Észak-Magyarország, 1980. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-13 / 163. szám
É5ZAK-MAGYÁR0RSZÁG 10 1980. július 13., vasárnap A villónykövesdi pincesor. • A Mecsek aljától délre, a Dráva menti síkságból kiemelkedve a Villányi-hegység lábánál, olyan a táj, mintha mediterrán vidéken járnánk. S szépségeit csak fokozzák építészeti remekei. Népi építészetünk egyik páratlan szépségű értéke, a villánykövesdi védett pincesor tárul a szemünk elé, ha Villánytól keletre megteszünk két kilométert. A két-háromszáz éves pincék mélyen a domboldalba húzódnak. S az út kanyarulatát, ívét követve épültek egymás mellé, mögé. A formák, színeik rumosát csak fokozza az a különleges építészeti mód, amely a hegy oldalában még egyszer megismétli ezt a pincesort. Egy emelettel feljebb újabb konstruktív formá jú pincék sorakoznak. Alig száz pincéből, egy utcasorból cöl a község, a baranyai németség egyik festői (települése. A pincékben ma is a táj legjobb borait őrzik, kínálják. Egy ismerősöm ismerőse áll az egyik pince előtt. Kóstolásra jöttek. Az ismerkedés után a szőlősgazda csak annyit kérdez: a barátom ismerősei ? Az igenlő válaszra a pincébe tessékel, és már önti is a lopóból poharunkba a különleges ízű, zamatú vörös borokat. Hiába szabadkozunk, vendégek vagyunk. Nem kis büszkeséggel nyugtázza dicsérő szavainkat. S szívesen mutatja meg a mély pincét, a különböző nemes borokat rejtő hordókat, s az oltványokat. Egyik-másiik pincéről úgy tudják, már a török megszállás idején is megvolt, búvóhelyül szolgált. A település csakúgy, mint Villány — évszázadok óta a Villány—siklási borvidék nevezetessége. A hegy oldalában erős, zamatos vörös bort —kadarkát, nagyburgundit, oportót, kékfrankost — termelnek. A déli, mediterrán jellegű vidéken kora tavasztól késő őszig melegítenek a szőlőérlelő napsugarak. A Villányihegység mészkőszikláit — köztük Villány,kövesd dombjait — lösz borítja és ezen a kiváló talajon képződött meszes agyag alkotja a világhírű villányi borok termőtalaját. A történelem tanúsága szerint ezen a vidéken már a rómaiak ás foglalkoztak szőlőtelepítéssel, bortermeléssel. A környék, gazdaságát is a szőlő vi ragoztatta fel, folyamatosan a 18. század óta. A múlt század végén, az országos filoxéra- csapás után Franciaországból hozott csemetéket telepítettek. Ma a villányi szőlők, borok messze földön híresek keresettek. A 100 villánykövesdi' pince védett műemlékegyüttes. Állaguk megóvására tulajdonosaik évente meghatározott összeget kapnak a Műemlékvédelmi Felügyelőségtől. S gazdáik is szeretettel gondozzák, óva használják Edzés a lakásban Világszerte egyre inkább elismerik, hogy a rendszeres testedzésnek fontos szerepe van a betegségek megelőzésében, sőt számos betegség kezelésében és utókezelésében is. Többen azzal hárítják el a rendszeres testmozgás végzését, hogy munkahelyükön vagy a háztartásban éppen eleget mozognak, amitől meglehetősen kifáradnak, és örülnek, ha pihenhetnek. De vajon mindenféle mozgásformának van erősítő hatása? Az az igazság, hogy a mai munkakörülmények között alig van olyan munkakör, ahol a fizikai megterhelés rit- musos, helyváltoztatással járó, és olyan erőteljes lenne, hogy a szívműködést tartósan, lényegesen magasabb számú ütésre kényszerítené. Az álló munka — bármenynyire fárasztó is — éppen nem tartozik ide. A testmozgás hatásosságának nem a kifáradás a mértéke, bármilyen fokú legyen is az. Még erős fizikai munkát követő egy-két órás pihenés után is igen jóleső, serkentő, erősítő, edző hatású a 20—30 percig tartó mozgás. Az emberek többségének nincs módja arra, hogy sportpályákra, sportcsarnokokba járjon rendszeres testmozgás végzésére (nem is szólva arról, hogy e helyeken nem is látják igazán szívesen a műkedvelőket). Sokan tehát a lakásban igyekeznek megőrizni erőnlétüket, vagy a ház körül a kertben, illetve a közeli utcákon, tereken. Az egyik leghasznosabb izom- és szivter- helési mód a kerékpározás, amely a lakóhelyhez közeli közterületen is végezhető, de akár a lakásban, szobai állókerékpáron — minden évszakban, az időjárás szeszélyeitől függetlenül — is. Ám mindez csak akkor eredményes, ha kerékpározás közben — persze csak fokozatosan — legalább a 140-es pulzusszámat elérjük. A napi edzésadag — kilométerekben kifejezve — kétszerese-háromazorosa lehet a fújásénak. Képünkön: egy nyugatnémet gyártmányú szobabiciklit láthatunk, amely külsőleg nem igyekszik hasonlítani országúti társához. A pedáljai változtatható terheléssel taposhatok, miközben a kis műszerekről leolvasható, hogy a kerékpározó elméletileg mennyi utat tett meg, mennyi erőt fejtett ki. Huszonöt pálcaütés egyetlen cigarettáért Országszerte nagyon sok tűz keletkezett már a gondatlan dohányzástól. Nyaranta erdőt gyújt meg a felelőtlenül eldobott, égő cigaretta, gyakran lakás-, vagy üzemtüzet okoz az ott felejtett égő csikk. Jó né- hányan azért haltak meg, mert ágyban dohányozva elaludtak és magukra gyújtották a lakást. Nemcsak Magyarországon, hanem világszerte sok gondot okoz: hogyan lehetne eredményesebben védekezni a dohányzásból keletkező tüzek ellen. Egész sor ország dohányipara olyan cigaretták gyártásával próbálkozik, amelyek percek alatt kialszanak, ha szívásukat abbahagyják. Az Esztergomi Levéltárban őrzött iratok tanúsága szerint ilyen szempontból Is évszázados veszedelem a dohányzás. Egy 1771-es rendelkezés alapján például az egész megyében összeírták azokat az adózó polgárokat, akik dohányoztak. Ezután adót vetettek ki rájuk, s a befizetett pénzt tűzvédelemre fordították. Pedig akkor még nem ismerték a cigax-ettát. Mégis a férfilakosság jó harmada, sőt, helyenként a fele felkerült a listára. Egy másik, ugyancsak XVIII. századi rendelkezés is szigorúan fellépett a dohányosokkal szemben. Esztergomban minden gazdaember köteles volt üveglámpást beszerezni, mert előírták: „padláson vagy féhajban, vagy pajtában, akármely veszedelmes helyen üveglámpás nélkül senki se merészeljen járni”. Aki pedig az istállóban, a pajtában, a szérűskertben és „más ollyas veszedelmes helyen dohányozni tapasz- taltatik, minden irgalmasság nélkül egy forintra fog bűn tettetni, melyből 50 dénár az bévádolónak, 50 dénár pedig az n. város cas- sájába fog adattatni. Aki pénzbü] meg nem fizetheti, 25 pálcát fog szenvedni”. A képen: Elvira Jeropkina, a celángyár keramikusművésze A sportolók aligha veszik rossz néven, hogy az olimpiai dobogóra a kedves kis Misa mackó lépett fel először. Végül is nehéz próbatételekét állt ki, míg végül győztesen került ki a XXII. nyári olimpiai játékokat jelképező figurák .versenyéből. Az „olimpiai babérokon” a mackóval nemcsak „szülőatyja”, Viktor Csizsikov osztozik, hanem a leningrádi Lomonoszov Porcelángyár keramikusművésze, Elvira Jeropkina is. Porcelánból készült győztes mackója az olimpiai szervező bizottság díszoklevelét nyerte eiL leningrádi Lomonoszov PorA leningrádi porcelán mesterei az olimpiai játékokra ezen a bájos kis szobrocskán kívül még sok-sok ajándéktárgyat készítettek. „Röplabda”, „Futás”, „ökölvívás”, „Kosárlabda”, „Kerékpározók”, „íjásznő” „Kézilabda”, „Kosárlabdázó” „A célszalaggal” — neveket viselnek az itt készülő vázák és szobrocskák. Az olimpiai témák után kutatva a művészek olyan, félig elfeledett használati tárgyakat elevenítettek fel, mint például az orosz porcelán teásdoboz, amelyben a tea sokáig megőrzi aromáját. Az egyik ilyen teásdoboz — a „Futó” — szintén Elvira Jeropkina alkotása. Az ijreg járásbíró a fejét csóválja: — Hiszen maga ma már tizenkettedszer áll előttem! A vádlott: — Igen, bíró úr, ha valaki rokonszenves nekem, akkor én mindig hpzzá fordulok! ★ Az út szélén álló kis családi ház falát nagy robajjal áttöri egy autó, és megáll a család reggelizöasztala előtt. — Hová igyekszik? — kérdezi nagy lelki nyugalommal a ház ura. — Dortmundba — hangzik a válasz. — Akkor forduljon mindjárt jobbra, a gyerekszobán keresztül. de ne dudáljon, mert a kislányom még alszik 1 ★ A gyermekorvost felhívja egy asszony, és izgatottan közli: — Doktor úr, a fiúnk az előbb lenyelt egy vadásztöltényt. Mit csináljunk, amig ön megérkezik? — Feküdjön nyugodtan a gyerek, és a hasával ne vegyen célba senkit! * — Ejha?! Korszakául növeszt? De miért? — Hát mert újabban a feleségem veszi a nyakkendőimet! Sehrammné így szól egy útitársához a gyorsvonat fülkéjében : — Hát ezek a vágányépítő munkások igazán hallatlanul lusták! — Miért gondolja, asszonyom? — Hát mert minden héten erre utazom, és ezek a emberek mindig tétlenül álldogáljak, amikor a vonat elhalad! ★ A hivatalban a két takarítónő éppen a főnök új titkárnőjének papírkosarait üríti ki. — Nézz csak ide — mondja az egyik, és egész halom megkezdett levelet húz elő — minden második szóban elütés, hiba hiba hátán, — ennek az új nőnek biztosan remek alakja leheti ★ — Rudi, hogyan történhetett, hogy az eszméletlenségig leit- .tad magad? — Magam sem tudom, hogyan fordulhatott elő. Csupán két üveg pálinkánk yolt — és ráadásul a társaság másik két tagja antialkoholista volt! ★ — Mázold be az ablakokat! — mondja a mester a tanulónak, és átmegy a másik szobába. Kis idő múlva a tanuló utánamegy és megkérdi: — A kereteket is bemázoljam, mester? ★ A fiatal asszony sirós hangon meséli az anyjának: — Pontosan úgy csináltam, ahogy a receptben állt, anyuka, de a hús a vendégek fél fogára sem volt elég! Az anya hamar rájön a baj okára; a nagymama megfakult kezeírásúval ,a régi füzetbe bejegyzett recept ugyanis igy kezdődik: „Vegyünk körülbelül 2 márka áráért marhahúst”. * Vevő: — Kérek egy üveg vodkát! Eladó: — Bocsásson meg uram, de nem olvasta a cégtáblánkat: Mindent a barkácsolónak”? Vevő: — No és? Azt gondolja talán, hogy a barkácsolók nem isznak vodkát? A hangversenyen az egyik vendég odaszol a szomszédjához: — Nem hagyná abba a horkolást? Különben sehogy sem tudok elaludni! A ház asszonya így szól az utoljára érkező vendéghez: — Kernelem, nem zavarja, hogy ön lesz a tizenharmadik az asztalnak — Egyáltalán nem, nagyságos asszonyom — válaszol a vendég. — Kivéve, ha az étel csak 12 embernek elegendő! ★ Megszólal a telefon. A 10 éves Hoberto veszi fel a kagylót: — Kivel szeretne beszélni? — A családfővel — hangzik a válasz. Mire Hoberto: — De melyikkel? A törvény szerintivel vagy az igazival? ★ A féltékeny feleség egyáltalán nem bízik a férjében. Valahányszor egy apró hajszálat fedez fel a kabátján, szörnyű jelenetet csap. Egy este aztán, amikor férje öltönyén az égvilágon semmit sem talál, zokogásban tör ki: — Esi újabban még kopasz nőkkel is összeállszl
