Észak-Magyarország, 1980. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-01 / 179. szám

V jxC VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJE!EK! AZ MSZMP BORSOD-AB A ŰJ-ZEM PLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK I \P.IA XXXVI. évfolyam, 17í). szám Ára: 1.20 forint Fentek. 1080. augusztus 1. Innépi pillanat volt. Európa, az Egyesült Államok és Kanada vezetői öt éve a finn fővárosban aláírták az euiópai biztonsági és együttműködési értekezlet dokumentumát. Sokat- olvastuk azóta az újságokban, gyak­ran hallottuk beszédekben ezt a kifejezést: a helsinki ok­mány. Papit, gondolhatná valaki, eltehető az iratszekrénybe. Nem* így van. Ennek az aláírásnak a jelentősége messze túlnőtt a szokványon, a dokumentum maga történelmi vál­tozások jele és foglalata lett. Az európai enyhülésé. Az aláíró magas felek elfogadták az adott európai helyzetet. Megnyílt a lehetőség, hogy ezen az alapon szinte tiszta lappal indulhasson Euró'pa a béke és az együttműködés útján, egy új jövő felé Programot adott. a helsinki ’záróokmány, minden fontos vonatkozásban, útmutatást és ajánlást a különböző társa­dalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséhez. Mintha ez lett volna íölírva a száz oldalas kötet fedőlap­jára: ,,Az ellenséges szembenállás helyett így kell csele­kednetek!” Benne foglaltatik az együttélés politikai tíz- parancsolata, a határok sérthetetlensége, az egymás bel- iigyeibe való beavatkozás tilalma, a gazdasági kapcsolatok fejlesztése, a hátrányos megkülönböztetések leépítése, de még a hétköznaook nem egy gondja is, például a szabvá­nyok egységesítése. Tudományos területeket sorol fel, ame­lyeken közösen, az erőket összefogva lehetne és kellene kutatni. Nem eléggé ismerik egymás kultúráját a népek - szögezte le az okmány —, vannak még humanitárius fel­adatok. E rövid felsorolásból is kitűnik, hogy ez az okmány a hidegháborús feszültség ellentétele és olyan program, amely nem évekre — évtizedekre szól. Mégis már Helsinkiben nyilvánvalóvá lett, hogy az útnak csak a felét tették meg a magas felek. Tudták, a politikai enyhülést mielőbb katonai enyhüléssel kell kiegészíteni, különben veszélybe kerül az egész mű. Az idők, sajnos, megerősítették e gondolatot. Igaz, a helsinki okmány nem maradt pusztába kiáltott szó. Ma más az európai helyzet, mint korábban. Jobb az államok kapcsolata. Gyakrabban találkoznak a vezetők. Többet utaznak és látnak az embe­rek. De az utóbbi hónapokban árny borul erre a fényre. Ha nem sikerül lefékezni a fegyverkezési versenyt, ha a nyügaliak — elsősorban az amerikaiak — nem mondanak le a furkósbot-zsarolásról, nem lehet tovább haladni az eny­hülés útján. A Varsói Szerződés államai Helsinki óta többször is ter­jesztettek a nyugatiak elé fegyverzetkorlátozasi-leszerelési tervet — a nukleáris eszközök tilalmától a kisebb, a kölcsö­nös bizalmat erősítő intézkedésekig. Az egyik szocialista előterjesztés azt javallja, hogy üljenek össze a „helsinki államok” küldöttei, szervezzenek európai "katonai enyhülési konferenciát, a katonai enyhülés ma az európai kibonta­kozásnak, a helsinki okmány további sorsának a kulcsa. öt esztendeje a harmincöt állam küldöttei megállapod­tak abban, hogy időnként megvizsgálják: hogyan ölt testet a béke és biztonság okmánya? Ilyen eszmecsere zajlott le kél és fél éve Belgrádban, most pedig Madrid van soron. Az „európai értekezlet” előreláthatóan november 11-én nyílik meg a spanyol fővárosban. Közös erővel, egyetértés­sel kellene ott meghatározni az európai enyhülés útján a további lépéseket, úgy, ahogy a helsinki záróokmány su­gallja és ajánlja. Belgrádban a nyugati küldöttségek nem mindig tartották magukat ehhez. Most ezt várná tőlük az európai népek nagy családja. Szóba került már a szocialista országok, majd néhány nyugati vezető elképzeléseiben az a terv, hogy a madridi találkozón döntsenek a katonai enyhülési konferencia ösz- szehívásáról, időpontjáról, helyéről. A lengyel Kormány fel­ajánlotta színhelyül Varsót. A helsinki okmány nem katonai dokumentum, a madridi találkozó maga tehát nem is le­hetne alkalmas a fegyverzetkorlátozás alapos megvitatá­sára. Arról azonban dönthet, hogy az aláírók hívjanak össze ilyen témájú konferenciát, majd kezdjenek hozzá a bonyolult, és valószínűleg hosszú tá.gyalást igénylő kérdés megbeszéléséhez. gBelsinkitöl Madridig fél évtized telt el. A tanulság || világos. Euiópa meg tudta teremteni és fenn tudja " tartani az enyhülést, ha akarja. A fegyverkezés szó­szólóit azonban el kell hallgattatni. Befejezte munkáját nők világkonferenciája Ülést tartott a megyei mezőgazdasági szervezési bizottság Tegnap, csütörtökön dél­után Fejes Lászlónak, a me­gyei tanács elnökhelyettesi­nek elnökletével a nyári be­takarítási munkákról, vala­mint a megyében kialakult kritikus ár- és belvízvédelmi helyzettel kapcsolatos teen­dőkről tárgyalt Miskolcon a megyei mezőgazdasági szer­vezési bizottság. Fejes László tájékoztatójában elmondta, hogy a rendkívül kedvezőt­len időjárás, az állandó eső­zések, a több. mint 42 ezer hektáron károsító ár- és belvíz továbbra is hátrál­tatja, nehezíti az aratást. Míg az elmúlt esztendőben július végére a kalászos te­rület 95 százalékát sikerült learatni megyénkben, most a gabonák mintegy 5 százalé­ka került még csak mag­tárba. Részletesen ismertette a belvizes öblözelek. a Takla- köz és főleg a Bodrogköz mezőgazdasági üzeméinek súlyos gondjait. A Bodrog-v .köz nyolc termelőszövetke­zetét a jégesők es a vizeién- * tések következtében olyan károsodás érte, amely ter­mészeti csapással .ér fel. Eb­ben a körzetben az őszibúza- velések 59. az árpa 54, a kukorica 79. a cti korrépa 99. a silókukorica 7ti es a pil­langós területek 73 százalé­kát érték súlyos vízkárok. Igen nagy mennyiségű szá­las- és tömegtakarmány is elpusztult ezeken a terüle­teken. Hangsúlyozta, hogy a mellék termékek fokozott felhasználásával és a megye üzemeinek széles korú ösz- szefogásával mindent el kell követni . a károsult körzetek takarmányéi látásának bizto­sítása érdekében. Szólt ar­ról is. hogy a rendkívül ne­héz körülmények ellenére is mindent meg kell lenni az aratás meggyorsítása érde­kűben. Kulcskérdés, hogy a szárítok teljes kapacitással, három műszakban' üzemelje­nek. s amint, az időjárás le­hetővé tesz1 az aratási gé­pezet teljes beindulását, ak­kor zökkenőmentes, zavarta­lan legyen megyeszerte a gabona átvétele. Az időjárás miatt módosult gépátcsopor- tositást is idejében, a legha­tékonyabban kell megszer­vezni. Lipcsei Attila, a megyei párt bizottság osztályvezető- helyettese felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy a me­gyénk egyes körzeteiben ki­alakult rendkívül nehéz helyzetben, a küzdelmes be­takarítási időszakban milyen nagy jelentősége van az ösz- szefogásnak, a gyors segítő­készségnek, a betakarítási munkák meggyorsítására kí­nálkozó minden lehetőség hasznosításának. A mezőgazdasági szerve­zési bizottság ülésén a fel­szólalók többek között tájé­koztattak arról, hogy a Ga- bonaforgalmi Vállalat az ar­cs belvíz sújtotta körzetek­be azonnal, soron kívül szál­lít takarmánykeveréket, és szemes terményt is; az AG- ROKER mindent elkövet a hiányzó alkatrészek biztosí­tása, legyártatása érdekében. Szó volt ara ól is. hogy a rendkívüli időjárást meg- sínylik a kalászos vetőmag­vakat termő táblák. Helyen­ként erős a tü zá r i u m - fér tő - zöttség, jelentősen romlott a vetőmagnak termesztett ta­vaszi árpa minősége. s amennyiben az időjárás nem javul, nem látszik biztosí­tottnak, hogy megyén belül sikerül megtermelni a me­gye gazdaságainak vetőmag­szükségletét. Akcióprogram és több, mini 40 határozat elfogadd sóval éri véget .szerdán — a késő esti órákban — Kop­penhágában a nők világ- konferenciája. Az értekezlet az ENSZ rendezésében júli­us 14-én ült össze., A ta­nácskozáson 145 ország mintegy 1300 küldötte vett részt. Megfigyelőként ö*. szervezet — köztük a Dél­nyugat-afrikai Népi Szerve­zet (SWAPO) és a Paleszti­na: Felszabadítási Szervezel — küldöttségei voltak jelen. •Az ENSZ' szakosított szerve­zetei 155 . küldöttel képvisel­tették magukat. A több mint 200 cikkely bői álló akcióprogram leszö­gezi. hogy „Béke és stabili­tás nélkül nincs fejlődés”; ..A béke nem lehet tartós, ha nem számolják fel min­den szinten az egyenlőtlen­séget. a hátrányos megkü­lönböztetési”. A beke meg­szilárdításához hozzá fog já­rulni a nőknek a baráti ál­lamközi kapcsolatok fejlesz­tésében való egyenjogú rész­vétele — állapítja meg to­vábbá a dokumentum. — Elő fogják segíteni az asz- szonyok és lányok- az i-mpe­(.Folytatás a-2. old alow) A megyénkbe segíteni érkeiett vendégkombájnokkal együtt csak nem eier nagy-teljesítményű arató-cséplőgépet kényszerít tétlen ségre ai időjárás. Meg július utolsó napjaiban is szerencsének szá­mított, hogy az egyik oiaszlisrkai búzatáblán, munka közben sike­rült lencsevégre kapni egy kombájnos brigádot. ülésezett 3 Fiatal Ap szatalerek laeácsa Tegnap déleloll Miskoi von. a KISZ meg vei bizott­ságán ülést tartott a Fiata' Agrárszakemberek Tanácsa nak megyei munkabizottsá­ga. A tanácskozás első na­pirendi pontjaként a munka­bizottság 19HÚ—81. ovi mó­dosított • munkalervét vitat­ták meg. majd fogadták el a résztvevők. A feladatok meg­határozásánál — azzal a céllal, hogy ezáltal is növe­kedni fog azoknak a fiatal agrárszakembereknek a szá­ma, akik munkahelyüknek megyénk valamelyik gazda­ságát választják — kiemelt hangsúlyt kapott az újonnan érkező fiatalok megfelelő fogadása. beilleszkedésük elősegítése, valamint a deb­receni és gödöllői agráregye­lem e:< úgynevezett borsodi klubjának szervezése, a már kialakult formai keretek 'ártalommal való kitöltése. Az tilos mii,sotlik napirendi pontjaként a megyei mun­kabizottság a járási instruk­torok feladatait vitatta meg. Kádár János fogadta ean Fraus-Pencet-t Giscard d’Estaing hazánkba látogat Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára a KB székházában fogadta Jean Francois-Poncet francia külügy­minisztert. Jea n Fra ncois - Poucct. a Francia .Köztársaság hivata­los látogatáson hazánkban tartózkodó külügyminisztere csütörtökön' délelőtt megko­szorúzta a Magyar hősök emlékművét a Hősök terén. A koszorúzáson jelen volt Bényi József, a Magyar Nép- köztársaság párizsi nagykö­vete. Jacques Lecompt, a Francia Köztársaság buda­pesti nagykövete. Farkas Mi­hály vezérőrnagy, a budapesti helyőrség parancsnoka. Ezután a Külügyminiszté­rium Disz téri vendégházá­ban Púja Frigyes külügymi­niszter és Jean Francois-Pon­cet magyar—francia jogse­gély- és kiadatási szerződést írt .alá. Az eseményen jelen volt; a Külügyminisztérium több vezető beosztású munka­társa, ott volt Bényi József es Jacques Lecompt. Ezt köve­tően folytatódtak Púja Fri­gyes és Jean Francois-Poncet hivatalos tárgyalásai. Kadar János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön a KB székházában fogadta Jean Francois-Poncet francia kül­ügyminisztert. A megbeszélés során áttekintették a két or­szág közötti kapcsolatokat, valamint a nemzetközi hely­zet időszerű kérdéseit. Aczél György, a Miniszter­tanács elnökhelyettese szintén délelőtt az Országházban fo­gadta a francia külügymi­nisztert. A szívélyes légkörű talál-1 kozókon részt vett Púja Fri­gyes külügyminiszter. Jelen volt Bényi József és Jacques Lecompt. A francia külügyminiszter sajtóértekezlete Giscard d'Estaing ez év második felében vagy a jövő ev elején Magyarországra látogat, újabb fontos állomá­saként a jól fejlődő kapcso. lataink elmélyítésének — jelentette be Jean Francois- Poncet elutazása előtt a Hil­ton Szállóban megtartott nemzetközi sajfókonferenciá - ján. A két ország történel­mében ez lesz az első állam­fői látogatás — 'jegyezte meg a Francia Köztársaság kül­ügyminisztere. derültség kö­zepette' hozzátéve: leszámítva Napoleon hiVatlan magyar- országi vizitét. A látogatás — amelynek végleges időpontjában diplo­máciái úton állapodnak meg — jól illik abba a láncba, amelynek erős szemeit jelen­tették a magyar miniszter- elnök 1976-os franciaországi. Raymond Barte 1977-es ma­gyarországi. Kádár János 1978-as párizsi es Lázár György tavalyi franciaorszá­gi tárgyalásai. — A mostani megbeszélé­seink nagyon hasznosak vol­tak. nyílt, szívélyes légkör­ben zajlottak le Púja Fi-i_ gyessel — húzta alá a to­vábbiakban Jean Francois- Poncet. — Rendkívül gazdag tartalmú volt az. a beszélge- tés. amelyet Kádár Jánossal folytattunk. Csütörtökön Bu­da »esten irtuk alá a magyar — francia iogsegelyegyez- mén.vt is. amihez meg kívá­nom jegyezni: ez az első ilyen megállapodás. amit Franciaország szocialista ál­lammal köt. — Megvitattuk a nemzet­közi kérdéseket. Megvizsgál­tuk a nemzetközi feszültség okait, megnvilvánulási tor­máit. Szót váltottunk a mad­ridi találkozó előkészületei­ről. a/, európai leszerelés kér­déseiről. az enyhülésről. Szó­ba került Afganisztán ügye és a közel-keleti kérdés is Franciaország nagv jelentő­séget tulaldoníf az. eurónr»' bi'/l nos-jj? és (lOvi'H tvp'il.-ödé!­madridi értekezletének, álta­lában az enyhülési politiká­ra nagy hatasú helsinki meg­állapodásnak — mondotta egy kérdésre válaszolva a francia diplomácia vezetője. — Mi egylorma súlyt helye­zünk a . záródokumentum mindhárom kosarára, vala­mennyi pontjára. Mint isme­retes, Franciaország javaslatot tett az európai leszerelési Konferencia összehívására, s a Varsói Szerződés, tagálla­mainak indítványaival együtt tárgyalva, ez a kérdés lesz Madrid egyik fő témája. Mi úgy véljük, hogy az enyhülés oszthatatlan, s reméljük, a találkozóig olyan pozitív dön­tések következnek, a Melyek csökkentik,a feszültséget, nö­velik a konferencia sikeré­nek valószínűségét. A magyar—francia együtt­működés valamennyi terüle­tének nagy figyelmet szen­telt tájékoztatójában Jean Francois-Poncet. Kiemelte: jelentősen fejlődtek a két ország politikai kapcsolatai. A gazdasási együttműködés azonban még nem érte el azt a szintet, amely tükrözné a két ország vezetőinek törek­véseit. a két nép egymás • iránt -érzett rokonszepvét. Franciaország a nemzetközi sorrendben Magyarországnak a tizedik vásárlója, a kilen­cedik szállítója. \ fejlődés­hez megvan a kellő szándék,' s további jelentős erőfeszíté­sek is várhatók. — A Kulturális együttmű­ködés vizsgálatánál megálla­pítottuk. hogy bizonyos tör­ténelmi kapcsolatokat oko­kat nem szabad figyelmen kívül hagynunk. Így például érthető tény. hogv nem a francia a legismertebb nyelv Maevarorszáeűn. Eltérő vé­leményekkel szemben azt kell mondanom:.a magyar kultú­ra jelen van F'’anciaoi'‘-zás- ban. hat közvéleményünkre, s ez realitás. Tárgyalásun­kon is elmondottam például, hogv tavalv decemberben a magvar filmek párizsi lesztí— váljanak 15 ezer nézője volt. Bartók születésének századik évfordulóját az Állami Ope­rába/ együttesének ltaneiaor­(Folylatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom