Észak-Magyarország, 1980. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-26 / 174. szám

1980, július 26., sxombcrf ESZAi-WÄGYARORSZÄG 3 ­Beruházások a Borsodi Hőerőműben Korszerűsítés és környezetvédelem A három, téma — .látható­lag nincs szoros összefüggés­ben egymással. Hiszen .az önlészet minden szépségével es fizikai igénybevételével nehezen párosítható mondjuk a beruházási szerződésekkel, ez utóbbinak pedig, kevés köze lehet ahhoz, miként kell számolni ma egy jól menő termelő üzemben. Az eltérő­ségek azonban érzésem sze­rint tartalmaznak egyfajta azonosságot is. Nevezetesen a munkának és a munkával kijáró becsületnek is jól ér­telmezett értékítéletét. Ez az, ami nemcsak számokat, ha­nem embereket is, közelebb hozhat egymáshoz. Néhány héttel ezelőtt Pa­taki Sándor 43 esztendős öntöszakmunkás nyilatkozott az. újságírónak: ha nekem fiain volna, 'nemigen eről­tetnem, hogy öntő iegnvn. Keresem a magyarázatot a kurtán fogalmazott véle­ményre. amely meglehetősen elmarasztal egy szép. ese­tenként a művészet, felé haj­ló szakmát. Arra gondolok, hogy most, a műanyagok vi­lágában sincs egyetlen, olyan gép. amelyben ne volna öntvény. Rácsodálkozunk a nemzetközi vásárokon kiállí­tott hatalmas turbinaházak­ra és hajócsavarokra, súlyuk és méretük miatt és legalább ennyire felfigyelünk a szak­ma íinomulását. pontosságát íémjelző kicsinyke, de nél­külözhetetlen öntvényekre. A munkának, az öntő produk­tumának tehát ran linzié és van becsülete. A szakmának már kevésbé. A látszólagos és valós ellentmondásnak az igazat megvallva nagyon is prózai okai vannak. Félreértés ne essék, nem­csak a pénzről van szó, hi­szen anyagilag elismert mun­ka az. amit az öntők csinál­nak. Ezt az idősebbek és a fiatalabb öntősza k m u n k ások is elismerik. Van azonban régmúlt időkből ránk tapadt előítélet a fémöntészettel kapcsolatban. A szülőkben még ma is úgy él az öntész emlékképe, amint a hideg, füstös, kormos műhelyben, valóságos izom kolosszusként gyürközik az óriás vasdara­bokkal. Száll a por. csípős a gáz. és nagy hangzavar van. Való igaz. volt időszak, amikor csak kézi erővel ké­szítették el a formákat és iszonyú súlyokat emeltek. Ma azonban az öntés technológiá­ja, a hellvel-közzel megma­radt fizikai igénybevétel el­lenére is merőben megválto­zott. Hiszen annak, aki most öntöszakmunkás akar lenni, nem annyira a nyers erőre, sokkal inkább tér- és szín­látásra. gyors átlekintőké- pességre. élénk reflexre van szüksége. így igaz. hiszen ál­landóan mozognak a gépek, figyelni kell a magasban ló­duló darukat és fröccsen a füzes vas. tehát ahogy mon­dani szokták, észnél kell lenni. Persze ahhoz, hogy a fia­talok körében valamelyest is népszerű legven ez a ki­halófélben levő. nagyon is szép szakma, illendő a pá­lya választási orientációi is pályamódosítani. Esetleg, ér­demes volna megfelelő fel­világosítást folytatni, kisfil- mekkel illusztrálni ezt a szakmát. így közelebb jut­hatnánk a képzeletbeli és a gyakorlati öntészkedéshez. És végezetül ebből nemcsak a gyerekek, hanem • az őket vissza parancsoló szülök is átértékelhetnék régtől rájuk maradt. elképzeléseiket, a vas- és acélön tészetről — meg azokról, akik ma is az öntödékben dolgoznak. A szerződések teljesítése nagyjából azonos naturális termelési feladataink megol­dásával, míg azok elmaradá­sa— még akkor is, ha jo- gászkodással ki magyarázható — csak növelheti amúgy is meglevő gondjainkat. Talán azért is van ez. hogy a be­ruházások megvalósulása kö­rüli kötélhúzások tartalmuk­ban lényeges változáson men­nek keresztül napjainkban. Megrendelő és kivitelező egyaránt keresi azt az utat. amely nem egymás ellenében hanem egymásért való és amely nem az elmaradt mun­kák indoklására, hu úgy tet­szik a bizonyítvány magya­rázására törekszik, hanem mindenekelőtt a gondok eny­hítését szolgálja. Mondom ezt nemcsak a • Lenin Kohászati Müvek acélműi beruházás megvaló­sulása kapcsán, hanem szá­mos Borsod megyei építésre, valamint fejlesztésre hagyat­kozva. És mondom azért is, mert a legszigorúbban érvé­nyesített kötbérigény előter­jesztése vagy a jogosan ki­vetett bírság sem feledtethe­ti az elmaradt kivitelezést, a szerződésszegés okozta nép­gazdasági károkat, amelyek az esetek többségében nem maiadnak kapun belüli té­mák. hanem közvetve vagy közvetlen jól nyomon követ­hetők más vállalatokon ke­resztül egész a kereskedele­mig. Ezért is hallgatja az em­ber jó szívvel azokat a vé­leményeket. amelyek számol­va a nehezebb körülmények­kel. olyan közhangulatot for­málnak. ahol a vita nem a munkál helyettesíti, hanem a jobb inunkat szorgalmazza. Ilyen példák, a szó igaz ér­telmében jó célt szolgáló né­zetkülönbségek, az elmúlt két- .két. és fél évben jószerével gyakran akadtak a kombi­nált acélmű építése és sze­relése körül. De amiy a vita tartott, a munka soha nem állt le, hanem éppen a vita jogos türelmetlenségétől hajt­va újabb és újabb lendüle­tet vett. Nos. az acélműi beruházás­nál a következő -időkben nem években ós hónapokban, ha­nem napokban, órákban, ha a helyzet úgy kívánja per­cekben kell gondolkodni és cselekedni. Remélhetőleg ál­dozatokká nem lesz szükség. Az viszont már most, az esz­tendő derekán is jól látszik, hogy a következő hónapok­ban nem egymásra mutoga­tásra. hanem egymás önzet­len segítésére lesz szükség ahhoz, hogy ennek a 10 mil- liárdol meghaladó nagyberu­házásnak az első üteme -meg­valósuljon. Hétköznapi nyelv­re fordítva; hogy november A Borsodi Gyümölcster­mesztést Rendszer kezdemé­nyezésére 14 faggazdaság és további 7 termelőszövetkezet képviselői értekezletet tartot­tak Sárospatakon, hogy tár­sulást alakítva bázist létesít­senek a növényvédelmi gé­pek szervizének, javításának ,. nagy üzemi" megvalósí t á sá ra. Jakab Gusztáv, a tanácskozás színhelyéül, szolgáló Bodrog­közi Állami Gazdaság igaz­gatóhelyettese ismertette a megalakítandó társulás je­lentőséget, majd Spisák Bar­na. a Borsodi Gyümölcster­mesztést Rendszer vezetője részletes tájékoztatást adott azokról a szolgáltatásokról, amelyekkel a társulás segíti az állami gazdaságokat és a termelőszövetkezeteket gaz­dálkodásuk hatékonyabbá té­telében. A társulás önállóságát meg­őrizve a Borsodi Gyümölcs­termesztési Rendszer gesz­torságával működik, de más. gyümölcs termesztéssel nem foglalkozó gazdaságok is tag­jai lehetnek. Elmondotta, hogy csupán a rendszerbe tartozó gazdaságok által a kertészeti és szárazföldi kul­túrákban felhasznált kemiká­elején acél csorduljon ott. ahol ma még szerelők és építők hada fáradozik. Meg kell tanulnunk szá­molni — cseng fülembe a jól »ismert szólásmondás, miközben szokatlanul ízlelge­tem a kifejezést, hög.v a Borsodi Vegyikombinál egyet­len óra utalt millió forintnyi értéket termel. Nem többet es nem kevesebbet. Ponto­san egymilliót, lövésem sze­rint ezúttal mégsem a szám­szerű,ség szép hangzása ra­gadja magával a gondolat­sort. hanem az az erőfeszí­tés. a személyi és tárgyi fel­tételeknek az a fajta egy­másrautaltsága. amely en­nek a Sajó-parti gyúrnak a több ezres kollektívája! ké­pessé tette rá. hogy a nap minden órájában egymillió forint értékű műanyagot, műtrágyái, egyszóval vegy­ipari terméket adjon a nép­gazdaságnak. 'Keiesem az összetevőit, ha úgv tetszik a másodpercekre és a f illérekre bontható parányi részecskéit az egymillió forintos órabér­nek — hogy képletesen szól­jak erről a munkát kifejező normatíváréi, és közben át­villan bennem, mennyi tu­dni os erőfeszítés és értelmes összefogás szorítja szép kül­detéssé a kazincbarcikaiak törekvését, az egymillió fo­rintos órabért. Voltaképpen nem is óra­bérről kellene beszélni, még akkor sem, ha csábít a szó­játék. a jó képlet, hanem ar­ról a céltudatos munkáról. kétkezi dolgozók és Imi 1 napol kigondoló mérnökök egymás­ra találásáról és együttgon­dolkodásáról. ami jobban jellemzi a Borsodi Vegvi- kombinátot, mint az a bizo­nyos óránként termelhető 1 millió forintos érték. Mert ez a korszerű üzem nem attól lett Borsod megye ás a ma­gyar vegyipar jó példája, hogy ,fülbemnszó;ni jól hang­zik az óránkénti termékek végösszege, hanem attól, ami képessé teszi az itt dolgozó­kat rá. hogy tegnapi önmagu­kat holnap ismét újra ter­meljék — azzal az erkölcsi plusszal együtt, amit az oly k özhelyszerüen eni legetet t. kicsit talán fakóra koptatott világgazdasági helyzet kíván töltik —. most és ott. Hogy a szó igaz értelmében szá­moljanak. nem ám a tegnap szatócs módjával, hanem, a holnapot teremtő iparos em­líak értéke meghaladja éven­te a 25 millió' forintot. Így azáltal, hogy a társulás szak­emberei bemérik a kiadago­landó végys/.ermenny iséget, továbbá, hogy kijavítják, s pontosan beállítják a gépe­két, több millió forint értékű anyagot lehet megtakarítani, azon kívül.. ami termést öbö­léiben és a minőség javulá­sában mutatkozik. A társulás műhelyeiben kijavítják a ger pékét, raktárában tároljak a szükséges alkatrészeket. A taggazdaságoknak nem kell tehát saját készletet tartani­uk, s abba pénzt befektetni­ük. A bázis raktárából min­dent megkaphatnak, es csak akkor kell fizetniü|>. amikor a társulás szakemberei a gé­peket kijavították, vagy az igényéit alkatrészeket beépí­tenék. A tervek szerint később nemcsak növényvédő, hanem más mezőgazdasági gépek al­katrészellátását és javítását is biztosítják, sőt ha szabad kapacitás mutatkozik, akkor a társuláson kívülieknek is végeznek különféle szolgálta­tásokat. A tagoknak önkölt­séges alapon, másoknak folyó áron dolgoznak. Tárgya 1 ásó­& bányában Egy új frontfejtés üzembe he­lyezése előtt bőven jut mun­ka a külszíni villanyszerelők­nek is. Felvételünkön a világí­tási kábel összeragasztását végzi a királdi villamosmühely- ben Spander József. r A Belkereskedelmi Mi­nisztérium értékelte a júniu­si' ellátás helyzetét, is. Esze­rint az elmúlt hónapban is kiegyensúlyozott volt az élel­miszerek és élvezeti cikkek kereslete és kínálata: az igé­nyeket — az dobul kivételé­vel és némi választékhiány­nyal — kielégítették. Burgo­nyából. zöldségből és gyü­mölcsből a tavalyinál keve­sebb került, forgalomba a szocialista kereskedelemben, s így az árak többsége is magasabban alakult. A sza­badpiaci felhozatal ugyancsak rendkívül mérsékelt volt. A vendéglátás árbevétele folyó­áron is mindössze ti.7 száza­lékkal haladta meg a múlt év azonos hónapjáét. kai kezdeményeztek abban az irányban is. hogy a Deb­receni MEZŐGÉP Vállalat megbízásából a társulás vég­zi majd a növényvédő gépek garanciális javítását is. A megyei tanács — amint Fürjes* István elmondotta — a kedvezőtlen adottságú ter­melőszövetkezetek szempont­jából is fontosnak tartja a növényvédő gépek szervi/.bá­zisának létrehozását, hiszen éppen ezeknek a gazdasagok­nak a gépparkja szorul első­sorban felújításra, javításra. Ezért a társulás működését a megyei tanács anyagilag is támogatja. Több hozzászólás után a tanácskozás résztvevői ki­mondták a társulás megala­kulását. megvitatták a társu­lási szerződés szövegét, meg­választották a 21 tagú igaz­gató tanácsol es a 3 tagú el­lenőrző bizottságot. Az igaz­gató tanács elnöke dr. Ru­dolf Imre. a Bodrogközi Ál­lami Gazdaság' igazgatója, az ellenőrző bizottság elnöke Karaj/. Miklós, a sárospataki Kossuth Tsz elnöke lett. fii. j ) Új korszak íródik a Borso­di Hőerőmű életeben. Négy évvel ezelőtt nagyarányú re­konstrukció és beruházás kez­dődött a vállalatnál, s ezek több irányú cél eléréséi szol­gálják. Az ötvenes évek első felében. épült erőmű széntü­zelésű kazánjai mar elhasz­nálódtak. szükségessé váll a felújítás. Ezzel párhuzamo­san elektromos oernyelevá- laszlokat is be kell szerelni, hogy eleget tegyenek a kör­nyezel vedel mi előírásoknak. Ezeken túlmenően szükség van a hótermelési kapacitás növelésére is. amit a terebé­lyesedő varos. Kazincbarcika igényel. Mj valósult meg a tervek­ből ? Füleki Sándor. íi karban­tartási főosztály vezetője: — Eddig húrom kazánt építettünk újjá: a 4-es. az. 5- ös. és a li-os számút. A 3-as számú munkálatai is a befe­jezés előtt állnak, remélhe­tően októberben megkezd­hetjük az. üzemi próbákat. A "2-es számú tüzelőberendezést a program szerint augusztus végére kell lebontania a be­kecs! Hegya Íja Termelőszö­vetkezet szolgáltató részlegé­nek. utána következhet a szerelés. Kezdetben bizony nem ment minden zökkenőmente­sen. hiányzott a rutin, a szak­mai tapasztalat. Az első ka­zán felújítása 31 hónapot vett igénybe. Aztán fokozato­san csökkent az átfutási idő. s a második berendezésnél 27. a harmadiknál már csak 13 hónap teli el a leállástól az újbóli indulásig. A negye­dik és az ötödik kazánnál előreláthatóan további egy­ket hónapot lehet majd le­csípni a kivitelezésre sesánt időből, mert van bőven miég lehetőség a szervezés javítá­sára. Hasonló fejlődés tapusztai- ható a minőség terén is. Amíg az első kazán műszaki átadás-átvételénél még 35 hibapontot jegyeztek be a zá- rójegyzőkönyvbe. addig ez a szám a harmadik kazánnál mar tizennyolcra csökkent. Természetesen lehet ennél is jobban, hibátlanabból dol­gozni. S kell is! — A mérések bebizonyítot­tak. hogy a tel újított tüzelő­berendezések kivétel nélkül biztosítják a szerződésben rögzített 86 százalékos ha­tásfokot — összegzi a leg­örömtelibb tapasztalatot Füleki Sándor. — A kazánok téglafalát membránfalra cse­réltük ki. s a hidraulikus szabályozás helyett az elekt­romos vezérlést alkalmazzuk. Ezek eredményeként 3—4 százalékkal kedvezőbb ma a kazánok hatásfoka, mint ko­rábban volt. s ezen a színvo­nalon üzemelhetnek majd 20 —25 esztendeig. Szinte hihetetlen, de igaz: nemrégiben naponta mintegy 140 tonna finom pernye tá­vozott el a hőerőmű kémé­nyein. s szennyezte a környe­zetet. Voltak ugyan mecha­nikus működésű leválasztok, ezek azonban a füstgázok okozta porszennyezödésnek mindössze a 30 százalékát tudták lekötni. Ebből követ­kezően a vállalat évente je­A meglevő gondok ellenére összességében ered menyes fél évet zári a Beton- és Vas­betonipari Művek Miskolci Gyárának kollektívája. Már kezdetben látni lehetett, hogy az első fel évben a ter­melési értékterv kissé magas, hiszen a' beruházások vissza­fogása kapcsán csökkentek a rendelések, ugyanakkor a termelői létszám alakulása, például a bodrogkeresztúri telepen hátráltatja majd a gazdálkodást. Mindezeket figyelembe véve dicséretes, lenlös környezetszennyezési bírságot fizetett. Az elektro­mos pernyele választók ugyanakkor a garantált 99.32 százalékosnál is jobb hatás­fokot érnek el. ezt bizonyít­ják az. ellenőrző mérések. Tóth István, a fejlesztés? főosztály vezetője: — Az. eleluiöfilterek be­szerelése igazodik a kazán re­konstrukció üteméhez. Vagy­is a 2-es számú kéményre telepített három berendezés mar üzemel, egy egyseget, szeptemberre ' helyezünk üzembe, s egy továbbinak még az idén megkezdjük a beépí­tését, Sajnos, itt is az a hely­zet. mint a kazánok felújí­tásánál : csak nyolcra van engedélyünk, illetve pénzünk. Mindent elkövetünk viszont; annak érdekében, hogy ma- radéklala n ul megvalósítsu k a programot:. A környezetvédelem nap­jaink egyik legégetőbb kér­désé. A központi és a terü­leti levegőtisztasági alapból 113 millió forinttal támogat­ják a beruházás kivitelezését. A Magyar Villamos Művek Tröszt 95. a s/.ilika-tipar 20 millió forinttal járult a költ­ségekhez. Bízunk benne': a munkálatok folytatására is előteremtik majd a szükséges fedezetet, mert különben egyetlen üzemben maradó mechanikus pernyeleválas/.tó két. és félszer annyi szennye­zőanyagot — légköbméteren­ként 2100 milligrammot — ereszt át, mint a beépítésre kerülő nyolc elektromos be­rendezés együtt véve! A hőtermelést kapacitás növelése érdekében átépítik az V. számú kondenzációs turbinát ellennyomást! fűtő- géppé. A 90 millió forintba kerülő beruházást két ütem­ben valósítják meg. s a tel­jes befejezés határideje 198Jj vége. A Budapesti Műszaki Egyelem szakvéleménye alap­ján a Láng Gépgyár végzi az átalakítási-gyártást. s a íütógéppel decembertől üze­mi gépként számolnak a hő­erőműben. — Ah építési munkákkal július 31-re kell elkészülni —• tájékoztat Pásztor László, a beruházási osztály vezetője. — Ezzel nem lesz baj. A nagy értékű előmelegítő eső- tálai közül kettő azonban se­lejtesnek bizonyult. A Lenin Kohászati Müveknél meg­ígérték. hogy egy hónapon belül legyártják az újakat. Vannak ezenkívül is gondja­ink. amelyek abból adódnak, hogv két alvállalkozónk, a VERTESÉ és a CSŐSZER nem kapta meg határidőre az import műszereket, sze­relvényeket. Mindenesetre mi keressük az áthidaló meg­oldásokat. A fűtőt ut'bina lényegesen növeli majd a hőszolgáltatás gazdaságosságát, mert a fű­tési rendszerhez szükséges gózmennyjség a turbinán át­vezetve villamos energiát is termel. Az így többlet tüze­lőanyag felhasználása nélkül nyerhető villamos energia mennyisége évente 40 500 ínegawa11órává 1 egyenlő. Az energiaracionalizáló beruhá­zás költségei tehát három év alatt megtérülnek. Kólaj László hogy a tervet 90.1 százalék­ra sikerült teljesíteni. A kezdetleges rakodás és kiszállítás miatt árbevételük 92.7 százalékos volt. Ered­ménytervük teljesítése a vá­rakozáson leiül alakult. Kö­szönhető ez annak, hogy a dolgozók az alapanyagnor­mákat szigorúan betartották, kellőképpen takarékoskodtak az anyaggal, hiszen az árnál az alapanyag 50—60 százalék­ban játszik szerepet. így el­ső féléves eredménytervü­ket 107.3 százalékra teljesí­tették a beton gyár dolgozol! bér fejével. I’atitovits Ágoston Huszonegy gazdaság összefogott il félévzárás a betongyárban

Next

/
Oldalképek
Tartalom