Észak-Magyarország, 1980. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-05 / 130. szám

. 1980, június 5., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZÄG 3 Hogy több gyümölcs, zöldség, virág legyen Aki a virágot szereli... és most úgy kellene folytat­nom. ahogy ez mindenki előtt közismert, vagyis ... az rossz ember nem lehel. Tá­vol álljon tőlem, hogy ezt a népi bölcsességet kétségbe vonjam, én most mégis úgy fogalmazok: aki a virágot szereti, az dísznövénykertész. Legalábbis egy részük az. Azzá válik az után a három ev után, amelyet a szakmun- kas-bizonyítvány megszerzése érdekében tanulással eltölte­nek. Megyénkben erre egye­dül Miskolcon, a Dísznö­vénykertész Szakmunkás­képző Iskolában van lehető­ségük. És itt mindjárt te­gyük hozzá, sajnos, nem mindenkinek. Éppen ezért a mondást ekképpen kell kor­rigálnom: akik a virágot szeretik, azok részben dísz­növénykertészek. részben pe­dig aeok, akik azzá szeret­tek volna válni. Ha felvételt nyertek volna! Ez a szakma ugyanis egyi­ke'azon mezőgazdasági szak­máknak. amelyekre évek óla túljelentkezés van. Alapjá­ban véve, ez nem is megle­pő. hiszen egy virágos nö­vényházzal a legmodernebb sertéstelep, vagy szarvasmar­ha-istálló sem tud konkur- rálni. Persze e szakmát nem csu­pán a valóban létező szép­sége teszi vonzóvá, A jelent­kezők szemében az is pozi- livum. választásukban az is motiváló, hogy ez az iskola városban, jelen esetben Mis­kolcon van. Ennek legszem­betűnőbb bizonyítéka a disz- növénykertészettej két éve párhuzamosan folyó ker- teszképzés, melynek kereté­ben zöldség- és gyümölcster­mesztőket képeznek ki. Ko­rábban ezeket a szakmákat csak Hernádvécse községben, az ottani mezőgazdasági sza kínunk asképző iskolában lehetett elsajátítani. A véesei iskola hosszú éveken át be­iskolázási gondokkal küzdölt, a]ig-alig jelentkeztek tanulók. Amióta Miskolcon is be­indul! e szakmák képzése, a d ísznövénykertész szakmák­hoz hasonlóan zöldség- és gyümölcs-kertésznek is töb­ben jelentkeznek. mint. amennyit fel tudnak venni a megadott. keretszámok alap ián. Jelen pillanatban a szűkös tárgyi feltételek jelentik az iskola legnagyobb gondját. Az intézmény réges-régen ki­nőtte a jelenlegi — iskolá­nak csak igen jó indulattal nevezhető — épületét. A két, illetve a Kertészeti Vállalat­tól kapott harmadik szük­ségtanterem egész napos ta­nításra kárhoztatja az ill dolgozó tanárokat, oktatókat. Beszélgetésünket Deák. Im­rére!, az. iskola igazgatóhe­lyettesével, nem csoda, hogy ezekkel a gondokkal kezd­t Ü Ív. — Szeptembertől például kilenc osztályunk lesz (öl dísznövényes es négy ker­tész). összesen kettöszázhar- mincegy tanuló. Csak dél­előttös és délutáni beosztás­sal tudjuk ellátni oktatási és nevelési feladatainkat. Ma­rom osztály ,.délelőtt, három délután elméleti képzésen, há­rom osztály pedig ezalatt gya­korlati foglalkozáson van. Itt jegyzem meg. hogy az idei felvételik alkalmával ólven tanuló kérelmét —■ éppen a szűkös körülmények miatt — el kellett Utasítani. És ugyan­ilyen nehézségeink vannak a diákotthoni ellátást illetően is. A kettÖKzázharmineegy tanuló közül mindössze har­mincnégynek tudunk elhe­lyezést biztosítani. Éppen ezért a felvételinél a képes­ségek mérése mellett, töb­bek közptt azt. is figyelembe kellett venni, hogy a tanuló a bejárást hogyan tudja megoldani. Így a Miskolc­it oz közelebb lakók némi­képp, előnyt élveznek. Évek óta ez a zsúfoltság, szűkösség jellemzi, korlátoz­za az intézményben folyó pe­dagógiai munkát. Hogy még meddig? Bízunk benne, hogy már csak egy évig. Hosszú évek sóvárgása után ugyanis — reméljük, hogy nem kiabáljuk el — az. 1 ÍKII /82-es tanévtől kezdve végre-valah ára megoldódnak az iskola létesitménygondjai. A tervek szeriint a 101-es számú Ipari Szakmunkáskép­ző Iskola új helyre költö­zésével a Szabó Lajos utcai régi épületet a« újonnan szervezendő. Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakmun­kásképző Iskola kapná meg, s ebben arz épületben, isko­lában kapna helyet a dísz­növénykertész, illetve kertész- szakma is. Idén — éppen a közeli na­pokban — negyven dísznö­vénykertész tanuló szerez szakmunkás-bizonyítványt, helyezkedik el a termelés­ben. Kilencven százalékuk, mint a korábbi években is, a bázisüzemhez, a Miskolci Kertészeti Vállalathoz kerül, s a disznó vén y term esztési, fa­iskolai, parkfenntartási ii zemágban k a ma t ózta t h a t,i ák az iskolában szerzett isme­reteiket. A többieknek — és ez ugyancsak hagyomány — a Kazincbarcikai Városgazdál­kodási Vállalat lesz az első,, igazi munkahelyük. A dísz­növényeseknél az elhelyezke­dést illetően általában kevés a gond. Jelenleg is 5(1 ta­nulónak van társadalmi szer­ződése a kertészeti vállalat­tal. Más viszont a helyzet a kertészeknél. Igaz. ma még nincs kifutó osztályuk — csak .jövőre lesz —. viszont elgondolkodtató, hogy jelen pillanatban még egyetlen tanulónak sincs termelő­üzemmel társadalmi szerző­dése. És ez elsősorban az üzemekre vet rossz lényt. Ugyanis nem hisszük, hogy ennyire jól állnának zöldség­es gyümölcstermesztő szak­emberekkel! Viszont félő. hogy jövőre már a végző ta­nulók jó része éppen me­zőgazdasági munkahely hiá­nyában végül is inas pályán fog kikötni. Néhány hete egy illetékes fóijumon. a TESZÖV küldöttközgyűlésén hangzott el a következő: „a fiatalok, úgy mint apáik és nagy­apáik ma már nem fogad­ják el a munkahelyi körül­ményeket.'’ Másképpen fo­galmazva: oda mennek, aho­vá hívják, ahová „szé­pen hívják” őket. Ta­lán ezért is örvendetes meg­említeni a felsözsolcai Lenin Tsz-t, amelynek elnöke a na­pokban kereste fel az isko­lát, azzal a céllal, hogy a kö­zeljövőben. öt tanulóval tár­sadalmi ösztöndíjat kössön. S a jövő évtől kezdve éven­te újabb 15—15 tanulót sze­retnének Zsodrára szerződ­tetni. Ügy kezdtem: aki » vrrá- got. szereti... s ki ne szeret­né? Kell tehát sok begónia, muskátli, szegfű; névnapra, vázába, utcára, parkokba. Mondhatom azt. is, aki a gyümölcsöt, zöldséget, szere­ti ... ki ne szeretné? Kell tehát sok és olcsó alma, kör­te. barack, borsó, paprika, paradicsom . .. hadd ne so­roljam tovább ... frissen és befűzve, szörpnek és dzsem­nek. főzeléknek és lecsónak. Kell, mert szeretjük ezt is. azt is. S mindezekhez mi. pontosabban, ki, kik kellenek? Elsősorban termelők, sok és jó szakmunkás. E jelenleg is szerény épülétű iskola ezek­nek az igényeknek a kielé­gítéséi. szolgálja immár más­fél évtizede. Nem ideális kö­rülmények között, mégis ered ménv esen. Hajdú Iuh« A minden eddiginél za­vartalanabb, s a közös ét'r dekekel. célokat messzeme­nőkig szem előtt'ártó együtt­működés óhaja fogalmazó­dott meg tegnap Enesen azon a „kunzultáeión”. amelyen az edelényi, az encsi es a sátoraljaújhelyi járás mező­gazdasági üzemeinek szak­emberei találkoztak a me­gyei Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalat vezetőivel. Bár még egy jó hónap van az idei kenyércsata meg­kezdéséig — a létező és élő objektív gondok miatt az együttműködés szervezését- éppen a zavartalanság biz­tosítása miatt a lehető leg­korábban kell megkezdeni. Est szolgálta a tegnapi encsi és a múlt; heti miskolci ér­tekezlet is. mely tanácsko­zások során az átadók (mező­gazdasági üzemek) és az át­vevő (Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat) ve­zetői egyeztették az idei kö­zős feladatokat. A kenyérgabona szempont­jából rendkívül kedvezőtlen tavalyi év után idén az ed-, dlgi kilátások — reméljük- nem kiabáljuk el — ,ió ter­mést ígérnek. Amikor e szép terméskilátásokat leírjuk, tu­lajdonkeppen a gondokat i.s megfogalmazzuk, hiszen a korábbi esztendők tapaszta­latai is alátámasztják, hogy éppen az átvétel-, pontosab­ban a tárolási lehetőségek szűkös keresztmetszete az- amely a nyár kétségtelenül legnagyobb munkája során a gond, a vita tárgyát képezte, és ami még súlyosabb, a be­takarítás folyamatosságát akadályozta, gyorsaságai las­sította. Mint azt tájékozta­tójában Csordás Bela, a vál­lalat kereskedelmi igazgató­helyettese elmondta, idén HIT ezer 893 tonna kenyérgabo­nára kötöttek szerződést, amely mennyiség meghalad­ja a vállalat előzetes terv- szamait. Tárolótér-növeke­déssel csupán a mezőköves­di körzeti tizem . esetében számolhatunk mintegy 3 ezer tonna nagyságrendben- így az idén is- amennyiből a vá <•! termés meglesz• nagy jelentőséggel hír a bértáro­lás. amibe: a vállalat a ter­melőüzemek, tsz-el>■- állami nazdasái/ok segítséget kéri. Mintegy 55 ezer tonna az a gabonamennyiség. amit hosszabb-rövidebb ideig az. üzemeknél kell elhelyezni bértárolás formájában. A vállalat vezetői arról is tájé­koztatták a jelenlévőket- hogy az idei átvétel 40 tele­pülésen. 50 helyen- 105 át­vevő szalagon történik maid, liapi 10—12 órás átvételi idő­tartammal. Az. encsi értekezleten ka­pót! intonációk is megerő­sítették a résztvevő szakem­bereket abban, hogy a ko­rábbi esztendő egyoldalú mennyiségi szemlélete he­lyett már az idén is nagyobb hangsúlyt l;ag a minőség. Az ősztől érvényben lévő új bú- zaszabvánv a búzánál három fokozatot különböztet meg. Így idén először — szigorú műszeres vizsgálat alapján — lesz javító különleges mi­nőségű étkezési búza (átvételi ara 325 forinl/mázsa). malmi szabvány étkezési búza (310 forinl/mázsa). illetve takar- nwnyminőség. Együttműködés és szerve­zettség — a tegnapi tanács­kozás két legtöbbet hangoz, (atoll fogalma volt. s hogy. végül is gyakorlattá válik-e- ez a kél partneron- átvevőn és átadón múlik elsősorban. (hu.) Jó előkészítés, szervezett munka Nagyjavítás a BVK-ban Fontos feladat a CO-kompressior nagyjavítása a katbamid-üzemben. A Bach István rezette Zalka Máté szocialista brigád tagjai a kompresszor javítása közben. Az egymáshoz kapcsolódó gyártástechnológiai rendsze­rek következtében a vegy­ipari gyárakban különösen nagy jelentősége van a fo­lyamatos és biztonságos üze­meltetésnek. Egy műtrágya- gyár termelését például alap­vetően meghatározza az alap­anyagot szolgáltató ammó­nia-gyáregység működtetése­dé a kölcsönösség érvényes meg fordítva is. Az egymásra­utaltság megköveteli a terme­lőmunka körültekintő szer­vezését', ám folyamatos ter­melés nem képzelhető el a gépek, berendezések idősza­kos és rendszeres nagy-javí­tása nélkül. A nagyjavítás fontosságát, úgy véljük, jól érzékelteti két számadat: a Borsodi Vegy i k om bi nátban minden üzemóra egymillió forintot ér és az egész gyár gépéinek, berendezéseinek, létesítmé­nyeinek karbantartására eb­ben az évben 66(1 millió fo­rintot terveznek. Sok múlik tehát a nagyjavításban részt vevő karbantartó szakmun­kásokon, hiszen a gyors és jó minőségű munka a szó legszorosabb értelmében mil­liókban mérhető. A siker alapvető biztosítéka a kar­bantartók szakértelme, fe­gyelme, akik végrehajtói egy rendkívül gondosan kidolgo­zott ütemtervnek. — A szokásos ütemterv tu­lajdonképpen már az eszten­dő elején elkészült — mondja Mohos, Gábor üzemfenntar­tási íomérnök. Eszerint és a tervben meghatározott na­pon május 26-án leállt az ammónia termelőoldal, vala­mint a karbamid-mütrágya tizem. Mindkét termelőegy­ségben számos, a termelő- munkát alapvetően meghatá­rozó feladat elvégzésére ke­rül sor. Így például a gáz­üzemi szekunderbontó, va­lamint a primer bontó komi- les cseréje, a CO-konverter- ben a katálizátortöltet cse­réje- valamint 4 szénsavmosó toronyban a RaSching-gyürű cseréje- hogy csak a legfon­tosabbakat említsem. A szin­tézis üzemben az ötös szin- té/.iskörnél a hatósági előírá­soknak megfelelő ellenőrzést kell végrehajtani és a szük­séges javításokat elvégezni. A karbamidiizemben a legna­gyobb feladat a reaktor bel­ső köpenyének ellenőrzése és javítása- valamint a CO- kompresszor meghajtó vil­lanymotorjának teljes reví­ziója. Ahhoz, hogy a munka Munkában az ácsok brigádja a karbamid üzemben az említett egységekben a tervezett ütemben haladjon, megfelelő szervezésre é« anyagellátásra van szükség. Szerencsére a hagyományok­hoz híven a karbantartók már jó előre legyártották « szükséges alkatrészeket, sze­relvényeket, ennek köszön­hető. hogy a nagyjavításba« részt vevő szakemberek munkáját semmi nem hát- V ráitatja. Az ammónia gyárban, valamint a karbamid üzem­ben csaknem négyszáza« dolgoznak, de segítséget kap­tunk a Péti Nitrogénmüvek­től is. egy már korábban megkötött karbantartási együttműködési szerződés alapján. Az elmúlt tíz nap­ban minden az ütemterv szerint valósult meg. Elsőd­leges célunk- hogy a mun­kákat jó minőségben és határidőre végezzük el s ha lehetőség van rá. a terve­zettnél 1—2 nappal koráb­ban fejezzük be a nagyjaví­tást. 'Ez azt jelentené, hogy a június 24-i határidővel szem- s ben már 22-én megkezdőd­het a termelés az ammónia­gyárban és a karbamid- üzemben. — Fegyelmezetten, nagy gonddal végzik munkájukat a karbantartók — mondja Makai Gyula, az ammónia­gyáregység vezetője. A nagy­javítás kritikus pontja a gáz­üzemi szekunderbontó cseré­je. Ez rendkívül fontos feladat és ez határozza meg az egész ’nagyjavítás sikerét. Kőművesek, lakatosok, cső­szerelők, karbantartók- s tér. mészetesen az üzem egész technológiai személyzete reszt vesz ebben a munkában. A szűk terület és a nagy lét­szám miatt rendkívüli fe­gyelemre es körültekintésre van szükség. Az a célunk- hogy jó minőségben végezzük el feladatunkat, de talán még ennél is fontosabb- hogy ne következzék be baleset. Ke­mény és megfeszített mun­ka folyik a rézlúgmosónál is- ahol igen nehéz körülmé­nyek között dolgoznak az emberek. Három műszakban- megállás nélkül folyik a munka, s mindazok- akik ott teljesítik kötelességüket, el-*’ ismerést és dicséretet érde­melnek. Sz. I), Fotó: Kaprai Jánivs

Next

/
Oldalképek
Tartalom