Észak-Magyarország, 1980. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-04 / 155. szám
ESZAK-MAGYARÖRSZA6 4 julius 4., péntek Nézőtéri meditáció •) Prága, Párizs Simone Signorét, az Előttem az élet főszereplője. Hollywood Miskolci nyári egyetem Életmód és kultúra Mexikói táncegyüttes a Mii Parkszínpadon A Mexico Balett Folklorico együttes bemutatta műsorát a Budai Parkszínpadon. Koreográfus: Roberto Vallejo, művészeti igazgató: Nieves Paniagua. A júliusi NAPJAINK (Három városnév három országot jelent a hét három új filmjében. Különböző műfajú játékok, rokonvonást nagyon nehéz lenne lalalni bennük, legfeljebb azt az egyet, hogy egyiket sem lehetne fiatalkorú gyermekeknek ajánlani.) A SÁSKA NAPJA a címe a Jolin Schlesinger rendezte amerikai — kétrészes — filmnek. Talán mondani sem keli. ez kötődik Hollywoodhoz; Egy, képzőművészeti képességeit a filmiparban vesztegető fiatalember. Tod áll a történet középpontjában, amely valamikor a harmincas évek első leiében játszódik a híres filmvárosban. Tod a filmhez kapcsolódása ellenére sem adja fel képzőművészeti elképzeléseit, életcélja. hogy megfesse Los Angeles égéséi és vázlatai valami szörnyű víziót tükröznek a modern embey és a civilizáció pusztulásáról. Nyomon követhetjük ennek á Tódnak lassan kibontakozó, majd megszilárduló, egyre feljebb ívelő karrierjét, ugyanakkor kötődését a szomszédságában lakó Fayc nevű szimpla kis nőhöz, aki, hogy a filmhez kerülhessen, mindenre hajlandó. E két ember életútjában áll élénk a hollywoodi filmipar rettenetes emberőrlő gépezete, ahol például a tö- megszerencsétlenség is velejárója a filmkészítésnek, és ahol a filmre vágyó, reflektorfénybe szédült nők igen olcsók. A film roppant tragédiával zárul: egy infantilis fiúcska az első áldozat, majd a felszabadult őrjöngő indulatok olyan tömegverekedést, rombolást, katasztrófát idéznek elő, mint amilyennek Tod megálmodta a filmváros pusztulását. A fentiekben nagyon átfogóan vázolt történeti szál valami két és fél óra hosszat nyúlik, tekeredik a néző előtt, meglehetősen unalmasan, a harmincas évek Hollywoodját bemutató korábbi filmek sok-sok fordulatának, patentjének fel- használásával. Kicsit fárasztó is már, de igen érzékletesen mutatja fel a nagy emberfaló filmgépezet világának kegyetlenségét. A'í AÜTOSTOPOS címmel Petr Tucak írt és rendezett csehszlovák filmet. Örökzöld történetei dolgozott fel. Egy prágai divatcég egyik vezetője és az általa „kiemelt” maneken között szerelmi kapcsolat van, jóllehet a férfi családos. Egy kirándulásra magával viszi a lányt, majd mikor autója elromlik, egy autóstopos fiú segít azt megjavítani a férfi víkend- házánál, ahová véletlenül megérkezik a feleség és a férfi gyermeke, és hogy a kényelmetlen helyzetből a férfi kivágja magát, azt ha- zudja, hogy a lány a fiúhoz tartozik. Ebből mindenféle bonyodalom adódik, amiket nem kell egészen komolyan venni, elég sokszor láttuk is mar különböző feldolgozásokban, s ez a film sem ad az alap- történethez lényegileg semmi újat. Könnyű, nyári szórakozást biztosit ez a film, s ha nem is ad maradandó élményt, különösebb bosszúsággal sem szolgál; a film végén az előre kiszámítható igazságszolgáltatás után minden szereplő megy tovább , a maga útján. ELŐTTEM AZ ELET a címe a Moshe Mizrahi rendezte francia filmdrámának, amely Emile Ajar azonos című regénye nyomán készült. A regény nemrég jelent meg nálunk második kiadásban, •roppant népszerű, igen sokan olvasták, feltehetően nagy lesz a film iránt is az érdeklődés. Az előzetes érdeklődést különösképpen indokolja. hogy Rosa mama szerepét Simoné Signorét játssza. Hosszú időre emlékezetes élmény a film, de nem kerülhette el azt a veszélyt, amely minden olyan mű esetén fennáll, amikor az alapműben a mondandó közlése, láttatá- sa egy személyre van bízva, amikor akár napió, vagy akár monológ formájában, vagy egyes szám első személyben előadva ismerkedhetünk meg a történettel. Emile Ajar regényében Momo. a tizenegy, majd mint később kitűnik, tizennégy éves fiúgyerek láttatja meg velünk azt a párizsi világot, Párizs perifériájának azt a szeleiét, ahol együtt élnek a világ különböző országaiból odakerült és valahol a társadalom peremére szorult emberek, zsidók, arabok, fekete-afrikaiak, prostituáltak és kitartottjaik, s akik a maguk zári világában. szinte alig érintkeznek a társadalom más rétegeivel. Momo, a kisfiú természetesnek tudja, hogy ismeretlen anyja prostituált volt, ráadásul igen szorgalmas prostituált, természetesnek tudja, hogy más hasonló módon világra jött gyermekekkel együtt Rosa mama házában nevelkedik, és hogy Rosa mamát víziók gyötrik, mert a második világháború idején megjárta Auschwitzot. A film 'nagyrészt a kívülálló szemével láttatja ezt a vilár got akkor is, ha szinte betűhíven követi a regény fordulatait; kicsit hosszúnak tűnik az expozíciója, s jóformán csak a film utolsó harmadában érezzük és látjuk teljesen Momo szemén ke- . resztül ezt a nyomasztó életet. amely annyira távol esik a fényreklámokkal megvilágított. Párizstól, a francia kedélytől és mégis annyira elválaszthatatlan tőle. Simone Signorét ismét remekel. Jó néhány jelenete külön elem- zést érdemelne, különösképpen az, amikor Momót kegyes csalással maga mellett tartja az apjával szemben. Kitűnő a kisfiút alakítóSamy Ben Youb. Az Előttem az élet nem könnyen szórakoztató film. A magvas művek kedvelőinek azonban szívesen ajánljuk. A társadalmi rétegződés és az életmód összefüggéseit boncolgatják a miskolci nyári egyetem idei. szép számú előadásain. Többek között olyan témákban tartottak előadásokat, mint a társadalomban jelentkező kiegyenlítődési és elkülönülési tendenciák és ezek jelentkezése az életmódban, a termelőerők és a műszaki-, technikai színvonal fejlődésének összefüggése az életmóddal — hogy igazán csak néhányat emeljünk ki a már elhangzottak közül. Kétségtelen tény, napjainkban kezd felkapott téma lenni az életmód. Am igen gyakran fenyeget az a veszély, hogy a mindennapok szóhasználatában es gyakorlatában legfeljebb egy-egy összetevőjét emeljük ki; így adódik például, hogy általánosságban vagy túlzottan egyoldalú megközelítéssel beszélünk róla. Az egyik Ilyen közelítési módunk, amikor az életmód, a szabad idő eltöltését, mondjuk csak azon keresztül mérjük le.' hogy járnak-e színházba, művelődési házakba az emberek. Az erre adott igenlő, vagy tagadó válasz alapján ítélkezünk azután, többnyire elfeledkezve arról az objektív tényről; hogy az életmód nem azonosítható, egy az egyben sem a szabad idő eltöltésének módjaival, sem pedig egyes művelődési szokásokkal. Az életmód és a kultúx-a kapcsolatáról tartott — épp a fent említettek miatt — tanulságos és igen erdekes előadást a miskolci nyári egyetemen Hídy Péter, a Művelődéskutaló Intézet (korábban Népművelési Intézet volt a neve) osztályvezetője, aki elmondta: az intézetben elkészült egy 2000-ig szóló prognózis a kultúra várható fejlődéséről. A társadalmi rétegződés, az életmód, a kultúra egymásrahatását, a rétegződés és az életmód összefüggéseit próbálták felvázolni, építve az MSZMP KB agitáeiós és propagandaosztálya által készített tanulmányra. E tanulmány egyik igen alapvető megáLlapítása körülbelül úgy hangzik: más dolog a szocialista életmód és más dolog az életmód a szocializmusban! Azaz: ma még a legkülönbözőbb életmódtípusokat tudjuk kitapintani a társadalmi valóságban, kezdve a tradicionális (például paraszti) életmódtól a kispolgári életvitelig és a már fellelhető, a munka—kultúra—közösség hármas egyseget megvalósító életmódig. Az elmúlt évtizedekben rengeteget változott, fejlődőit Magyarország lakosságának helyzete. Leglátványosabban tálán a fogyasztási szerkezet alakult (teltettük is egy időben a szocializmust a fridzsidertől, mostanában pedig a kiskertekben való kapálgatástóli), de minden nehézség ellenére javult a lakáshelyzet is. Márpedig ez az utóbbi tényező igen fontos differenciáló hatással van az életmód alakulására. Az életmódról szóivá a munkáról sem szabad elfeledkezni: egyszerűsítve némiképpen a témával foglalkozók elméleti fejtegetéseit: akik munkájukban elmélyülés: lehetőséget találnak, azok igényesebben válogatják meg szabad idejük eltöltési módjait, a művelődési formákat. A rutinból végzett munka- viszony viszont részben „olcsó” szórakozáshoz, részben szenvedéllyel űzött hobbikhoz vezet... Min de! úi ez persze hozzá kell tenni még: az életmód vizsgálatánál, a szocialista életmód követelményeinél a munka—kultúra—közösség hármas egysége a meghatározó. (De nem lehet mun- kaeentrikusan élni közösség és kultúra nélkül, s közösségi életet sem lehet folytatni a másik kettő nélkül!) 8 tegyük még hozzá: vannak az életmódot objektíve befolyásoló tényezők is, mint például a családi indíttatás, a lakhely, a munkamegosztásban elfoglalt hely. (Éppen ezért nagyon fontos például mondjuk az oktatásban külön figyelmet szentelni a hátrányos helyzetű gyermekekre vagy például a munkásszülők gyermekeire!) A szocialista társadalom felépítéséhez szocialista gondolkodású emberekre, a szocialista életmódot megvalósító emberekre van szükség. Napjainkban — mondot.ta az előadó -r a legkülönbözőbb típusú életmódok „élnek” egymás mellett. Ahhoz, hogy a szocialista életmód általánosítása ne legyen „jámbor óhaj”, az életmódot meghatározó területek (munka — fogyasztás —' lakás — teié- piilésjelleg — közéleti akti vitás — szabad idő íe.nasz- nálása — művelődés — társadalmi aktivitás) egymás hoz való viszonyában kell erősíteni a kapcsolódásokat. (cs. a.) A Napjaink júliusi számában, mintegy a korábbi számok tartalmának szerves folytatásaként, nagy számban sorjáznak a mai társadalmi életünk, a mai közösségek eleiét, a közösségi élet nehézségeit elemző publikációk. Ilyen például a lapszám élén olvasható Mai eróziók, avagy: a település- (vissza)fejleszlés kora — szerzője Verne Tamás —, valamint Bogár László A népesség eróziója című írása; mindkettő az egyes magyal' falvak