Észak-Magyarország, 1980. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-24 / 224. szám

r BTO«.**®*RMIO*5SE*® S'-". 1980. sr-pptcmírer 2Ä„ swrdw A megyei pártbizottság napirendjén A vállalatok és szövetkezetek első (élévi gazdálkodása A megyei pártbizottság szeptember 18-i kibővített ülésén dr. Havasi Bélá­nak, a megyei pártbizottság titkárá­nak előterjesztésében megvitatta a megye vállalatainak, szövetkezeteinek 1980. első félévi gazdálkodását. Számba vette és ér­tékelte az eredményeket, a hiányosságo­kat és meghatározta azokat a feladatokat es tennivalókat, amelyek az eredménye­sebb munkához, a gyorsabb ütemű előre­haladáshoz és kibontakozáshoz szüksége­sek. Az alábbiakban kivonatosan közöljük a partbizottsági ülés főbb megállapításait. Munkánk legnagyobb eredménye — hangsúlyozta a beszámoló —. hogy a po­litikai helyzet megyénkben is szilárd, a párt iránti bizalom változatlanul erős. Me­gyénk dolgozói nagyra értékelik az élet- színvonal terén elért eredményeinket; s a közgondolkodás részévé vált. hogy gazda­sági építőmunkánk külső és belső feltéte­lei tartósan megváltoztak, nehezebbek let­ték. Pozitívan értékelhetjük, hogy az át­fogó gazdaságpolitikai célokkal, feladatok­kal való egyetértés mellett a dolgozók fi­gyelme egyre inkább a helyi tennivalókra irányul. Az elmúlt fél év főbb gazdaság- politikai feladataira 1979. december 19-i ülésén a pártbizottság ’ cselekvési progra­mot fogadott el. Már akkor számoltunk azzal, hogy növekvő feladatainkat ez év­ben a korábbinál is nehezebb feltételek mellett kell végrehajtani. Helyesen álla­pította meg pártbizottságunk, hogy gazda­sági építőmunkánk fő feladata továbbra is az egyensúlyi viszonyok javítása, melyet elsősorban az export növelésével és a ta­karékos importgazdálkodással segíthetünk elő. Az év indítás'a nem volt: könnyű. Eze­ket a nehézségeket év közben újabbak kö­vették. A mezőgazdasági termelést hátrá­nyosan érintette a kedvezőtlen időjárás, az ár- és belvíz, valamint az exporttal és importtal kapcsolatos újabb gondok és szállítási problémák. Mindezek-ellenére az első féléves munkát eredményesnek minő­síthetjük. Megyénk pártszervei és -szervezetei gon­dosan készültek fel az .ez évi feladatok ki­munkálására és végrehajtására. A kong­resszusi felkészülés nagy lendületet adott a munkának. A megyei pártbizottság meg­állapította, hogy az ez. évi gazdásági fel-, adatok sikeres megvalósításához a gazda­ságszervező, » segítő és ellenőrző munka színvonalának további emelése szükséges. A jövőben a pártszervezeteknek az eddi­ginél kedvezőbb társadalmi-politikai' felté­teleket kell teremteniük a gazdasági egy­ségek új feladatainak megoldásához. Az irányító, szervező, ellenőrző munkában előtérbe kell állítani a gazdálkodás poli­tikai megítélésének megváltozott, korsze­rűbb szempontjait: a hatékony munkát, a minőséget, a piaci értékesítési lehetősé­gekhez való rugalmas alkalmazkodást, Ezek a szempontok magasabb követelmé­nyeket támasztanak a pártszervezetekkel szemben. Nagyobb figyelmet kell fordítani a gaz­dálkodás. emberi tényezőire, a szocialista viszonyok javítására, figyelembe véve a gazdaság megváltozott körülményeinek ká­derpolitikái hatásait. Segítsék a dolgozók művelődését, képzését, továbbképzését, s egyéni problémáinak megoldását. Nagvon fontosnak tartjuk, hogy a politikai mun­kában. a megítélésben a Pártszervezetek tegyenek különbségei az ohiéktt'v nehéz­ségek és szubjektív eredetű (a helvi veze­tés tehetetlenségét tükrözöl ténvezök ko­zott. A gazdasági fe’ndgtok megoldása na­gyobb erőfeszítést, főbb ön'V1 lóságot. ke/.-' denién.vezőkészséget. az új iránti fogékony­ságot és ésszerű kockázniválla’ás' köve­tel. Ezek a tulajdonságok az, eddigi ta­pasztalatok szerint, a szükségesnél ritkáb­ban fedezhetők fel. Az előterjesztés a továbbiakban részle­tesen elemezte az első fél év konkrét gaz­dasági eredményeit. Megállapította, hogy az év eddig eltelt időszakában a gazdasá­gi folyamatok összességében megyénkben i.s megfeleltek a népgazdasági terv irány­vonalának. A gazdasági fejlődés kedvező vonása, hogy folytatódott a külgazdaság egyensúlyi helyzetének tavaly megkezdett javulása: a kivitel jelentős mértékben bő­vült, az. import beszerzés nem növeke­dett. a beruházásúk mértéke és a lakos­ság fogyasztása alapvetően a tervezettnek mooféloiően alakult. Közel háromnegyeden’ tapasztalatai alap­ján megállapíthat juk, hogy vállalataink és szövetkezeteink többsége megkezdte az al­kalmazkodási a szigorúbb követélmények­hez. • a változó gazdasági környezethez. A gazdálkodó szervezetek közül mind töb­ben felülvizsgálják, átértékelik gazdálko­dásukat. fejlesztési tevékenységüket. Fo­kozódik érdekeltségük a külpiaci változá­sokhoz való rugalmas alkalmazkodásban, a költséggazdálkodás javításában, a jöve­delmezőség növelésében. Az első félévi munka tapasztalatai ösz- szességében kedvezőek. A fő tendenciák egész évre történő megítélésében azonban a szokásosnál több a bizonytalanság. Gaz­dasági eredményeink alakulását hátrányo­sain befolyásolta a kedvezőtlen időjárás, amely a mezőgazdaságban a terméshoza­mok csökkenése, a minőség romlása, a termelési költségek növekedése mellett ,ie- lentös ár- és belvízkárokat okozott. Az egyensúlyi viszonyok javításának igazi tartaléka a termelés nemzetközi verseny- . képességének fokozása, a hatékonyság ja­vítása. az export növelése és az import mérséklése. A vállalatok és szövet kezelek első félévi exporttevékenységét az elő­irányzatokat meghaladó, de a második ne­gyedévben. ütemét tekintve, mérsékeltebb növekedés jellemezte. Az év harmadik ne­gyedévében az értékesítési feltételek to­vább romlottak. Az 1980 június végéig ér­tékesített exporttermékek értéke 9.7 mil­liárd forint volt. ami 15,3 százalékkal ha­ladta meg az eg.v évvel korábbi teljesít­ményt. Megyénk első félévi külkereskedelmi tevékenysége a rendkívül'bonyolult nem­zetközi gazdasági körülmények ellenere pozitívnak minősíthető. Az exportra ter­melő vállalataink zöme a nehéz körülmé­nyek ellenére megtartotta piaci pozíció­ját. sőt egyes területeken tovább bővítet­te kapcsolatait. Az eredmények értékelé­sekor azonban 'nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a körülményt, hogy az export 'árbevétel-növekedés nagyobb hányada a világpiaci arak emelkedéséből ered. Az importkorlátozó intézkedések is eredmé­nyesek voltak a beruházások, a fogyasz­tási cikkek, valamint az élelmiszergazda­ság importjánál, ugyanakkor az iparválla­latok anyag- és alkatrész-behozatala igen erőlel.jesen emelkedik. Az üzentek külke­reskedelmi tevékenységét pozitívan befo­lyásolja. hogy alaposabbá vált gazdasági épitömunkánk világgazdasági hátterének ismerete. Közvéleményünk már nem, vagy alig kérdőjelezi meg az objektív tényezők hatására kialakult külkereskedelmi ará­nyokat. Egy másik fontos kérdés, a mun­kaerő-gazdálkodás. A munkaerőhiány csökkent, több vállalat ésszerű átcsopor­tosítást hajtott végre. A munkaerőmozgás a természetes mértéket nem haladta meg. M indezek ellenére nem lehetünk elége­dettek. A korszerű gazdálkodás, a termelési és a termékszerkezet át­alakítása szükségszerűen együtt kell, hogy járjon a munkaerő jelenleginél hatéko­nyabb foglalkoztatásával. A munkaerőhi­ány egyes gazdálkodó szerveknél sole eset­ben csak látszólagos, mert nem kielégítő a munkafegyelem. A beruházási tevékenység főbb tapasz­talatai kedvezőek — állapította meg a pártbizottság. A népgazdasagi terv célki­tűzéseivel összhangban mérséklődtek a be­ruházások. Megyénk szocialista gazdálko­dó egységei beruházásra 4 milliárd 172 millió forintot használtak fel. kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. A beruházási tevékenység volumenének csök­kentse alapvetően abból adódik, hogv nagyberuházás a tervidőszakban nem kez­dődött és a folyamatban levő beruházások többsége pedig — kevesebb pénzügyi ráfor­dítással — befejezéshez közeleg. Ez év jú­nius 30-án megyénkben 123. 25 millió fo­rint feletti beruházás volt folyamatban; az egy évvel korábbinak csupán 8(1.4 szá­zaléka. A vállalati hatáskörben megvaló­sult beruházások finanszírozására az idén 9 százalékkal kevesebbet fizettek ki. mint ' tavaly a szőkébb .pénzforrások, valamint az. újabb fejlesztések kezdésének felelős­ségteljesebb mérlegelése miatt. A szövet­kezeti beruházások pénzügyi teljesítése ugyanakkor 14 százalékkal több volt a ta­valyinál. A Borsod megyei Állami Építő­ipari Vállalat 1980. augusztus 31-ig mű­szakilag 1475 lakást adott at. százhetven­nel kevesebbet a tervezettől. A tanácsi beruházások pénzügyi teljesítése folyóáron számítva 22.2 százalékkal kevesebb, mint 1979 első lél évében. Ae ipari termelés az első fel évben 2.8 százalékkal emelkedett. Ágazatonként, vál­lalatonként és termékenként azonban a korábbi éveknél differenciáltabban ala­kult. Kedvező, hogy a dinamikus terme­lésnövekedést elsősorban az export foko­zására képes vállalatok érték el. A főbb ághzatok közül a legdinamikusabban az élelmiszeripar és a vegyipar termelése nö­vekedett. Kevesebbet termelt viszont a gépipar, a könnyűipar, és a tanácsi ipar. A szénbányászatban az. első félévi ter­melési előirányzatot, túlteljesítették annak ellenére, hogy a frontfejtések tervezettnél korábbi áthelyezése, valamint a geológiai problémák sok nehézséget okoztak. A bá­zishoz viszonyított egyszázalékos terme­lésnövekedést csökkenő létszámmal érték el. Az. érc- és ásványbányászat tervsz.in- ten teljesített, kiemelkedő a rnádi ásvány­bánya termelésnövekedése. A kohászati vállalatok 1979 első tél évé­hez viszonyítva 1,8 százalékkal növelték termelésüket. Az elmúlt időszakban sok gondot okozott az. alapanyag-ellátás inga­dozása. A nyersvas-szállitások késedelme elsősorban az LKM-ben OKozott nehézsé­géi. é\ gépipari vállalatok termelése a bá­zishoz kepest csökkent. Több vállalat a megváltozott piaci, igényekhez a szüksé­gesnél lassabban tud alkalmazkodni. A Diósgyőri Gépgyár első féléves feladatait teljesítette. Államközi szerződésben vállalt kötelezettségéinek maradéktalanul elegei tett es tőkés exporttervét is túlteljesítette. A vegyipari vállalatok termelési tervei­ket teljesítették, illetve túlteljesítették. Az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva 3,7 százalékkal növelték termelésüket. A többletterméket a piaci igények kihasz­nálásával értékesíteni tudták a külföldi piacokon. A könnyűipari üzemek terme­lése minimális elmaradást mulat. A ter­melést anyagellátási gondok nehezítették. Az. utóbbi időszakban a külpiaci kereslet fokozódott a konfekcióipari termékek és a bérmunka iránt. A Debreceni Ruhagyár ózdi gyáregysége csökkenő létszámmal 115 százalékra teljesítette tervéi. A szállítási vállalatok teljesítették feladataikat. . A közúti szállítás 2—.3 százalékkal kevesebb, elsősorban az építőipari vállalatok szállí­tási igényeinek csökkenése miatt. A Volán Vállalatnál viszont nőtt a teljesítés, ami azt bizonyítja, hogy rugalmas üzletpoliti­kával biztosítható a meglevő járműpark gazdaságos kihasználása. Az építőanyag- iparban a kereslet szerint, alakult a ter­melés. A kavicsbánya vállalat és a ME- ZÖPANEL, termelése csökkent. A legna­gyobb visszaesés az ÉSZAKKÖ Vállalatnál \ :t. A kivitelező építőipar 2 százalékkal termelt kevesebbet. A megyei vállalatok visszaesése ettől nagyobb mértékű. 11.2 százalékos. Az építőipari létszám csak kis­mértékben csökkent, így a termelékenység jelentősen nem változott. A z építőipari szervezetek az idén 12.6 százalékkal kevesebb új építmény munkálataihoz kezdtek hozzá. Az építési igények és a rendelkezésre álló kapacitás között az összhang javult. Ezt igazolja, hogy az elutasított építési igény a leiére csökkeni. Néni mondható ugyanez el a szakipar és szerelőipar tevékenységé­ről. valami nt a fenntartás jel legú mun­kákról, ahol a visszautasított rendelések száma növekedett. Ezért az építőipari vál­lalatoknak bővíteni ke« szakipari kapaci­tásukat, mert a jövőben is erre lesz na­gyobb igény, ugyanis a felújítási és fenn­tartási feladatok részaránya növekedni fog. Ez az év a mezőgazdaságot az átlagos­nál jóval nehezebb feladatok elé állította. Ez már a tervezés időszakában nyilván­valóvá vált, mert a mezőgazdasági üzemek a népgazdasági előirányzattól magasabb termelésnövekedést irányoztak elő: a ter­melőszövetkezetek 18, az állami gazdasá­gok 17 százalékos növekedéssel számoltak. A mezőgazdaság tervei így Is megalapo­zottak voltak. ■ A természeti csapást nem szenvedett gazdaságokban — kedvező őszi időjárást feltételezve — a feszített tervek is realizálódnak. Mezőgazdasági üzemeink a hozamok növelésére, az állatállomápv mennyiségi és minőségi javítására töre­kedtek. Az alaptevékenvseg mellett nagy gondot fordítottak a melléküzemági tevé­kenység fejlesztésére is. Az ár- és belvíz sújtotta területek kivételével, a gabona át­lagtermése meghaladja a tervezettet, Az aratást jó] segítette a munkaverseny, a ki­szolgáló és felvásárló vállalatok munkája. Azonban ebben az évben Vs jelentkeztél, lárolasi gondok, valamint, alkatrészellátás! hiányosságok. A kenyérgabona értékesítési tervét a megye teljesítette. A megyei párt­bizottság az aratásban részt vett dolgo­zóknak eredményes munkájukért elisme- rését és köszönetét fejezi ki. A kapás kultúrák fejlődésében lemara­dás van. A napraforgó, a kukorica ter­méskilátásai kedvezőek. Számítani kell azonban a betakarítás elhúzódására és ■ magas szárítási költségekre. A kedvezőt­len időjárás miatt az állatállomány ab­rak-. szálas- és tömegtakarmánv ellátásá­ban nehézségek lesznek. A gyümölcster- mesztési ágazat várható termésered ménve kedvező. A jégkárosodás miatt azonban az expbrtra alkalmas gyümölcs mennyisége nem haladja meg az előző évi szintet. Az állattenyésztés eredményei javultak. Gya­rapodott 'a juh- és sertésállomány, de a szarvasmarha-állomány — elsősorban a háztáji gazdaságokban — tovább csökkent. A háztáji és kisegítő gazdaságok a bázis­időszakhoz. képest 2.3 százalékkal több ter­méket értékesítettek. A sok csapadék, az ár- .és belvíz 45 ezer hektár területet károsított. A jég—és fagy­kár 5700 hektár szántóföldi és gyümölcsös kultúrát sújtott. Az eddig leimért közvet­len károk összege több mint 300 millió fo­rint, A közvetett károk negatív hatásával azonban számolnunk kell a következő év terméseredményeinél is. A mezőgazdasá­gi károk mellett 85 millió forintra tehető az épületekben, utakban, műtárgyakban keletkezett karok nagysága. A legrosszabb helyzet a bodrogközi, a taktaközi es dél­borsodi területeken alakult ki. ahol húsz termelőszövetkezet es egv állami gazdasag károsodott. A háztáji területek károsodá­sa is 1200 hektárt érint. Az élelmiszeripari vállalatok együttes termelési értéke 28 százalékkal haladja meg a bázist. 3.3 százalékkal pedig a ter­vezett. szintéi. Növekedett a hús-, a tej-, a cukor- és• dohányipari termékek termelé­se elmaradt, a tervezettől - a gabona-, a hütő- és a söripar termelése. Megyénk lakosságának élet- es munka­körülményei a tervezett szinten alakul­nak. A központi forrásból származó kész- pénzjövedelem 12.8 százalékkal növeke­dett. s ez azt jelenti, hogy a lakosság re- .áljövedelmé 1979 első fél év szintjén rea­lizálódott. Bér- és jövedelem-kiegészítése­két is tartalmazó társadalmi juttatások és egyéb lakossági betétetek együttes össze­ge egyharmaddal meghaladta -a bázisidő­szakot. Ezen belül a családi pótlék össze­ge 42 százalékkal, a nyugdijak összege 24 százalékkal emelkedett. A kiskereskedelem forgalma.’ folyna rom számítva 9.2 százalékkal emelkedett, de összehasonlító árakon számolva, csökkent. Élelmiszerekből az áruellátás mennyiségi­leg kiegyensúlyozott volt. ruházati és ve­gyesipari cikkekből azonban előfordult vá­lasztékhiány. A vendéglátás forgalma a jelentős árváltozások ‘ ellenére, lolvoaron számítva is csak 1.8 százalékkal nőtt. ösz- szeha.sonlito áron számítva pedig nagy­mértekben csökkent. Kedvezően -változott a forgalom szerkezete. A szeszes ital • mennyisége és részaranya csokiként, a« ételfórgalomé emelkedett, A módosított szabályozó rendszerről a* előterjesztés megállapította, hogy gyakor­lati alkalmazása alig féléves múltra te­kint vissza, ezért ma még nincs elegendő információ arra, hogy azokról sokoictóióain megalapozott következtetéseket vonjunk >e. Megállapítható azonban, hogy a beweze- léssel járó átmeneti gondok ellenére, a szabályozó rendszer megfelelően működik, összhatását tekintve a népgazdasági célki­tűzések megvalósításának irányába ösztön­zi a gazdálkodó egységeket, A tapasztalataid mutatja, bogy a vállalatok érzékenyebbé váltak a -világpiaci folyamatokra. Figyel­mük egyre inkább az. exportár es jö«*e- deianezőség viszonyainak javítására irá­nyul. miiéi ez befolyásolja a belföldi ér­tékesítés árait és jövedelmezőségét is A pozitív tapasztalatok elleneve a válla lati gazdálkodásban még nem érezhetők elég­gé azok a szigorítások, amelyekkel a sza­bályozó rendszer kimunkálása során szá­moltunk. A pártszervek és -szervezetek ér­demben most ismerkednek a gazdasági szabályozók vállalati, üzemi tapasztalatai­val; elsősorban azokon a hálásokon ke­resztül. amelyek a szabályozók módosítása következtében az üzemi pártszervezeteket a gazdaságpolitikán és tömegpolitikán ke­resztül éri. A pártszervek es -szervezetek legfonto­sabb feladata.- hogy az eddiginél követke­zetesebben és rugalmasabban végezzék a gazdaságszervező, segítő es ellenőrző mun­kát. Ma a gazdaság valamennyi- szfé­rájában olyan folyamatok mennek végbe, amelyek nem nélkülözhetik a partszerve- zétek figyelmes es hatékony munkáját. Ezért differenciálniuk kell. hogv a gazda­sági feladatok közül politikai tevékenysé­gükkel. melyiket kell megkülönböztetett módon segíteni. A gazdaságszervező, segí­tő és ellenőrző munkában, fő feladat a gazdasági elet kedvező tendenciáinak ál­landósítása erősítése, a veszteségek, aki- esések csökkentése. A politikai munkában tovább kell tudatosítani, hogy a közgaz­dasági szabályozók — közvetítve a nép- gazdasági érdekeket — a hatékonyabb ter­melésre ösztönözzenek. A gazdálkodó egységeknél napirendre keiül! a VI. ötéves teil' készítése. A par (szervezeteknek a napi felada­tokon túl intenzivebben kell foglalkozniuk a hosszú távú tervezéssel, a gazdasági cé­lok megvalósításához szükséges feltételek biztosításával. A VI. ötéves tervünket.csak úgy alapozhatjuk meg. ha sikeresen telje- sítjük az idei népgazdasági tervet, az eb­ből adódó vállalati feladatokat. A vállala­tok és szövetkezetek az év hátralevő ré­szében. a kellő nyereségérdekeltség mel­lett helyezzék a hangsúlyt a naturális fel­adatok.' a szerződéses kötelezettségek tel­jesítésére. Fordítsanak nagy gondot az áruk kiszállítására, hogy elkerüljék se/,ex l égi torlódást, és ennek révén biztosítsák az. ütemes termelést. A kongresszusi munkavenseny-vállalá- sok- egész évre szólnak. Az üzemi párt­szervezetek érjék el. hogy az. éves gazda­sági feladatok teljesítése érdekében a szo­cialista munkaverseny a jól bevált kepe­iek között új lendületet, kapjon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom