Észak-Magyarország, 1980. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-14 / 190. szám

T980. awgusrtws ^A.I csütörtök IF ESZAK.MAGYAROKSZÄG 3 A Tisza Bútoripari Válla, lat 2-es számú gyáregységé­ben az első fél év a várako­zásnak megfelelően, sőt annál valamivel jobban alakult. Az élért eredmények alapjan már látható: a gyáregység kollektívája 10 százalékkal teljesítette túl az elmúlt évi tervét, hiszen annak időará­nyos részét, mintegy 40 mil­lió forintos termelési értéket már megtermelték. A terve­zett 4 milliós nyereség felél — a 2 millió forintot — is elérték már. A szép eredmé­nyek ellenére a hangulat nem túl rózsás a gyáregységben, hisz bármerre járunk visz- sza-visszaeseng a panasz: — Nem érzékeljük a pia; várható alakulását. Aridig volt könnyű dolga a bútoripar­nak. amíg üres raktárakra termelt.' Ezzel szemben — úgy mondják — nem egy he­lyein, még a ZÖLDÉRT-rak- tárak is tele vannak bútor­ra I. A távlatokat illetően még több a nyitott kérdés. E cikk Sárospatakon, a „Tiszában” Előtérben a piackutatás írásának időpontjában még tisztázatlan, hogy valóban „elviszik-e” a gyáregységtől, a számukra oly sokat jelentő konyhabútor-gyári ást, amit feltehetően nemcsak ész-érv. nemcsak a közgazdasági meg­fontolás indokol. Egyes elkép­zelések szerint az elkövetke­ző időben, csak Szolnok és Csongrád gyártja majd a ha­zai piacra szánt konyhabú­tor-garnitúrákat. Ez azonban igen kedvezőtlen halassal len­ne a gyáregység jelenére és jövőjére, hiszen a konyhabú- torgarnitúra-gyárlás a ter­melési kapacitás 511 százalé­kát képviseli. Eléggé köztudott, hogy a beruházások általános vissza­fogása. mérséklése egyebek Amikor a felettes szerv egy képviselője látogatást tett a Beton- és Vasbeton­ipari Művek Miskolci Gyá­rában. kissé nehezményezte, hogy Molnár Ferenc igazga­tóhoz minden különösebb formaság nélkül bementek a dolgozók, s megzavarták az egyébként már kötetlen ta­nácskozást. Az igazgató nem zavartatta magát, miután gondjaikban eligazította em­bereit, mindig pontosan visz- szaidézte, hol szakadt meg a beszélgetés fonala. Az ilyen­fajta vezetői magatartáson lehet vitatkozni, lehet szim­patikus vagy kevésbé az. mindenesetre tény, s ez a 'legfontosabb, hogy Molnár Ferencnek eredményes veze­tési stílusa van. Egy kopogtatás, köszönés elég volt ahhoz, hogy fo­gadjon. Nem kellett' leír­nom a tiszteletköröket, s ugyanilyen természetesen vettem: ... bocsásson meg egy percre (valaki jött), hogy minduntalan megsza­kadt a mi beszélgetésünk fo­nala is. „ ... és valóban megérdemli ezt a jutalmat? legutóbb valami probléma volt ezzel az emberrel, ti jobban tudjátok, ren'dben. van..Aztán folytatja, hogy a művek gyárai közül, évente a miskolciak dolgoz­zák be termékeikhez a leg-' 1öbb betoint, s ez azt .jelenti (telefonj ,,... holnap való­ban Bodrogkeresztúrra kell menned, de ma délig kérem a jelentési...” Munkásigazgató. Eredeti szakmája ács. Ma sem úgy fogja kézbe a szekerest, mint szalonbéli hölgy a le­gyezőt. Büszke arra. hogy nem egy dolgozójának ó ácsolta meg a tetőszerkeze­tet a családi Házhoz. Ami­kor 1969-ben kinevezték igazgatónak, tudta, hogy a müvek gyárai közötti ver­sengésben a miskolciak min­den tekintetben az utolsó helyei foglalják el. Ma már az. elsői. — Hagyjuk az önreklámot ... úüv tűnhet, mintha min­den csak rajtam múlott vol­na. Azzal kezdtem, hogy vé­gigjártam a telepeket, egyéb­ként ez.l teszem azóta is minden héten. Saját sze­memmel győződtem meg ar­ról. hogy a betongyár fejlő­désének legnagyobb hátrál­tatója a nehéz fizikai mun­ka. Azután nem csináltam mást. mint különböző fóru­mokon következetesen szor­galmaztam a gépesítést, a műszaki fejlesztést. Erre az iparág előtérbe kerülése ké­sőbb anyagi alapot is te­remtett. s 1973-tól Kazinc­barcikán korszerűsítettük a gyártást, majd a miskolci te­lep következett, egy új be­tongyárral és most Bodrog- kereszlúr. Nézze meg példá­ul Kazincbarcikán, ma már irányítanak, gombokat nyo­mogatna' >k az asszo­nyok, ak korábban lapá­toltak. nehéz, fizikai munkát végeztek. Nem véletlenül említem a kazincbarcikai te­lepet. Ki tudja hányszor kér­tük a kiszállítás gépesítését! A vállalati ünnepségeken jobban szeret a dolgozók közt ülni, mint a protokollasztid­nál. Tulajdonképpen jó kap­csolata van a művekkel is.' bár „nehéz embernek” tart­ják, mert mindig harcol va­lamiéit. a gyárért, az em­berekért. A mozgalmi mun­kával kezdte, elvégezte a közgazdasági techn i kumot, majd a SZOT-főiskolát, tan­folyamokon vett részt, egy­éves speciális kollégiumon, legutóbb elvégezte az ÉVM vezetési iskoláját. Folyama­tosan tanult, ez.t követelte, s követeli ma is munkatársai­tól. Minden évet nyereség­gel zártak, 8 alkalommal lett kiváló a gyár, 2 dicsérő ok­levél került vitrinbe. Az összlétszám 80 százaléka szo­cialista brigádban dolgozik, s a megyei 'újítási versenyen minden évben kiemelkedő sikerrel szerepelnek. Az újí- tások 95 ( !) százaléka a szo­cialista brigádoktól indul el. Az első fél évben ösz- szességében ered menyesen gazdái,ltod lak. y — Nem tudom — mond­ja Molnár Ferenc —. ki ho­gyan van vele, de én nem tagadhatom meg önmaga­mat., Hogy erre a posztra kerültem, lehet véletlen, le­hel más. dp ha már itt va­gyok. igyekszem úgy mun­kálkodni. hogy mindenkor kezet nyújtsanak nekem a munkatársaim. Kaptam né­hány kitüntetést, de nem ez a lényeg. Annak örülök, hogy az a bizonyos ..lapát tech- nológia” megszűnt, ma már félautomata gépek soeitik a termelést. Munkásigazgató. 58 éves. Eredeti szakmája ács. s vol­taképpen az ő vezetése so­rán nyert tartós szerkezetet a betongyár gazdálkodása. Ka. I. Ili növényvédő szerek A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter újabb növényvédő szerek kísérleti torgalombahozatalát enge­délyezte. Alkalmazásukkal változatosabbá tehetik a gaz­dasagok a kártevők, betegsé­gek elleni védekezést, amire az idén különösen nagy szükség van. Az Észak ma­gyarországi Vegyiművekben előállított Kelokarb elneve­zésű gombaölő szerrel például az őszi búza vetőmagját le­hel, fertőtleníteni. között az állami célcsopor­tos lakásépítés csökkentését is maga után. vonja. Ez ugyancsak érzékenyen érinti a gyár kollektíváját. mert termékei másik jelentős há­nyadát a gardróbszekrények adják. A korszerű gazdasági irá­nyítás viszonyai között, a termelő vállalatok vezetese- ben. irányításában mind na­gyobb szerepe van az önálló döntéseknek. cl határozások­nak. Ennek következtében ugrásszerűen megnő a piaci információk iránti igény. Sok­oldalú. sokrétű információkra és azok feldolgozására van szükség mind a termeléshez, mind a gyártmányfejlesztés­hez. és főként az értékesí­téshez. Ezeket az információ­kat — a piackutatás szolgál­tatja. A gyáregységnél tapasztal­ható értékesítési gondokat, nehézségeket ellensúlyozandó, intenzív piackutatást kezdőit el a gyáregység vezetése. És amíg korábban csak Hajdú és Szabolcs megyébe szállí­tót tak gardróbszekrényeket, most tárgyalásokat ki^zdlek a Borsod megyei Állami Építő­ipari Vállalattal is. Ez a kap­csolat. a szállítási távolin) t csökkenése miatt mindkét fél számára előnyös vlehet. A piackutatás fokozása azonban mindenképpen ér­deke a gyáregységnek. Mert a piac értékelését, változását — a panasszal ellentétben: „Nem érzékeljük a piac vár­ható alakulását” — jól érzé­keli a gyáregység éspedig úgy. hogy mind nehezebben tudják értékesíteni korábban kelendő termékeiket. Lénye­gesen kevesebb fogy még a nagyon szép fürdőszoba-be­rendezésekből is. — Rugalmatlan a kereske­delem — indokolják a gyár­egységben a keresletcsökke, nést, az értékesítés visszaesé­sét. Rugalmatlan? Lehet... Anyagdaratiolás De közös érdek, sőt elsősor­ban termelői érdek, hogy az előállított termékek vevőre találjanak. Éppen ezért most a gyáregységnek is jóval töb­bet kell lenni a piackutatás, a versenykepesség fokozása es a korszerű termékszerke­zet kialakítása terén. Hiszen napjainkban mind­inkább az a tendencia válik jellemzővé, hogy takarékos­kodik a lakosság. Megfontol­ja. hogy miért tizet és meny­nyit. És ha netán olcsóbban, mutalósabbat kap. nyilván azt választja. Indokolt a piacku­tatás azért is. hogy a. gyár­egység rövictebb es hosszabb távon is megismerje a vásár­lók igényeit. A piackutatás es a piacku­tatás módszerei tereit úgy tű­nik, elég nagy a gyáregység lemaradása. Ám ebben rejlik az előrelörési. a felzárkózási lehetőség is. Az alkalmazott gépek, berendezések és a gyártási technológia adott. A gyáregység technikai színvo­nalában belátható időn belül számottevő változás nem vár­ható. Az úgynevezett előké­szítés, a gyártástervezés fej­lesztése sem kecsegtet szá­mottevő eredménnyel, hiszen ebben a gyáregységben gya­korlatilag már megvalósítot­ták — a hulladék nélküli gyártást. Munkakedvböl. a szorosan értelmezett munkából a gyár­egységben nincs is hiány. A technológia korszerűsítésében végrehajtott kezdeti lépések — az egyoldalas és kétoldalas él lezó ró gép, a kétoldalú méretmegmunkáló gép üzem­be helyezése — serkentőleg hatott a kollektívára. A leg­fontosabb feladatnak ezért most azt tekintik a gyáregy­ségben, hogy közelebb kerül­jenek a vásárlókhoz. Biieherl Miklós A Diósgyőri Gépgyár F-gyáregységének ben Dobos László kovács szakmunkás, a brigád tagja egy 750-es kalapácson, anyagdarabolást végez. szerszámkovács műheiyé- Druzsba nevű szocialista készüld szerszámokhoz Fotó: Fojtán László Kamatmentes kölcsön Öt. és fél millió forint ka­matmentes kölcsönnel támo­gatja a Lenin Kohászati Mű­vek ez évben dolgozói lakás- helyzetének javítását. Az el­ső fél évben öt lakás vevő-, illetve bérlőkijelölési jogtft vásárolta meg a gyár. s 34 dolgozó kapott kamatmentes kölcsönt családi ház építésé­hez. Megnőtt a termőföld becsülete Nem először írjuk le, s nyilván nem is ytoljára — elégszer ugyanis soha nem lehet, hangoztatni —. hogy országunk legéríekesebb ter­mészeti kincse (amiből leg­több van), a termőföld. Per­sze ez a kifejezés, hogy leg­több. csupán viszonyítás más természeti kincsek mértéké­hez képest, mért valójában a termőföldből sem vagyunk, sem - lehetünk olyan gazda­gok. hogy afféle Csáki-szal- mája módján bánjunk vele. Minden hektár, minden da­rab parcella nagy érték: természetesen csak akkor, ha rendel tel ésszerűen haszno­sítjuk. vagyis mezőgazdasági termelést folytatunk rajta. A megyei, és rajtuk keresztül a járási földhivatalok egyik legfontosabb teendője éppen ezért évről évre az. hogy a termőföldek hasznosítását — halárszemlék alkalmával — ellenőrizzék, es sajátos esz­közeikkel minden egyes te­rület megművelésére rábír­ják — ha kell. büntető szank­cióval is — a föld tulajdo­nosait. A korábbi évekhez ha­sonlóan idén is felkerestük a megyei földhivatal veze­tője! Majoros Lászlót, illet­ve a földhasználati osztály vezetőjét, dr. Atari Berta­lant, hogy összegezzek az el­múlt hónapok határszemléi­nek tapasztalatait. — Az első és második ha­társzemlét április 11-e és jú­nius 1.7-e között tartottuk. A . munkában a földhivatali szervezetből 52 dolgozó vett részt. — Az előző évi 2651 hek­tár megműveletlen földdel szemben, idén 1243 hektár műveletlen földet konstatál­tunk. A csökkenés több mint. 501 százalékos, tehát e téren lényeges javulás tapasztal­ható. Az 1243 hektárból mindössze 4fi hektár nagy­üzemi (szövetkezeti) told. Megművelése azért maradt el, mert az ipari tizem (Le- ninváros határában van), olyan zagyteret adott vissza a tsz-nek, mely neu műve­lésbe vételéhez több évre van szükség. A többi mű­veletlen föld egyéni, illetve tanácsi kezelésben van. Az előbbieknél az elöregedés, az utóbbi esetben pedig a földátvétel hiánya miatt marad el a művelés. Egyéb­ként még az elmúlt évről a tanácsok kezelésében levő parlagföldekből ez évben 601 hektór került át a nagy­üzemek használatába. Ehhez kaptunk állami támogatást is, e szerint a területeket át­vevő gazdaságok hektáron­ként 10 ezer forint összeg­hez jutottak. El kell mon­danunk. hogy az állami tá­mogatás ellenére a tanácsi földek üzemi használaWa- vetelétől. nem egv helyen vonakodnak a .mezőgazdasá­gi nagyüzemek, helyi terü­leti érdekeltség hiányára, a földterület szétszórtságára, az üzemi központtól való nagy távolságra hivatkozva. Tény az is. hogy a megművelet­len tanácsi földterületek egy része zártkertekben, szétszór­tan helyezkedik el. iay a le­fülelek átvételét még az er­dőgazdaság sem vállalja. Az idei második határszemle időszakában 953 hektár ta­nácsi kezelésű föld volt megműveletlen. Ebből az év végéig újabb 120 hektár nagyüzemi haszn á 1 a tb a vé le­iére lehet számítani, ugyan­csak állami támogatással. A tanácsi kezelésű parlag­földek művelésének egyik járható útja lehelne, ha a magánszemélyek jobban él­nének a tartós használatba­vétel lehetőségével. E téren .még mindig tapasztalható idegenkedés, illetve gyakran a jogsyafoálT f* akadályozó. hiszen a tartós használatba­vételt éppen ott tiltja, ahol ilyen jellegű igény jelentke­zik. A másik lehetőség ugyancsak a magánszemé­lyek részére, a haszonbérleti forma. Ennél a formánál nincs terű leli korlátozás, sem olyan vonatkozásban, hogy mennyi saját földje van. sem olyan érielemben, hogy milyen nagy területet kíván bérbe venni. A 10—15 évre szoló bérlemény egyet­len feltétele: a terület me­zőgazdasági hasznosítása. — A határszemlék során a megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás szak­embereivel megvizsgáltuk a gyomos terhietek nagyságát. Örömmel mondhatjuk, hogy e területek nagysága az elő­ző évekhez képest csökkent. — Ez. év január elseje es június 30-a között 739 hek­tár löldátadás és földcsere történt a nagyüzemek kö­zött. Földrendezést 456 hek­tár vonatkozásában hajlot­tunk végre. Ezek az intézke­dések tovább segítik az üze­mi területek koncentrálását, a területi szélszórtság meg­szüntetését, valamint az ideá­lis táblanagyságök kialakítá­sú i. Az első hal Hiszem lek­kel egy időben az. Állatte­nyésztési Felügyelőséggel, az. Állal égés zseg ügyi Állomás­sal. a Növény védelmi e.s Ag­rokémiai Állomással közö­sen a gyepek szemlézését is végrehajtottuk. Nagyobb mértékű lemaradás a gyep- t elépítések és felújítások te­rületén tapasztalható. A gyepápolási és -karbantar- . tási munkák, továbbá a mű­trágyázás területén viszont jelentős elöreléoés történt. A szemlék danúsága szerint megyénk területén összesen 1200 hektár termő gyep nincs hasznosítva. Ebből 930 b^tár hasznosítása ay. ál­lartáen.v észtó telepek rvagy tá­volsága, valami ot a szét­szórtság miatt, nem gazda­ságos. A fennmaradó 2'JO liektár hasznosítását a go­lyók gyakori áradása, ilteb-l ve a pangó vizek akaőalyo»- zák. A műveli, de valamilyen ok miatt be nem vetett, szántók mennyisége ugyan­csak csökkent. A tavalyi 15 ezer 935 hektárral szemben idén 8018 hektárnyi az ilyen terület. Ebből a mezőgazda­sági nagyüzemek 5962 hektárral részesednek. Ezen belül elemi kar miatt vélet­len 3669 hektár, folyamat­ban levő művelési ágválto- zás miatt 1411 hektár, melio­ráció miatt 50 hektár, meg­valósítóit művelési ágválto­zás miatt 272 hektár. Egyéb állami szektorban (vállala­toknál. tanácsoknál) 1680 hektár, egyéni gazdálkodók­nál 376 hektár vetetten te­rületet találtunk. — Összességében elmond- lialjuk. 1975-tel kezdődően megyénkben csökkent a mü­veiéi len területek nagysága. Társszerveinkkel együtt, mi is évről évre eredménye­sebb és több területre ki­terjedő. átfogóbb munkát tu­dunk végezni. Ügy tapasz­taljuk. megnőtt a termőföld becstilele. Persze ez koránt­sem jelenti, hogy minden té­ren rend van. A nagyüze­meknek célszerű jobban oda­figyelni például a forgók, a kazal helyek művelésére. Egyéb szervek (MÁV. KPM) elsősorban a gyomtalanítás terén tehetnek az eddigiek­nél is hatásosabb intézkedé­seket. A tanácsi kezelésű parlagföldek hasznosításánál oedig mind nekünk, mindaz illetékes tanácsi szerveknek! az eddigieknél eredménye­sebb intézkedéseket kell ten­ni. elsősorban a tartós föld­használat és a haszonbérbe adás propagálása, támogatása terén. liajdu Imre f

Next

/
Oldalképek
Tartalom