elnéptelenedé- sének okait kutatja, megállapítsa, hogy annak oka részben a kultúra utáni vándorlás. illetve az a konflik- tushelyzet, amelyet például Borsodban a koncentrált iparfejlesztés idézett elő. Folytatódik A szűkre szabott modernség című vita, amelyhez most A családi élet műhelye címmel Fekete Cyula, A falura is figyeljünk! címmel pedig Gulyás Mihály szólt hozzá. Fekete Gyula a lakótelepi életnek a családi életre gyakorolt halasáról szól cikkében, Gulyás Mihály pedig a falusi életkörülmények, illetve lakáskörülmények fejlesztése mellett emel szót. Jóllehet merőben más jellegű és műfajú írás. de itt kell megemlítenünk Nógrádi Gábor A szernétledobó című hangjátékának szövegét, amely ugyancsak bérházi lakók éleiének egy szeletét mutatja lel. Folytatja a lapszám Fekete Gyula Budroo-parti szerelmeink című regénye részlegének közlését, olvashatjuk Orsós Jakab Naca című elbeszélését. Igen gazdag a lapszám verskinálata és képzőművészen anyaga. Figyelmet érdemel Bogár Imre Zeolii című riportja megyénk ás vány bányászatáról és Zödi Imre hozzászólása a Napjaink előző számában megjelent Az alkotás öröme és szabadsága című. a közművelődésben jelentkező új tendenciákról szóló cikkhez. A kezdeményezés elakad? című írásában Zödi Imre vitába száll az előző cikk néhány megállapításával és megfogalmazza azt, hogy a népművelésben jelentkező jó tendenciák között számos úgy el tovább, hogy a kezdeményezések nem akadtak el, megkapják a támogatást, sö( nem egy esetben ‘éppen felsőbb segítéssel indultak útjukra. Igen gazdag a júliusi Napjaink könyvkritika rovata: Németh László Utolsó széttekintés, Farkas Árpád Alagutak a hóban, ' Vészi Endre Farsangi király, Gábor Zoltán Fűszálak élein, Ungvári Tamás Avantgarde, vagy realizmus? című köteteiről olvashatunk méltatást, Kántor Lajosról portrévázlatot, Bálint Sándorról emlékező írást. A Figyelő rovatban Zelk Zoltán Főhajtás a túlvilágra című úi köteléről ír Fenyő István. Előzetes tájékoztatást kapunk az augusztus első napjaiban megrendezendő /.X. irúláborról, Külön figyelmet érdemel Papp Lajosnak a Miskolci -Nemzeti Színház l!)7í)’1980- as évadját elemző írása. A 7fillérek köloanyayárol című éves számvetésben ■ először tudósításszerüen ad számot az évad legfontosabb eseményeiről, majd néhány kiemelkedően jól sikerült produkció alapos elemzésével azt mutatja be. milyen nagy szerepet játszik az együttesek szervezése. megfelelő rendezői irányítással miként kovácsolődhat a szereplőgárda művészeti együttessé, s az mennyire elörelendtlö erő, nemcsak az adott produkció, hanem a színház életében. (bm) Térzene Miskolcon Térzenét ad a Miskolci Bányaüzem I úvószenekara pénteken. 17 órai kezdettel a miskolci SzabadSáe téren, vasárnap. 10.30 órai kezdettel pedig Tapolcán. Vezényel: Benes Ferenc. A lakás új, korszerű fényforrása a fénycső. Élettartama bét és félszerese az izzóénak, azonos erősségű világítás ötödannyi költséggel jár. Az új ENTA fénycsölámpák formájukkal és tompított fény- szinilkkel beillenek az otthon hangulatába. A lakás minden helyiségében esztétikus, gazdaságos az ENTA fénycsölámpa. ENTA- család - energiatakarékosság o családbon! Gyártja a VBKM. Kapható július 1-től, kizárólag a fogyasztási szövetkezetek Skála- Coop áruházaiban. Fénycsövei: 1 év villanyszámlája 5 év alatt.
