Észak-Magyarország, 1980. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-24 / 224. szám
r BTO«.**®*RMIO*5SE*® S'-". 1980. sr-pptcmírer 2Ä„ swrdw A megyei pártbizottság napirendjén A vállalatok és szövetkezetek első (élévi gazdálkodása A megyei pártbizottság szeptember 18-i kibővített ülésén dr. Havasi Bélának, a megyei pártbizottság titkárának előterjesztésében megvitatta a megye vállalatainak, szövetkezeteinek 1980. első félévi gazdálkodását. Számba vette és értékelte az eredményeket, a hiányosságokat és meghatározta azokat a feladatokat es tennivalókat, amelyek az eredményesebb munkához, a gyorsabb ütemű előrehaladáshoz és kibontakozáshoz szükségesek. Az alábbiakban kivonatosan közöljük a partbizottsági ülés főbb megállapításait. Munkánk legnagyobb eredménye — hangsúlyozta a beszámoló —. hogy a politikai helyzet megyénkben is szilárd, a párt iránti bizalom változatlanul erős. Megyénk dolgozói nagyra értékelik az élet- színvonal terén elért eredményeinket; s a közgondolkodás részévé vált. hogy gazdasági építőmunkánk külső és belső feltételei tartósan megváltoztak, nehezebbek lették. Pozitívan értékelhetjük, hogy az átfogó gazdaságpolitikai célokkal, feladatokkal való egyetértés mellett a dolgozók figyelme egyre inkább a helyi tennivalókra irányul. Az elmúlt fél év főbb gazdaság- politikai feladataira 1979. december 19-i ülésén a pártbizottság ’ cselekvési programot fogadott el. Már akkor számoltunk azzal, hogy növekvő feladatainkat ez évben a korábbinál is nehezebb feltételek mellett kell végrehajtani. Helyesen állapította meg pártbizottságunk, hogy gazdasági építőmunkánk fő feladata továbbra is az egyensúlyi viszonyok javítása, melyet elsősorban az export növelésével és a takarékos importgazdálkodással segíthetünk elő. Az év indítás'a nem volt: könnyű. Ezeket a nehézségeket év közben újabbak követték. A mezőgazdasági termelést hátrányosan érintette a kedvezőtlen időjárás, az ár- és belvíz, valamint az exporttal és importtal kapcsolatos újabb gondok és szállítási problémák. Mindezek-ellenére az első féléves munkát eredményesnek minősíthetjük. Megyénk pártszervei és -szervezetei gondosan készültek fel az .ez évi feladatok kimunkálására és végrehajtására. A kongresszusi felkészülés nagy lendületet adott a munkának. A megyei pártbizottság megállapította, hogy az ez. évi gazdásági fel-, adatok sikeres megvalósításához a gazdaságszervező, » segítő és ellenőrző munka színvonalának további emelése szükséges. A jövőben a pártszervezeteknek az eddiginél kedvezőbb társadalmi-politikai' feltételeket kell teremteniük a gazdasági egységek új feladatainak megoldásához. Az irányító, szervező, ellenőrző munkában előtérbe kell állítani a gazdálkodás politikai megítélésének megváltozott, korszerűbb szempontjait: a hatékony munkát, a minőséget, a piaci értékesítési lehetőségekhez való rugalmas alkalmazkodást, Ezek a szempontok magasabb követelményeket támasztanak a pártszervezetekkel szemben. Nagyobb figyelmet kell fordítani a gazdálkodás. emberi tényezőire, a szocialista viszonyok javítására, figyelembe véve a gazdaság megváltozott körülményeinek káderpolitikái hatásait. Segítsék a dolgozók művelődését, képzését, továbbképzését, s egyéni problémáinak megoldását. Nagvon fontosnak tartjuk, hogy a politikai munkában. a megítélésben a Pártszervezetek tegyenek különbségei az ohiéktt'v nehézségek és szubjektív eredetű (a helvi vezetés tehetetlenségét tükrözöl ténvezök kozott. A gazdasági fe’ndgtok megoldása nagyobb erőfeszítést, főbb ön'V1 lóságot. ke/.-' denién.vezőkészséget. az új iránti fogékonyságot és ésszerű kockázniválla’ás' követel. Ezek a tulajdonságok az, eddigi tapasztalatok szerint, a szükségesnél ritkábban fedezhetők fel. Az előterjesztés a továbbiakban részletesen elemezte az első fél év konkrét gazdasági eredményeit. Megállapította, hogy az év eddig eltelt időszakában a gazdasági folyamatok összességében megyénkben i.s megfeleltek a népgazdasági terv irányvonalának. A gazdasági fejlődés kedvező vonása, hogy folytatódott a külgazdaság egyensúlyi helyzetének tavaly megkezdett javulása: a kivitel jelentős mértékben bővült, az. import beszerzés nem növekedett. a beruházásúk mértéke és a lakosság fogyasztása alapvetően a tervezettnek mooféloiően alakult. Közel háromnegyeden’ tapasztalatai alapján megállapíthat juk, hogy vállalataink és szövetkezeteink többsége megkezdte az alkalmazkodási a szigorúbb követélményekhez. • a változó gazdasági környezethez. A gazdálkodó szervezetek közül mind többen felülvizsgálják, átértékelik gazdálkodásukat. fejlesztési tevékenységüket. Fokozódik érdekeltségük a külpiaci változásokhoz való rugalmas alkalmazkodásban, a költséggazdálkodás javításában, a jövedelmezőség növelésében. Az első félévi munka tapasztalatai ösz- szességében kedvezőek. A fő tendenciák egész évre történő megítélésében azonban a szokásosnál több a bizonytalanság. Gazdasági eredményeink alakulását hátrányosain befolyásolta a kedvezőtlen időjárás, amely a mezőgazdaságban a terméshozamok csökkenése, a minőség romlása, a termelési költségek növekedése mellett ,ie- lentös ár- és belvízkárokat okozott. Az egyensúlyi viszonyok javításának igazi tartaléka a termelés nemzetközi verseny- . képességének fokozása, a hatékonyság javítása. az export növelése és az import mérséklése. A vállalatok és szövet kezelek első félévi exporttevékenységét az előirányzatokat meghaladó, de a második negyedévben. ütemét tekintve, mérsékeltebb növekedés jellemezte. Az év harmadik negyedévében az értékesítési feltételek tovább romlottak. Az 1980 június végéig értékesített exporttermékek értéke 9.7 milliárd forint volt. ami 15,3 százalékkal haladta meg az eg.v évvel korábbi teljesítményt. Megyénk első félévi külkereskedelmi tevékenysége a rendkívül'bonyolult nemzetközi gazdasági körülmények ellenere pozitívnak minősíthető. Az exportra termelő vállalataink zöme a nehéz körülmények ellenére megtartotta piaci pozícióját. sőt egyes területeken tovább bővítette kapcsolatait. Az eredmények értékelésekor azonban 'nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a körülményt, hogy az export 'árbevétel-növekedés nagyobb hányada a világpiaci arak emelkedéséből ered. Az importkorlátozó intézkedések is eredményesek voltak a beruházások, a fogyasztási cikkek, valamint az élelmiszergazdaság importjánál, ugyanakkor az iparvállalatok anyag- és alkatrész-behozatala igen erőlel.jesen emelkedik. Az üzentek külkereskedelmi tevékenységét pozitívan befolyásolja. hogy alaposabbá vált gazdasági épitömunkánk világgazdasági hátterének ismerete. Közvéleményünk már nem, vagy alig kérdőjelezi meg az objektív tényezők hatására kialakult külkereskedelmi arányokat. Egy másik fontos kérdés, a munkaerő-gazdálkodás. A munkaerőhiány csökkent, több vállalat ésszerű átcsoportosítást hajtott végre. A munkaerőmozgás a természetes mértéket nem haladta meg. M indezek ellenére nem lehetünk elégedettek. A korszerű gazdálkodás, a termelési és a termékszerkezet átalakítása szükségszerűen együtt kell, hogy járjon a munkaerő jelenleginél hatékonyabb foglalkoztatásával. A munkaerőhiány egyes gazdálkodó szerveknél sole esetben csak látszólagos, mert nem kielégítő a munkafegyelem. A beruházási tevékenység főbb tapasztalatai kedvezőek — állapította meg a pártbizottság. A népgazdasagi terv célkitűzéseivel összhangban mérséklődtek a beruházások. Megyénk szocialista gazdálkodó egységei beruházásra 4 milliárd 172 millió forintot használtak fel. kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. A beruházási tevékenység volumenének csökkentse alapvetően abból adódik, hogv nagyberuházás a tervidőszakban nem kezdődött és a folyamatban levő beruházások többsége pedig — kevesebb pénzügyi ráfordítással — befejezéshez közeleg. Ez év június 30-án megyénkben 123. 