Észak-Magyarország, 1980. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-15 / 164. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1980. julius 15., kedd A képernyő előtt Látástól vakulásig Három sorozat is véget ért az elmúlt héten. Nehéz lenne megmondani, Tolsztoj remekművének hányadik teldolgozása volt ez az angol, tízrészes Anna Karenina, de bizonyára az elmúlt tíz héten is tízezrek ültek a képernyő elé, hogy tanúi legyenek a történet újabb és újabb fordulatainak, amelyek megegyeztek ugyan ap alapmű történéseivel, a film gondolatisága mégsem volt azonos a Tolsztojéval. Húsz hét ulán búcsúzhattunk el a Roman Karmen művészi irányításával készült szovjet—amerikai dokumentumfilmtől, a Hat év történelemtől. A kortársnak alkalom volt emlékeinek, közvetett emlékeinek és emléktöredékeinek a valósággal szembesítésére, háttérbeli összefüggések és eddig kevéssé ismert, vagy feltáratlan részletek megismerésére, a fiatalabbaknak pedig történelmi ismereteik szakádé kainak feltűnésére. Nem egyszerűen történelmi ismereteket adó dokumentumfilm volt a Hat év történelem, hanem a magunk életének egy része, az általunk is megélt történelem, és a magunk, meg az utánunk jövő generációk életének fordulatot jelentő, új világot teremtő események dokumentuma. A frontokon dolgozó filmoperatőrök százainak áldozatos munkáiból állt össze a négymillió méteres filmszalag, amiből végül is a sorozat húsz , óráját összeállították. Megrázó mementó volt ez a film, a . bemutatott hat esztendő, a számunkra oly sok veszteséggel járó, de végül is döntő fordulatot hozó hat év filmre rögzített történelme. Érdemes lesz időnként elővenni, a könnyen . felejtő emlékezetet fel-felfrissíteni vele. Ugyancsak a minap ért véget a szűkebb pátriánkban* készült „Domaházi hegyek .között...” című, hatrészes filmszociogi'áfia sugárzása. Erre még külön visszatérünk a későbbiekben. Sípos Tamás írta, Szönyi G. Sándor rendezte a vasárnap este látott, Látástól vakulásig című tévéfilmet, amelyet alko tói a bevezető szövegben líra és groteszk megjelöléssel emlegettek. Igen, líra volt, mert két szélhámost olyan sok emberi melegséggel mutatott be, hogy nem tudtunk rájuk haragudni, nem tudtuk cselekvéseiket teljesen elítélni, holott emberi igazságérzetünk tiltakozik mindenféle nyerészkedés ellen, s groteszk volt, mert ijesztő, elítélendő, torz cselekvések sorjáztak benne, de nevetnünk kellett rajta, mert éppen az ábrázolt szélhámosságokkal nevettetett. Hosszú idő után a legmulatságosabb tévéfilmnek kell tartanunk a Lá fástól vakulásig címűt. Mindenekelőtt kitűnő volt a téma választása: az egymást követő szélhámosságok nagy többsége ismerős volt ugyan, részben legújabb kori életünkben esett, meg, részben adaptálódott, mint az autós eset Becsben, nem egynek fellelhető a valóságos magja valamelyik bűnügyi irattárban, egészében azonban jól megírt történetkék kapcsolódtak egymáshoz. A rendező hagyományos eszközökkel, igen precíz módon jelenítette meg az érdekes, fordulatos történetet, Nem utolsósorban a siker záloga a két főszereplő nagyszerű kiválasztása. Bujtor István nagystílű szélhámosának kitűnő ellenpontja volt a végtelenségig buta, de kutyahűségű ,,unterman”-t alakító és szinte minden percben hangos derűt fakasztó Székhelyi József. Ez a tévéfilm tulajdonképpen igen sajátos megközelítésű történelmi áttekintés a felszabadulás óta eltelt évtizedeinkről. Harmincegynéhány év — szélhámosságokban elbeszélve. A Vérmező felparcellá- zésa a bolgár kertészek között, a hangverseny-jegyekkel való manipuláció, a falusi utcatáblák . cseréje, majd később a téeszek zászlaja alatt elkövetett csalások — mind ismerősnek tűnnek, mert ha a konkrét eseteket nem is ismerhettük, de a kor egyes jelenségeit, amelyek e cselekedetekre módot adtak, azokat igen. A kortárs például tudhatja, két bőrkabátos, mogorva és erélyes ember megjelenése mit is jelentett, mondjuk 1952-ben. Vagy emlékezhet rá, milyen üzlet volt 1956 őszén először Kossuth-címert. majd vörös csillagos, jelvényt gyártani. Sajátos dolog, hogy egy ország utolsó évtizedeit éppen a jellemző szélhámosságokból rakjuk ftes: o, az összeálló kép mégis igen érzékletes. Már kinevetjük a parazita szélhámos-párt, s derülni tudunk önmagunk múltján, sőt egészen közelmúltunk olyari mozzanatain, amelyek ilyenfajta szélhámosságokra módot adtak. Benedek Miklós Martinovics Történelmünk egyik legvitatottabb figurája, a magyar jakobinusok körének egyik' elítéltje Martinovics Ignác. Elek Judit és Nádas Péter forgatókönyve, amely a Benda Kálmán történész által felkutatott, eredeti és eddig nagyrészt publikálatlan dokumentumok alapján készült, annak a nagy tehetségű fantasztának tragédiába forduló sorsát mutatja be, akit épp a sikertelenség, a társadalmi cselekvések lehetőségeinek hiánya taszít a monománián át az árulásig. A Magyar Televíziónál most készülő tévéfilmet Elek Judit rendezi. Bartók Concerto Bartók Béla születésének századik évfordulójára a Magyar Televízió a kanadai CBC Televízióval koprodukcióban Bartók Concerto címmel filmet készít. A film Bartók egyik legnépszerűbb — és a világon talán legtöbbet játszott — zenekari művére. a Concertora épül. A zene hangulati elemei és maga a Concerto szerkezeti felépítése jó alkalmat kínál Bartók életútjának felvázolásához. A Concerto zene mellett természetesen meg- , szólalnak a gazdag életmű legnépszerűbb alkotásai is. A művek megszólaltatni között pedig a magyar művészek mellett bolgár, amerikai, kanadai művészek is szerepelnek. így például a hegedű- versenyt Erich Friedmann amerikai hegedűművész játssza és a bolgár Kozsuharov — a III. karmester- 1 verseny egyik győztese — vezényli. Az I. zongoraverseny szólistája Nagy Péter, a karmester Fischér Iván, az Allegro barbaro felvétele Kocsis Zoltánnal készül. A kontrasztok II. tételét amerikaiak, a Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre című mű III. tételét kanadai művészek játsszák. A film forgatókönyvét az amerikai Curtis Davis és Vecsernyés János írta,' a szerkesztő Fellner Andrea, az operatőr a kanadai Ken Grepp, a' Concerto karmestere pedig Doráti Antal. A felvételeket a közeli napokban kezdik; a filmet Magyarországon, Romániában. ' Csehszlovákiában. New.Yorkban és Torontóban, forgatják. Lassúik László 80 éve született az Esőisten... írója Talán a legműveltebb magyar író volt. Regényeinek meghatározó élményét az a fantasztikus ismeretanyag adta, amit az író felszedett, és amit igyekezett megosztani olvasóival. Jogásznak készült. Kolozsváron és Szegeden tanult. Aztán 30 éven át banktisztviselő, majd nyugdíjba vonulásáig szakfordító. Korán kezdett írni, rövid újságcikkekkel kezdte, azután útirajzok, útleírások, történelmi tanulmányok a mérföldkövek. S már akkor fordít rövid novellákat, tanulmányokat. Hamarosan a legjelentősebb folyóiratok, a Nyugat, Válasz, Szép Szó, Magyar Szemle stb. munkatársa. 1937-ben jelenik meg Esztergomi Symposion címmel a taniilmánykötete és ugyanebben az évben első regénye, az Eurázia. Ezt a. művet még nem a művelődéstörténet nagyismerelű tudósa írja, ez a műve is, meg a Forgóajtó is a polgári társadalom szélsőséges figuráinak expresszív stílusú bemutatása. Igazi átütő sikere azonban az Esőisten siratja Mexikót című nagylélegzetú történelmi alkotásának van, amely 1939-ben jelent meg, és amely egycsapásra megteremti neki azt a hatalmas olvasótábort, amely a szerző műveit élete végéig szeretettel olvasta. Ez a spanyol hódítást indító, Cortez történetet bemutató munka stílusával, nehéz veretű, barokkos mondataival a háború előtti irodalom egyik legnagyobb sikere, és sikerességét a mai napig megőrizte. Passuth termékeny író volt. A háború után jelentek meg azok a történelmi regények, amelyek hiteles történelmi forrásanyagra támaszkodva az emberiség történetének egy-egy csomópontját regényeseik meg. Még a háború alatt írta a Nápolyi Johannát és a Bíborban született című művét. Majd később, a Raven- nában temették Rómát és a Szepi program Szegeden július 19-én, szombaton megkezdődnek a , szabadtéri játékok ..előadásai. Augusztus 20-ig 16 előadást tartanak a Dóm téren, ahol esténként több mint hatezren tekinthetik meg a produkciókat. A játékok idei programja új magyar dráma ősbemutatójával, Páskándí Géza Kálmán király című művének előadásával kezdődik. A játékok történetében most tűzték először műsorra Verdi ; Falstaff-ját. Szerepel a programban Bizef Carmen- je, a Magyar Állami Népi Együttes műsor-összeállítása, és Szakgsi Lakatos Béla— Csemer Géza: Piros karaván című musicalje. Fekete bársonyban című művei arattak sikert. Zrínyi Ilonáról szól a Sasnak körme között, Báthori Istvánról a Négy szél Erdélyben és erdélyi témájú a Sárkányíog is. Művészettörténeti tartalmú regényei is jelentősek. A Mantuai herceg muzsikusa, a Harmadik udvarmester és az Aranyködben fáznak az istenek ugyanúgy, mint. történelmi regényei, pontos képet rajzolnak az ábrázolt korról, és plasztikusan állítják elénk szenvedő emberként az ábrázolandó főhőst, a művészt, Monteverdit, Giorgonét, Velazquezt vagy Rafíaellót. Sokat írt, sokféle műfajban. Történeti tárgyú rádiódrámái mindig élményt jelentettek minden olvasórétegnek. Hitelesen tudta a történelmileg hitelest megszólaltam. Óriási kultúrtörténeti érték életműve, de igazságtalanok lennénk vele, ha egyszerűen csak népszerű ismeretterjesztő írónak tekintenénk. Több volt ennél. Az Esőistent a világ húsz nyelvére lefordították. És sok olyan művelődéstörténeti kutatási eredményt köszönhetünk neki, amelyet a bányászott ki Európa valamelyik levéltárából, és amely szerencsésen gazdagította Magyarország és Európa kapcsolatkörének ismereteit. Passuth László nem volt nagy író. De jó író volt. És ahogy a színműben a főszereplők mellett szükség van a karaklerfigurákra, ugyanúgy egy nép irodalmában szükség van a műveltségüket kiváló irodalmi szinten nyújtó kismesterekre. Ahol a „kis” megjelölés nem azt jelenti, hogy az alkotó nem óriás a maga témakörén, világán. lehetőségein belül. Az. Csakhát árnyékában élt a .kor nagy óriásainak, Krúdy- nak, Mórieznak, és a többieknek, akiknek életművét tudós szeretettel kiegészítette. — szalontay — A Papíripari Vállalat Diósgyőri Papírgyára felvételre — műszaki rajzolót, — gyors- és gépírót Jelentkezés a gyár személyzeti vezetőjénél. Diószeg, Padragkút, Szerencs Krak - Sin találkoznak... ... akkor természetesen a dalé a szó. S a tudósítónak egyetlen vágya van csak ilyenkor: hogy lehetne jelen mindenki, akiben pará- zsol még a dal iránti érdeklődés. Mert a dalban-talál- kozás öröme szavakkal nehezen mondható tovább, ilyen, örömöt árasztó dalostalálkozó volt az elmúlt hét végén Szerencsen, ahol a Cukor- és Csokoládégyár férfikórusa messziről érkezeit vendégeket fogadott: a csehszlovákiai Diószeg" Vox Humana vegyeskórusának és a Veszprém megyei Padragiról Bányász Férfikórusának a tagjait. ☆ — Az apropóra kíváncsi? — kérdez vissza a művelődési ház vezetője, Mezei \Zsóíia. — Nincs semmilyen 'különleges, „ünnepi oka” a mai találkozónak... . Második kérdésemmel aztán már elő sem, hozakodom — Miért ez a két kórus jött vendégségbe? —, felfedezek ugyanis egy oklevelet: „mely tanúsítja, hogy a szerencsi férfikar a diószegi Vox Humana vegyeskar fennállásának 10. évfordulójára rendezett ünnepi kórus- találkozón részt vett. — Diószeg, 1979. július 7.” íme, a válasz egyik fele máris megvan. A másikat a padragkútjak karvezetője, Magyar János árulja el: — Személyes kapcsolatok fűznek Borsod megyéhez, jó húsz évvel ezelőtt ugyanis tagja voltam a mezőkeresztesi kórusnak, ahol Engi Pista bácsi volt a karnagy ... Most a szerencsieket „dirigálja ... — Mondana valamit a kórusukról ? — Hét évvel ezelőtt alakultunk; akkor 7-en voltunk, ma 33-an fognak énekelni. A kórus valamennyi tagja fizikai dolgozó, döntő többségük bányász; egyedül ér „lógok ki” a sorból, hivatásom szerint ugyanis gyógyszerész vagyok ... Elsősorban a munkásmozgal- és bányászdalok megtanulását es megszólal látását tűztük célul magunk elé. Május végén másodszor voltunk országos minősítésen és ezüst fokozatot érdemeltünk ki ... Később, a bányászkórus vezetőségének elnöke — maga is dalos — körülbelül ezeket mondta (a karvezető lelkemre kötötte, ne vegyek elő jegyzetfüzetet, ha dalosaival beszélgetek): — Én más embernek érzem magam, mióta a kórusban énekelek ... egy kicsivel többet tudok adni magamból ... no, hát hogy mondjam meg. amit gondolok? Aki a dalt nem becsüli, az nem becsüli az életét... — sóhajt egyet rá, mint áld nehéz-nagy feladaton van túl, majd odafordul a szerencsi férfikar egyik tagjához: — Te hogy gondolkozol erről, Gyuszi?... Az ilyen találkozókon,' mint a szerencsi is volt, nem csak dalban találkoznak az emberek; ismeretekkel. emberi egymásratatálasokkal is feltöltődhetnek. És ezt nem én találtam ki ilyen Szépen hangzónak — ideszőttem már a diószegi Vox Humana vegyeskar karnagyának, Pintér Ferencnek a szavait is. Kórusáról ezeket mondta el: — A mi célunk a zene tiszteletére és szeleteiére való nevelés. Tizenegy éve alakult a vegyeskar, akkor 30 taggal, négy évre rá már 71-re futott fel a létszám; ma 52-en vagyunk. Tudja, időközben tánccsoport is született, ma már országos hi- rűek ..., s nem véletlenül nevezzük őket „új hajtás” 1 névvel, mert a Vox Humánéból jött létre, sok fiatalunk ment oda énekelni. Magunkról hadd mondjam el, hogy a Galántán rendezett Kodály-napokon három ízben érdemeltük ki az aranykoszorús minősítést. Avegyes- kar tagjai pedagógusok, tisztviselők, cukorgyári munkások, nyugdíjasok. Egyébként itt énekel a lányom, a vöm es az unokám is... Jómagam nyugdíjas iskolaigazgató vagyok, a Vox Humana mellett még három kórust vezetek, kettőt szomszédos községekben, helyben pedig egy úttörőkórust... Kicsit pironkodva, de csak megkérdezem Pintér Ferenc- től: árulná el, hány éves? — Nem szégyellem én azt —- mondja ő —,71 éves vágyók .... s amikor további zavaromban azt kívánom, hogy találkozzunk tíz év múlva is jó egészségben, azt feleli rá: — Ha eljön, szeretettel fogadjuk majd... ☆ Forró sikerű hangversennyel zárta a három kórus a szerencsi találkozót. (Talán nem haragszanak meg a házigazdák, hogy róluk ezúttal nem szóltunk bővebben; annyit azért el kell mondani, hogy egy hónappal ezelőtt voltak országos minősítésen, az eredmény: „Aranykoszorú diplomával.”) Szerencsen valamennyi résztvevő kifejezte óhaját:, ápolják tovább a kapcsolatokat! S biztosak lehetünk benne, hogy találkozni’ fognak máikor is: egymás örömére... ... mindannyiunk örömére és hasznára — szaladna még ki belőlem a szó. de- hát a mi „szövegekhez” szokott fülünknek ez már közhelyszámba menne. Mint ahogyan sokan még bizonyosan legyintenek csak egyet a Szerencsi Csokoládégyár egyik épületének homlokfalán olvasható ..szövegre” is; „Az ember értékét nem a cím és rang teszi, hanem a munka, a magatartás, a hivatástudat és a társadalmi tevékenység!”... (téliagy) Virágvásár A SZOMBATHELYI KERTÉSZ MTSZ * »I / r r SZ JÚLIUS 18-AN ÉS 19-ÉN MISKOLCON, A CENTRUM ÁRUHÁZ MELLETT. 30-40 százalékos árengedmény!
