Észak-Magyarország, 1980. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-22 / 170. szám

1980. július 22,, kedd

ESZAK'MAGYARORSZAG 3

Üzembe helyezés szeptember elsején

a

\

E

A GO millió fyrintos beruházás azonban megéri az áldozatokéi, hiszen a siirí- tett levegővel müKödt" szállj lóbei endezés olyan lelje- siiményrt lesz Képes, mintha egy új aknát létesítettek volna, Egy csövön óránként 200 tonna, maximum 50 millimeter szemnagyságé szén érkezik fel majd a told mélyéből ami nagyjából- megfelel a szkipakná kapacitásának. Az új berendezéssel megoldódik egy régi gond Lyukó- bányán. a szállítási lehetőség végre olyan lesz. amekkora a fejtési rendszer termelése. Meri hazánk legnagyobb mélyművelésű aknája már eddig is tudott volna évente egymillió tonnánál több szenet adni. csak éppen nem tudlak ekkora meny- nyiséget a bányából kiszállítani. illetve a külszínről tovább fuvarozni. A beruházás eredményeként az idén 1.2 millióra növekszik a bánya termelése, s ősztől közvetlenül innen. Volán-gépkocsikkal szállítják majd a szenet a lakosságnak

Most már a befejező munkálatokat végzik' a ^szerelők. Ezek közé tartozik — többek között — a villamosítás, azaz a légluvógépek villamos hálózatra való rákapcsolása és a biztonsági rendszer kiépítése. Eredetileg október ' elején szándékozták a kanadai licenc alapján készül I száll íl óberendezést

üzembe helyezni, de mivel a szakemberek a vártnál gyorsabban haladtak a csövek összeszerel ésével. a határidő egy hónappal közelebb kerül. Minden remény megvan arra, hogy szeptember elsején már szenet szállít majd hazánk első ilyen gépi berendezése. ,

<K. K)

Fotó: (L. J.)

Hét végén, szombaton és vasárnap is dolgoztuk uzuk a lyukóbányai iparosok, akiknek a pnéumatikus szállítóberendezés szerelése volt a .feladatuk. Helyénvaló minderről múlt időben írnunk, ugyanis — mint azt Nagy György gépészeti főmérnök helyet! es elmondta — a két esőrakat építése befejeződött, kiért a napszintre. A szkípakna legmélyebb pontjáról, a talpról kifelé haladva szerelték össze a csővezetékeket, amelyek

egyenként 320 méter hosszúak.. A esőrakatok összsúlya megközelíti a száz tonnát, ami már önmagában is mutatja. hogy milyen hatalmas munkát kellett Krajnyák István brigád vezetőnek és társainak elvégezniük. És — ahogyan az a képünkön is látható — a körülmények rendkívül mostohák voltuk, ömlött a rétegvíz a szerelők nyakába, akik csak vízhatlan gumiruhában tudlak dolgozni.

Rendkívül mostoha körülmények között dolgoztak a szerelők

TTT

Vetés szántás nélkül

Egy szükség diktálta módszerről

Jogos kíváncsiság furdal la az oldalam, amikor néhány szövetkezetünkben megkérdeztem: — nem lenne-e jobb a búzát szórni, mint; vetni? Miután válasz helyeit úgy néztek rám. ahogy arra a bizonyos gyerekre szoktak, már elmúlt minden kélsé- gém. Sejtésem1 bevált: a prü- gyiek újonnan ..feltalált” ősi módszere nem talál egyöntetű helyeslésre. Több helyen inkább visszafojtott mosolyt fakasztott. Ám miután válaszoltam — ahogy tudtam — a kérdésekre, észrevettem: valami változott.' A kérdések szakpiaivá váltqk. érdeklődés esi Punt a szemekben, s vállrándítással elégedetlenkedtek a bizonytalan feleleteim miatt. Szerettem volna, ha Sem- sey András, a prügvi Tiszámén le Tsz elnöke ülne a helyemben, s mondaná azt., amit egv határszemle alkalmával hallottam:

— Mint sok mindent, ezt az ölletet is a kényszer szülte. A határszélen álltunk, s néztük a két Rába-Steigerl. amint összekanesolvá rángatott egy négyes ekét. amelv úgy pattogott a kemény talajon. mint egy gumilabda. Közel ötszáz lóerő az egvik Oldalon, amíg a másikon barázdaforgatás helvett métereken át az eke csak karcolta a felszíni. Láttuk, hogy ezzel a módszerrel nem megyünk semmire.

A belvíz nvumorgatta. tömöritelt táblán, amit a szárazság csontkeményre szikkasztóit. a szántás lehetetlen műveletié vált. lev magágyat nem tudlak készíteni. Ősszel mégis vetettek. Műfrágvaszó- rovul a felszínre szórták a búza mágiát, s tárcsáival pár centiméter mélyre beforgatták. Jött a tavasz, s jött a nyár. de már addigra tudták, •miben nem is reménykedtek", az így „vételt” búza nem lelt rosszabb, mint a csorosz- lyával földbe juttatott. Az elnök : *

— Nálunk a Taktaközben. az adottságok nem a legjobbak. A gazdálkodás sikere azon dől el. hogy ki hogyan nyeri meg a belvíz megjelenése. vagy levonulása után azt az időt. amit munkával lehel eltölteni. Az ember, vagy a természet? A gyakorlat nyelvére lefordítva; ha a I \ a gy omá n yos iraki.sze i •<; k kel. szántással, forgatáson talaj- műveléssel nem boldogulunk, akkor hogyan hozható kultúrál lupojba a talaj?

A válasz nyilvánvaló, legalábbis élsö hallásra: Sehogy! És ill a tévedés1 Egy látványos kudarc előzte meg az új eljárás bevezetését Prü- gyön.1 Három éve belvíz után nyáron megpróbálták szántani a talajt. Iszonyatos költséggel. géptörésekkel sikerült is. Azután a rögöket képtelenek, voltak bármilyen eszközzel szétverem!. Csak a 1'agv bizonyult ehhez elés erősnek, .(gv éSV éven át a tábla parlagon 1 maradt. A következő évben eke helvett, csak tárcsáztak. És csodák csodája, olyan magágyat kaptak. amelyben nem is reménykedtek. Hegedűs Károly loagronóntus:

— Kezdetben, meg kell mondani őszintén, a szövetkezetünkben sem talált egyöntetű helyeslésre a módszerünk. fii szén a parasztembernek a legfufc-sább.. hogy nem kell szántani és nem kell vetni. Azután elmagyaráztuk: szó sincs arról, hogv felhagyunk a mélytörgalás.sal. A háromezer hektáros szántónk1 felét a mai napig is szántjuk. De rengeteget nverünk azzal, hogy ősszel a többit csak tárcsázzuk. Hiszen az egyik héten betakarítjuk a kukoricát.

vagy a cukorrépát, a másikon pedig már földben van a búza magja. Ráadásul 1600 hektárt nyolc nap alatt tudunk elvetni. Hiszen műtrágyaszóróval — Tornádó típusúval — terítjük A magot, s tárcsával fordítjuk a mélybe. A természet pontosabban granulál, .mint a műtrágya- gyár. mert a szóráskép tökéletes. a növény térkihasználása jobb. a termés magasabb.

Végigjárlak a határt, hogy hi (ellen kedésem. ellenvéleményem helyre kerüljön. Jó helyre. Mégharátko/.lam ezzel a szokatlan, forma bon ló elképzeléssel. mert 'ha az időjárás közbe nem szol. rekordtermést takarítanak be Prti- gyön. A módszer olcsóságáról pedig kár lenne vitatkozni. Hiszen 1:5(10 hektáron nem szántanak. 1600 hektáron nem veinek. Kicsit fölöslegessé váltak a monitorral felszerelt. lot óeellás. esi Hugó-villogó méregdrága vetőgépek. találtak hylvette egv kevésbé költségeset. Egv nüitrágva- szóról. amit az ősi módszerre szerkesztették.

S hogy át ne essünk a ló másik oldalára: nem biztos, hogy ez a módszer más helyen. más gazdaságban is ló. Az azonban biztos, hogy nem egyedülálló, s nem mindent, megváltó, amit mindenütt érdemes bevezetni. De a Taktaközben nagyon is megfelel. Szatmár.v Dezső, a szomszédos taktaharkánv'i termelőszövetkezet elnöke mondta:

— Egyedüli lehetőség, hogv csontszáraz talajokon vetni lehessen. Nálunk 250 hektáron próbáltuk ki. ,Nem lehet megkü 1 ön böztetn i hozam

szempontjából, melyik a szórt s melyik a vetett. Ezért különösebb propagandát nem igényel. Úgyis elterjed.

— kármán —

— A valamirevaló pék vetéstől aratásig figyelemmel kíséri a búzaterméssel kapcsolatos híradásokat. A Kazincbarcikai Sütőipari Vállalatnál mondták ezt a napokban. Ilyenkor aratás ideién a mezőgazdasági híradásokkal kezdik az újságolvasást, és mezőgazdászokkal együtt óhajtják a jó időt, hiszen termékeik egész évi minősége dől el ezekben a hetekben. A kazincbarcikai székhelyű vállalat megyénk területének felére szállít naponta. gyáraiban, üzemeiben '550 'ezet ember mindennapi kenyere sül. Nagy felelősség, hiszen a magyar ember étrendjében a kenyér ma is az első helyen áll. a kenyér minőségére mindenki figyel.

— H úszón kilencezer-ötszáz

tonna kenyeret gyártunk az. idén és 57 millió darab zsemlét, illetve kiflit. — Az egy évvel ezelőtti áremelkedés nemigen befolyásolta a , keresletet. Néhány hétig- volt csupán kevesebb rendelés. A tapasztalatunk azonban mégiscsak az, hogy 1979 júliusa óta jobban becsülik a kenyeret, takarékosabban bánnak vele. A mi feladatunk és célunk az. hogy a kenyér minősége egyenletesen jó legyen. Ezért igen fontos, hogy a berendezések mindenkor kifogástalanul üzemeljenek. Hamarosan befejeződik az ózdi kenyér- gyá ru nk rekonstrukei ója.

Három éve tart a munka, mégpedig úgy. hogy közben folyamatosan termelt a gyár. A következő ötéves tervben a 17 éves kazincbarcikai kenyérgyár korszerűsítését tervezzük. A minőséggel sohasem lehetünk elégedettek, intézkedésekkel, ötletekkel próbáljuk folyamatosan javítani — mondta Gönczi Sándor, a vállalat igazgatója, majd példákat említett: — A múlt év októberében .kidolgoztunk e.gy minőségi premizálási rendszert. Naponta minősítjük, pontozzuk egyénenként és csoportonként a munkál. Ötszázhar- miijic dolgozóinkat érinti ez azt intézkedés, mindenkit, akinek köze van a. termék minőségéhez. A havi prémium összege egyénenként 1000 forint is lehet. A módszer bevált. Vállalatunknál jó az új i tómozgalom, az SZMT és az Országos Találmányi Hivatal által meghirdetett ötéves verseny első évében első helyezést.értünk el a mi kategóriánkban, de ma is élénk a mozgalom. Évente más-más témakörben hirdetjük meg a versenyt, ám legtöbbször a minőség

Ügyelni kell arra is, hogy formás legyen...

Az egyik legnehezebb munka, a kenyér szaggatása. Az ózdi gyár. ban már nincs ilyen munkakör.

javítását elősegítő újításokra kérjük dolgozóinkat. Egy újítócsoport olyan , ebnes szerkezetet készített, amely a kisüzemek termékeinek minősegén lényegesen javított.

A Kazincbarcikai Sütőipari Vállalat 90-féle terméket gyárt rendszeresen. Kilencféle kenyeret, 44-féle pékárut, ezenkívül számos cukrászipar'!, édesipari árut, lelkész terméket.

— Igen fontosnak tartjuk a választékbővítést. Időnként megszüntetünk egy-egy árut. de csak akkor’, ha helyette korszerűbbet tudunk kínálni. Emellett minden évben megjelenünk valami újdonsággal is a . piacon. Tavaly, a második fél évben kezdtük gyártani a sós-sajtos ropogóst, áprilistól pedig hárumfajta ízesítéssel készít- , jük a szegedi rétest, Ózdon -gyártjuk a paprikás kiflit, rövidesen a megye más területére is szállítunk belőle.

— Van a vállalatnak sajátos, tájjellegű terméke?

— A matyó perec és a matyó kalács. Kiállítási,díjat is nyertünk már vele. Mezőkövesden és környékén jellegzetes lakodalmi étel. Gyakran rendezünk termékbörzét. termékbemutatót, szeretünk jelen lenni az élelmiszeripari kiállításokon, mert ezek a rendezvények segítenek abban, hogy jobban megismerjük a vásárlók igényét. Most. is hat termékünket visszük a <>9. országos mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállításra.'

A megye területén 21 szakboltot üzemeltet a vállalat. ezek többségében tejet, tejterméket is árusítanak. Ezek a kis boltok — némelyik igen kicsi — javítanak a megye kereskedelmi ellátottságán. E hónap végén nyitják meg a huszonkettedik boltot Zsón-fürdőn.

A Kazincbarcikai Sütőipari Vállalat 63' zárt karosszériás gépkocsija járja az ellátási területet.

— Délután 3 órára valamennyi túrájára! visszaérkezik. Ma már nincs is panasz késedelmes szállítás miatt. A jövőben, azonban törekednünk kell a konténeres szállítás megvalósítására. Mintegy 10 millió loriht- bn kerülnének a konténerek. Hajdú és Felér meaveben mái alkalmazzák, igen jó tapasztalatokkal. A következő öléves terv időszakában mi is meg kezdi ük bár 'adjuk hogv még sokáig nem válhat általánossá, mert iaen sok bob nem alkalmas a konténerek fogadására — mondta Göncz' Sándor

Valóban fontos ügy. mert ahol ennvi gondot fordítanak a minőségre, ott nem engedhetik meg; hogv az utolsó órákban károsodjék .a termék. Ali megkóstoltuk a kiflit a barcikai gyárban, (őriünk a kenyérből is. Jó lenne, ha így kannánk az üzletekben

Lcvay Gyiirc.vi

Illatos és ropogós — amikor kikerül a kemencéből

Fotó: Iuiezn József