Észak-Magyarország, 1980. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-01 / 127. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 10 1980. június 1., vasárnap A kastély egykor pompás árkádos udvara Orczy Lőrincet elfe§P ledték — csak az irodalomtörténet tartja számon. Versei a mai olvasónak gyakran döcögősek, oktatgatók. okoskodók. De azért akadnak ma is élményt sugárzó sorai! S különben úgy volt ő nagy (mert, hogy az volt, a kortársai tanúsítják, élükön Kazinczyval), hogy alakja, személye, érdeklődése, gondolkodása serkentette emberek sorát, lenyomata bennük maradt. De most nem értékelni kívánjuk, csal-: felidézni őt, s ehhez először Kazinczy t hívjuk segítségül, aki egyebek között így jellemezte: „Eleven, szikrázó szemei a legfehérebb homlok alatt bol-. dog megelégedéssel mosolyogtak; arcát az egészség piros színe fogta el, s bajuszos ajkain a sváda ült.” Katona és költő Kazinczy először Sátoraljaújhelyen 1779-ben látta Orczyt, aki miután tábornokként leszerelt, 1764-től Abaúj megye főispáni helytartója, majd főispánja lett 64 évesen. Ennek az életkornak a felét katonáskodással töltötte, mert ifjan ő is Mária Terézia védelmére kelt, amikor az ország- gyűlés a „Vitám et san- guiem”-et kiáltva fölajánlotta a segítséget. S e hosz- szű szolgálat alatt saját költségén huszárezredet állított ki, harcokban, csatákban, bravúrokon vitézkedett — egyebek között ő is ott volt Hadik Andrásnak Berlint 24 órára megszálló s megsarcoló huszárjai közt. De az irodalom tpindvégig a tarsolyában volt. hiszen mér előbb, ifjan erre készülődött közös tanulmányokban Barcsayval, aki a Királynő testőrének szerepét osztotta meg a költészettel. „Két barátnak lása” című versében emlékezett közös olvasmányaikra. beszélgetésükre Orczy. Kazinczy látogatóban Kazinczy több helyen is megörökítette a kor irodalmának kistermetű, böl- cselkedő s életvidám öregjét, egyben az Irodalom mecénását. 1783-ban látogatta meg először falusi otthonában, Tarnaörsön. Kora reggel ért oda egy nyár végi napon. A kertben várta meg, míg felébred Orczy Lőrinc Aztán: „Mente nélkül __üle szobájában, mert a nap igen meleg volt. Elő- v.evé verseit kéziratban, s amiket Barcsay Ábrahám íra hozzá, s más barátihoz, s a franciákat, kiknek poétáikat minden más nemzetbélieknél inkább kedveié. Midőn bele unnának az' olvasásba. a hajdan férfiail és dolgait emlegeté”, s ezek sorában „nagyatyámat Bossányit, egykori lovagló pajtását. Ebédnél és vacsoránál némán üle”. Majd pedig: „Szó nélkül inte asztal után. hogy követném, s éjfélig ismét ketten ma- radánk, s ismét olvasgatva”. Tarnaörsön történt ez, ahol Orczy Lőrinc a nyarat töltötte többnyire (mert Pesten a mai Petőfi és Párizsi utcák találkozása táján is volt házuk). A század derekán lett az övék Tarnaörs (előttük a Nyáriaké volt), s az idő tájt építtettek barokk kastélyt ott. A tarnaörsi földszintes Orczy-kastély ma már az enyészeté, de romjaiban is sejteni engedi nagyszerűségét. Látogatók és levelezők Orczy nemigen örökített meg helyszíneket. így csak elképzelni tudjuk őt a remek oszlopsor mögött vagy az udvaron átmenőben. S inkább láttatni engedi a tájat, ami még ma is beköszön. a falakon (jóllehet a megnőtt falu körülvette őket). Tegyünk csak próbát — mai írásmóddal felidézve szavait: „lm a tavasz eljött: kikerics virágzik t Szántók nótájukat vígan fütyörészik, / Pacsirták magasról a napot köszöntik, /Darvak is elhagyott táncukat már kezdik”. Ezt látni lehet, ez meg van festve! Vagy: „Óh kedves pusztaság! / Csendes