruhában járulnak az anyakönyvvezető elé, s a csokor is fehér virágból van összeállítva. A fiatalok többségének viszont színes az öltözéke, és a csokor is. Az idősebbek — mert. ilye­nek is szép számmal, van­nak, áhítattal, szívesen hall­gatják az ünnepi beszédet, a fiatalok viszont arra kérik az anyakönyvvezetőt, hogy igye­kezzék azt rövidre fogni. Érdekes újdonság, hogy ilyenkor az any a könyvveze­tők a legközelebbi hozzátar­tozók név- és születésnapjá­ról. jubileumi évfordulóiáról is megemlékeznek. Akiket érint, azok nagyon hálásan fogadják és külön öröm szá­mukra. hogy még róluk is megemlékeznek ezen az ün­nepségen. Ennek csak annyi a titka, hogy a figyelmes anyakönyvvezetö ezt rendsze­resen megkérdezi, megérdek­lődi. s ha van ilyen, akkor beszédében erről is szól. Tudvalevő, hogy ebben a terem ben névadóünnepsége­ket is tartanak. A közel­múltban, ahol az ilyen ün­nepségek szónokai tartották konferenciájukat, még nyel­vészkedésre is sor került. El­hangzott. hogy helytelen az a kifejezés, névadószülö, mert ezeken az ünnepsége­ken senki sem ad nevet, hi­szen a gyermek nevét már születésekor rögzítenék. Egy szép formaságról van itt szó, amikor idősebbek egy életre szólóan vállalnak felelősséget a kicsik felett. A nyelvészek ezért azt javasolják, hogy a régi elnevezés helyett a névszülők, vagy a névi szü­lök kifejezési használjuk. De talán kereshetnénk ennél többel mondó elnevezést is. B. I. Miskolc Önjáró víztisztító Az egesz főidényben sike­resen dolgozott a Balaton­nál a Dunántúli Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalat első önjáró víztisztító berendezé­se. A gépjármüvei összesze­relt, kamionkocsiba épített, berendezést az idén a tiha­nyi halásztelep közelében ki­alakult úi ny!”’alópe«”edh«sn működtették. A mozgó víz­mű tehát ezen a nváron nem mozgott, de telephelyén tehe.. tövé tette a csúcsidénvben jelentkező többlet vízigény kielégítését. Az önjáró vízmű gépkocsik által járható terepen bárhol gyorsan felállítható. A.z óránként ötven köbméter víz. tisztítására alkalmas. egv nagyobb falu vízszükségleté­nek fedezésére ké'>es beren­dezésnek főleg csőtörések és hirtelen megnövekvő víz, igény alkalmával veszik használ, mert kútból, vagy patakból percek alatt képes tisztított. írásra alkalmas vi­zet szolgáltatni. A Szarvasi Állami Tangaidarág sok egyéb terméke mellett kiállította a háziasszonyok köré­ben bemar közkedveltté vált készítményét, o gyors rizst. Az előre főzött rizs jelentősen lerö­vidíti a főzési időt, hiszen nyolc perc után már tálalható. Megyénk üzleteibe e praktikus készítmény a megyei Füszéit Nagykereskedelmi Vállalat útján kerül. Fotó: Laczó József OMÉK ’SO Középpontban az ember A környezetvédelem koncepciója A Minisztertanács ez. évben jóváhagyta az országos kör­nyezetvédelmi koncepciót és követelményrendszert: Ezzel újabb magas szintű jogsza­bály született környezetünk védelme érdekében. Miben új ez a koncepció és meny­nyiben biztosít garanciát ar­ra. hogy a .művi es termé­szeti környezetünk számunk, ra és utódaink számára is alkalmas marad az igényes, tartalmas emberi életre? Környezetünk fejlesztésé­hez, a kedvezőtlen kcrnyi- z,et.i folyamatok és jelensé­gek korlátozásához tudomá­nyos alapokon nyugvó, köve­telmények (normák), szakis­meretek, alkalmas szervezet, megfelelő anyagi-technikai bázis, s végül megfelelő tár­sadalmi-gazdasági háttér szükséges. A koncepció vái- lalkoz.ik arra, hogy ötvözve mindezt, egységes formában, szerkezeiben és megfogadna, zásban rögzítse elgondolá­sunkat. felfogásunkat kör­nyezetünkről. annak védel­méről, megóvásáról. AZ ÁLLAMI POLITIKA RÉSZE Megfogalmazza, hogy a környezetvédelem — mint el­sőrendű társadalmi érdek — része az állami politikának. Ennek együk meghatározó eleme, hogy a környezetvé­delmi feladatokat csak a ter­melési-gazdasági folyamatok részeként lehet megoldani Ebből következik, hogy a népgazdaság eg-es ágazatai közt széles körű feladat- és íalelósségmegosztásnak kell érvényesülnie. Ez nagyon fontos elv: elfogadhatatlan lehat az a nézet, miszerint a mi dolgunk a termelés, mások meg majd óvják a környezetet. A környezetvédelmi politi­ka másik fontos eleme az a magatartás, mely a veszélyek ■megelőzésében jut kifejezés­re A környezet védelmének középpontjában az emberéit, s nemcsak azért, mert „őérte történik” végső soron min­den, hanem azért is, mert ismereteinek színvonala, szemlélete és magatartása meghatározó erő. A környezetvédelem kö­vetelményeinek csokorba foglalásával a koncepció egy­értelműen meghatározza, hogy a természet öntisztuló kooess égének kihaszná lása mellett fokozni kell az ak­tív védekezést, a szennyezés kibocsátását csökkentő be­rendezések alkalmazását, s ezen túl az olyan eljárások kifejlesztését, amelynek ré­vén a szennyeződés, hulla­dékképződés korlátozható, vagy megszüntethető. A koncepció a környezet- minőségi követeimén yekről szólva megállapítja, hogy az ember élet tevékenységeihez, s a természeti folyamatok sta­bilitásához olyan minőségi és mennyiségi korlátokat kell felállítani, amelyek jelzik, hogy a környezet elemeit milyen mértékben lehet ter­helni igénybe venni. A kör­nyezet elemeinek fogalomkö­rébe — az emberi környezet védelméről szóló 1976. évi n. törvény csoportosításának megfelelően — a föld (ezen belül a termőföld, alapkőzet és az ásványi anyagok), a víz. a levegő, az élővilág (ezen belül a növény- és ál­latvilág). a. táj es a telepü­lési környezet tartozik. A környezet, megóvásának követelményeivel kapcsolato­san rögzíti, hogy a környe­zetminőség! igények kielégí­tése érdekében szabályozni kell azokat a tevékenysége­ket, amelyek az emberi kör­nyezetre káros hatást gya­korolhatnak. Ezért fontos, hogy tudományos alaposság­gal — az egyedi és kombi­nált. (együttes) hatások köz­vetlen és távoli következ­ményeire is figyelemmel — kerüljenek meghatározásra a környezet állapotát kedvezőt­lenül befolyásoló tényezők emberre veszeiytelen. meg­engedhető mértékei. Nézzük ezeket a követelményeket, KÖVETELMÉNYEK ÉS MÓDSZEREK A környezet károsodása döntően a szennyeződés kö­vetkezménye. A hulladékok — se fogalomkörbe tarto­zik minden, az ember szá­mára már szükségtelen, ha­szontalan anyag és esznöz. az autcroncstól a nnkroméretű. . levegőbe, vízbe jutó részecs­kéig — a szennyezésen túl a természeti erőforrások in­dokolatlan mértékű igénybe­vételét is okozzák. A kör­nyezet védelme érdekében arra kell törekedni. . hogy a hulladékok mennyisége fo­lyamatosan'csökkenjen. E cél a kevés hulladékkal járó el­járások (hulladékszegény technológiák; és termékek ki­fejlesztésével, s a melíékter- mekek. másodnyersanyagok hasznosításával érhető el. E követelmények a műszaki ku­tatások. fejlesztések irányát is meghatározzák; nagy je­lentősége van az olyan új al­kalmazási módok, eszközök, anyagok, létesítmények ki­fejlesztésének. amelyek ke­vésbé károsak a környezetre, illetve amelyekkel a káros hatások megelőzhetők, korlá­tozhatók. A hatékony környezetvé­delemhez megfelelő eszkö­zök és feltételek szüksége­sek. A koncepció e kérdés- csoportnak nagy teret szen­tel. Külön -szó! a környeze’ védelem , szabályozásáról, a gazdasági-műszaki tervezés­ről. a kutatás-fejlesztés-ipari háttérről, a környezetvédel­mi információs rendszerről szemléletformálásról, az ok­tatás-nevelés és képzésről, valamint. a nemzetközi együttműködésről. A környe­zetvédelem szabályozását komplexen, a gazdasági, mű­szaki és jogi vonatkozásokat egyaránt felölelő rendszer kialakításával kell megolda­ni. Ennek soi'án a meglevő szabályokat úgy kell tovább­fejleszteni, illetőleg olyan új intézkedéseket kell kidolgoz­ni, amelj’ek a kömyezetve- delmi érdekek érvényesíté­se mellett a gazdasági fejlő­dést is segítik. A SZEMLÉLET KÉRDÉSEI Környezetünk minősége, természeti értékeink es erő­forrásaink igénybevétele, il­letve megóvása alapvetően emberi tényezők — magatar­tás és szemlélet — kérdése is. Elengedhetetlen feltétel a társadalom széles rétegeinek aktív és rendszeres közremű­ködése. A lakosság szemléle­tének, magatartásának és a környezet iránti felelősségé­nek megfelelő alakítása . ér­dekében ezért reális, tudo­mányosan megalapozott is­meretterjesztő és propagan­damunkára van szükség. A koncepció nagy súlyt he­lyez a fokozatosság elvének érvényesítésére; megfogal­mazza a környezetvédelmi követelmények teljesítésének stratégiáját. Rögzíti, hogy a környezetminőség folyamatos javításának ma két. alapvető feltétele van: egyrészt a nép­gazdaság fejlesztése során — megelőző intézkedésekkel — meg kell akadátvozi a kör­nyezeti tényezők további romlását, másrészt az eddig bekövetkezett károkat, illet­ve azok forrásait kell meg­szüntetni. illetve korlátozni. Jelenleg és középtávon reá­lis célkitűzésünk, hogy az országban a környezeti fel­tételek ne romoljanak. Eh­hez az szükséges, hogy az új beruházások, fejlesztések a környezetvédelmi szempon­tok és követelmények fi­gyelembevételével valósul­janak meg. Ha e feltételt teliesíieni tudjuk, akkor a következő időszakban — ja­vuló gazdasági teltételek mellett — már sor kerülhet korábbi mulasztásaink — a meglevő veszélyforrások és keletkezett károk — felszá­molására is. A koncepció is bizonyítja, hogy a környezet védelme legszélesebb összefüggéseivel a természeti erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodásra, a környezetkímélő, anyag- és energiatakarékos, kevés hul­ladékkal iáró eljárások be- v ezetésére, a 1 kai mazására épül. Tehát végső fokon a gazdasági hatékonyság foko­zása és a környezeti felté­telek javítása ugyanazon társadalmi igény más-más ol­dalról történő megközelíté­se. Balabán Péter a megyei tanács vb környezetvédelmi titkára Megkezdték a siska nagyüzemi feldsígezását A júniusi sikeres próba- gyártás után szerdán meg­kezdték — a hazai hűtőipar történetében először — a sós, ka nagyüzemi feldolgozását a győri hűtőházban. Első félté, teleként, a damózseli terme­lőszövetkezet meghonosította e háztáji főzelékféle szántó­földi termesztését. Korábban az okozta a gazdaságoknak a legnagyobb gondot, hogy nem tudták megoldani a sós­ka korszerű növényvédelmét és betakarítását. A szigetkö­zi termelőszövetkezet több éves kífeérleísorozat után megtalálta a nagyüzemi gyomirtó» leghatékonyabb módját, s egyúttal a betaka­rítás gépi módszerét is. A hűtőházban mintegy 120 —150 tonna sóska mélyhűté­sét tervezik az október ele­jéig' tartó szezonban. A pa­rajfagyasztó gépsorokat a hűtőháziak maguk tették al­kalmassá a spenótnál jóval rostosabb sóska feldolgozásá. ra. Az. átalakításokat köve­tően most naponta I!—10 ton­nát tudnak gyorsfagyasztani. A vitamindús növényt passzí- rozot-t állapotban, fél-, illet­ve két és fél kilogrammos csomagolásban hozzák forga­lomba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom