Észak-Magyarország, 1980. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-04 / 155. szám

^.ÉSZAKfMAGYÁEORSZÁG 2 »Jfc 198Ö, július 4, péntek ^ fi Zivol Strany főszerkesztője megyénkiiei] Meiáüapofiasik, egyezmények, kooperációk A hazánkban tartózkodó Jozef Valenla, a Csehszlo­vák Kommunista Párt Zivot Strany című folyóiratának főszerkesztője tegnap, Lajtai Verának, a Partélet főszer­kesztőjének és Rákos Imré­nek, a Pártélet íőszerkesztő- helyeltesének kíséretében megyénkbe látogatott. A me­gyei pártbizottság székházá­ban Grósz Károly, a Ma­gvar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tag­ja, a megyei pártbizottság első titkára fogadta a ven dégeket, majd tájékoztatta őket a megye politikai, gaz­dasági és társadalmi életé­ről, a pártszervek és -szer­vezetek munkájáról, felada­tairól. Ezt követően a ven dégek ellátogatlak a hús­kombinátba. a Lenin Kohá­szati Művekbe, s majd me­gyénk történelmi nevezetes­ségű és természeti szépsé­gekben gazdag tájaival is­merkedtek. Végzős hallgatók búcsúztak ii ünnepség a kazincbarcikai főiskolán A napokban 104 új üzem­mérnök vette át diplomáját Kazincbarcikán a Nehézipa­ri Műszaki Egyetem Vegy­ipari Automatizálási Ed sko- lai Karán, ahol bensőséges ünnepség keletében búcsúz­tatták a végzős hallgatókat. Fignar Béla igazgatóhelyet­tes köszöntötte az ünnepség résztvevőit, a város párt-, állami, társadalmi szervei­nek megjelent képviselőit, közöttük dr. Vékony Ernői, a Kazincbarcikai városi Pártbizottság első titkárát. Elmondotta az igazgatóhe­lyettes. hogy hazánkban az idén első alkalommal, a vegyipar igényeinek megfe­lelően, 14 hallgató részesült speciális műanyag-alkalma­zástechnikai képzésben és vehette at e képzettségét ta­núsító oklevelet. A végzős hallgatókat az intézmény nevében Cserven- ka Miklós igazgató búcsúz­tatta, r*ki ünnepi beszédében hangsúlyozta egyebek között, hogy a főiskola magas szin­tű elméleti képzettségei ad hallgatóinak, de a szakem­berré válás útján ez csak a kezdet, igazi mérnökké csakis a megfelelő ipari gya­korlat megszerzése révén válhat az ember. Az ünnepj beszédet köve­tően a végzős hallgatók át­adták az iskola zászlaját a következő évfolyamnak. Fesztiváli sorok Barcikaerényéről... Amikor e tudósítás sorai megfogalmazódnak, itt, Ka­zincbarcikán még javában tartanak a színjátszó feszti­vál második napi bemuta­tói. A program ígérete — s az első napi tapasztalatok —• szerint közel járnak majd az óra mutatói az éjféli talál­kozáshoz, amikor a nézők elhagyják az utolsó előadá­sok helyeit. S amikorra e sorok az ol­vasok többségéhez eljutnak, a fesztivál résztvevői már ismét úton lesznek, hogy idejében érkezzenek a szak­mai tanácskozás színhelyére, a városi tanács nagytermé­be. Nem kellett sokáig ' várni, hogy felpörögjön a színját­szó fesztivál „eseménymo- törja”. Csak néhány óra telt el a megnyitástól számítot­tan, s máris túlestünk egy­két, korábbi fesztiválról megszokott dolgon. így, ta­núja lehetett e sorok írója az első, nézői kivonulásokat is kiváltó, s szünetbeli „fél­házra csökkenést” hozó be­mutatónak ... s csak annyi idő kellett, míg előadás után átrohant egy másik feszti vé­li színhelyre: s máris ott találhatta magát az első nagy „birkózás” kellős közepében; a lehetségesnél ugyanis jó­val többen akartak bejutni az itteni bemutatóra .. . A tegnap délelőtti szakmai vitán túlestünk az első „fel- esattanáson” is, amikor az egyik felszólaló szenvedélyes hangon ezeket • mondotta: Tűrhetetlen, hogy amatőr színjátszók egymás előadá­sát nézve széknyikprgatás- sal. hangos kivonulással ta­núsítják nemtetszésüket, ez a mentalitás méltatlan a moz­galomhoz ... Megoszlottak a későbbi vélemények e kije­lentés kapcsán, volt aki úgy vélte: Kazincbarcikának ép­pen az az erénye, hogy itt „recseghetnek” a székek. En­nek az ifjúsági mozgalom­nak ugyanis nem jólnevel- ten illedelmes nézőkre van szüksége, hanem olyanokra, akik felállnak és kimennek, ha nem tetszik nekik az elő­adás ... Sietünk leírni: nem kívá­nunk igazságot tenni e vi­tában, jelzése azonban — ugyancsak korábbi fesztivá­lokra utalva — nem felesle­ges. Másodszor: természete­sen nem e téma uralta az első szakmai tanácskozást J sem. Sokkal inkább a lá­tott előadások es törekvések értékkeresése, hibáinak- gyengeségeinek feltárása. A szakmai bíráló bizottság tag­jai „élesben” fogalmazták | mondandójukat, s nem szé- pelegtek a nézők sem. A szakmai vitákról, úgy vél­jük, hasznosabb majd a ta­pasztalatok összegzése után szólni. Nem érdemtelen azonban a bíráló bizottság egyik tagjának egy gondola­tát az • első napról idemen­teni. Ó így fogalmazott: A kazincbarcikai fesztivál eré­nye az, hogy itt az amatőr együttesek, játszók és ren- j dezők kiteszik magukat olyan kritikának, aminek egyetlen színház sem teszi ki nálunk magát. Éppen ezért nem csökkenthetjük a nyílt, kri- , tikai véleménynyilvánítást. Ha másként teszünk, akkor nem tartalmas fesztiválról kell majd beszélnünk, ha­nem „sóhivalalról" ... . Nagy érdeklődés kísérte a tegnapi bemutatókat, min­den bizonnyal így lesz ez ] ma és holnap is. A pénteki „A” program bemutatkozó I együttesei a szegedi Medicus Színpád, a budapesti Utca­színház (Zárt Színház), aj Lengyelországból és a Bul­gáriából érkezett együttesek. | Szombaton délelőtt szakmai tanácskozás lesz. ugyanekkor hallhatnak a külföldi ven- I dégek tájékoztatót a magyar | kulturális életről. Délután órától a következő együtte-1 sek lépnek színpadra: a bu- | dapesti Nyílt Színház, a bu- j dapesti Intermezzo együttes, a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola színjátszó stúdiója, a szege­di Egyetemi Színpad és a | Belgiumból érkezett színját­szó égy ü tries. (L n. J.) (Folytatás a» 1. oldalról) Jegyzőkönyv aláírásával csütörtökön véget ért a ma­gyar—szovjet gazdasági és műszaki- tudományos együtt- működésf kormányközi bi­zottság 25. ülésszaka. A jegy­zőkönyvet a Parlament Go­belin-termében Marjai József és Konsztantyin Katusev miniszterelnök-helyettesek, az együttműködési bizottság társelnökei írták alá. Jelen volt - Faluvégi Lajos, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se,' az Országos Tervhivatal elnöke és Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. A korinán,yközi bizottság július 1—3. közölt Budapes­ten tartotta ülésszakát. Meg­vizsgálta a két ország hosz- szú távú szakosítási és koo­perációs programjából adó­dó feladatokat, s aláírásra készített elő a hosszú távú programhoz kapcsolódó szá­mos dokumentumot. Megvi­tatták a kormányközi bizott­ság elnökeinek találkozóin történt megállapodások vég­rehajtásának menetét is. A jegyzőkönyv aláírását megelőzően az ágazatok kép­viselői — a magyar—szovjet gyártásszakosítási és koope­rációs együttműködés már­ciusban aláirt, tíz évre szóló programja alapján — jegy­zőkönyvet írtak alá egyes szakágazatok együttműkö­désének 1990-ig szóló főirá­nyairól. Ezek a megállapo­dások az elektrotechnika, a nehéz- és szállitógépgyárlás, az orvostechnikai ipar és az autóipar területére szabják meg az együttműködés fő feladatait. Mivel korábban a gépipar 11 szakterületére már kijelölték a hosszú tá­vú együttműködés közös programját, a mostani meg­állapodásokkal a gépiparban lényegében befejeződött ez a fontos munka. A most aláírt jegyzőkönyv szerint az elektrotechnikai iparban a magyar vállalatok a kábelipari, továbbá egyes fényforrásgyártó berende­zések és a darukezelő pul­tok, a szovjet vállalatok egyebek között félvezetők, különböző kábelek és huza­lok és egyes villamos készü­lékek fejlesztésére. illetve gyártására szakosodnak. Megállapodtak abban is, hogy mindkét fél számára hatékonyabbá teszik a mű­szaki színvonal emelését, a termékek minőségének javí­tásai. A nehéz- és szállítógépek gyártásában már eddig is több gyártásszakosítási egyez" rhény volt érvényben, most újabb szakosításokra kerül sor. A munkamegosztási, to­vábbfejlesztve, hazánk az atomerőművi berendezések három, a kohászati berende­zések nyolc termékcsoport­jára, ezenkívül kétféle por­táldaru fejlesztésére és gyár­tására szakosodik. A szovjet ipar bajókomplettáló főmo- torok és Diesel-generátorok, ezenkívül többféle vasúti pályafenmtartó gép, emelő-és szállítóberendezés és kohá­szati gép szakosított gyártá­sára vállalkozott. A magyar orvostechnikai ipar hat termékcsoportból 13-féle, a szovjet partnerek hét termékcsoportból 34-féle berendezés gyártását vállal­ták a munkamegoszlás alap­ján. 1981-ig öt, 1990-ig pe­dig további tíz KGST-szab- ványt dolgoznak ki az or­vosi műszeriparban, néhány területen pedig a két or­szág külön is egyezteti szab­ványait. Az autóipar a magyar— szovjet gazdasági együttmű­ködésnek egyik leggyorsab­ban bővülő lerületé: e szak­ágazat termékeiből a most záruló tervidőszakban az elő­ző öt évhez képest másfél- szeresére nőtt, s az idén vár­hatóan eléri a 2.7 milliárd rubelt az áruforgalom. A sza­kosodás és 3 kooperáció a most aláírt jegyzőkönyv sze­rint tovább bővül. Az együttműködés hosszú távú fő irányait rögzítő jegyzőkönyveken kívül az ágazatok képviselői tíz egyezményt, illetve jegyző' könyvet is aláírtak, amelyet korábbi egyezményeket: meg hosszabbítanák, kibővítenék Ezek 1 szoros összhangban vannak a hosszú távú ága zati főirányokkal, s részle leiben is megfogalmazzak a munkamegosztásból eredő kötelezettségeket. A tíz egyezmény közül nyolc- gépiparban irányozza elő műszaki együttműködést, a kooperációt és a szakosítást A járműiparban két idén lejáró egyezményt hosszabbí­tottak meg, illetve bővítettek Az egyik a késztermékek szakosított gyártását szolgál­ja: hazánkban autóbuszok, a Szovjetunióban tehergépko esik, személyautók, motorke­rékpárok. mopedek, kerékpá­rok és targoncák készülnek s e termékekből kölcsönösen szállítanak egymásnak. Ezek­ből az árukból és pótalkatré­szeikből 1981 és 1985 között várhatóan több mint kétszer akkora forgalmat bonyolíta­nak le, mint a most záruló tervidőszakban. A másik jár­műipari egyezmény a lő- és részegységek szakosított gyár­tását szolgálja: a magyar ipar a hátsó futóművek, a szovjet fel a kardántengelyek külön­böző típusait gyártja a köl­csönös igények alapján. A vegyipari gépgyártásban három meglevő egyezményt bővítettek: megállapodtak a festőberendezések, a műtrá­gya- és egyéb vegyi cikkeket csomagoló berendezések, va lamint a gumi- és műanyag' feldolgozó gépek kölcsönös szállításában. Egyezményt írtak alá az élelmiszeripari, továbbá a ke­reskedelemtechnikai bérén dezések gyártásának szako­sításáról is. A szerszámgépipari együtt­működésről most aláirt egyez­mény magában foglalja a ku tatásfejlesztést, a gyártást- és az értékesítést .egyaránt. Vagyis komplex megállapo­dásról van szó az eddigi gva korlattal szemben, amikor az együttműködés különböző fá zisait rész-megállapodások szabályozták. A korábbinál nagyobb súlyt kap a szer­számgépipari vállalatok kö­zötti közvetlen együttműkö dés is. A magyar vállalatok .nyolcféle fémforgácsoló, négy féle kovácsoló és kétféle hid­raulikus berendezés gyártásá­ra, a szovjet vállalatok 64- féle fémforgácsoló, 28-lőle kovácsoló, 23-féle öntödei. 6- féle famegmunkáló gép, több­fajta mérőszerszám és mű­szer gyártására vállalkoznak. A szakosított termékek ará­nya a szerszámgép-forgalom­ban eléri a 80—90 százalékot. Két vegyipari egyezményt is aláírtak. Az egyik a mű­szaki gumicikkek gyártássza­kosításáról és kooperációjáról lOVS-ban kötött megállapo­dást hosszabbítja meg a kö- ’ vetkező öt évre. Eszerint mindkét fél folytatja a jól bevált szakosítás szerinti .szál­lításokat. Magyarország első­sorban a szovjet bányászai részére szállít mélyfúró, nagy. nyomású és injektáló gumi­tömlőket. a szovjet partner sokféle -műszaki, gumi termék­kel latja el hazánkat. A másik vegyipari megál­lapodás az 1975-ben kötött gyógyszeripari szakosodást hosszabbítja meg és bővíti. A következő tervidőszakban a két fél több mint három­szorosára növeli a szakoso­dás alánján szállított- gyógy­szerek forgalmát. A'szovjet fél az antibiotikumok, a da­ganatellenes -szerek, a fájda­lomcsillapítók. a vitaminok és a vérpótló készítmények csoportjában összesen 30-féle gyógyszert szállít hazánkba, míg Magyarország 16-iéle ideg- és szívgyógyászati szert, fájdalomcsillapítót és chemo- terápiás készítményt expor­tál szovjet partnerének. A következő öt évben a Szov­jetunióba exportálandó ma­gyar gyógyszereknek mintegy 30 százalékát szállítják a ki­bővített szakosítási egyez­mény keretében. üdvözlő táviratok Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke az Amerikai Egye­sült Államok nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvö­zölte J. Carter elnököt. ■& tár Leonyid Brezsnyev üdvözlő táviratot küldött Jimmy Carter amerikai elnöknek az Egyesült Államok nemzeti ünnepe — a függetlenség napja — alkalmából. A szovjet államfő táv­iratában arra kérte Cartert, hogy „adja át az amerikai nép­nek a szovjet nép üdvözletét és jókívánságait”. fiz MSZMP Bács Kiskun megyei Bizottsága ülése r ^Július 3-án ülést tartott az MSZMP Bács-Kiskun me­gyei Bizottsága. Tájékozta­tót hallgatott még ,a Köz­ponti Bizottság 1980. június 24-i üléséről. A pártbizottság érdemei­nek elismerése mellett — belügyminiszterré történt ki­nevezése miatt — felmentet­te első titkári beosztásából dr. Horváth Istvánt. A megyei pártbizottság el­ső titkárává dr. Romany Pált, a Központi Bizottság tagját választotta meg. Az ülésen részt vett- é® felszólalt dr. Korom Mihályi a Politikai Bizottság tagja, fe Központi Bizottság titkárai valamint Baranyai Tibor, a Központi Ellenőrző Bizott­ság tagja, a. KB osztályve­zetője. Angliába utazott Lábai László bíboros Csütörtökön kéthetes ang­liai látogatásra Londonba utazott Lékai László bíboros, esztergomi érsek, Magyaror­szág prímása, hogy viszonoz­za Donald Coggan canler- buryi anglikán- érsek tavalyi, esztergomi látogatását. Idő­közben Coggan érsek nyuga­lomba vonult. Utóda Robert Runde érsek lett, akinél a program szerint a magyar bíboros tisztelgő látogatáson jelenik meg. majd részt vesz a Beckel Szent Tamás em-’ lékéi-e rendezendő ünnepsé­gen. A Canterbury! érsek meg­hívására csütörtökön Lon­donba érkezett Lékai László. A londoni Heathrow repülő­téren az anglikán egyház képviselői fogadták Lékai bíborost. Köszöntésére a re­pülőtéren megjelent Lőrinci Nagy János, a Magyar Nép- köztársaság londoni nagykö­vete. fi 19. áldozat A hétfői siófoki tömeges baleset helyszínén meghalt ismeretlen kisgyermeket azo­nosították. A tizenkilencedik áldozat Gabriel Bugar 9 éve* csehszlovák állampolgár, ta- nyi lakos. Látogatásunk elérte célját. A szovjet vezetőkkel |oiyta- tot-t tárgyalások a béke ügyéi szolgálták — hangsú­lyozta a Bundestag elöt-t csü­törtökön felolvasott kor­mánynyilatkozatban Helmut Schmidt nyugatnémet kancel­lár. Az NSZK kormányfője rá­mutatott : bebizonybsodott. hogy feszült nemzetközi helyzetben a közvetlen pár­beszéd nemcsak szükséges, hanem hasznos iS. — A tár­gyalásokon nem arra töre­kedtünk — mondotta —. hogy döntéseket hozzunk, ha­nem. hogy kölcsönösen meg­ismerjük egymás álláspont­ját a nemzetközi problémák­ban. A kancellár kiemelte, hogy a megbeszéléseken a nem­zetközi kérdéseken kívül részletesen áttekintették a -kétoldalú kapcsolatok fejlő­dését. különös tekintettel a két ország közötti 1 gazdasá­gi együttműködésre, ami — hangoztatta — elválasztha­tatlan a politikád együttmű­ködéstől. Hangsúlyozta, hogy a szov­jet—nyugatnémet gazdasá­gi együttműködés — amint azt a Moszkvában aláírt megállapodás is tanúsítja — egyaránt megfelel mindkét ország érdekeinek. Az NSZK ellenzi a Szovjetunió elleni gazdasági megtorló rendsza­bályokat, amelyeket az ame­rikaiak szorgalmaznak — fűzte hozzá. Afganisztánt illetően be­szédében a kancellár hangoz­tatta, hogy változatlanul el­térnek ugyan az álláspontok, de a felek egyetértettek a helyzet politikai rendezésé­nek szükségességében. A tárgyalásokon — mint elmondotta — részletesem megvitattál-e a Kelet és Nyu­gat közötti biztonság és együttműködés kérdéseit. Hangsúlyozta, hogy az NSZK sí-kraszál-1 a fegyverkezési vei'sen y megfékezése, a le­szerelés. s ezzel összefüggés­ben a SALT—II. megállapo­dás amerikai részről történő mielőbbi ratifikálása, mel­lett. Kitűnt azonban, hogy a kelet—nyugati együttműkö­dés előfeltételének tekintett erőegyensúlyt illetően az NSZK változatlanul a NATO tavaly decemberi fegyver­kezési határozatának alapján áll. Miközben szorgalmazta a tárgyalásokat általában a fegyverzetek, mindenekelőtt a középha t ó iá v olsá gű rakéták korlátozására, abból az is­mert nyugati nézetből indult ki. hogy a NATO tavalyi ■ ra* kétadöntésere az állítólagos szovjet fölény ki egyensúlyom zása miatt volt szükség)' Hangoztatta ugyanakkor’ hogy a szovjet vezetők nem zárkóztak el a tárgyaláspkr tói. Schmidt megítélése sze­rint Moszkvában egy elérté­nek e fegyverek szerződéses korlátozásának szükségesség gével. és készek tárgyalásét kai folytatni erről a kérdés? ről. Azt azonban leszögezték — mondotta Schmidt —, hogy mindaddig nem ’léphet érvénybe az esetleges SALT — III. megállapodás s.em, amíg nem világos a SALT— I f. sorsa, továbbá azt is. hogy a Szovjetunió nem hajlandó, semmifajta egyoldalú fegy­verzetkor Iá tozásra. Az Atlanti Szövetséghez tartozás változatlanul az NSZK külpolitikájának leg-: főbb eleme. Ugyanakkor Bonn folytatni kívánja a ke­leti szomszédok irányában az enyhülés és az együtt-' működés politikáját — xnon- ’ dotla Schmidt. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom