Észak-Magyarország, 1980. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-08 / 133. szám
19S0. június 8., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 „Nagy ereje van a munka megszerettetésének..." Formáló közösség Hallottam egy kamaszról. Tejet es zsemlét lopott. Állami gondozott volt. munkás- szállón lakott. A gyermekvédő intézetben sírva mondta el a rövid történetet. A szakmunkásképző elvégzése után gyárba került, munkatársai azonnal befogadták, ifjúságvédő pártfogója egyengette útját. A brigád tagjai, akik között1 dolgozott, segílették- tanították a műszakban. Aztán eljött az első fizetési nap. „Gyere koma. most beavatunk,” — és útjuk a kocsmába vezetett. A fiú első fizetéséből. hajnalra egy fillér se maradt... Hallottam egy kamaszról. Állami gondozott volt, munkásszállón lakott. Távoli rokonától rámaradt egv ütötl- kopolt ház: egy szoba-konyha. A brigád tagjai, akik között dolgozott, segítették-te- nították a műszakban. Munka utón felkerekedtek, kifestették, rendbehozták a lakást. Került a szobába-— a brigádtagoktól — szék, asztal, ágy. A pénzt, amelyet a fiú az államtól kapott az életbe induláshoz, takarékba tették ... * Kevés olyan üzem van Miskolcon és a környező városokban. községekben, ahol ne dolgoznának állami gondozott fiatalok. Olyanok is. akik fiatal korukban bűnöztek. A gyermek- és ifjúság- védelmi munkában sokszor elhangzik: a fiatalkori bűnözés csökkenése azért is alapvetően pedagógiai kérdés, mert a fiatalkorúak hibás magatartásában, cselekedeteiben mindenkor a felnőtt társadalom hibái tükröződnek, s ezt. nem követi kellő mértékben a szocialista tartalmú, tudatos nevelési ráhatás. A miskolci járás gyermekéi, ifjúságvédelmi munkabi- , zottsága a legutóbbi ülésen vette számba: milyen lehetőségek kínálkoznak a munkahelyen a védő-óvó tevékenységre. Természetes, hogy fqn- los ríevelési feladatuk van. a hivatásos és a társadalmi pártfogóknak, ám munkájuk csak akkor érhet célt. ha az. üzemekben. a legszűkebb dolgozó közösségben ás igaz. segítőkre talál a fiatal. Nagy ereje van a munka megszerettetésének, a tanulásra. a továbbtanulásra való ösztönzésnek és a szabad, idő helyes kihasználásának. Nem élég tudomásul venni: a jó munkahelyi kollektíva emberformáló hatású. Akkor születik eredmény, ha ennek szellemében tesznek is a munkatársak. A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat KlSZ-bizott- sága jó példával szolgál erre. Bevonják a pártfogoltakat a társadalmi munkába, a szervezet programjaiba. Figyelemmel kísérik a volt állami gondozott, munkába állását, további életét. A hivatásos pártfogók tapasztalatai szerint gondok is akadnak a munkahelyeken. A vállalatok jelentős hányada — tudván, hogy nem problémamentes fiatalokról van szó —, mégis vállalják alkalmazásukat. megkülönböztetett figyelemmel törődnek gondjaikkal. Vannak azonban munkahelyek, ahol a vezetőket nem lehet megnyerni a gyermek- és ifjúságvédelem ügyének; mereven elzárkóznak az utógondozott fiatalok alkalmazásától. A miskolci járásban a jelenlegi 24 utógondozott fiatalkorú közül, 11 rendelkezik állandó munkahellyel. Ketten alkalmi munkát végeznek. A BORSODI VEGYI KOMBINÁT alkalmaz —r 1980. évben gimnáziumokban és szakközépiskolákban végzett fiúkat a szakképesítésnek megfelelő, valamint vegyipari berendezéskezelő munkakörben Alkalmaz a továbbiakban — anyagmozgató segédmunkásokat és targoncavezetőket .lelentkezni lehet: mindennap — szombat kivételével — a vállalat munkaerő-gazdálkodási osztályán, Kazincbarcikán. BORSODI VEGYI KOMBINÁT S talán néhányan nem kerüllek volna fiúnevelő intézetbe. ha jó munkahelyi közösségre találnak... * Az üzemi kollektíva sokat lehet a veszélyezteteti helyzetű gyermekekért is. Ott. ahol nem nézik tétlenül egy- egy munkatársuk kihágásait, ott. ahol. nem tűrik az iszákosságot. ott, ahol felfigyelnek a szülői felelőtlenségre. Találni jó példát szükebb pátriánkban. Nagy szerep jut ebben az üzemi pártszervezeteknek, a nöbizoltságoknak, a vöröskeresztes szervezeteknek. Említsük meg a Borsodi Ércelőkészitö Mii sa.jóke- resztúri gyáregységét. A gyermekvédelmi hálózatot biztos alapokra építették. A nöbizottságok figyelemmel kísérik a nagycsaládosok életét. a gyermeküket egyedül nevelő szülők szociális helyzetét. rendszeresen látogatják a családokat, az üzem bő lehetőséget kínál a gyermekek üdültetésére, a nagycsaládosok anyagi segítésére. A gyáregység 78 szocialista brigádja aktív szerepét vállal a gyermekintézmények támogatásában. Tizenegy általános iskolával és egy óvodával tartanak patronáló kapcsolatot. A szakszervezeti bizottság és az üzemi vöröskeresztes szervezet tevékenyen közreműködik az alkoholfogyasztó szülők felderítésében, az egészségügyi hálózattal közösen teszik meg a megfelelő intézkedést; ha szükséges, gondoskodnak az alkoholista szülök gyógyításáról, is. Mikes Márta A Miskolci Pamutfonóban június ,1-ével augusztus végéig bezárólag kéthónapos munkaverseny kezdődött. A gyári Tavasz el névezésü szocialista brigád kezdeményezte ezt a nyári munkaversenyt a Textilipari Dolgozók Szakszervezete fennállásának 75. évfordulója tiszteletére. Különösen nagy értéke van ennek a kezdeményezésnek, mert ilyenkor nyaranta legtöbben szabadságra mennek és pótolni kell őket. A miskolci fon.ómunká.sok nem először indítottak már ilyen kampányversenyt. Mindig eredményesen zárult és a versenyzőknek is megérte, mert a munkában élenjárók külön jutalomban részesültek. illetve a kitűzött százezer forintos nagyságrendű verseny díjak megszerzéséért vetélkedtek. Az idei dijak nagyobbak minden eddigitől, szép summa üti a markát azoknak a szocialista kollektíváknak és egyéni versenyzőknek, akik hozzájárulnak ahhoz, hogy a nyáron se csökkenjen a gyári teljesítmény és a fonoda eleget. tudjon tenni a tervben előírt mennyiségi, minőségi és hatékonysági követélményeknek. A Tavasz szocialista brigád idejekorán ismerte fel, amikor meghirdette kezdeményezését, hiszen olyan szakszervezet 75. évfordulóját ünnepük meg új termelési sikerekkel, amely mindig maradéktalanul védte a textiliparban dolgozók jogos érdekeit . ____ .. M y ár bizony, csak sokszor kell elmondanunk, hogy el higgy ük. Tény viszont, hogy kinyitottak a strandok, a rádió rendszeresen bemondja a Balaton vizének hőfokát, megkezdődött az üdülés főszezonja. Kívántatik viszont jégeralsó, pulóver, török bunda, fül védő: érdemes . eltöprengni azon is, hogy a nyaralásra fürdőruhát vigyünk-e vagy silécel. Ezzel együtt: érkeznek, jönnek, mennek a vendégek. a turisták, mivel az idegenforgalomnak is most van a főszezonja. Kis átalakítással: ha esik, ha fúj, vendégjárásnak lenni kell. Van is. Ügyannyira, hogy a világ idegen- forgalmi célokra többet költ, mint például fegyverkezésre. Márpedig ez nagy szó! Fegyverkezésre egy év alatt nagyjából 300 milliárd dollár értéket. Hogy íYiennyi is lehet ez a 300 milliárd dollár, azon persze kár is töprengenünk, mivel úgysem tudjuk érzékelni. Akárcsak a csillagászatban használatos mértékegységeket sem. Az idegenforgalom pedig még ennél is nagyob'b pénzeket forgat: évente majdnem 320 milliárdot A rend kedvéért hadd álljon itt. hogy ennél már csak egy iparágban lehet nagyobb pénzről beszélni, hogy melyikben, azt elég könnyű kitalálni: az olajiparban. Melynek köze van ehhez is, ahhoz is, és még annyi minden máshoz. Az idegenforgalomnak, a füst nélküli iparnak a világranglistán elfoglalt második heiye viszont mindenképp azt jelzi, hogy ezzel a valamivel érdemes foglalkozni. Foglalkozunk is. Legföljebb a hogyan, a miként lehet kérdéses, de ez kérdéses minden más államban is. Kis ország 'lévén, nem tudunk szabadulni a nagy számok bűvöletétől, de ha ezeket a „nagy számokat” a nálunknál még kisebb államokéval — mert ilyenek is vannak — összevetjük ... Szóval jobb, ha a nagy számokat kihagyjuk. Inkább nézzük a jé- ' lenségeket, mert azok lényegesebbek. Egyszerűen megfogalmazható elv miatt lényegesebbek. Az IBUSZ bécsi irodájának igazgatója pár héttel ezelőtt Tihanyban, Újságírók előtt ezt az elvet — lehet, nem szalonképesen,' de világosan — valahogy ekként fogalmazta meg: az idegenforgalom eredményét nem fülekben, hanem pénzben mérik. Hát itt lennénk a pénznél, a maninál, mely eléggé elítélendő ugyan, viszont figyelembe keli vennünk, hogy a mi államháztartásunk is a világpiacról él. Néhány szám most mégis elkerülhetetlen. Ezek a számok viszont már nem a tihanyi tanácskozásról, hanem az Észak- magyarországi Intéző Bizottság legutóbbi. Miskolcon megtartott ülésének anyagából valók, melyen szintén az idegenforgalomról volt szó. Ezek szerint a múlt évben hazánkba mintegy 10 százalékkal kevesebb külföldi érkezett, mint az előző évben. Es ez a csökkenés idegenforgalmunknak nem tett rosszat! Nemcsak azért, mert ezeket már úgv-ahogy fekvőhellyel, étellel, itallal is meg tudtuk kínálni, hanem mert (lehet éppen ezért) több napot is töltöttek nálunk. Es ennek arányában költöttek is. A devizabevétel a korábbi évhez képest növekedett, (Körülbelül' 200 millió rubel és 150 millió dollár tiszta bevételről van szó.) Ismeretes, hogy például két évvel ezelőtt az osztrák sógorok közül azok, akik Sopronhoz közel laknak, szívesen ruccantak át egy-egy ebédre, va- csontra, vagy a fodrászhoz, a fogorvoshoz, de hozták a Patyolatba is a szennyest. Akkor mindezért lelkesedtünk (jöhettek a nagy szántok!), de ha például a különböző szolgáltatások állami dotációjára gondoltunk, miként, gondolt. már erre sok szomszédos állam, akkor kissé lehűltünk. Most már kevésbé érkeznek átruccanó vendégek. Maradjunk is azoknál, akik „csak úgy” jönnek, turistaként, nézelődni, szórakozni, ismereteket gyűjtögetni, jói érezni magukat, Nemcsak enni, aludni kell. mondot- . Iák volt Tihanyban, ami igaz is. de azért valahová, méghozzá az elejére az enni: aludni is tartozik. Hát a mi megyénk ez ügyben nem túl sokat tud nyújtani. Szállodáinkról jobb, ha nem beszélünk (de azért egy kicsit majd mégis), vendéglátásunk meg .... hát itt szintén vannak áraink. Ma. Magyarországon egy külföldi,csoport drágábban ebédel meg. mint például Becsben. Ilyen-olyan intézkedések miatt mondjuk, ez érthető. De az már nem, amire a tihanyi tanácskozáson az egyik idegenforgalmi szakember esküdözött: a mi éttermeinkßen egy ember „maszekul” kevesebbet fizet a menüért, mintha ugyanez az ember százfős turistacsoport tagjaként eszi meg ugyanazt a menüt. Szállodák. Hotelek épülnek. Mint ismeretes, a székesfővárosban osztrák közreműködéssel. ezenkívül a Balatonnál, valamint a Dunántúl számos részén. Szombathelyen található például egy szép, modern száll. Sárospatakon — ki tudja hányszor irtuk már le — harminc valahány férőhely van a szállóban. Nem szoba, hanem férőhely ! Ha ne adj’ isten érkezik egy 80 személyes autóbusz, tele turistával, a teljesen üres szállóban sem tud elhelyezkedni. Márpedig ennek a városnak is jó- csengésű neve van. akár mondjuk Tokajnak. Tokajban viszont a kempingen kívül semmi nincs. Majd lesz egy motel. Ha lesz. Nem is olyan régen, a Belkereskedelmi Minisztérium és a . megye párt-, állami vezetőinek tervegyeztető tárgyalásán még arról volt szó. hogy hiányzik néhány millió. Patakon is lesz majd motel. Majd lesz. Miskolcon is lesz majd szálló. Ismeretes — sok éve ismeretes —. hogy tervezik és a Népkertben építenék fel. Országos lapolt révén nevet is kapott már: „Hotel Lélekharang”. Mivelhogy a temetőre nézne, a könyvtár közelségéből. Sokan tiltakoznak felépítése ellen. Mármint a helye ellen. Nem is a temető közelsége miatt, hanem a mindinkább fogyatkozó Népkert miatt. Ilyen iparvárosban, mint Miskolc, minden bokrot fegyverrel kéne őrizni. De tervezőink szerint valahogy mindennek a Népkertben jut hely. Ezzel i kapcsolatosan például a megyei könyvtárban dolgozók véleményét — bár kultúrintézményben munkálkodnak — ama bizonyos nyomdafesték tűrőképessége miatt, nem lenne .ildomos idézni. Sok, más emberét sem. Higgyünk mégis tervezőink jó- szándékában. mérlegelő képességében! Vigasztalásul a népkerti szálló ellenzőinek: ama bizonyos belkereskedelmi tervegyez- tető tárgyaláson még erre sem volt pénz... A szálló viszont valahová Miskolcon is. megyénk más részein is valóban kellene. Elsősorban mégis erre van szükség. Aztán jöhetne valami más is. Valami plusz. Micsoda? A már — túlzás nélkül mondhatjuk — Europa-szerte ismert Tokaj, Sárospatak, Aggtelek és a többin kívül hadd említsük meg a Bükki Nemzeti Parkot, a füzér! várhegyet, a íüzéri parkot, a kelemért Mohos-tavakat, a rudabányai öshominida lelőhelyet, a szomolyai kaptárköveket, a most alakuló tiszafüredi madárrezervátumot, a boldogkőújfalui kőtengert, a me- gyerhegyi malomköbánvát és tengerszemet és még ki tudja mi mindent, mik részben ma is országos jelentőségű, vagy megyei jelentőségű természetvédelmi területek, értékek. Mindennek a rendben- tartásához, őrzéséhez kellene valamicske pénz. Megmutatásához valamicske prog- rám, szervezés. Meg kellene néhány ötlet a kiránduláshoz, a vendégmarasztaláshoz. Érdemes lenne elgondolkodni például azon, amit az IBUSZ bécsi irodájának igazgatója emlegetett. Egyebek között: Ausztriában családok, generációk élnek bicikli- kölcsönzésből. Nálunk hol lehet biciklit kölcsönözni? És egyáltalán, hol lehet biciklizni? Mert a főutakon nem. Vagy: Ausztriát húsz évvel ezelőtt a lovassportok tekintetében, sehol nem jegyezték. Ma viszont magasan fölöttünk áll. Tudnak szervezni lovastúrákat a külföldieknek. És mit tudunk mi, a közismerten — mármint saját magunk által közismerten — lovasnemzet? De: hol van például vízisi- kölcsönző? Aki eljön hozzánk, nem csupán mai eredményeinkkel akar ismerkedni. Szórakozni, vidámkodni is akar, csalingázni. vagy éppen vízparton ücsörögni a bot mellett. „Merész embernek kell annak lennie, aki külföldi létére nem a Balatonon, hanem hazánk valamely más vizén akar horgászni!” — hangzott el a már gyakran emlegetett tihanyi tanácskozáson. Egyszerűen megijedünk, ha valamely külor- szági ember hallván valamit a Tiszáról, bejelenti, miszerint ott szívesen elücsörögne a botok mellett. (Ne tessenek elfeledni, hogy a mi szennyezett folyóink szeny- nyezettsége viszonylagos. Még igv is többet tudnak adni. mint sok, nyugati ország vize. Pár éve írtuk meg, hogy Párizsba szakadt hazánkfia — idős ember — ámulást kiváltó felszerelésével a Ra- kacán horgászott és széles mosollyal szedte ki a tóból a sneciket. Mindegyiket kiszárította. rendszerezte, dobozba rakta, közölve, hogy elviszi a Szajna mentére. A csodálkozó kérdésekre elmondta, hogy ha a Szajna valamely mellékvizén valaki ilyet tog, annak híre megy, dicsekszik vele. Hogy itt, a Rakacában nagyok is vannak? Azzal őt ne idegesítsék, mert rossz a szive, ha egy nagy hál a horgára akadna. ki tudja mi lenne.) V égezetül még valamit. Az idegenforgalmi tanácskozáson több szakmabeli ember vett részt, különböző irodáktól. Az újságíróknak arra a kérdésére, hogy a külföldhöz viszonyítva, miben vagyunk leginkább elmaradva, egyöntetű volt a válasz: a higiéniában. A téma külön misét érdemelne, de nem valószínt. hogy lenne foganatja. Körülbelül anv- nyira mennénk vele, mint ennek azeny- he télies nyárnak a becsmérlésében. Ami azért mégiscsak: nyár! Priska Tibor r
