Észak-Magyarország, 1980. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-15 / 191. szám

\ 19E0, augusztus 15., péntek Olvasás közben Három művész Három olyan könyvet olvastam mostanában, ame­lyeknek mindegyike egy-egy ismert művész portx'éjához adott markáns vonásokat — a teljességre törekvés igé­nye nélkül. Elhunyt magyar művészről szóló emlékkönyv az egyik, a másik kettő pe­dig kismonográfia: egy élő magyar és egy élő amerikai színművész eddigi életútjá­nak felvázolása. Míg az em­lékkönyv kizárólag színészi oldaláról közelíti meg a be­mutatandó művészt, elha­nyagolva egyéb oldalait, a két kismonográfia viszont filmes oldalról közelít, más vonatkozásokat csak érintő­legesen említ. E három könyvről szólok röviden az alábbiakban. Várkonyi Zoltán Az emlékkönyv — 440 ol­dalas vaskos kötet, a Ma­gyar Színházi Intézet és a Népművelési Propaganda Iroda közös kiadása, szer­kesztette Szántó Judit — az elmúlt év tavaszán elhunyt Várkonyi Zoltán, kétszeres Kossuth-díjas, kiváló mű­vész emlékét idézi., Elbert János, a Magyar Színházi In­tézet igazgatója az előszó­ban. summázza a kötet cél­ját. kiemelve, hogy egy szí­nészt. színházi embert kí­vánnak a könyvben sokol­dalúan bemutatni, jóllehet Várkonyi nemcsak színmű­vész volt. Ezt követően 6 fejezetbe csoportosítva sor­jáznak a Várkonyi. portré­jához markánsabb, vagy halványabb vonásokkal hoz­zájáruló írások. „Irta Várkonyi Zoltán”—» ez az első fejezet, címe. Egy 1939-ben írt Várkonyi-vers vezeti be ezt a ciklust, majd külföldi színházi tudósítások következnek. ízelítőt adva ‘ Várkonyi — mostanában ke­vesektől . ismert — írói ta­lentumából. E fejezet legér­tékesebb írásának tekinthető az a hosszabb, naplószei'ű feljegyzés, amelyben főisko­lai tanárként egy induló osz­tály első félévét követi nyo­mon 24 osztályfőnöki óra történéseinek tükrében. A következő fejezet — „El­mondta Várkonyi Zoltán” címmel közel 40 esztendő in­terjúiból, a művésszel foly­tatott beszélgetésekből válo­gat, majd néhány olyan írás következik — „így látták az, élöt” fejezetcímmel —, ame­lyek a főiskolai felvételi vizsgától (ezt édesapja. Vár­konyi Titusz, a hajdani ne­ves hírlapíró írta) csaknem haláláig szolgáltat értékes adalékokat egy igen gazdag művészi pálya kiemelkedő fontosságú mozzanatainak jobb megismeréséhez. Ezt követőén már a halott mű­vészről esik szó. A kegye- letes búcsúé — beszédeké, cikkeké — az egyik, a kö­zeli munkatársak, barátok emlékezéseié a másik feje­zet, míg a sort azok az in­terjúk zárják, amelyeket ha­lála után készítettek a hoz­zá közel állt színészekkel, másokkal. Az egyes írások szerzői ismert írók, színház­zal foglalkozó publicisták, kritikusok, közéleti szemé­lyiségek. A kötet lapjairól igen sok színnel ^.rajzolódik ki Várko­nyi Zoltán színházi portré­ja, pályakezdő élete, a fel­szabadul ás előtti, máig em­lékezetes sikereinek sora. a IV. Henrik és a Hamlet színháztörténeti értékű ala­kítása. a felszabadulás utá­ni Művész Színházban vég­zett munkája, a Nemzeti Színházban, majd a Víg­színházban folytatott tevé­kenysége, egy kiváló színész, rendező, igazgató, főiskolai tanár és rektor munkássá­ga. Bár az emlékkötet —jel­legénél fogva — csábít a szépítésre, a kedvezőtlenebb vonások elhalványítására, ebben a kötetben nincs effajta utólagos szépítés; hangot kapnak — tisztelet- teljesen — kritikus észrevé­telek. negatív jelzések is. Várkonyi azonban filmmű­vész is volt. tévéfilmeket is rendezett, s minderről na­gyon kevés szó esik a Ma­gyar Színházi Intézet kiad­ta kötetben. Pedig film­szerepei. filmrendezései, té­vémunkái milliók előtt tet­ték ismertté. Lehet, hogy er­ről mégemlékezní