Észak-Magyarország, 1980. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-06 / 131. szám

1980. június 6., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 " ga­A hiányzó növény Korlátok nélkül Kismotor- és Gépgyár Mezőkövesdi Gyára: A jármípregram „bedolgozói" Szerelik a légíéktömlőket. Az új termékből az idén negyedmillió darabot gyártanak. Ma valaki nem minden bá­torság htján, annak idején a boldogkőváraljai Hunyadi Termelőszövetkezetéhez ha­sonló vetéstervet készít bár­melyik főiskola vizsgáján, jobban jár, ha felelet he­lyett megveszi következő utóvizsgájára a 25 forintos okmáhybélyegel. Hiszen ez a terv látszólag hemzseg a hi­báktól. Aránytalanul nagy, közei 5(1 százalékos a kalá­szosok aránya, s ezért bi­zony előfordul, hogy ugyan­abba a táblába egymás után háromszor is gabona kerül. Ez jelentős terméscsökkenés­sel járhat, elszaporodhatnak a kártevők, s ez is a hoza­mot veszélyeztetheti. Az el­mélet szerinl ez a terv rossz (teliül az elégtelen jogos!), de ugyanakkor ha indokait is vizsgáljuk, ismét az bizo­nyosodik be. hogy esetenként szakadék választja, el az el­méletet a mindennapos gya­korlattól. Sokszor, sok helyen han­goztatták: egy üzem gazdál­kodása csak akkor lehet eredményes, ha adottságait messzemenően figyelembe ve­szi. Nos. itt Boldogkövüral- ján — még a. kétkedők is elismerhetik — a gazdálko­dás első számú szabálya ez volt. Minden kockázatával, merészségével, esetleg sze­rencséjével együtt. A szigo­rú szakmaiság korlátái, az első perctől kezdve a gazda­ság érdekébe ütköztek. Ha a termelés túlnő a megfonto­lásokon, s figyelembe veszi azokat a szabályokat, ame­lyeket az éghajlat, s a talaj diktál, akkor lehet, sőt, kö­telező finomítani az elkép­zeléseken. El kell ismerni: az általános szabály mellő­zésének helyességét. Azt, hogy a, búza a legjövedel­mezőbb. azt, hogy a búza a kukoricával ellentétben, itt mindenképpen beérik. és hogy a búzatermesztés költ­ségei a legalacsonyabbak. Ha mellé tesszük a másik ol­dalt is. nyugodtan megálla­píthatjuk: jelenleg vannak olyan vegyszerek, amelyek egy esetleges fertőzést meg­akadályoznak. s vannak olyan módszerek, amelyekkel még a hároméves, egymás utáni termesztés esetén is jó ter­mést lehet biztosítani. Cso­dálkozni ezért nem kell A Csepel Művek Transzfor­mátorgyárában a hagyomá­nyos transzformátorok mel­lett zárlatkorlátozó fojtóte­kercseket és öntőgyanlás száraz transzformátorokat is gyártanak. Ezek a gyár leg­korszerűbb termékei. A zár­latkorlátozó fojtótekercsekei — amelyek a túlaram ellen védik az ipari és kommuná­lis létesítményeket — KGST­szukosodás keretében gyárt­ják, elsősorban lengyel és azon, hogy a szakvezetés Boldogkőváralján az utóbbit választotta. Minden vitát el­vágva, az eredmények őket igazolták, mert három esz­tendőre visszatekintve, min­dig negyven mázsa felelt termelt hektáronként a bú­za. Ez kétségkívül siker. Olyan siker, amely magában hor­doz sok jó és sok veszélyes tényezőt. Például: a ter­mesztés gépei ege- folyama­tot ölelnek fel. Vagyis, az a kombájn, amely búzát arat, az árpán kívül a kukoricát is lemorzsolja. Nincs szük­ség speciális célgépekre, kö­vetkezésképpen a termelés költségein sokat lehel meg­takarítani. Ráadásul a Hu­nyadi Tsz-ben segítségül hív­ták egyes növények termesz­téséhez a jól bevált együtt­működést. vagyis a 42 hek­tár cukorrépát más termelő- szövetkezei veti el. s taka­rítja be. A szövetkezet en- n.ek az elképzelésnek kö­szönheti, hogy egységnyi ler- -melési eszközre jutó terme­lési értéke négyezer forint­tal alacsonyabb, mint az or­szágos átlag, viszont a száz forint állóeszközre jutó brut­tó jövedelem közel tízezer forinttal magasabb. A ..nagy- könyv’’ szabályai szerint ezt hívjuk hatékonyságnak ... De ugyanakkor ez a haté­konyság önmaga ellenzéke is lehet. Mert a fejlődésnek, az előrelépésnek azért tovább­ra is befolyüsolója, hogy harmadik évben ugyanazon területre nem szabad gabo­nát vetni. A hozamnövelés­hez olyan kultúrát kellene találni, amelynek jövedelme­zősége megközelíti a búzáét, de ugyanakkor ennek kiváló termésfokozó előveteménye. Ez csak látszólagos ellent­mondás, mert a 2300 hektár szántóval rendelkező gazda­ságnak, még elméletileg is sok kétszáz hektáron kelle­ne felhagyni a kalászos ter­mesztéssel, ahhoz, hogy a vetésterv aránytalanságát megszüntessék. Próbálkoztak és próbálkoznak is más nö­vényekkel. Helyesen ismer­ték fel; napjaink „slágernö­vénye”. a napraforgó, szóba se jöhet, mert a vetésterü­lete országosan annyira meg­nőtt, hogy a várható nagy terméssel a gyárak, és a ke­NDK megrendelésre. Az ön­tőgyantás száraz transzfor­mátorok nyugatnémet licenc alapján készülnek, s az idén kezdődött sorozatgyártásuk. Előnyük a hagyományos transzformátorokkal szem­ben. hogy Hely- és energia- takarékosak. nem igényel­nek karbantartást és robba­násbiztosak. Ilyen, transzfor­mátorok üzemelnek a met­róban és maid a Paksi Atomerőműben is. reskedelem nem tud mit kezdeni. Természetesen itt is volt már keserű tapasztalat, például a babbal, amely olyan nagy termést hozott az elmúlt évben, hogy arra szerződni sem mertek, s így 500 mázsa a mai napig a nyakukon maradt. Végső soron egyetlen nö­vény hiányán múlik az az optimális vetésszerkezet, amely az adottságokhoz van igazítva, sőt bizonyos szak­mai vonatkozásaiban túl is lép eredményességében a kedvezőtlen feltételek kere­tein. korlátain. Az állattenyésztésről vi­szont csak ió mondható el. A holsleinfriz helyett, la­pály fajtával keresztezték az állományt, s így meg tud­ták őrizni azt a kiváló hús- tormát, amely mindig ex­portképes. de ugyanakkor800 literrel több tejet fejhetnek egy állattól. Megmaradtak — és ez is nagy bátorság — a szakirányú hasznosítás he­lyett. a vegyes; tej- és hús- irányú termelésnél, s az eredmények ismeretében, a jó szakmai felkészültségnek köszönhetően megint igazuk volt. Ugyanis a tejtermelés a hozamösztönzésre adott prémiummal gazdaságos, de a hústermelés a genetikai adottságoknál fogva néha 98 százalékos exportminőséget is jelent. Nem szerénykednek, ami­kor elismerik: a nagy tej­termelő képességű holslein­friz fajtához képtelenek a takarmányt biztosítani. Ára­pály fajta, kisebb testsúlyá­nál fogva, kevesebb silón is megél, vagyis lényegében ugyanazt az eredményt hoz­za, mint amit a friz, amely­nek igényeit semmiképpen nem tudnák kielégíteni. Idén már négyezer literes terme­lést várnak, de ugyanakkor olyan lúzómarhakat adhat­nak el, amelyek a legké­nyesebb kereskedelmi elvá­rásoknak is megfelelnek. Befejezésül csak annyit: a több mint hatmillió fo­rintos nyereség, amely már harmadik éve megvan, bi­zonyítéka az adottságokra épülő, bátor kockázatvállalás helyességének. Edelény Eiővájók munkasikere Az edelényi aknában köz­tudottan mostohák a mun­kakörülmények. hiszen vé­kony széntelepet művelnek, s gyakran nagy mennyiségű rétegvíz, ebből következően sár lassítja a termelést. Kü­lönösen nehéz viszonyok kö­zött dolgoznak az eiővájók, akik addig ismeretlen bá- nvarészekben’ hajtják a vá­gatokat. Az elmúlt évtized­ben a szén jövesztését, szál­lítását. sikerült gépesíteni a föld alatti munkahelyeken, a váaathaiíók azonban mind­máig kézi erővel, hagyomá­nyos módon végzik a mun­kájukat. Kivétel ez alól Lu­kács József csapata, amely három hónappal ezelőtt EHOR-típusú rakodógépet kapott. A kísérleti időszak alatt ember és gép fényesen bizonyított, s a brigád havi átlagban fit) méteres előre­haladást ért el. De nemcsak Lukácsék büszkélkedhetnek k i emel kedő eredményekkel, hasonló munkasikerekei tud felmutatni a többi elővájó kollektíva is. A 17 brigád előreláthatóan 800 méter vá­gatot. készít az első fél év­ben, vagyis 120 méterrel tel­jesíti túl mennyiségi tervét. Remélem, senki sem ha­ragszik meg rám a Kismo­tor- és Gépgyár 3. számú gyárában a címben szerep­lő kifejezésért. A Magyar Értelmező Kéziszótárban a fenti címszóról ez olvasha­tó: „bedolgozó az, aki vala­hová rendszeresen bedolgo­zik”. Márpedig a mezőkö­vesdi kollektíva meglehető­sen régóta és tartósan végzi ezt a munkát, hiszen az idén ünnepelheti tízéves ju­bileumát. — Gyárunk a hazai jár- mü program megvalósításá­nak egyik közreműködője — mondja Pozsa Ínyre üzemve­zető. útban „birodalma”, a kettes gépműhely felé. — Tevékenységünknek csak ki­sebb részét, egészen ponto­san : a negyven százalékát feszi ki a készáruk előállí­tása, kapacitásunk hatvan százalékában alkatrészeket gyártunk. A saját termelés értéke ez évben 110 millió forint lesz. míg a belső koo­perációt csak normaórában számítjuk. — Mit és mennyit gyárta­nak? — Ezernél is több alkat­részféleség szerepel a ter­mékskálánkon — valamenv- nyit hosszú lenne felsorol­ni. A legjelentősebb gyárt­mányaink a hengerek, a du­gattyúk, a hajtórudak — ezekből éves szinten 200— 210 ezer a szériaszám. Ja­nuártól előállítunk légfék- tömlőket is, 320—3900 mil­liméter közötti hosszméret­ben — ebből az idén ne­gyedmillió darab várható. Hatalmas, egymásba nyíló munkacsarnokok. Az egy­más mellett és mögött sor­jázó fúró-, maró-, eszterga-, csiszoló- és még ki tudja milyen gép zaja megreked, felerősödik, a betonfalak kö­zött, Amerre csak fordu­lunk. mindenütt fiatalokat látunk, s feltűnően sok a nő a munkapadok mellett. — Az átlagéletkor igen alacsony — jegyzi meg .4r- rai József művezető —. alig haladja túl a harminc évet. A hatszáz főnyi munkáslét- számot tekintve, közel azo­nos a nők és a férfiak ará­nya. Nézelődünk. s közben megismerkedünk néhány ke­vésbé „jegyzett”. ám a jár­ni ü p rog ra m szem pontjából­nélkülözhetetlen termékkel. Vendéglátóink sorolják: a csomagtartókat buszokban hasznosítják.... a pipere­polcok hajókba készülnek .... az ablakkereteket és ab­lakemelőket vasúti kocsik­ban láthatjuk viszont.... a zárak villaVnosok vezetőfül­kéjének ajtajába valók .... — Eljutnak-e az innen ki­kerülő gyártmányok a világ­piacra? — kérdezzük. — Különböző járműipari alkatrészeket. tartozékokat közvetlenül is -exportálunk a Szovjetunióba és a Német Dempk ra likas Közt ársaságba — hangzik a válasz. — Emellett legalább húsz hazai vállalattal állunk üzleti kaD­. csolatban, köztük a Ganz- MÁVAG-gal. a Csepel Autó­gyárral, az Ikarusszal és^i győri Rába Vagon- és Gép­gyárral. Az általuk a világ számos országában eladott jármüvek jó hírneve kicsit a mi érdemünk is. A légíéktömlőket most nem szerelik, de kedvünkért bemutatják a technológiát. Szemre egyszerű, gyors a m u n kaf oly a ma t. Hely ben gyártják a szükséges fémal­katrészeket, s a művelet vé­gén minden egyes darabot nyomáspróbáznak. Első a mi­nőség! — mondja a műve­zető. — A Dózsa György nevét viselő, kilenctagú szocialista brigád vagyunk — mutatko­zik be társai nevében is a 22 éves Simon István. —Né­hány éve dolgozunk együtt, s még csak a bronzérmet ér­demeltük ki. Természetesen többre vágyunk, hiszen mi vagyunk a legfiatalabb bri­gád. Nálunk a korelnök, Ka rajz László is mindössze harminckét éves. — És mit tesznek a „fé­nyesebb” érmek elnyerésé­ért? — Igyekszünk még kép­zettebb szakemberekké válni — vágja rá Takács István. aki technikumban tanul. — Közülünk többen újra iskot lások lettünk. Pázmándi László es Tuza Ferenc tech­nikumot végez, illetve vég­zett, Horváth László éti Bar­Nem vándorol már a ser­leg. végleg a Beton- és Vas­betonipari Müvek Miskolci Gyárának egyik szép vitrin­jébe került. Ugyanis immár harmadik alkalommal lettek elsők a betongyáriak azon a megyei újítási versenyen, amelyet a Szakszervezetek Megyei Tanácsa minden év­ben az. Országos Találmányi Hivatallal közösen hirdet meg. Erről a díjátadó ünnep­ségről már korábban beszá­moltunk lapunkban, akkor azonban nem volt lehetősé­günk részletes méltatásra. Nemrég újítási értekezle­tet tartottak a betongyárban, ahol felelevenítették az el­múlt, sikeres három év újí­tási tapasztalatait, elemzően szóltak a gondokról is. va­lamint a további tennivalók­ról. A tanácskozás előadója dr. Korompai Iván műszaki igazgatóhelyettes volt. aki .elmondta, hogy az „Egy bri­gád— egy hasznosított újítás " elnevezésű versenyben is a beton gyáriak győzedelmes­kedtek. ugyanakkor a leg­jobb női újítók is e kollek­tíva tagjai, valamint « fia­talok közül egyikük az NDK- ba szóló egyhetes jutalom­utazást kapott elismerésül. A helyi újítási mozgalom kiszélesedését jelzi, hogy a javaslattevők száma az el­múlt évben több mint 30 szá­c'i János szakközépiskolába jár. Somodi Lajos pedig a napokban érettségizik. Igyek­szünk hasznosat cselekedni a közösségért, s mi is patro­náljuk a városi 4. számú Ál­talános Iskolát, valamint az 5. számú óvodát. Aktí­van kivesszük részünket a KISzf-c’.etböl. s a mi mun­kánk is hozzájárult ahhoz, hogy egyelőre egv évre őriz­heti gyárunk a KISZ Köz­ponti Bizottságának vándor­zászlaját. — Szeret itt dolgozni ? — állok meg egy zömök fiatal­ember mellett. Csirmaz Jó­zsef először befejezi a ke­zében levő légféklömlö sze­relései. csak utálva válaszol: — A fővárosból jöttem vissza, s nem bántam meg. Helyben vagyok, nem kell utazgatnom. Innen kerültem kj egy évre a Szovjetunióba is. A gyárnak saját ifjúsági klubja van. s építettünk ma­gunknak sportpályákat. A városban itt a legkedvezőb­bek' a kereseti lehetőségek, a fizetésem négyezer forint körül alakul havonta. — Lelkes, könnyen moz- ‘gósitható együttes — dicsér: a beosztottjait Árvái József művezető. — A második tél évben még nagyobb felada­tokat kapnak, hiszen páncé­lozott kivitelben is gyártjuk majd a lég fék tömi őket. a győri Rába megrendelesere. A teljesség kedvéért te­gyük hozzá: sok hasonló jó képességű közössége »an a gyárnak. A szereidéből ide sorolható az aranykoezortwt József Attila, s az egyaránt bronzkoszorús Petőfi Sánáor és 71. Rákóczi Ferenc szocia­lista brigád. És ezek a bri­gádok korántsem mindig korszerű gépeken érik el a kiemelkedő termelési eeea- mén yeket! Emlékeztetőül: néhány hét­tel ezelőtt a Kiváló Gyár cím \ elnyerését ünnepelte a mezőkövesdi niiÁikáskollekti- va. Immár harmadszor... Kolaj László nyújtott újítások 10 százalék­kal, a bevezetett újítások pe­dig 20 százalékkal emelked­tek. A fejlődés biztosítékát jelenti, hogy a jövő nem­zedékének. a K0 éven aluli­aknak részvétele 40 száza­lékkal növekedett, tőlük szár­mazik a bevezetett újítások jelentős része. Ugyancsak fontos adat. hogy a feladat­tervben megjelölt pontokhoz igazodó javaslatok megkét­szereződtek. ugyanilyen arányban változott a beve­zetett. illetve elfogadott újí­tások száma. A szocialista brigádok aktivitására jellem­ző. hogy a bevezetett javas­latoknak 95 százaléka a szo­cialista brigádoktól indult el. Olyannyira növekedett a kol­lektív újítások aránya, hogy elmondható: a betongyárban szinte a teljes kollektíva részt vesz az újítási mozgalomban. Mindezen eredmények nem születhettek volna meg. ha a gyár műszaki szakemberei nem segítik, patronálják az újítókat. Megvalósították a szakvéleményezés rendszerét. A műszakiak az újítások tervezésében, megvalósításá­ban sokirányú segítséget ad­nak. Az említett tanácskozá­son sor került a kollektív és a személyenkénti jutalmak átadására. 35 800 forintot osztottak szét a helyi újítá­si mozgalom legjobbjainak. — kármán Korszerű termékek a csepeli Transzforinátflif árból it képen: impregnólóshoi készítik elő a zárlatkorlátozó fojtó­tekercset Fotó: La«*« József Újítók a betongyárban /1 r im a zalékkal növekedett, a be-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom