Észak-Magyarország, 1980. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-27 / 175. szám
. zsmMmmmztä: 4^ 1580. július 27., vasárnap. Figyelműit érdemlő gorttlo- lattal ■találkoztam a közelmúltban a Népszabadság egyik tévékrilikájában, Zappe László kritikus a nemrégiben bemutatott Látástól vakulásig című tévéi Hm elemzése közben arról is irt, hogy a film első néhány kalandját — nagyobb társaságban szerzett tapasztalatai szerint — nem érthettél; meg a fiatalabb nézők, mert a film nem utalt eléggé markánsan a kor társadalmi körülményeire. s akik nem tudnák — elsősorban koruknál lógva —, hogy az említett részletek törlénési idején Mag ya rorszá gon koa ti ci ős kormányzás volt. s több pari gyakorolta közösen a hatalmat, azok előtt egy és más rejtve maradt, nem érzékelhették egészében az. adott szituációkat, nem erősíthette számukra a szórakoztató cselekményt a történelmi háttér. Teljes egészében igazat kell adnunk ennek az észrevételnek. Az elmúlt evek során több alkalommal ejtettünk szót e hasábokon is történelmi tudatunk szakádé - kairól, és szó esett, erről igen sok országos fórumon, rádióban, televízióban is. Megdöbbentők voltak néhány évvel ezelőtt a. középiskolások körében végzett felmérések adatai. Akadtak fiatalok, akik Hitlerről, Horth.vról, Szálasiról mi Lsem tudtak, vagy ijesztő tévhitben éltek. Természetesen tudtak a fiatalok valós adatokat is. de az összkép egy-egy történelmi alakról, egymáshoz fűződő kapcsolataikról, • a korról, amelyben éltek és tevékenykedtek. messze-messze eltért a realitásoktól. Sokféle felmérés és még több magánjellegű tapasztalait tanúsítja, hogy történelmi ismereteinkben, történe le mtudtttunkban hézagok, ara nylálanságók vannak, a felnövekvő fiatalságban — különösen annak kevéssé kvalifikált rétegeiben — hamis kép él nemzetünk e századi történelméről. A felszabadulás előtti élet az egyre távolodó időben sajátos módon alakul át, és hovatovább a. valóságos történelemmel merőben ütköző részismeretek, tévhitek 'tudatosulnak. Egyes ese-. mények és személyiségek szerepe eltorzul, nemegyszer csaknem visszájára ford ul. Ez — ha még nem is általános. de — több ifjúsági rétegben jelentkezik., Pedig ezekből a fiatalokból lesznek a holnap felnőttjei, jövőnk tOvábbmunkálói, s nem jó, ha bennük történelmünkről nem helytálló kép öröklődik át. Á műit befejezett, azt visszamenőleg megváltoztatni nem lehet és nem szabad. Az igaz hazafiságlíoz hozzá tartozik történelmünk jó, helyes ismerete is. Ha nem ismeri a fiatalság a múltat, amelynek — szerencséjére — már nem volt részese, de amely apjának és nagyapjának még küzdelmes osztályrészül jutott, nem tudhatja értékelni és tisztelni a jeleni és a jövőt, nem tud összehasonlítani reális alapon, mert napjainkat és holnapjainkat nem a harmincöt és negyven év előtti tegnaphoz ■ méri. hanem megbízhatatlan forrásokból származó értesülésekhez, elképzelésekhez. Pedig nagyon is kellene tudni, mit jelentet: ennek az országnak az a hosszá folyamat, amely 194.3. április 4-én ért véget, s amit napjainkban egyetlen, már-már közhellyé koptatott szóval emlegetünk: felszabadulás. Sajnos, nemcsak felszaba- dulás előtti életünk valóságos képe hiányzik fiataljaink ismerettárából, hanem az utolsó harmincöt esztendő történelmének ismerete is hiányos. Ez tükröződik a bevezetőben említett megállapításban, a Népszabadság té- vékri,Ilkájának észrevételében is. Sokféle hamis kép él a köztudatban. Nem eléggé köztudott, hogy a történelmi sorsfordulót jelentő 1945. április 4-e után nem egyik «aprói a másikra fordult át a nyílt fasiszta terrorral kormányzott Szálasi-Magyaror- szágból az élet a szocializmus útjára lépő társadalomba. Keserves harcokkal teli koalíciós idők, a szocialista vívmányok kezdeteiért vívott kemény küzdelmek, amelyek nemegyszer még gyilkosságba csapó ellenállást — Pócs- petri! — is kivátlottaík, az üzemek és iskolák államosításának nehézségei, a polgári és egyházi reakcióval szembeni csaták lassacskán történelmi olvasókönyveket c í mező rés zees kekk é szép ü 1 - nek-szelídütnék. Feledésbe merül a kisgazda-kormányzat a disszidens kisgazda- minisziterelnökkel. az 1947-es választásokon .indult tíz párt, köztük fasdsztoád jellegű, szélsőjobboldali, meg szélsőségesen reakciós-klerikális pártok csatározása, a demokratikusnak remélt parlamentben a botütés alkotmányos visszaállításának követelése Schlachta Margit, a legireafc- ciósabb vallási párt fanatikus képviselője részéről. És a fordulat évét követő időszakról is igencsak kancsal a közkeletű kép. Voltak a kornak hibái, amit nem lehet, és nem szabad letagadni. De az sem feledhető, éti senki sem vonhatja kétségbe, hogy abban az időszakban is a szocializmus épült Magyar- országon. Jó lenne ezt a kort is tisztábbon. higgadtabban látni, értékelni, történelmi tudatunkban elhelyezni és utódainknak úgy továbbadni. Aki a felszabadulást követően született, vagy egészen gyermeki ej jel élte meg azt — bár .már az negyven év körül jár — nem rendelkezhet1 értékelési alapul szolgáló személyes élményekkel. De ezeknek a generációknak is voltak,'és döntő többségben még vannak szüleik-, s van és volt történelemtanítás az általános iskolától kezdődően, volt iskolán kívüli okta tás, ismeret terjesztés, sokféle közvetett történelmi tudatalakítás. Nem utolsósor ban k özrem ük öd t ek ebben a legkülönbözőbb művészeti ágak. Ennek ellenére m ú Hu n k megi smerősében •roppant nagy hézagok vannak. A felszabadulás előtti történelmi múlt ismerete nélkül nincs mire épüljön a ma történelme. De generációk követték egymást, amelyek nem szívesen tekintettek vissza — kényelemszeretetből, vagy mert éppen volt mit takargatniuk, szégyellniük múltjukban — a második viliágháborúra, és az azt megelőző évtizedekre, sőt még a kor szenvedő alanyai között is akad túlzottan feledékeny és megbocsátó, aki alaptalan okokból kiindulva, -másképpen emlékezik, vagy egyszerűen igyekszik nem emlékezni. De különösen nagy baj. ha a felszabadult életünk történelmét nem ismerjük, ha generációk nőnek úgy fel, hogy pár mondatos ismereteket kapnak erről mindössze, és így új életünk kezdeteiről hiányos, ferde kép ailákui ki bennük. Nem az az alapvető baj, hogy egy. a koalíciós időkben játszódó tévéiiim részletét nem tudnak érzékelni egészében, mert nem ismerik a történelmi hátteret, bár ez sem jó, hanem az a nagy baj, hogy ennek a kornak az ismerete egészében kimarad tudatukból, későbbi ismereteiket laza. szakadékos alapokra helyezik, és a felszabadulás előtti évekről való hibás ismeretek időben tovább terjednek, történelmi tudatunk szakadékéi bővülnek■ és félő, hogy a későbbiekben ez nemcsak egy tévéjáték kellő értése hiányának forrásául szolgái. Benedek Miklós Országos kiállítás és konferencia Két évvel ezelőlt Miskolc adott helyet az amatőr fafaragók első országos konferenciájának. Most. július utolsó e.s augusztus első napjaiban újra őket fogadja a megyeszélt hely, az ifjúsági és úttörőházban. < A négynapos program július 31-én, csütörtökön délután négy órakor az. ifjúsági ház galériájában az Észak- M a gya ro i s zúg puszi orm ű vészein című kiállítás megnyitásával kezdődik, majd 5 órakor az ifjúsági ház nagytermében újabb kiállítás nyílik: az amatőr fafaragók első országos bemutatója. A két megnyitó után — (i ólakor .— újabb következik: az úttörőház nagytermében köszöntik az ideérkezett amatőr fafaragókat, második országos konferenciájuk alkalmából. Az érdemi munka augusztus elsején délelőtt 9 órakor kezdődik az első országos amatőr fafaragó konferencia 1978. évi határozatának gyakorlatban történő megvalósulásáról szóló beszámolóval. A második napon további előadások hangzanak el: A népművészet művelődéspolitikai .jelentősége és A népművészet szeretje a XX. század művészetének alakulásában címmel. E napon — az esti órákban — kerül sor a fafaragók ei.sö országos kiállítása szakmai tapasztalatainak megvitatására és az ez évi konferencia határozatának megszövegezésére. Ezzel folytatódik másnap, augusztus 3-án a program: a délelőtti órákban felolvassál: a határozatot és azt megvitatásra bocsátják, majd a , végleges szövegezés elfogadása után kerül sor a konferencia ünnepélyes zárására. Július utolsó napján kerül a premiermozik vásznára, s utána augusztus első napjaiban látható. Oobray György első játékfilmje. Az áldozat című bűnügyi-lélektani dráma, vagy inkább igen sajátod megközelítésű krimi, amelynek éppen Miskolcon volt országos ősbemutatója és vitája a Tokaj vendéglátó- házban június 16-án. Augusztus' 21-én kerül, a mozikba Bacsó Péter új vígjátéka, a Ki beszél itt szerelemről'!, amely két fiatal egyetemista szerelmi történeiének hátterében lest szatirikus képet napjaink nem kevés fonákságáról. Végül a hónap harmadik magyar bemutatója Két történet a félmúltból címmel kerül a filmbaráti, körök mozijaiba 28-án. A két filmet Déry Tibor novellái alapján Makk Károly rendezte. Az első címe A téglafal mögött: 1950-beti játszódik. s egy becsületes pártmunkás drámáját ábrázolja, a másik történet pedig a televízióban már látott Philemon és Bauds, egy idős házaspár 1956-ban bekövetkezett. tragédiájának költői megf ogal mazása. Kétszer kettő, emlékezetből Az alábbi j egyzetsorokat csak a véletlen rendezte össze egymással. Legfőbb jellemzőjük, hogy valamikor kimaradtak egy tudósításból, riportból. A diploma kiosztó ünnepség mindig az eredményes munka felett érzett jogos büszkeség ünnepe. Így volt ez az idei oktatási-képzési év végén Sárospatakon is. Egy ilyen ünnepen természetesen sok jó. tanács, biztató szó is elhangzik. Az intelmek gazdagon meríthető!: a pedagógia klasszikusainak tanításaiból vagy éppen Írók, költők ihletett gondolataiból. Bőven hallhattunk mi is ezekből, a pataki főiskola diplomakiosztóján. A főigazgató is Comenius hitvallásából idézte búcsúgon- dolatát: „A pedagógus legyen olyan, mint a Nap: mindig adjon fényt és meleget. gyakran esőt és szelet, de csak ritkán villámot és mennydörgést” . . Számomra, mégis, azok a percek maradtak leginkább élők, amikor érezni lehetett a torkok összeszorulását; látni, hogyan gyúródnék a kezekben a zsebkendők, megjárva a szem tájékát —amikor a főigazgató bejelentette. hogy a gyakorlóiskola szeretett, tanítónője. .Jarecs- ny Júlia, mindenki Júlia nénije nyugállományba vonul... Akik ismerték öt, látták tanítani. s tanultak tőle tanítani: az útra bocsátott ifjú tanítók, az ő fájdalmas búcsújával. a pedagógusi hivatásról szó.‘.i 'P gundoú- tol: melled a legfontosabbat vihgtlék magukkal erről a pataki ünnepségről: az élő példa emlékét. A pedagógusukra nem csupán az iskolában várnak ío- lelősségíeljes feladatok. A községekben — mindenekelőtt a kis településeken — elsősorban tőlük várnak aktivitást a közművelődés terén is. Nehéz lenne pontos választ adni a ..hogyan is állunk e tekintetben?” kérdésre. Igen változatos a különböző megnyilatkozásokból összerakható kép. Az egyik végletet foglalják össze egyik tanácselnökünk rezignált szavai: „Nem szívesen vállalkoznak pedagógusaink népművelői munkára. Őszintén szólva, úgy tapasztalom, hogy az anyagiasság szele őket is „megcsapta” ... — mondotta akkor. amikor arról érdeklődtünk, hogy milyen „élet” költözik majd vissza a felújított művelődési házba? Es a másik véglet: levél indított megyénk egyik kis településére, felkeresni azt, a tanítót, aki ......... mindent e gyedül csinál, magáraha- gyatva .. .” Ügy tapasztaltam. sok igazság van a levélíró soraiban, nem is rejtettem véka ala ebbeli gondolataimat. Újabb levél érkezett, most már az illetékes községi tanács elnökétől, aki közösségi szempontok feiemlegétésevcl „igazította helyre” a tanító iránti jobb érzéseimet, s a munkájáról iron — „túlzott” — elismerő szavaimat . . . Két kérdés merül fel bennem ezek után. Az egyik: vajon, adott esetekben nem csal: akkor vesszük-e észre a peda g óg uso k közre, ű ve 1 ódért S(i -4:1 Ő munka .iának s; iüksé. •;<»&»£*• ói — arc likőr a / éppen ! ú ái‘it tik? Es a .más ;T. nem í Ü ' t len az Oi ÜZC Ló] it V ci :ion. n csécsii 1.1 ük-e lit honfiú • velői i <i\ l-y' 'régül vL akko" U — ha ; ' • u . hi' •'. : térív-,.«szeles . : J L'Vti 1 hivatassze; •elet lói 1 l n Gitta t va ..ál1«“ ruik be a sofba? A Miskolci Akadémiai Bizottság elnöke szűkszavú ember. Legalábbis ez derült ki a szakbizottságok alakuló üléséin. Egy dolgot azonban mindig szükségesnek tartott megmondani, valahogyan így: ,.A 'szakbizottságoknak csak súlyos és fontos kérdésekkel szabad foglalkozniuk. Formális összejöveteleikre nincsen szükség. Csak á munka lehet a mérce”. Hasonló (Szellemben nyilatkozott a MAB második ülésén is, míg valaki megjegyezte: „A tartalom mellé — nem hivalkodásképpen és nem azt helyettesítve — szükség van azért a «tartalomjegyzékre« is ..Jól értették a jelenlevők, miről van szó. Ugyanezen a MA B-ü lésen hozakodott elő az egyik szak- bizottsági titkár azzal, hogy jónak látnák a kapcsolat felvételét egy Dunántúlon működő hasonló bizottsággal, legfőképpen a jó tapasztalatok átvétele végett... Kis szünetet tartott ezután, érezni lehetett: várja az elnöktől a helyeslő szavakat. Némi csönd után hallhattuk is a választ, amely így szólott: „Annál is inkább szükséges ez. mert egy országban élünk és az sem nagy.” Megint csak arra kellett gondolni, hogy hányszor találkozhatunk a már kitalált dolgokat újra ki kísérletezni akdró törekvésekkel: anyagi és szellemi erők párhuzamos haladásával (vagy éppen egyhelybenm áradásával). Nem kevés esetben mozgatja ezeket ugyanaz a szemlélet: „Az én pénzemen — az én cégjelzésemmel — az én sikerem javára”... S nieghökkenünk. mindig újra: 1 hová „tágíthatja” akár egyetlen település' határait is ez az, „én”-szemlélet. Ebben, a mi kis országunkban.. j (tenagy) 4-0 százalékos árenged ménnyel i LA JE nenaKivuii uontr Minden női nyári i u m - h ruha í í TO t
