Észak-Magyarország, 1980. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-21 / 222. szám
ÉSZAK-MAGYARGR5ZAG TO 1980. szeptember 2A„ vasárnap Évszázadok üzenete XVII. századi hímzett bársonynyereg Mária királyné esküvői ruhája A Magyar Nemzeti Múzeumban található az ország egyik leggazdagabb textilgyűjternénye. Nemcsak a történelmi múlt emlékeit őrzik, konzerválják itt, de a ma tipikus ruhatárából is szemrevaló kollekciót tudnak bemutatni. Gyűjtési körük igen széles. „Mindent gyűjtünk, ami tipikus egy korszakra —• mondja Földiné dr. Dózsa Katalin, a gyűjtemény vezetője. — Viseleteket, hímzéseket, szőnyegeket, vagy aminek az anyaga textil, azt itt megtalálhatjuk. Ha egy-egy korszak jellegzetes darabjai neves személyekhez vagy eseményekhez is kötődnek, különöse» becses darabjai gyűjíeme. nyűnknek! ' A történelmi vagy neve» személyek tárgyai, ruházni tűk szinte az élő személyiség jelenlétét, „létezését” valószínűsítik számunkra, akár a kiállítások vitrinjeiben, akár a kinyílt szekrényajtók gondosan letakart fogasai alól előbukkanó öltözeteiben. így csodálhatjuk meg Kossuth kormányzói atilláját, amelyet 1848—49-ben viselt, Deák Ferenc hímzett bőr- tárcáját, vagy Erzsébet királyné fekete selyem ruha- derekát, melyet a véres dráma idején viselt. A 12 ezer darabból álló gyűjtemény a' hímzésektől a szőnyegekig, a gyerektakaróktól a zászlókig, uszályfogó- tól a zsebkendőtartóig és a kesztyűtágítóig, a ruhadíszítő ékszerekig mindent magába foglal, ami kapcsolatban áll a divattal, a lakáskultúrával. Számos nagy sikerű nemzetközi kiállítás is bizonyítja a gyűjtemény gazdagságát. — „De nem okoz-e gondot ennek a sok különféle Kincset érő emlékek — A hímzések, viseletek a korszak jellemzői textíliának a tárolása?” —• kérdem Dózsa Katalintól. — „Valóban igen rossz körülmények között voltunk eddig. Évekig kellett . raktározási gondjaink megoldására várni. A múzeumi főosztály két és fél milliós beruházása most teljesen korszerű raktárt rendezett be. Nagyobb gondunk most már az, hogy nincs megfelelő restaurátorműhelyünk”. Beszélgetésünk seíntere, a szűk restaurátori szoba, rögvest elárulja, hogy egyik alapvető feltételük is hiányzik: a tér. A ruhák — . olykor 8 méter széles kerületű aljakkal nehezen tisztíthatok, kezelhetők, ezekről a problémákról szól Sípos Enikő restaurátor, aki 13 éve dolgozik a szakmában. — „Elvben nincs is hely nagyobb szabású restaurálásokra, ezért gyakran »albérletbe« kényszerülünk, például aiz Iparművészeti Múzeum restaurátor-műhelyébe. A textilrestaurálás igen összetett feladat A munka több fázisra oszlik. Tisztában kell lenni a kémiai eljárásokkal és biztos anyagismerettel kell rendelkezni. A varrás, amit a textil restaurátor munkájának tartanak, csak egyik része, töredéke az összres- taurátori feladatnak”. Mikor afelől- érdeklődöm, van-e jelenleg olyan munkája, amin keresztül közelebbről is megismerhetnénk e szakma nehézségeit ée szépségeit, Sípos Enikő egy köleg fotót vesz elő. A képeken Mária királyné (II. Lajos király feleségei menyasszonyi ruháját láthatjuk. 1928-ban vásárolták meg Máriacellből, eddig csak állagmegóvás céljából végeztek rajta- javításokat, az első komoly restaurálásra most kerülhet sor. Az 1500-as évek első évtizedeiből származó ruhát alaposan megviselték az évszázadok. Eleve nagy gondot okoz, hogy hogyan tudják alábélelni megfelelő anyaggal, hiszen egészen más alapanyagú szöveteket használnak nra mái-. De nem közömbös az sem, milyen varrófonalat, festéket használnak. Ezeknek az anyagoknak a megszerzéséhez valóságos társadalmi összefogásra volt szükség, hiszen a gyárakban kellett megrendelniük a megfelelő anyagokat, így például a Goldberger és a Lőrinci Fonó textilüzemei ingyen, térítés nélkül járultak hozzá e nemzeti kincset érő jelentős ruhadarab restaurálásához. A képeken teljes pompájában láthatjuk a ruhát, itt a műhelyben már csak darabjaiban csodálhatjuk meg az aranyszállal átszőtt zöld selyemanyagot. A restaurátor évszázadok halványuló kezemunkáját varázsolja újjá. élővé, nem kis feladatot és felelősséget vállalva. M. I. a 77 A szakmák, foglalkozások rengetegében a legkülönösebbek egyike kétségkívül a szagok mesteréé, az illatkom- pozitöré. Legfőbb munkaeszköze, nélkülözhetetlen „műszere” az,orra. pontosabban: kifinomult szaglása. E sajátos hivatás egyik legismertebb hazai képviselőjétől kérdeztük: valójában hártyféle illatot tartanak számon a „szag-szakemberek” ? — Manapság ezt már senki sem tudná pontosan megmondani. Korábban ugyanis csak természetes alapanyagok álltak az illatszerészek' rendelkezésére, így aránylag kevés volt a kombinációs lehetőség. A mesterséges illatnyersanyagok „betörésével” azonban a kombinációs skála rendkívüli módon kiszélesedett. Hazánkban jelenleg — különféle formákban —több száz illat van forgalomban, ami nem is olyan túl sok, hiszen az illatok terén nagy hagyományokkal rendelkezünk. Érdemes megjegyezni, hogy az „illatfamília” annak ellenére sem gyarapszik, hogy évente körülbelül 20 új illat jelenik riieg a „szag-piacon”. Feltűnésükkel egyidejűleg tudniillik körülbelül ugyanennyi kikerül a forgalomból, divatjamúlttá válik. A divat egyébként az SS- lat-világban is nagyhatalom. A század elején még az édeskés, nehéz, lassan párolgó szagos! tószerek voltak kedveitek. Napjainkban viszont inkább a friss, fűszeres illatok a sztárok, amelyek szappanokban. kölnikben, sprayjc- ben, mosószerekben és egyebekben lengenek körül bennünket. Persze, a „szagigényt” meghatározhatja a kor, a nem’, sőt még az égtáj is. — Hogyan készül az illat- kompozíció? — A mesterséges és természetes anyagok együttes felhasználásával. A más-más ai'ányban összekevert „szagalapanyagok” együttesen olyan illatot adhatnak, amelyet külön-külön egyik „alkatrészben” sem találhatunk meg. Általában 20—30-féle anyag’egy keverék. Nem elhanyagolható tehát a fantázia és a kombinációs készség sem. Az ember idővel már annyira megismeri az illatanyagokat, hogy akár gondolatban is megtervezheti az új kompozíciót. Gyógyító szakácsok Mágneses karkötő — Szentképet lenyelni Kendermag suffa A beteg ember mindig szívesen űzetett azoknak, akiktől egészsége visszaszerzését remélte. A betegek hiszékenységét ősidőktől fogva kihasználták azok. akik kuruzslással foglalkoztak és állati áldozatokkal, porrá tört gyöngy etetésével és hasonló módszerekkel „gyógyítottak”.. Közöttük megtaláljuk a mágusokat.'javasasszonyokat, patikusokat, sőt a szakácsokat is, akik főztjeikkel űzték el a fájdalmat és a betegséget okozó rossz szellemeket. A következőkben néhány olyan receptet sorolunk fel, melyekkel annak idején „sikeresen gyógyították” a szakácsok uraikat. A 16. század vége felé az erdélyi fejedelem föszakácsmestere „Szakái® Tudomány” eímú könyvébe») találjuk a következő receptet: „Gyomorfájás ellen és az agyvelő gyógyítására” készítette a következő ételt: „Kendermag sufla. Az mennyi asztalra akarod főzni válassz fazékot hozzá, tiszta vízzel töltsd meg, had hüljön meg. Bia megfoiü, az csápot szeld ketté, vesd ars rézben, had ázzék meg. Az kendermagot az portót mosd meg saépen, tedd fai, fó»d meg, átnőné annak az a módja. Hogy megfő, öntsd réz rostára, hogy az leve kimenjen belőle, facsard ki az ezipót, anna ku lárma mozsárban törd meg erősen, köziben, mikor jól megtöröd, az vízzel egyénié l.sd meg azután szűrd által egy réz rostán. Hogy megszülöd, hányj egészen vörös hagymát reá, eczetezd, sózd, főzd helyére, mint annak az a módja. Ez az étek nemcsak a gyomornak használ, hanem az agyvelőnek is.” (A derék szakácsmester főúri ■ betegeit nyilván ezzel „gyógyitgatta” és valószínűleg nem emberbarát! szerétéiből... Hogy „Orvossága” hitelét emelje, hivatkozik a lengyel király doktorára, aki sikeresen használta ugyanezt a receptet elmebetegség esetén! Csak arra kell ügyelni, íi'ja, hogy pénteken használjuk, mert ilyenkor gyógyít a legeredményesebben ...) Zelena Ferenc, híres kassai szakácsmester Nemzeti Szakácskönyvében (1830) olvashatjuk — többek között — ezt a receptet: „a megfrissítő pép a hideglelésben, bágyadtságban és epebajban szenvedők részére”: Végy két lat kinyomott szeder, vagy tengeri szöllő, vagy meggy levet, télen pedig azoknak a lekvárját. Adj hozzá egy tojás sárgáját, egy körting czitrom levet, 2 lat fejér bori, és két annyi Isü'nra dörgölt kenyeret és ősükről. hogy híg péppé váijoíi.” (Ebben az időben rgen megbecsült étel volt a kenyér, mely a pórnép legfőbb táplálékát képezte, tálán ezért kerüli bele a pépbe, tiszteletből es megbecsülésből. Sokféle gyümölcs is kéiült bele. így bizonyára nem árthatott, ha esetleg — valószínűleg — nem is használt.) Hasonló receptet ajánl 1820-ban Czifrai István szakácskönyve is; „Nyugtató letisztult kenyérvíz”. „Végy két font házikenyeret, tekéid be egy ruhába, tedd egy üveglombikba, önts reá tizenkét-tizenhárom ittze vizet. adj hozzá egy pár tzil- i'om’ hajából való két ujjnyi szeletet és tisztáid le. Ez a víz megnyugtató. Ihatod borral. ha a’betegséged megengedi. vagy sóval rendes ital gyanánt.” (Egyszerű recept, könnyen elkészíthető. Anyagai is egyszerűen beszerezhetők:' kényéi-, víz. citrom, bor, savó... Ártani nem hasznai — mondja a pesti ember.) Aki nem hisz ezekben a régi receptekben, ételekben, az másféle gyógyítási lehetőségeket is találhat. Így pl. gyomorbetegségek ellen jó hatásúnak mondták azt a szentképet, melyet 1903. évben adtak ki és meggyógyított minden testi-lelki fajdalmai, ha lenyelték. Ennek forgalomba hozatalára a pápa adott engedélyt. Egy ideig varázshatást tulajdonítottak am. elmúlt években elterjedt japán mágneses karkötődnek in), mert az mindent gyógyított: reumát, hasmenést, meddőséget stb. Azután ez is elmúlt. Ma mégis inkább orvossal kezeltetjük magunkat, mert ami biztos, az biztos, .1 K. J. Mikor szó sem volt «lég hazánkban az utóbbi evek „Lada-dömpingjéről”, a Moszkvics és a Volga voltak a legelterjedtebb szovjet autótípusaink. A fejlesztés egyes fázisait, az egyre újabb és mind korszerűbb típusok megjelenését folyamatosan nyomon követhettük a múló évek során. Kérdés, hogy az egyre nagyobb kül- és belföldi konkurrencia támadásait is álljak-e a két autógyár termékei? A Moszkvics-gyárban jelenleg — a sikeres és kedvelt 402, 403, 408 és 412-es változatok után — a 2138-as és 2140-es típusok sorozat- gyártása folyik. Különböző változataikat nagyon sok országba — köztük hazánkba is — exportálják. A nagyszabású rekonstrukció előtt álló üzemnek pillanatnyilag két újdonsága van: a 2140-es luxus Moszkvics és a terve- zőaszlalrói most lekerült Moszkvics—2141-es típus. Új porlasztó alkalmazásával a konstruktőröknek kb. 15 százalékkal sikerült csökkenteniük az eredeti 2140-es változat fogyasztását. Javítottak a gyújtásmegszakíib-el- os/.tó szerkezetén is, így az 1478 köbcentiméter hengerűrtartalmú, 59 kW teljesítményű motorral rendelkező gépkocsi könnyedén eléri a 140 km Óra feletti legnagyobb sebességet. Teljesen átalakították az autó elejét és hátulját. A kocsi üvegei füst- színűek és a hátsó ablak elektromosan fűthető. A fényszórókat töriőlapálok tartják tisztán, a küllős keréktárcsákra pedig acélbetétes gumimatracokat, szereltek. A textilbevonatú kagylóülések a fokozott kényelmet szolgálják. Modern vonalú kormánykerék, a korábbinál kényelmesebben kezelhető sebességváltó, belülről állítható oldalsó visszapillantó tükör és a szerel vény falI bari elhelyezkedő nagyméretű digitális óra utal még a kocsitipus luxus voltára. A fei-vek szerint 1981-ben 140 ezer darab készül majd a Moszkvics—2140-es, e luxusváltozatából, melyet valószínűleg Moszkvics—AZLA—1.5 típusjellel hoznak forgalomba. A még csupán prototípus szinten álló Moszkvics—2141 _ esnek teljesen újvonalú lesz a karosszériája, kb. 150 milliméterrel hosszabb és ugyanannyival szélesebb is, mint a jelenlegi típusoké. Többféle teljesítményű motorral kerül majd forgalomba, s dízel- változatai is lesznek 55 és 100 kW-os teljesítményhatárok között. Újdonságnak fog számítani a kocsi elsőkerék- meghajlása. A Volgák „szülőhelye”, a Gorkij Autógyár új modellje. a GAZ—3102 típusjelű Volga külsőre a Mercedesek- re emlékeztet. Benzinfogyasztása 10 százalékkal alacsonyabb a jelenleg gyártott GAZ—24 típusénál, amit az előkamrás motor alkalmazásával, a gyújtásrendszer modernizálásával értek el. Az új Volgát az elődénél tízszer csekélyebb szénmono- xid-kibocsátás is dicséri. A konstruktőrök szerint, több mint 300 ezer kilométert tud majd megtenni generáljavítás nélkül e típus, szemben az előd 200—250 ezres nagyjavítás-küszöbével. Mivel a gépkocsiknál a karosszéria hamarabb tönkre szokott, menni, mint az autó egyéb szerkezeti részei, az új Volgát már a legkorszerűbb korrózió-védelemmel bocsátják ki. A GAZ—3102 maximális utazási sebessége 150 km/óra. A tervezők halogénizzós reflektor- és ködlámpákkal, fényszórómosó és -törlő berendezéssel. automata biztonsági övékkel, fejtámlás első ülések kel, megnagyobbí totit hátsó lámpákkal látták el az új modellt. Az „extrák” sorát a beépített sztereo kazettás magnetofon-rádió gyarapítja még. Újdonságnak számít. a korábbinál hatékonyabb szellőző-fű töberen de- zés is. B. I. Kép szöveg nélkül Jelenszkf László rajz«