már egy másik intézet feladata, de művészi arculatához hozzá­tartozik, életétől, portréjától elválaszthatatlan. Mint ahogy elválaszthatatlan a felszaba­dulás előtti munkáskuiturá- lis, politikai munkássága is, amiről szintén viszonylag ke­vés szó esett e bevallottan színházcentrikus kötetben, amelyet szívesen ajánlunk Várkonyi Zoltán tisztelőinek figyelmébe. Tolnay Klári Sokkal szerényebb köietke állítja elénk mai színház- művészetünk egyik messze kiemelkedő személyiségét, Tolnay Klárit. A Köháti Zsolt írta kismonográfiában a pályakezdés- színházi és filmes eseményei után, de különösképpen a felszabadu­lást követően, mindinkább háttérbe szorul a színpadi művészet és a filmszínész Tolnay életútját ismerhetjük meg filmszerepei tükrében. Nem csoda, ezt a könyvet a Magyar Filmtudományi In­tézet és Filmarchívum adta ki a Népművelési Propa-. ganda Irodával közösen a népszerű Filmbarátok Kis­könyvtára (Kortársaink a filmművészetben) sorozat­ban, s ez már eleve behatá­rolja a monográfus lehető­ségeit. bár Kőháti. mint fentebo jeleztem, a színészi indulást és első. évtizedet meglehetősen gazdagon ér­zékelteti. Szerepről szerepre követ­ve rajzolja fel a kötet ToJ- nay filmes útját, természe­tesen a jelentékenyebb fil­meket számba véve. de azok alakításairól szinte miniatűr esszét nyújt, elhelyezve a szerepet Tolnay Klári élet­művében, magát a filmet pedig a filmművészet na­gyobb összefüggéseiben. Tol­nay Klári száznál több ma­gyar filmben látszott, s ha mostanában viszonylag ke­vesebbszer látjuk is filmen, pályája szinte . a magyar hangosfilm kezdeteitől tart, ezért személyén túl is nagy jelentőségű mindaz, ami filmművészi pályájával kap­csolatos. S odatartoznék a tévés munkásság is. de arra érdemben nem jutott helv a kötetben, bizonyára ahhoz egv televíziós kiadó szüksé­geltetik. Kőháti Zsolt Tol- nay-monoffráfiája sokak ked­velt kézikönyve lesz. Elia Kazan Ugyancsak a Filmbarátok Kiskönyvtára sorozatban je­lent meg Nemes Károly /kis­monográfiája Elia Kazánról. Az amerikai filmrendezőnek filmjei mostanában mozija­inkban nem honosak, a kü­lönböző archív sorozatokban, filmklubokban viszont rend­szeresen látható. Ugyanak­kor az elmúlt hetekben és napjainkban százezrek néz­ték és még nézik filmjeit a televízió képernyőjén. Ez a kötet — egyéb értékei mel­lett — aktualitása miatt is figyelmet érdemel. Húsznál több filmet ren­dezett eddig a török szár­mazású amerikai filmrende­ző. akinek pályája értékek­ben gazdag, ugyanakkor el­lentmondásos is, törésektől, megalkuvástól sem mentes. A nálunk most a televízió­ban látható művei eléggé egyoldalúan mutatják be Kazan alkotó tevékenységét. A másiK oldalát jelző mű­veket nem is hiányoljuk, tudnunk azonban jó azokról is. Nemes Károly tudomá­nyos alapossággal követi Elia Kazan művészi kor­szakait, felvázolja azok kap­csolódását, az adóit kor tár­sadalmi. politikai eseménye,- hez, mozzanataihoz, különös tekintettel az Amerikaelle- nes Tevékenységet Vizsgáló Bizottságtól való — nem ok­talan — félelemre és annak emberi, politikai, művészeti következmenyeire. Kritiku­san vizsgálja Kazan mun­kásságát, elemző módon mél­tatja. értékeli, a kismono­gráfia szűkös lehetőségein belül átfogó, őszinte portrét rajzol az ellentmondásos pá­lyájával is kimagasló érté­kű kortárs amerikai filmal­kotóról. E kötet segítségével teljesebb lesz a képünk, mintha csak filmjeit nézzük meg a tévében, vagy a film­klubokban. (benedek) lenen éve szüléiéi! Hunyady Sándor Apja a századforduló iro­dalmának talán legnagyobb hatású alakja: Bródy Sán­dor. anyja; Hunyady Margit a szép, fiatal kolozsvári szí­nésznő. „Törvénytelen” gyermek, aki súlyos örökséggel indul el pályáján. A világiroda­lomban számos példát talál­hatunk arra. hogy a zseniá­lis apa árnyékában nehezen bontakozhat ki az igazi te­hetség; elég ha Thomas Mann, s legidősebb írófia Klaus Mann esetét idézzük. A társadalom általános je­lenségeit mindig az egyes ember életén keresztül vilá­gítja meg: a látszólag zárt kisviláaban bonyolódó egyé­ni konfliktusok sohasem ma­radnak periferikusak és élet- idegenek: egv egész kor le­vegőié vibrál mögöttük. Különös. ellentmondásos kor ez; a langyosan csobo­gó kávéházi élet. az úri vi­lág „gemütlich” hétköznap­jainak felszíne alatt mély társadalmi problémák lap­pangónak: igazi [rónak kell lennie annak, aki képes eze­ket észrevenni és hitelesen ábrázolni. Hunyadv Sándor azonban képes erre. szellemes, köny- nyed. mulatságos elbeszélé­sei túlnőnek az öncélú anek- dotázáson. Kissé frivol tör­ténetei — a vörös lám oás házban szállást és ‘új élet­formát találó diákról, a gyilkosság gyaxiúiába keve­redett selyemfiúról, a luxus- hajón utazó, tetszeni vágyó szépasszonyról, vagy a baka­ruhában unatkozó léha úri­fiúról — a korszak romlott­ságának. embertelenségének krónikái. Mai szemmel nézve is tár­sadalomkritikai alapállás ez, ha nem is mindig teljesen tudatos.' Mert egy dologra mindig kényes volt Hunyady Sándor — nemcsak széppró­zájában. hanem publiciszti­kai munkásságában is — és ez az igazság. Nem véletlen, hogy egy olyan következetes, a szegénység mellett elköte­lezett író-kortárs. mint Nagy Lajos. így jellemzi őt: „Mulatságos vagy keserű anekdotái mögött metsző tár­sadalomkritika búvik meg: Hunyadv vendég mindenütt ebben a világban, semmifé­le osztályhoz, kategóriához nem tartozó, barátkozó, ma­gányos. bókra, udvariasság­ra hajlamos, némi' körülte­kintő kompromisszumra ké­pes — de a lelke mélyén igazságos!” G. A. Tábori munka Mától hétfőig: A legváltozatosabb kerámiáalkótások készültek a gönci orszá­gos amatőr képzőmü.észeti táborban. Képünkön egy nagyon ér­dekes kanna kialakulásának utolsó pillanatait örökítettük meg. Persze, még hátra van a festés és az égetés, de a végső forma már látható. (Fotó: Laczó) Darling A miskolci filmmúzeumi hetek programjában a Bor­sod megyei Mozi üzemi .Vál­lalat mától hétfőig mutatja be John Schlesinger 1965- ben készült Darling című filmjét. A rendező az an­gol free cinema ismert kép­viselője; hátat fordított a hagyományos hazai vonal­nak, de ugyanakkor nem szakadt el a közönségtől sem. Kedveli a társadalmi problémákat. E műfajban — Julie Christivel a főszerep­ben — a Darling című élet­képe kiemelkedő siker volt. A színésznő ezzel a filmmel ugrott ki az ismeretlenség­ből. A Darling ma és hét­főn késő este a Kossuth mo­ziban, szombaton és vasár­nap a Tokaj vendéglátóház­ban látható. A Ny eher górni, két részben Ez év elején Miskolcon rendezték meg a szövetke­zeti néptáncosok találkozó­jának egyik területi bemu­tatóját. Amikor a KISZÖV táncegyüttes műsorához be­jelentették: „kísér a Nye- kergö együttes” — alig pa­lástolt kuncogás futott vé­gig a messziről jöttek köré­ben. Mi, itthoniak, tudtuk persze mi lesz ennek a vé­ge: a táncosok mellett a ze­nészeknek is nagy tapsrész jutott... A szakmai értéke­lésen a zsűri külön méltat­ta muzsikálásukat. Másfél hete hallottam őket utoljára a Borsodi fonóban. Kik is ezek a fiatalok? Kezdjük a névsorolvasással: Hankócz'i Gyula (a Herman Ottó Múzeum néprajzosa, a Népművészet Ifjú Mestere) — tekerőlant; Herczeg György '(geofizikus mérnök) — brácsa, ének; Orosz Ti­bor (főiskolai hallgató) — ! töröksip, furulya, ének; Vav- rinecz András (bányamér­nök) — hegedű; Zoller Ja­nos (zenetanár) —■ nagybő­gő... Az együttes vezetője Vavrinecz András: — Másfél év óta játszunk ebben a felállásban, de. a Nyekergő létezésének ez már a hatodik éve. A név?... Elsősorban önkritika volt, később meg Rajtunk ragadt... A két alapító tag: Her- czeg György és Vavrinecz András. Azért álltak össze annakidején muzsikálni, mert a táncházmozgalom elérte Miskolcot is, szükség volt táncházi zenészekre. Akkor még a Nehézipari Műszaki Egyetem hallgatói voltak. — Mindketten Budapestről jöttünk, volt már valami fo­galmunk a táncházról, rá­adásul Gyuri az Avasban táncolt, s mindketten tanul­tunk zenét is. ö hat évig hegedült, én tízig: így let­tem én prímás, ő a kont- rás . . . Az első táncház 1973. január 18-án volt a Rónai Művelődési Központban; a Vízöntő mellett mi is beáll­tunk muzsikálni. Nagyon ke­veset tudtunk még . .. egy­ket lassút, néhány csárdást, két- három négyest. Szeren­csénkre abban az időben rendszeresen jártak Sebőék a Gárdonyiba, 1 odajártunk mi is tanulni. Kezdetben nagyon nehéz volt eredeti anyaghoz hozzájutni, nem volt magnónk, kottánk. Az­tán Pesten kétéves tán'ház­zenész tanfolyamot szervez­tek, ott; tanultunk meg iga­zán 1 muzsikálni. Egyre job­ban megismertek bennünket itt a megyében, jó kapcso­latba kerültünk az Avas Táncegyüttes vezetőjével, Stoller Antallal: jártunk gyűjteni, találkoztunk .tánc- együttesekkel, zenekarokkal, pávakörökkel ... Gyarapodtak időközben számban is, új tagok jelent­keztek, kitartóan dolgoztak, így tartanak ott, hogy a mai Nyekergő már nem áll „sá­padtan” a nagyok mellett. (Négyen tagjai az Avas ze­Annál keserűbb a „piru­la”: megszűnnek tovább együtt muzsikálni. Nincs egymással semmi bajuk. Az „élet” szólt közbe. Néhány hónapja már lehetett olyan hangokat hallani, hogy Pest­re mennek. A mai bizo­nyosság az. hogy Vavrinecz András egy hónap múlva már a Vasas Központi Mű­vészegyüttes kamarazeneka­rának lesz a vezetője. (Her­czeg György egyébként is Pesten gyakorolja mérnöki hivatását.) Azt mondtam, hogy köz­beszólt az élet... De. való­jában törvényszerű volt-a ennek az együttesnek a fel­bomlása? Vavrinecz And­rás: — Nem volt szükségszerű. Csak annyi kellett volna, le­gyen egy ember, egv intéz­mény; aki menedzsel min­ket; próbatermet biztosít, hangszereket. fellénéseket, táncházi műsorokat. Munka­helyem mellett nem tudtam mindent szervezni. Azt vi­szont nem éreztük, hogy eb­ben a megyében és a vá­rosban lehetőség lenne rá, hogy zenéből éljünk. Fontos az is, hogy szakmai fejlődé­sünket sem éreztük biztosí­tottnak itt a .megyében. Mi, az együttes tagjai baráti ala­pon eddig is segítettük az amatőr együtteseket, zené­szeket. Talán többet is segít­hettünk volna a jövőben. Az én elmenetelemben nem a Pestre menés dominált. Ma­gam is ellene vagvok a Pest-centrikusságriakl Ezért maradtam Miskolcon az eg ve lem elvégzése után is. Valahogy mégse jött itt ö.sz- sze... És a többiek? A Miskol­con maradottak egyelőre té­továk. (fónagy) A MISKOLCI BÚTORIPARI SZÖVETKEZET a garanciális kárpit- és bútorjavító üzemét 1980. augusztus hó 15-ével a Bajcsy-Zsilinszky u. 18. szám és az Arany János u. 2. szám alól Miskolc, Laborfalvi u. 16. szám alatti üzemébe helyezi át. Kérjük kedves ügyfeleinket, hogy ágy a garanciális problémáikkal, mint az egyéb bútórjavitás-mégrer 1 .ló ; ügyével a jelzett telep helyett keressék meg. A megváltozott telefonszám 15-494 UJ S&OfLGÁIMAS ! Clímc Mí»*/»TOMLSí:: MlmŰ IMAFILMlíIüsT AMATŐR iW/JIH-MliKlLi; ••••••••••• AUTOMATÁN C ™ ídiSZÍfi’ÜiXK ' IS \K(iATÍVU03 1 ÉS IMÁRÓL MS PARÍRIÍIiRIiKEk leijük műtermei nkbesi I F MISKOLCI FÉNYKÉPÉSZ IPARI SZÖVETKEZET

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom