Észak-Magyarország, 1980. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-04 / 207. szám

T98Q. szeptember 4, esífc&rfSt; 4 £SZ*Wí«GCH«RSZ*6 3—( Bányásznak lenni... Beszélgetés a munkásról és a technikáról Talán c« vollen sem élt át olyan óriási fej­lődést, mint a .szénbányászat. A lapátot, a csákányt .és a csillét sok millió forint érté­kű gépek., berendezések vál­tották fel a világ nagyobbik hányadán. A Germinal hő­seinek során legfeljebb el­gondolkodik az. ifjú vájár, szerencsére nem tudja ..át­élni'' a nyomorúságot. A mai bányász munkahelye — ha nem is nyílik muskátli az. ab­lakban — már nem riasztó odú: friss a levegő nagy a fény. s a legnehezebb mun­kákat gépek végzik. Korunk bányászára nem a rettentő izom a jellemző, hanem az okos. találékony koponya ... Balogh Báláiul, a Borsodi Szénbányák Vállalat műszaki igazgatójával a megyénkben élő és dolgozó szénbányászok ölet- és munkakörülményei­ről, a borsodi bányák jövő­jéről beszélgetünk. .— Milyen arányt képvisel e magyar szénbányászatban Borsod? — A vállalat tizenkét ak­nája az ország széntermelé­sének húsz százalékát adja. Az. ötödik ötéves terv idősza­kára 25 millió 50 ezer ton­na szén termelését, irányoz­tuk elő, ezt a mennyiséget azonban mintegy 1.4 millió tonnával túlteljesítjük. — Hogyan tudják mindezt elérni ? — Az elmúlt évek során lényegesen javult a műszaki színvonal. A komplex gépesí­téssel termelt szén aránya 1074 és 1980 között 92,5 szá­zalékkal növekedett. Lénye­gesen nőtt a gépi jövesztés, a gépi rakodás és a gépi szállítás aránya. A tervek teljesítéséhez, illetőleg túltel­jesítéséhez azonban nem elég a kielégítő, vagy jó -műsza­ki ellátottság. Az eredeti ter­vek évenkénti operatív fel­adatokkal kiegészített teljesí­tését nagy nehézségek árán, dolgozóink maximális igyeke­zel ével sikerült csak realizál­nunk. Vállalatunk dolgozói a tervidőszak alatt 800 ezer tonna szenet termeltek sza­badnapjaikon. A hátralevő időszakban ez a mennyiség természetesen növekedni fog. — A köztudatban úgy él, hogy a bányászokat nagyon jól fizetik. Mi ösztönzi hát akkor őket arra. hógy sza­badnapjukon is dolgozza­nak? — A bányászokéne™,: J Lód fS. szakma, hivatás is. A bányász­nak tudnia, kell és tudja is, hogy munkájával népgazda­ságunk egyik fontos pillérét erősítheti. Ezt mindig tud­tuk. ezért is esett olyan rosz- szul mindann.viunknak 1968. De ez már régen volt és min­ket igazolt az. idő — sajnos, túlságosan i.s igazolt. A világ energiaválságának első meg­nyilvánulása után tudtuk, hogy óriási feladatok várnak ránk. Nemcsak a bányász- mindenki tisztában van vele. hogy viszonylagos jólétünk, megszokott és nem is túl ala- ivi-.ny életszínvonalunk szin­ten tartásához a / bányászok megteszi lelt munkájára nagy szükség van. A bányász tud­ja; hogy a szén az. atom mel­lett még sokáig a villamos- energia-ipar alapvető nyers­anyaga lesz. Dolgozóink többségének jövedelme való­ban magas, de azt kévésén tudják, hogy éppen a túl­órázások. valamint a bánya­munka sajátos pótlékai miatt magas, egyébként elmaradná­nak jövedelmeink az, ipari állagjövedelmek mögött. En­nek ellenére nem hiszem, hogy csak és -csakis a pénz motiválja szorgalmukat. — Tudvalevő, hogy a szén­bányászat igen nagy pénz­ügyi ráfordításokkal dolgozik, nagy az energiaigénye- is. Szólt a bányák korszerűsíté­séről, a gépesítés fokozásá­ról. mindez igen nagy pén­zeket emészt. Bírja-e a vál­lalat a jövőben ezt a megfe­szített ütemet — anyagilag is?