magányosság / Óh mely igen szeretlek ...” Ez is átérezhető! Nem egyedül Kazinczy járt „irodalmi udvarában” a kortársak közül. Batsányi János, a költő névelőként tartózkodott ott. azt írja róla: „Nekem atyám helyett édes atyám vala”. S a látogatókon kívül a kapott s írt levelek hosszú sora! így lett egy ország irodalmában jelentős a tarnaörsi kastély (a pesti ház mellett). Amikor Pesten 71 évesen meghalt 1789. július 28-án, Tarnaörsre vitték tetemét, ott temették el. A falutól nem messze egy kis kápolna emelkedik a kriptát rejtő dombon. A kriptaajtón címer. Felirat nincs. Ha leqne, akkor talán az, amit Kazinczy lapja, az Orpheus írt a nekrológjában: „Nem tagadta meg ettől a Szerencse semmi adományját”. N. F. hosszú úton való vándor- A gótikus kópolno Fütyül mindenre Lévai és Mikor Stevenson kiütötte Lévait, a szakemberek kétszeresen is sajnálni kezdték a magyar fiút. Pár másodperc fosztotta meg nemcsak a világraszóló sikertől, de talán az olimpiai szerepléstől is. Többen kárhoztatni kezdték az Ököl-, vívó Szövetségnek azt a határozatát, amely szerint kiütéssel vereséget szenvedő versenyző ePv hónapig nem léphet újra a kötelek közé. Lévait ez a szabály a magyar bajnokságon való indulástól tiltotta el — egy, a moszkvai repülőjegy szempontjából talán döntő bizonyítási lehetőségtől Somogyi ellenében. Felesleges túlbuzgólkodás lenne a kérdéses paragrafus, túlzott óvatosság? Aligha. Az argentínai Alejandro Lavorante példája intő mementó. A nehézsúlyú, profi bokszolót négy hónapon belül előbb Archie Moore, azután Muhammad Ali verte laposra, mégis újabb kilenc bét elteltével kiállt egy újabb mérkőzésre. Kevésbé ismert nevű ellenfele egy ütését követően Lavorante kiszámolását követően sem kelt fel a padlóról. Ötszázötvennyolc napig feküdt kórházban, mielőtt meghalt. Az ilyen kirívó esetek után mindig felerősödik a sportág ellenfeleinek hangja: Svédországban be is tiltották az ökölvívást. A. bokszsport fekete könyve mellett néha még orvosok megnyilatkozásai is alkalmat adnak a támadásra, hangoztatván, hogy minél továLb húz valaki kesztyűt a kezére, annál súlyosabb agykárosodást szenved. Lehetne persze sorolni az ellenpéldákat kezdve éppen Archie Moo re-tói. aki egészen ötvenéves koráig öklözött, egészen a legendás Max Schmelingig. akit a második világháborút követő elszegényedés negyvenkét évesen kényszerűéit újra a í'ingbe. és aki ma is jó egészségnek örvend. A lényeg azonban nem ez Világosan kell látni a,tizenöt menetes, kíméletlen profi, és 'a kilencperces amatőr ökölvívás közötti különbségeket. És az elhatárolódást — a sportolók egészségét — védi az emlegetett szabály is. Nemcsak nálunk van ez így. A hamburgi Spiegel például arról tudósít, hogy ez év július elsőjétől kezdve az' NSZK-bán a 37. életévét betiltott amatőr ökölvívó többé nem kap versenyzési engedélyt. És szerte a világon, ahol szeretik és komolyan veszik ezt a sportot, komoly orvosi vizsgálatok előzik meg a küzdelmeket. Nem véletlen tehát. hogy a halálesetek csaknem kizárólag a profiboksz világában fordulnak elő. Persze, a tragédiáknak ott sem kellene törvényszerűen bekövetkezniük. Nemcsak frázis azonban, bőgj' a hivatásosoknál minden józan megfontolást elnallgat- tat a pénz. Itt van például Muhammad Ali, minden idők talán legnagyobb ökölvívója és legszínesebb egyénisége. Ötvenkilenc ellenfelét győzte le tavalyig, amikor is egészségügyi okok miatt szegre akasztotta a kesztyűt. Meg1- teltette: becslések szerint pályafutása alatt hatvan- millió dollárt pofozott össze. Mégsem tudott ellenállni annak az újabb hét és fél millió csábításának, amit lelkiismeretlen -üzletemberek ajánlottak fel neki. ha a Mararana stadionban megmérkőzik Larry Hol- mes-szal. (A„ újabb jelentések szerint a mérkőzés nem Bio de Janeiróban lesz. hanem az Egyesült Államokban. Pasadénában.) Ali most 38 éves. és amióta abbahagyta az edzéseket, 240 fontra hízott el. Hiába volt k. o. király, egy-egy lecsúszott ütés rajta is. nyomot hagyott. 1976 és 78 között minden mérkőzés után vesevérzések léptek fel nála. Krónikus rekedtségét időnként bekövetkező beszédzavarok törik meg. (Bár feltehetőleg nemcsak emiatt vallott kudarcot Cartert támogató afrikai szónoki körútja.) Egykori orvosa, dr. Fer- die Pacheco, aki már 1978- ban kérte Alit. hogy hagyjon fel a boksszal. így jaj- dult fel a hír hallatán: „Amit Ali most tesz. az ellentmond a sportorvoslás minden törvényének”. Az amerikai sportolók orvosi bizottságának elnöke pedig egyenesen attól tart. hogy Ali a ringben hal meg, agyvérzés következtében. „A legnagyobb” fütyül mindenre. „Amire azt mondták, hogy nem sza- ban megtenni, én mindig is azt teszem” — nyilatkozta, és edzésbe kezdett. Az első kesztyűzésnél névtelen segédje úgy szájon vágta, hogy bajuszt volt kénvtelen növeszteni a tartós sebhelyek leplezésére. A ringen kívül Ali még a régi: „így még szebb vagyok, mint bármikor is voltam” — jelentette ki. Szép? Lehet. De okos ... L. G. Rablóból pandúr A vonatrabíó új élete „Különös érzés egy gengszterre várni, akit a Scotland Yard, az Interpol és még néhány ország rendőrsége köröz” — kezdi írását a nyugatnémet Bunte riportere. A riport Rio de Janeiro egyik luxusszállójának teraszán készült, ahová Ronald Biggs, az egykori hírhedt angliai vonatrablás egyik tettese két „gorilla” kíséretében érkezett. mert mint elmesélte nemrégiben állítólag helikopteres emberrablók akarták elfogni és Angliába szállítani. A Magyar Televízió nemrég mutatta be az 1963-as vonatrablás történetéről szóló filmet. Biggs és 13 társa akkor 2.6 millió fontot zsákmányolt a Glasgow és London között közlekedő éjszakai vonat postakocsijából. A pénznek azóta is csak egv kis töredéke került elő. A tettesek többsége hamarosan kézre került — Biggset 30 évre ítélte a bíróság. A vonatrabló azonban hamarosan megszökött a börtönből és előbb Ausztráliában rejtőzött, majd onnan „angolosan” Brazíliába távozott, s azóta is ott éJ. A vele együtt elítéli gengszterek ietöltötték büntetésüket. vagy kegyelme' kaptak, és már valameny- nvien szabadlábon vannak. Biggs kiadatását hiába kérte az angol rendőrség. A brazil törvények ugyanis nem engedélyezik kiadatását annak, akinek brazil nőtől gyermeke van. Biggs — aki egyébként is mindig nagy hódolója volt a női nemnek — felismerte a lehetőségei és Raimunda. a szép indiánlány hamarosan megajándékozta a kis Mi- chellel, aki időközben hatévessé cseperedett. Raimunda és Biggs út iái ■iz.óta elváltak és az egykori nos la rabló új élettár- sávul. az ugyancsak brazil Ullával él Ri<> egyik festői villájában szemben a- Co- pacabanával a híres cukor- süveg-heggyel. Üt, polgári foglalkozást is tervez: mint szakképzett lakatos és zár- szakértő felajánlja szolgálatait különböző cégeknek: 'hogyan védekezzenek a betörők és rablók ellen. Biztonsági zárakat és berendezéseket készít, ’ amelyekkel — mini állítja — a legdör- zsöltebb betörők sem tudnak maid megbirkózni. Azt hisszük, ez elhihető. Ha 'valaki hát ő biztosan tudja ... A riőf villa teraszán a kis Michaellel
