Észak-Magyarország, 1980. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-08 / 158. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! j AZ MSZMP BORSOD-ABAŰJ-ZEMPLÍiN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 158. szám Ára: 1,30 forint Kedd, 1080. július 8. líszeile papÉÉ a szocializmus, a léke is a nemzeti liggetaség erői Kádár János és Georges Marchais megbeszélése Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának meghívására 19ÍÍ0. július 3—ti. között látogatást tett Magyarországon Georges Marchais. a Francia Kommunista Párt főtitkára. A látogatás során nyílt és baráti beszélgetésre került sor a két párt vezetője közölt. Átfogó, a kölcsönös megértésről tanúskodó eszmecserét folytattak napjaink legfontosabb nemzetközi kérdéseiről, különösen a békéért és''a leszerelésért, a nemzetközi együttműködés fejlesztéséért vívott küzdelemről. Megvizsgálták a két párt kapcsolatai további erősítésének lehetőségeit is. A megbeszélések eredményeként a következő nyilatkozatot fogadták el: A világban végbemenő változások következtében jelenleg kedvezőbbek a forradalmi erők térhódításának lehetőségei. Korunk az emberiség nagy átalakulásának időszaka, folytatódik uz átmenet a kizsákmányolás, az elmaradottság és a nélkülözés világából a társadalmi haladásra, a demokráciára, az emberek boldogulására épülő világ felé. Tovább mélyül a túlhaladott tőkés rendszer válsága. Az imperializmus uralmának fenntartásáért vívott harcában meghátrálásra kényszerül. Világszerte gyarapodnak a szocializmus, a béke és a nemzeti függetlenség erői. A szocialista országok növekvő szerepet töltenek be a nemzetközi életben. Gazdasági fejlődésük eredményeit az emberek, jólétének szolgálatába állítják. Ezzel is bizonyítják a szocialista társadalmi rendszer magasabb- rendűségét, korunk nagy kérdéseinek megoldásában. A szocialista országok előrehaladása, növekvő ereje és aktív békepolitikája alapvető tényező a világbéke megvédésében. A nemzeti felszabadító mozgalom is új erőkkel gyarapodik, s a legutóbbi időszakban is érzékeny csapásokat mért az imperializmusra, tovább csökkentve annak befolyási övezetét. Afrika. Ázsia és Latin-Ame- rika .népei felszabadulnak az imperialista és gyarmati elnyomás * alól. erősödik a nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás irányzata. A kapitalista országokban fokozódik a munkásosztály és más demokratikus erők harca a tőkés rendszer válsága következményeinek elhárításáért. a munkanélküliség ellen, a demokratikus vívmányok védelméért és kiterjesztéséért és ez. a küzdelem mind gyakrabban veti fel a mélyreható politikai változások szükségességét. A nemzetközi erőviszonyok pozitív változásait az imperializmus újabb agressziókkal, a haladó mozgalmak elleni összehangolt támadásokkal igyekszik ellensúlyozni, fenyegeti az. enyhülést és fokozza a fegyverkezési hajszát. Az amerikai középhatósugarú rakétafegyverek gyártására és nyugat-európai telepítésére vonatkozó NATO- döntés veszélyezteti a népek biztonságát és növeli a katonai feszültséget. Az MSZMP és uz FKP az agresszív imperialista szándékokkal szemben szükségesnek tartja valamennyi békeszerető ember, a demokratikus és békemozgalmak üsz- szelogását. hogy közös erőfeszítésekkel megakadályozzák a fegyverkezési verseny további kiterjesztését és elérjék. hogy tényleges lépések történjenek a leszerelés útján az enyhülés eredményeinek megőrzése és megszilárdítása érdekében. A két párt megelégedéssel állapítja meg, bogy a kommunista pártok legutóbbi párizsi találkozójának eredményei nagy hozzájárulást jelentenek az európai békét és biztonságot fenyegető veszélyek elhárításáért folytatott közös küzdelemhez. Kifejezték készségüket, hogy cselekvőén elősegítik a párizsi találkozó felhívásában foglalt célok megvalósítását, különösen: a középhatósugarú amerikai rakéták telepítésére vonatkozó NATO-döntés lel ííiggesztését, a tárgyalások megindítását: a katonai enyhüléssel és leszereléssel foglalkozó összeurópai konferencia megtartását. A két párt fellép azért, hogy a tervezett időpontban sor kerüljön Madridban az európai biztonsági és együttműködési tanácskozásra és azért , hogy a tanácskozás célul tűzze ki a további előrehaladást, a helsinki záróokmánynak valamennyi állam részéről történő maradéktalan végrehajtásában. különösen pedig a politikai enyhülésnek a katonai enyhüléssel történő megszilárdítását. A békéért folytatott harc mellett nagy fontossága van a nemzetek közötti egyenjogú gazdasági kapcsolatok megteremtése érdekében» ví- zott küzdelemnek. Az MSZMP Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. és a Központi Bizottság titkárai július 7-én, hétfőn a pártközpontban fogadták Gáspár Sándort, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkárát, és a SZOT titkárságának tagjait. A megbeszélésen áttekintették a párt XII. kongresz- szusánalt határozatából, és az idei népgazdasági terv végrehajtásából adódó feladatokat. különös tekintettel a pártszervezetek és a szakszervezetek tennivalóira. A SZOT főtitkára tájékoztatást és az FKP támogatja a fejlődő országok jogos törekvéseit. és arra irányuló kezdeményezéseit. hogy kivívják a tényleges politikai és gazdasági függetlenségüket, maguk döntsenek természeti kincseik felhasználásáról, hogy létrejöjjön az új típusú, igazságosabb gazdasági kapcsolatok rendszere. E célok elérésében nagy jelentőséget tulajdonítanak az el nem kötelezett. országok mozgalma tevékenységének'. A két párt úgy véli. hogy az éhség, az írástudatlanság, a gazdasági elmaradottság ellen vívott küzdelem korunkban uz emberiség egyik nagy feladata. Saját eszközeikkel, s a rájuk háruló felelősséggel összhangban mind az MSZMP, mind az FKP tevőlegesen részt Vesz ebben a harcban. A két párt szorgalmazza a Blagyar Népköztársaság és Franciaország közötti politikai. gazdasági, tudományos- műszaki és kulturális kapcsolatok dinamikus fejlődését. A kölcsönös előnyökre épülő együttműködés hatékony hozzájárulást, jelent az európai biztonság és enyhülés ügyéhez. s égyben megtelel a két ország, a két nép alapvető érdekeinek. A Magyar Szocialista Munkáspártot és a Francia Kommunista Pártot széles körű, gazdag harci hagyományok kötik össze. Az évek során az internacionalista szolidaritás jegyében hatékony kapcsolatok, mély barátság és egyetértés kovácsolódott közöttük az egyenjogúság, a függetlenség és egymás álláspontjainak kölcsönös tiszteletben tartása alapján. Az MSZMP és az FKP határozóit törekvése, hogy tovább erősítsék gyümölcsöző kapcsolataikat a béke és a biztonság. a szocializmus és a népek közötti barátság közös nagy céljainak eléréséért. adott a szakszervezeti választásokról és a magyar szakszervezetek, soron levő XXIV. kongresszusának előkészítéséről. A megbeszélés résztvevői hangsúlyozták, hogy a több kongresszuson is megerősített elveknek és gyakorlatnak megfelelően a párt a szocialista építőmunka feladatainak megoldásában épít a szakszervezetekre. a szakszervezetek pedig tagságuk érdekeit képviselve, mindent, meglesznek a XII. kongresszus fő politikai céljainak eléréséért, a feladatok eredményes megoldásáért. Púja Flips Lengyelországba látogat Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere Emil Wojtaszeknek, a Lengyel Népköztársaság külügyminiszterének meghívására július 8-án baráti látogatásra a Lengyel Népköztársaságba utazik. Az MSZMP KB és a SZOT titkárainak megbeszélése A Majái is-park színes forgatagában A szövetkezeti dolgozók nemzetközi ünnepén A nagygyűlés résztvevőit dr. Szlameniczky István köszöntötte Az elmúlt vasárnap már o kora reggeli órákban megindult az emberáradat a miskolciak kedvelt kirándulóhelyére, a csanyiki Majálisparkba, ahol az 58. nemzetközi szövetkezeti nap országos ünnepségét rendezték meg. A megye szinte minden pontjáról, sőt a megye határain túlról is autóbuszokkal, személygépkocsikkal érkező mintegy 30 ezer vendéget a MÁV Fúvószenekar pattogó ritmusú muzsikája köszöntötte. A hivatalos program délelőtt fél 10-kor koszorúzással kezdődött, amikor is a Munkásmozgalmi emlékmű talapzatán elhelyezték a kegyelet és a hála virágait az Országos Szövetkezeti Tanács, a KISZ Központi Bizottsága és megyei bizottsága, valamint a megyei koordinációs bizottság képviselői. A koszorúzást 10 órakor nagygyűlés követte. A nagygyűlés elnökségében ott volt dr. Szlameniczky István, az MSZMP KB tagja, a SZÖVOSZ . __jko. Rév Lajos, az MSZMP KB tagja, az OKISZ elnöke, dr. Czimbalmos Béla, a TÓT főtitkára, dr. Kovács Imre miniszterhelyettes, dr. Havasi Béla, a megyei pártbizottság titkára, és dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke. A gyűlést dr. Szlameniczky István, az Országos Szövetkezeti Tanács soros elnöke nyitotta meg. — Ez év július első vasárnapján ötvennyol- cadszor jönnek össze szerte a világon a szövetkezők, mozgalmuk eredményeinek, erejének demonstrálására — mondotta. A továbbiakban kiemelte, hogy pártunk XII. kongresszusa elismeréssel nyugtázta szövetkezeti mozgalmunk eddig végzett munkáját, gazdasági, társadalmi szerepét. — A kongresszus egyben megjelölte a továbbfejlődés nyomvonalát és kellő eszmei útmutatást adott — hangsúlyozta. Szólt arról is, hogy éppen e feladatok szellemében tanácskozott szombaton Mezőkövesden az Országos Szövetkezeti Tanács is, összegezve a sajátos szövetkezeti tennivalókat. Megnyitójában hangsúlyozta, hogy ez évben Moszkvában tartja kongresszusát a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége, mely minden bizonnyal hozzájárul a nemzetközi feszültség enyhítéséhez, a szövetkezeti világmozgalom lendületének fokozásához. E gondolatok jegyében adta át a szót az ünnepi nagygyűlés szónokának, Kovács Antalnak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a szövetkezetpolitikai munkaközösség elnökének, o Központi Bizottság osztályvezetőjének. Kovács Antal ünnepi beszéde A .szövetkezetekbe tömörült emberek milliói a világ suk országában ma ünnepük a szövetkezés eszméjét jelképező nemzetközi szövetkezeti napol — kezdte beszédét az ünnepség szónoka, aki elöljáróban átadta a nagygyűlés résztvevőinek az MSZMP Központi Bizottságának üdvözletét és jókívánságait. Majd így folytatta: — Talán kicsit szimbolikus. hogy ünnepi megemlékezésünk házigazdája az .iparilag fejlett Borsod megye. Gondolom, helyes felhasználni ezt a körülményt arra, hogy utaljunk a magyar munkásosztály kiemelkedő politikai szerepére, amelyet a szövetkezeti eszme terjesztésében és a szövetkezeti mozgalom'társadalmi és gazdasági megerősödésében betöltőit és ma is betölt. Történelmi tapasztalataink tanúsítják. hogy a szövetkezeti mozgalom csakis a hatalomra kerüli, munkásosztállyal szövetségben, annak sokoldalú önzetlen támogatásával teljesedhet ki igazán. Bebizonyosodott. hogy a szocialista társadalmi rendszerben eredményesen és széles körben alkalmazhatók a szövetkezeti módszerek; hogy a szövetkezeti tulajdon, mint a szocialista tulajdon egyik formája, nem tiszavirág életű formáció: hogy a kistermelők erőik egyesítésével megtalálják boldogulásukat, saját maguk és embertársaik, a társadalom javára. A szövetkezeti mozgalom eddigi eredményei és tapasztalatai alapján hangsúlyozta pártunk XI1. kongresszusa, hogy tovább folytatjuk bevált, lenini szövetkezeti politikánkat. A szövetkezetek gazdasági szerepe hazánkban igen jelentős, tevékenységük jól illeszkedik a népgazdaság vérkeringésébe. Áldozatos munkával jelentősen hozzájárultak gazdasági előrehaladásunkhoz, az ország gyarapodásához, aktív részesei a párt életszínvonal-politikai célkitűzései megvalósulásának. Tiszteletre méltó és mással nem pótolható az anyagi javak előállításában való részvételük. Elég utalni arra, hogy a mezőgazdasági Kovács Antal ünnepi beszédét mondja szövetkezetek közös és háztáji gazdaságai adják az ország élelmiszer-termelésének mintegy kétharmadát, amelyből nemcsak a hazai ellátás fedezhető biztonságosan, de jut exportra is. Az áleszek a kiskereskedelmi forgalomból több mint egyharmad arányban részesednek. a vidék ellátásában pedig meghatározó a szerepük. Örvendetes, hogy az utóbbi időben tovább növekszik szerepük a kereskedelmen kívüli területeken, pl: a kistermelés szervezésében. Az ipari szövetkezetek az ország ipari termelésének 7 az építőipari termelésnek pedig 10 százalékát adják, miközben a lakossági szolgáltatás több mint egynegyedül végzik, A szövetkezetek sokoldalúan részt vállalnak az emberek lakásgondjainak megoldásában! Megépítik* és kezelik a lakásokat. Az általuk kezelt lakásállomány napjainkban meghaladja a 190 ezret. A takarékszövetkezetek kezelik a lakosság összes betétállományának 13 százalékát. A betétgyűjtés é.- kölcsönzés mellett állandóan, bővítik szolgáltatásaikat, Szövetkezetei nk a zi >n ban nemcsak gazdasági szervezetek. hanem sok millió embert tömörítő közösségekv is. Alapítási szándékuknak megfelelően ösztönzik és támogatják tagjaik es alkalmazottaik .általános és szakmai műveltségének növeléséi, politikai és kulturális fejlődését. védik és képviselik érdekeiket. Kereteik közölt fFolytatás a 2. oldalon)