- A« «I isiik Jft deti 25,05 millió tonna terme­léséhez 1 milliard 850 mil­lió forint fejlesztési alap volt tervezve. • Mivel a termelést fokoztuk, nagyobb összeg kellett a beruházásokhoz is. Körülbelül 2 milliárd 200 millió forintra nő ez. az ösz- sz.eg. Vállalati gazdálkodá­sunkra jó hatással volt a jú­lius 1-i termelői áremelés, amely azt eredményezte, hogy az idei évre tervezett 88 millió forint értékű vesz­teséggel szemben 135 millió forintnyi nyereséget tudunk produkálni. A jövőben meg nehezebb lesz a helyzetünk. Hárommilliárd 300 millió fo­rintra van szükségünk ahhoz, hogy a hatodik ötéves tervre előirányzott évi 5 millió 200 ezer tonnás termelési ter­vünket realizálni tudjuk. — Mire fordítják ezt *z összeget? — Meg kell oldanunk Lyu- kóbányán a mezőkapcsoláírt, ugyanez a feladat FeketevöV- gvön is. Befejezzük a Put- noki Bányaüzem korszerűsí­tését, az a cél, hogy ez az üzem is elérje az évi 1 mil­lió tonnás termelést. Meg kell valósítanunk Afbertte- lep és Rudolftelep összekap­csolását, valamint új aknát kell nyitnunk Dubiesányban. — Igaz-e. hogy a gépesítés fokozása minden bányában minőségromlással jár? — Ez igaz, ám ellensúlyoz­ni lehet. A terv elkészült, valószínű. hogy 1983-ban már üzembe lép a kazincbar­cikai központi osztályozó mosómüve. A borsodi szén minősége sokat javul ezáltal, sót felhasználásának lehető­ségei is bővülnek. — Kényelmes lenne, ha a vállalat belenyugodna abba. hogy akár' veszteséggel, akár állami támogatással evickél- jen a közgazdaság vizein? — Nagy erőfeszítésekkel igyekszünk csökkenteni költ­ségei nket. A nyagköl tségün k hányada jóval kevesebb, mint a mélvműveléssel dolgoké bányák országos átlaga, .lé­nyegesen kevesebb az eszköz­igényünk is. Egy tonna sze­net az országos átlag' szerint 1044 forint értékű eszközzel állítanak elő. mi mindössze 667 forint értékűvel. A pénzt igyekszünk , minél hatéko­nyabban felhasználni az ötö­dik ötéves terv időszakában is. Mindemellett igen fontos és elsődleges feladatunk a biztonság fokozása. Anyagi és szellemi erőink nagy ré­szét erre fordítjuk. — Milyen a tervidőszak baleseti statisztikája? —1 A gépesítés fokozásának ütemével egyenes arányban javul, bár a bánya még ma sem veszélytelen munkahely. Tavaly 1235 balesetünk volt, de kevésbé súlyosak. A ha­lálos balesetek száma is csök­kent, tavaly két munkatár­sunkat veszítettük el. 1975-ben öten haltak meg. Bár szép­nek tűnhet ez a statisztika, számunkra nem megnyugta­tó. Anyagi erőink zömét to­vábbra is a biztonságra for­dítjuk, ez mindennél fonto­sabb. — Elegen jelentkeznek-e manapság bányásznak? — Sajnos, az utóbbi években va­lamelyest öregedett a szak­ma. de úgy látjuk, megáll ez a folyamat, az idén már több fiatal jelentkezett a vájár- képző intézetbe. A megbe­csülés eredménye, hogy ma már bányászszülök gyerme­kei is jelentkeznek. Voltak évek. amikor egyetlen ,.bá- nyászgyerek” sem tanult a vájárképző intézetben, ma minden másodiknak az apja bányász. Lényegesen javul­nak dolgozóink lakásköríö- ményei, eltűnnek lassan a rossz érmékű kolóniák, lakó­ik kottsaet'ű otthonokba köl- tőabetnek. A következő foery- időszakba« i* fontos felada­tunk lesz a bányászlakás- épités. Foglalkoznunk kell továbbá a bányászok bérezé­sével is. Fejlesztési termeink az ezredfordulóig elkészültek, szén vagyonú nk jelentős, ku­tatásainkat fokozzuk. A ma­gyar szénre igen nagy szük­ség van, hiszen a legdrágáb­ban kibányászott szén is ol­csóbb, mint, a legelőnyösebb áron vásárolt importszén. Iparágunkra igen nagy fel­adatok várnak — mondotta befejezésül a műszaki igaz­gató. Lévay Györgyi Megtették az első lépéseket Megyek a tsz-irodára. tu­dom hol van, hiszen, jártam már ott néhányszor. Igaz, utolsó látogatásom óla eltelt kettő vagy három esztendő. Pontosan már nem is tudom, hány. Arra viszont emlék­szem pontosan, hogy akkot az IKR-taggazdaságok kuko- , ricatef illesztési versenyében a 192.. vagyis az utolsó helyet szerezték meg, igen alacsony, 20 mázsa körüli hektáron­kénti átlagterméssel. Akkor ennek okait kutattam, s a vizsgálódásaimból néni éppen pozitív cikk született. Azóta nem jártam itt. Persze e/.i .elmesélve, néhány ..szom­szédtól” azt a választ kap­tam: sokat nem veszítettem. Most meglepődöm. Az iro­da ajtaján lakat. Bepillantva az ablakon, valami raktárfé­le lett belőle. Tanácstalansá­gom szerencsére nem tart soká. Egy bácsika jön. nap- paliör-félének nézem. — A tsz-irodát keresi? — kérdezi. Azt. — válaszolom — két éve még itt volt. — Még tavaly is — mondja. — De mostmár új h-elyen, a főúton van. Be­kecs felé haladva, megtalál­ja . .. ♦ A hír tstf&n élőszóban ter­jedt legjobban: -Új elnöke rrtn x szerencsi Keren TVas- nek.. ♦ Bent ölük a valóban szebb környezetű, új tsz-troda el­nök! szobájában. Velem szemben szimpatikus fiatal­ember. Az új elnök. Hama­rosan kiderül az életkora is. Harminchat éves. Jómagam előzetesen csupán annyit tudtam róla. hogy Czwkó Bé­lának hívják és korábban a szomszédos monoki Kossuth Tsz főmezőgaadásza volt. — Hány évig is? — Öt évig. Előtte ugyanott két esztendőt, mint főál lat- tenyésztő dolgoztam. Még korábban hét évig a Szeren­csi Állami Gazdaságban te­véken y ked tem. — Ismerősei, barátai, mun­katársai miként reagáltak, amikor megtudták, hogy el­vállalta a Lenin Tsz elnöki posztját? — Volt, aki gratulált, volt, aki a részvétét fejezte ki... — Ne haragudjon, nekem is az a véleményem, hogy bátorság kellett hozzá. Mi­lyen információi voltak ko­rábban erről a szövetkezet­ről? — Elég kevés, annak elle­nére, hogy szomszédok vol­tunk. Míg más us/.-ekkel, Be­keccsel. Váraljával. Kafkával jó kapcsolatot sikerült kiala­kítani. addig a Lenin Tsz ko­rábbi vezetése valahogy el­zárkózott ettől. Persze, az el­múlt 1 három év alatt Össze­szedő tt 45—50 millió forintos veszteséget azért tudtam. — S mégis vállalta? Mi­ért? — Mert a vidék adottsá­gait immár másfél évtizede ismerve, bizton vallom: itt a lehetőségek sokkal, de sok­kal jobb produkció elérésére is adottak. — Június tl-e óla áTi a Lenin Tsz élen. Az eddigi hetek, napok bizonyára az ismerkedéssel teltek. Nyilván van mar tapasztalata bőven. Mi az, »mit leginkább más­képpen kell csinálni * bn- rabbi évekhez képest? — Ügy tapasztaltam, * korábbi években itt elvbe« mindenki felelős rótt min­denért. ami persze a valóeág­báfn majdnem úgy nézek Isi, hogy semminek ne:n vo-i-t igazi felelőse. Egyik legsür­gősebb teendő az új szak­embergárda kialakítása. Uj, fiatal főkönyvelőnk már van. Rövidesen gépészmérnökünk is lesz. Természetesen szük­ségünk van szakmunkásokra is. különösen a gépesítés vo­nalán. Csak egy példa. Ami­kor idejöttem, majdhogynem aratás előtt, a hét különböző típusú kombájnból mindösz- sze egv volt üzemképes... Az utóbbi esztendők ered­ménytelenségei miatt ez a tsz hasonlított, a süllyedő ha­jóhoz. Márpedig arról tudva­lévőén menekülnek az. embe­rek. Innen is elkerült sok jó szakember. Akik maradtak, azoknál viszont az. elkényel­mesedés. nem egy esetben a* italozás ütötte tel a fejet. Sürgős es döntő tehát a mun­kafegyelem megszilárdítás«. Ez pedig csak rendszere« ellenőrzéssel, számonkéréssel lehetséges. Ez viszont, kíjSö-J nősen a vezetőktől, tier» nyolcórás munkát kíván. Te­endőnk rengeteg van. s lesz is. Ha megfeszítve dolgozunk is. el kell telnie néhány év­nek, mire elérhetjük, hogy nem legyintenek a szerencsi Lenin Tsz hallata«. ♦ Czake Béíávwi yervwewanei '■ sen a gazdálkodás keede«»- ről, a szövetkezet eeerkew- tenek módosítása női. teáiéi termelési feiadatatoedli be4 saélgettónk. «máé hosszé terme resyaeées*. mi«» meé atwnba-n mcgjepwt ■*- >nk. hogy reel«, kvnweétiéi» - Ü tet~neKi>ek tAoeeet. A drótgyár növekvő exportja Az úgynevezett „maradék­elv” értelmében, mint annyi más KGM-fennhatóságú vál­lalat, az évek során a De­cember 4. Drótművek is el­sőrangú feladatának tekintet­te a hazai igények ellátását, s ami maradt, azt értékesít­hette külföldön. Ez az alap­elv még ma is érvényes, csak kissé módosult formában, ugyanis a hazai kereslet csökkenésével f elszabadu lé kapacitást a tőkés export fe­lé irányítják. Már az elmúlt esztendőben is kiemelkedő sikereket értek el s tőkés piacokon, s úgy tűnik, ebben az évben még jobb eredmé­nyekre számíthatnak. Leg­alábbis erre utal az első fél év tőkés exportja, illetve je­lenleg is folyamatos az ex­porttermékek gyártása és ki­szállítása. Lőcsei G yörggyel, a December 4. Drótmüvek értékesítési főosztályának ve­zetőjével az V. ötéves terv­ről, valamint az elkövetke­zendő időszak legfontosabb feladatairól beszélgettünk. — Amíg 1976-ban 4 millió 713 ezer dolláros tőkés ex­ganyaett acelhu«*R «odrwwy ként adjuk ei, tonnánké«* 150 dollárral magasabb árbe­vételt érünk el. Legfőbb p*»~ eunk az úgynevezett harma­dik piac, bár ez mimt ismé­iéi es. érzékeny a politikáé helyzetre, mégis azt svmeb- hatom. hogy 1981-re mar megkötöttünk egy 5,5 millió dolláros szerződést, s további háromezer tonnára van igény az irániak részéről. . — Ügy is fogalmazhat­nánk, hogy szerencsés hely­zetben van a December 4. Nem is olyan régen, még az aratásról, a* gabonabeta-, .hárításról írtunk, cikkeztünk, s íme a képen már a .jövő évi kenyérnek készül a mag­ágy. Mindez bizonyság az észrevétlenül és gyorsan mú­ló időre, illetve arra. hogy a mezőgazdasági termelésben nemigen van megállás. A baktakéki Szárazvölgy Tsz- ben kaptuk lencsevégre ezt a 'szántó DT—75-ö.s lánctalpas erőgépet. Gyuricza Imre. a -szőve!kezet gabonaágazatának vezetője elmondta, hogy idén ősszel 960 hektáron kell földbe juttatniuk . a magot. Ebből 800 hektár az őszi bú­za. 100 hektár a káposzta­repce. Megtudtuk tö'e azt is, hogy náluk különöseri lé­nyeges. termést befolyásoló az elővetemény. Idén az .utóbbi évek legjobb* kalászos termékét takarították be, s ebben az. előveteményeknek » volt némi szerepük. Foté: Lxczó József portot valósítottunk meg, 1979- ben tőkés exportunk már 12 millió dollár fölé emelkedett — mondja a fő­osztályvezető. — Ebben az évben 13.6 millió dollárt terveztünk, időközben azon­ban a Kohó- és Gépipari Minisztérium pályázati felhí­vást lpt1 közzé, enhez kap­csolódva még kétmillió dol­láros felajánlást tettünk. — Hogyan növelhető ilyen mértékben a tőkés export? — A világpiaci .mozgás ré­vén igyekeztünk bizonyos ártendenciákat .kihasználni. Ismeretes például, az alumí­nium árának emelkedése. Ezt a Transelektro és a Metall- impex külkereskedelmi vál­lalatok segítségével a szerző­déskötéseknél érvényesíteni tudjuk. 1979-hez viszonyítva ebben az évben kevesebb ter­méket exportálunk, azonban 30 százalékos értéknövekedés mgllett. amelyet 50 százalé­kos átlagár-növekedéssel tu­dunk biztosítani. — Korábban a horgany­zott acélhuzalt csak huzal­ként adták el. Ebben az esz­tendőben pedig sodronykötél­ként is értékesítik. — Valóban ez a helyzet. 1980- ban azáltal, hogy a hor­Drótmüvek, hiszen átváltha­tó kapacitással rendelkezik. —- Az V. ötéves tervben fS feladatunknak tekintettük —• mondja Lőcsei György fő­osztályvezető —. hogy olyan termékek gyártására rendez­kedjünk be. amelyek egy­részt vállalatunk gazdálkodá­sának legjobban megfelelnek, másrészt kellőképpen kere­settek. illetve versenyképe­sek lehetnek a tőkés piaco­kon. Ismeretes, hogy a je­lenlegi világpiaci helyzetben 'nem könnyű a térhódítás, a-z említett külkereskedelmi vál­lalatok az utóbbi időben eh­hez, kellő segítséget adtaid Ugyanakkor szólnom kell ar­ról is. hogy a MÄV soron kí­vül biztosított nekünk vago­nokat. s ez jelentősen segített ebben az évben is. hogy ki­emelkedő sikereket érhessünk el. A bevezetőben említett „maradékelv” a December 4.’ Drótműveknél azt jelenti,' hogy* maradéktalanul teljesí­tik hazai kötelezettségeiket, a szocialista szerződéseket, ugyanakkor dinamikusan nö­velik tőkés exportjukat. Ka. U .

Next

/
Oldalképek
Tartalom