25 millió forint feletti beruházás volt folyamatban; az egy évvel korábbinak csupán 8(1.4 százaléka. A vállalati hatáskörben megvalósult beruházások finanszírozására az idén 9 százalékkal kevesebbet fizettek ki. mint ' tavaly a szőkébb .pénzforrások, valamint az. újabb fejlesztések kezdésének felelősségteljesebb mérlegelése miatt. A szövetkezeti beruházások pénzügyi teljesítése ugyanakkor 14 százalékkal több volt a tavalyinál. A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat 1980. augusztus 31-ig műszakilag 1475 lakást adott at. százhetvennel kevesebbet a tervezettől. A tanácsi beruházások pénzügyi teljesítése folyóáron számítva 22.2 százalékkal kevesebb, mint 1979 első lél évében. Ae ipari termelés az első fel évben 2.8 százalékkal emelkedett. Ágazatonként, vállalatonként és termékenként azonban a korábbi éveknél differenciáltabban alakult. Kedvező, hogy a dinamikus termelésnövekedést elsősorban az export fokozására képes vállalatok érték el. A főbb ághzatok közül a legdinamikusabban az élelmiszeripar és a vegyipar termelése növekedett. Kevesebbet termelt viszont a gépipar, a könnyűipar, és a tanácsi ipar. A szénbányászatban az. első félévi termelési előirányzatot, túlteljesítették annak ellenére, hogy a frontfejtések tervezettnél korábbi áthelyezése, valamint a geológiai problémák sok nehézséget okoztak. A bázishoz viszonyított egyszázalékos termelésnövekedést csökkenő létszámmal érték el. Az. érc- és ásványbányászat tervsz.in- ten teljesített, kiemelkedő a rnádi ásványbánya termelésnövekedése. A kohászati vállalatok 1979 első tél évéhez viszonyítva 1,8 százalékkal növelték termelésüket. Az elmúlt időszakban sok gondot okozott az. alapanyag-ellátás ingadozása. A nyersvas-szállitások késedelme elsősorban az LKM-ben OKozott nehézségéi. é\ gépipari vállalatok termelése a bázishoz kepest csökkent. Több vállalat a megváltozott piaci, igényekhez a szükségesnél lassabban tud alkalmazkodni. A Diósgyőri Gépgyár első féléves feladatait teljesítette. Államközi szerződésben vállalt kötelezettségéinek maradéktalanul elegei tett es tőkés exporttervét is túlteljesítette. A vegyipari vállalatok termelési terveiket teljesítették, illetve túlteljesítették. Az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva 3,7 százalékkal növelték termelésüket. A többletterméket a piaci igények kihasználásával értékesíteni tudták a külföldi piacokon. A könnyűipari üzemek termelése minimális elmaradást mulat. A termelést anyagellátási gondok nehezítették. Az. utóbbi időszakban a külpiaci kereslet fokozódott a konfekcióipari termékek és a bérmunka iránt. A Debreceni Ruhagyár ózdi gyáregysége csökkenő létszámmal 115 százalékra teljesítette tervéi. A szállítási vállalatok teljesítették feladataikat. . A közúti szállítás 2—.3 százalékkal kevesebb, elsősorban az építőipari vállalatok szállítási igényeinek csökkenése miatt. A Volán Vállalatnál viszont nőtt a teljesítés, ami azt bizonyítja, hogy rugalmas üzletpolitikával biztosítható a meglevő járműpark gazdaságos kihasználása. Az építőanyag- iparban a kereslet szerint, alakult a termelés. A kavicsbánya vállalat és a ME- ZÖPANEL, termelése csökkent. A legnagyobb visszaesés az ÉSZAKKÖ Vállalatnál \ :t. A kivitelező építőipar 2 százalékkal termelt kevesebbet. A megyei vállalatok visszaesése ettől nagyobb mértékű. 