Észak-Magyarország, 1980. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-09 / 159. szám
ÉSZAK-MAGYARQRSZAG 2 1980. július 9., szerda fi tiejipapi iiolárian már arainak (Folytatás az 1. oldalról.) várja az idei betakarítást. Ezen belül a repcével e hét végéit,' vagy 14-én, héllön indulunk. Gépparkunk napi 60 hqktár terület betakarítására ( képes, elméletileg 12 nap elég lesz az idei aratásra. Gondunk, hogy az NDK- gyártmányú kombájnok alkatrészellátása akadozik. Fejtörést okoz a szűk keresztmetszetű szárítókapacitásunk is. A TESZÖV-höz kérelmet adtunk be. de mind ez ideig, a Gabona- és Malomipari Vállalat nem keresett meg bennünket az átvétel lebonyolítását illetően. A búzánk érettségi foka a viaszérést még nem érte el, kell legalább másfél hét, mire vágni lehet. Ezekben a napokban borsó- és fűsilót készítünk. Tervünk 100 vagon, eddig a felével készültünk el. A napraforgó- tábláinkon levéltetü-fertőzés jelentkezett, ellene helikopteres permetezéssel védekezünk., A kukoricánk tőállománya jó, a fejlettségében viszont két-háromhetes késést tapasztalunk. Sajóvámos, Aranykalász Tsz, Pócza István elnök: — Hétfőn tartottunk határszemlét. Az őszi árpával talán a jövő hét végén indulhatunk, de ehhez is az eddiginél több melegre és napfényre van szükség. Közel 700 hektár a kalászos területünk. Termés- kilátásaink jelenleg még ígéretesek. Ugyancsak jól mutatkozik az első évben vetett, 100 hektár olajlen is. A 300 hektár napraforgóból 240 hektár kiváló, a többi közepes. Legtöbb gondunk a kukoricánál van. A fejlődési lemaradás itt igen számottevő. Sok függ a hátralevő időszak időjárásától. Ha szeptember közepén jelentkezik a dér. a korai fagy, akkor idén nemigen lesz kukoricánk. A gyümölcsösünkben a csemegeszőlő ígéri a 6 tonnás hektáronkénti termést. Az érésidő azonban itt is tolódik, hiszen például a legkorábban érő fajta, a Csabagyöngye is csak most virágzik. A körtésünk a tervezett termésnek csak felét mutatja, az őszibarackosunkban ugyancsak közepes termés mutatkozik. (ha) Púja Frigyes Lengyelországban Kedden baráti látogatásra Púja Frigyes külügyminiszter Lengyelországba utazott Emil Woj taszek külügyminiszter meghívására. A Ferihegyi repülőtéren a búcsúztatásnál jelen volt Tadeusz Pietrzak, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete is. Púja Frigyest a varsói repülőtéren Emil Wojtaszek fogadta. Jelen volt Garamvölgyi József, hazánk varsói nagykövete is. A nap folyamán megkezdődtek a tárgyalások. Cl ül: könyvek egységáron Pécsett, Szombathelyen és Székesfehérvárott már igen nagy, sikerrel, zajlott le a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat antikváriumaiban a „Könyvek — egységáron” akció, Csütörtöktől a miskolci könyvuarátok is ilyen kedvezményes áron (5—10—20 forint) gyarapíthatják házikönyvtárukat. A miskolci antikváriusok a vásárlók napján indítanak — „a nagyobb nyomaték kedvéért” — mondták a bolt dolgozói —, s, várhatóan egy hónapon át működtetik a böngészdét. Jelenleg mintegy harmincezer forint értékű , könyv — köztük minikönyvek is — vár vevőre az egységáras akcióban a boltban, de a vállalat szükség esetén még biztosít utánpótlást. Az egységáron forgalomba kerülő könyvek új könyvek. Az elmúlt tíz év könyvkiadásából valók, 's többnyire a kisebb, vidéki könyvesboltokban megmaradt árukból kerültek ide. (cs. a.) Energiaproiram - 1990-ig A gazdasági fejlődésnek egyik legfontosabb meghatározó tényezője a túzelőanya'g- és energiagazdálkodás helyzete. Ezért is törvényszerű, hogy a KGST szervezete nagy figyelmet fordít az energiaipar és -ellátás problémáinak megoldására. Az 1990-ig kidolgozott, célprogram biztosítja a tagországok energiaigényének kielégítését. a tervszerű gazdasági fejlődés előmozdítása érdekében. A célprogram egyik fontos területe az atomenergiaipar, főleg ezen iparág fejlesztésére épül a KGST-tag- országok növekvő áramszükségletének biztosítása. A terv 1990-ig a tagországok «tomerőrn ú veinek beépített kapacitást 37 ezer millió kilowatt értékben (a Szovjetunió nélkül) írja elő. A program nagyobb szerepet juttat az energiagazdálkodásban a szilárd tüzelőanyagok számára. A KGST-tag- országok geológiai szénva- gyona mintegv 650—690 milliárd ionná íebböl a Szovjetunióé 420 milliárd tonna). A tervezett és a/, építés alatt álló hőerőművek melyek a szénvagyont hasznosítják — 200—800 megawatt teljesítményű turbinaegységeket alkalmaznak. A kőolaj és a földgáz szerepe az ismert okok miatt, elsősorban a vegyiparban és motorüzemanyag előállításában fokozódik. fi Szsvjeliüió ieiieraiii uugykevetségsuek kezleménye A leheráni szovjet nagy- követség sajtóattaséja — mint már jelentettük — hétfőn egy közleményben felhívta az iráni illetékesek figyelmét arra. hogy a Szovjetunióval szemben ellenséges beállítottságú eleníek prove katív cselekményeket .szándékoznak végrehajtani a Szovjetunió teheráni nagykövetsége ellen, s készek elmenni a nagykövetség épületének megszállásáig. Gholbzadeh iráni külügyminiszter a PARS hivatalos iráni hírügynökség tudósítójával közölte, hogy a költi gy m i n i.sztori umot hétfőn reggel tájékoztatták a- szovjet sajtóatlasénak a PARS hír- ügynökséghez. valamint a teheráni rádióhoz és televízióhoz eljuttatott nyilatkozatáról. Közölte továbbá, hogy az iráni biztonsági szervek megfelelő utasításokat kaptak: tegyenek további intézkedéseket mind a szovjet, mind a többi nagykövetség biztonságának szavatolására. Gholbzadeh hangoztatta, hogy az Iránban működő I* ül földi diplomáciai képviseleteket ugyanolyan védelem illeti,meg. mint a külföldön levő iráni nagykövetségeket. Mérleg 8 Ili. tasoili miszali lielÉöl Május 6-án kezdődött az immár hagyományos, ezúttal XVIII. borsodi műszaki betek rendezvénysorozata, amely évről évre egyre sokoldalúbban közelíti meg programjával aktuális.- gazdasági-társadalmi gondjainkat. Ezúttal az építőipar tóvá bbléjlesztésének lehetőségeiről éppúgy szó esett, mint a környezetvédeltni teendőkről és intézkedésekről, avagy a magyar bútoripar helyzetéről és nem utolsósorban az 1980. évi szabályozórendszerről és a VI. ötéves tervi feladatokról. A borsodi műszaki hetek programsorozata — a május 6-tól június 23-ig tartó előadások, konferenciák, ankétok, tanulmányutak — . egészében véve jól illeszkedett a borsodi műszaki hetek1 mottójához: „Hatékony termeléssel, ésszerűbb anyag- és energiafelhasználással, korszerűbb termelési szerkezet kialakításával — felhasználva a szervezési, vezetési és környezeti kultúrában, vála- niint . annak fejlesztésében rejlő lehetőségeket — segítsük elő .a népgazdasági célok megvalósítását”. A különböző egyesületek által megszervezett 64 .konferencián és ankéton, 113 előadáson. 11 filmvetítésen. 16 kiállításon, 6 tanulmányúton, valamint 47 vezetőségi ülésen mintegy 14 084 műszaki, illetve agrár szakember vett részt. Az MTESZ megyei szervezete ezzel a rendezvénysorozattal — amely témakörét tekintve az energiagazdálkodási ankétté! kezdve felölelte az anyagmozgatási és szállítási-csomagolási rendezvényeket. és a XVÍII. ipari szemináriumot —. arra törekedett, hogy a tudományos tevékenység a termeléssel ösz- szefonódva, a központi célok megvalósítását segítse, » A , szeptemberben sorra kerülő MTESZ-rendezvények közül már most említést érdemel a szeptember 23-án kezdődő víz- és hűtéstechnikai berendezéseket, készülékeket bemutató dán Danlos-cég előadása és kiállítása. A hő- szigetelési tájékoztató nemcsak a magánlakás-építési akcióban részt vevők, nemcsak a tervezők és kivitelezők, hanem valamennyi lakással rendelkező számára szól majd. ★ A közelmúltban, az MTESZ országos elnökség kibővített i ülésén az MTESZ-ben végzett sokéves eredményes tevékenység alapján több megyei aktívát is kitüntettek ... Országos MTESZ-díjat kapott Bartha József. Csabai Rudolf. Az MTESZ-ben végzett eredményes munkája elismeréseként Kiváló Dolgozó kitüntetésben részesült O/í- völgyi György. Dr. Horrrilh Béla az Alpár Gyula-emlékérmet vehette át. —ért— GiscaicI d’Estaincj francia elnök vidéki körutat‘tesz az NSZK-ban. A képen egy katonai parádén Helmut Schmidt nyugatnémet kancellárral. „Űj célkitűzés áll elnökünk itteni tárgyalásának középpontjában” — mondta Bonnban hétfőn este Giscard d’Es- taing szóvivője az újságíróknak. A távirati irodák tudósítói kedden pedig kis apróságra hívták fel a figyelmet, miközben a nap legérdekesebb hírét röpítették világgá. Észrevették, hogy Carstens nyugatnémet államfő díszvacsoráján Giscard nem annyira a házigazdához, mint inkább Schmidt kancellárhoz intézi szavait: „Vissza kell szerezni Nyugat-Európa számára az őt megillető helyei a világpolitikában" — mondotta, s. kiemelte, hogy mindkét ország tagja a NATO-nak, ami azonban „semmi esetre sem akadályozza az önálló Nyugat-Európa kialakulását”. Igen. az önálló Nyugut- Európáról az utóbbi napokban már nyíltan beszélnek. Cikkekben, eszmei u itatásokban, a sorok között, a gondolat régóta kísért, de most Európ'a felelős államférfiai nyíltan kimondják: Nyugal- Európa világpolitikai szerepet játszhat. Európának, persze, kél. fele van. És tegnap — nyugati szóhasználattal — „Kelel- Európából” is érkeztek hírek, amelyek érdekesen egészítik ki a bonni híradást, A íeg- napi Pravda — emlékeztetve Schmidt kancellár moszkvai tárgyalására — rámutat: Moszkvában arra a kérdésre kellett választ kapni, hogy a jelenlegi világpolitikai légkörben „működőképes-e az államközi konzultációk korábban kialakított gépezete, a kiéleződött ellentmondások között milyen mértékben nyilvánul meg a Kelet és a Nyugat együttműködési készsége? Megelégedéssel állapíthatjuk meg — írta a Pravda —, hogy erre az elvi kérdésre kedvező válasz született.” A béke fenntartása tekintetében „Nyugat-Európa” és' i,Kelet-Európa” közölt nincsenek valóságos ellentétek. A csúcsokon, a felelős államférfiak ezzel nyilván teljes mértékben tisztában vannak. Ezt erődíti' meg a tegnapi TASZSZ-nyilalkozat, amikor közli: „A Szovjetunió, az elmúlt tíz évben egyetlen rakétával, egyetlen repülőgéppel sem növelte a közepes hatótávolságú nukleáris rakétahordozók meny- nyiségét az ország európai részén, sőt, ellenkezőleg, a közepes rakéták indítpálla- sainak számát és e rakéták nukleáris tölteteinek erejét bizonyos, mértékben csökkentette. S ami még ennél is fontosabb: a Szovjetunió nem telepít ilyen rakétákat más országok területén”. Leonyid Brezsnyev Varsóban Giscard elnöknek, s Moszkvában Schmidt kancellárnak, mindezt nyilván elmondta. És nyilván nem véletlen, hogy éppen ama . két államférfi között merült fel Nyugat-Európa új szerepének gondolata, aki első kézből ismerkedhetett meg a szocialista közösség ‘álláspontjával. Kína—India Közeledés és hátrálás India hétfőn, az első 'nem szocialista államként elismerte a Kambodzsai Népköztársaságot. Ennek az eseménynek — tekintettel az indokínai helyzet bonyolultságára — világpolitikai súlya van. Annál irtkább, mivel alapvetően befolyásolhat ja a kínai —indiai kapcsolatokat. Peking szovjet- é.s vietnam- ellenes stratégiájában ugyanis középponti szerepet játszik a bukott Pol Pot-rezsim felszínen tartása. Az indiai lépés épp ezt a pekingi törekvést keresztezi. Kína é.s India Ázsia, s egyben a földkerekség két legnépesebb állama. Ősi, nagy múltú civilizációjuk az emberiség kultúrtörténetének becses része, kisugárzó hatást gyakorolt » kontinens egészére. Kapcsolataik szinte egyidősek állami létükkel. Manapság kevesen tudják, hogy az olyan/földrajzi kategóriák. mint például Indokína. a két nagy kultúrkör ta- ’álkozásának kereszteződése. A tyrónikák tanúsága szerint viszonyuk mégsem volt háborítatlan. A két állam a második világháború után nyerte el függetlenségét. Jó ideig úgy tűnt, hogy — a társadalmigazdasági rendszerek különbözősége ellenére — politikai előtörténetük hasonlósága é.s antiimperialista beállítottságú k erednie ny ekén t egészséges kapcsolatot építőnek majd ki egymással, népeik és . Ázsia egészének javára. A híres bandungi értekezleten 1955. áprilisában a szocialista kínai állam küldötte, Csőu En-laj. s a tőkés úton haladó demokratikus India megbízottja, Nehru — koruk kiemelkedő politikai személyiségei — együtt fogalmazta meg a békés egymás mellett élés öt alapelvét. Mindez gyökeresen megváltozott a kínai külpolitikának az 19611-as években bekövetkezett. fordulatával Amióta Peking politikájának uralkodó vonása a szoyjet- ellenesség. a Moszkvával jó viszonyt ápoló India ..az ellenségek” egyre bővülő listájára került. A mind agresz- sxívabbá váló kínai po'itika 1962-ben a háborúig feszítette a két ország viszonyát. Ezt követően több mint másfél évtizedes fagyhullám jellemezle Ázsia két vezető hatalmán ak kapcsolatát. A kínai vezetés közben több kísérletet tett arra, hogy a maga előidézett feszültséget némiképp enyhítse, de az 1962-es háborúban, törvénytelenül elfoglalt indiai területek sorsáról még tárgyalni sem Volt hajlandó. Amikor 1978-ban hatalomra került Morardzsi Deszai Dzsanata kormánya, Peking az idős. szovjetellenes nézeteiről ismert indiai politikusban lehetőséget látott a kapcsolat tendenciózus felújítására. A kísérlet a nemzetközi politikában is ritkának számító groteszkséggel hiúsult meg: a Dzsanata-kormány külügyminiszterét. Vadzspajit (16 év után az első magas rangú indiai politikus Kína földjén) abban a pillanatban hívták meg Pekingbe. amikor a kínai csapatok elözönlőt lék Vietnam északi határ- térségét. Vadzspaji masa úgy nyilatkozott annak idején, hogy pályafutása során ennél súlyosabb megaláztatásban soha nem volt része. Az Űj-Delhiben a közel- múítban végbement hatalmi „váltással párhuzamosan Peking ismét célozgat a párbeszéd újrakezdésére. Nyugati .tudósítók fontos mozzanatként 'értékelik, hogy Kína húsz év után első ízben képviseltette magát egy India nemzeti ünnepén rendezett fogadáson. A párbeszédben való pekingi érdekeltséget látszott erősíteni Hua Kuo- leng é.s Indira Gandhi belgrádi tanácskozása, sőt, a tervek szerint, a kínai diplomácia feje szeptemberben Dj- Delhibe látogat. Hogy ' lesz-e folytatás? — az enyhén- szólva kérdésesnek tűnik. Egyfelől amiatt, mert az indiaiak régóta úgy érzik, hogy de facto szövetség jött létre Kína, Pakisztán és az Egyesült Államok között, a többi közölt India- ellenes éllel. Másfelől itt. van Északkeiet-India két államának, Assam na k és Tripurá- nak a kérdése. A helyzet ott kétségkívül robbanásveszélyes, a szeparatista tendenciák az indiai állam egységét veszélyeztetik. A Far Eastern Economic Review című jól értesült hongkongi hetilap nemrég ezt irta: ,.Üj- Delhiben jókora zavart kelteti a pekingi rádió beszámolója az északkelet-indiai Zavargásokról. A hangnem nemcsak egyszerűen a szepa- ratisták támogatásaként értékelhető hanem egyszersmind az indiai kormány intézkedései bírálatának. Peking 1977. azaz Indira Gandhi vá-. laszlási veresége óta tartóz-*, kodotl az indiai események bírálatától” — írta a lap.i Vagyis rózsás jövővel nem kecsegtet az a világpolitikaié íag azonos súlyú felek közti; tárgyalás, alipl az egvik igé- ; nvéit előadván, bedusia fülét, amikor a másik beszélni kezel. Győri Sándor