11.2 százalékos. Az építőipari létszám csak kismértékben csökkent, így a termelékenység jelentősen nem változott. A z építőipari szervezetek az idén 12.6 százalékkal kevesebb új építmény munkálataihoz kezdtek hozzá. Az építési igények és a rendelkezésre álló kapacitás között az összhang javult. Ezt igazolja, hogy az elutasított építési igény a leiére csökkeni. Néni mondható ugyanez el a szakipar és szerelőipar tevékenységéről. valami nt a fenntartás jel legú munkákról, ahol a visszautasított rendelések száma növekedett. Ezért az építőipari vállalatoknak bővíteni ke« szakipari kapacitásukat, mert a jövőben is erre lesz nagyobb igény, ugyanis a felújítási és fenntartási feladatok részaránya növekedni fog. Ez az év a mezőgazdaságot az átlagosnál jóval nehezebb feladatok elé állította. Ez már a tervezés időszakában nyilvánvalóvá vált, mert a mezőgazdasági üzemek a népgazdasági előirányzattól magasabb termelésnövekedést irányoztak elő: a termelőszövetkezetek 18, az állami gazdaságok 17 százalékos növekedéssel számoltak. A mezőgazdaság tervei így Is megalapozottak voltak. ■ A természeti csapást nem szenvedett gazdaságokban — kedvező őszi időjárást feltételezve — a feszített tervek is realizálódnak. Mezőgazdasági üzemeink a hozamok növelésére, az állatállomápv mennyiségi és minőségi javítására törekedtek. Az alaptevékenvseg mellett nagy gondot fordítottak a melléküzemági tevékenység fejlesztésére is. Az ár- és belvíz sújtotta területek kivételével, a gabona átlagtermése meghaladja a tervezettet, Az aratást jó] segítette a munkaverseny, a kiszolgáló és felvásárló vállalatok munkája. Azonban ebben az évben Vs jelentkeztél, lárolasi gondok, valamint, alkatrészellátás! hiányosságok. A kenyérgabona értékesítési tervét a megye teljesítette. A megyei pártbizottság az aratásban részt vett dolgozóknak eredményes munkájukért elisme- rését és köszönetét fejezi ki. A kapás kultúrák fejlődésében lemaradás van. A napraforgó, a kukorica terméskilátásai kedvezőek. Számítani kell azonban a betakarítás elhúzódására és ■ magas szárítási költségekre. A kedvezőtlen időjárás miatt az állatállomány abrak-. szálas- és tömegtakarmánv ellátásában nehézségek lesznek. A gyümölcster- mesztési ágazat várható termésered ménve kedvező. A jégkárosodás miatt azonban az expbrtra alkalmas gyümölcs mennyisége nem haladja meg az előző évi szintet. Az állattenyésztés eredményei javultak. Gyarapodott 'a juh- és sertésállomány, de a szarvasmarha-állomány — elsősorban a háztáji gazdaságokban — tovább csökkent. A háztáji és kisegítő gazdaságok a bázisidőszakhoz. képest 2.3 százalékkal több terméket értékesítettek. A sok csapadék, az ár- .és belvíz 45 ezer hektár területet károsított. A jég—és fagykár 5700 hektár szántóföldi és gyümölcsös kultúrát sújtott. Az eddig leimért közvetlen károk összege több mint 300 millió forint, A közvetett károk negatív hatásával azonban számolnunk kell a következő év terméseredményeinél is. A mezőgazdasági károk mellett 85 millió forintra tehető az épületekben, utakban, műtárgyakban keletkezett karok nagysága. A legrosszabb helyzet a bodrogközi, a taktaközi es délborsodi területeken alakult ki. ahol húsz termelőszövetkezet es egv állami gazdasag károsodott. A háztáji területek károsodása is 1200 hektárt érint. Az élelmiszeripari vállalatok együttes termelési értéke 28 százalékkal haladja meg a bázist. 3.3 százalékkal pedig a tervezett. szintéi. Növekedett a hús-, a tej-, a cukor- és• dohányipari termékek termelése elmaradt, a tervezettől - a gabona-, a hütő- és a söripar termelése. Megyénk lakosságának élet- es munkakörülményei a tervezett szinten alakulnak. A központi forrásból származó kész- pénzjövedelem 12.8 százalékkal növekedett. s ez azt jelenti, hogy a lakosság re- .áljövedelmé 1979 első fél év szintjén realizálódott. Bér- és jövedelem-kiegészítésekét is tartalmazó társadalmi juttatások és egyéb lakossági betétetek együttes összege egyharmaddal meghaladta -a bázisidőszakot. Ezen belül a családi pótlék összege 42 százalékkal, a nyugdijak összege 24 százalékkal emelkedett. A kiskereskedelem forgalma.’ folyna rom számítva 9.2 százalékkal emelkedett, de összehasonlító árakon számolva, csökkent. Élelmiszerekből az áruellátás mennyiségileg kiegyensúlyozott volt. ruházati és vegyesipari cikkekből azonban előfordult választékhiány. A vendéglátás forgalma a jelentős árváltozások ‘ ellenére, lolvoaron számítva is csak 1.8 százalékkal nőtt. ösz- szeha.sonlito áron számítva pedig nagymértekben csökkent. Kedvezően -változott a forgalom szerkezete. A szeszes ital • mennyisége és részaranya csokiként, a« ételfórgalomé emelkedett, A módosított szabályozó rendszerről a* előterjesztés megállapította, hogy gyakorlati alkalmazása alig féléves múltra tekint vissza, ezért ma még nincs elegendő információ arra, hogy azokról sokoictóióain megalapozott következtetéseket vonjunk >e. Megállapítható azonban, hogy a beweze- léssel járó átmeneti gondok ellenére, a szabályozó rendszer megfelelően működik, összhatását tekintve a népgazdasági célkitűzések megvalósításának irányába ösztönzi a gazdálkodó egységeket, A tapasztalataid mutatja, bogy a vállalatok érzékenyebbé váltak a -világpiaci folyamatokra. Figyelmük egyre inkább az. exportár es jö«*e- deianezőség viszonyainak javítására irányul. miiéi ez befolyásolja a belföldi értékesítés árait és jövedelmezőségét is A pozitív tapasztalatok elleneve a válla lati gazdálkodásban még nem érezhetők eléggé azok a szigorítások, amelyekkel a szabályozó rendszer kimunkálása során számoltunk. A pártszervek és -szervezetek érdemben most ismerkednek a gazdasági szabályozók vállalati, üzemi tapasztalataival; elsősorban azokon a hálásokon keresztül. amelyek a szabályozók módosítása következtében az üzemi pártszervezeteket a gazdaságpolitikán és tömegpolitikán keresztül éri. A pártszervek es -szervezetek legfontosabb feladata.- hogy az eddiginél következetesebben és rugalmasabban végezzék a gazdaságszervező, segítő es ellenőrző munkát. Ma a gazdaság valamennyi- szférájában olyan folyamatok mennek végbe, amelyek nem nélkülözhetik a partszerve- zétek figyelmes es hatékony munkáját. Ezért differenciálniuk kell. hogv a gazdasági feladatok közül politikai tevékenységükkel. melyiket kell megkülönböztetett módon segíteni. A gazdaságszervező, segítő és ellenőrző munkában, fő feladat a gazdasági elet kedvező tendenciáinak állandósítása erősítése, a veszteségek, aki- esések csökkentése. A politikai munkában tovább kell tudatosítani, hogy a közgazdasági szabályozók — közvetítve a nép- gazdasági érdekeket — a hatékonyabb termelésre ösztönözzenek. A gazdálkodó egységeknél napirendre keiül! a VI. ötéves teil' készítése. A par (szervezeteknek a napi feladatokon túl intenzivebben kell foglalkozniuk a hosszú távú tervezéssel, a gazdasági célok megvalósításához szükséges feltételek biztosításával. A VI. ötéves tervünket.csak úgy alapozhatjuk meg. ha sikeresen telje- sítjük az idei népgazdasági tervet, az ebből adódó vállalati feladatokat. A vállalatok és szövetkezetek az év hátralevő részében. a kellő nyereségérdekeltség mellett helyezzék a hangsúlyt a naturális feladatok.' a szerződéses kötelezettségek teljesítésére. Fordítsanak nagy gondot az áruk kiszállítására, hogy elkerüljék se/,ex l égi torlódást, és ennek révén biztosítsák az. ütemes termelést. A kongresszusi munkavenseny-vállalá- sok- egész évre szólnak. Az üzemi pártszervezetek érjék el. hogy az. éves gazdasági feladatok teljesítése érdekében a szocialista munkaverseny a jól bevált kepeiek között új lendületet, kapjon.