Észak-Magyarország, 1980. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-20 / 143. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1980. június 2Q„ péntek Közlemény a KGST 34. ülésszakáról 1980. június 17. és 19. között a Csehszlovák Szocialista Köztársaság fővárosában. Prágában megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának soron levő. 34. ülésszakát. Az ülésszak munkájában resztvettek a KGST-lagálIamok küldöttségei, továbbá a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság küldöttsége. Az ülésszak munkájában meghívottként ugyancsak részt vették az Angolai Népi Köztársaság. az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, a Mozambiki Népi Köztársaság ' és a szocialista Etiópia képviselői. A tanács ülésszakán részt vett a KGST tervezési együttműködési bizottságának elnöke. részt vettek továbbá a KGST állandó bizottságainak és egyéb szerveinek, va- - lamint a szocialista országok nemzetközi gazdasági szervezeteinek képviselői. Az ülésszakon elnökölt Lubomir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság küldöttségének vezetője, a CSSZSZK kormányának elnöke. A résztvevők meghallgatták Rudolf Roliliceknek, a KGST Végrehajtó Bizottsága elnökének beszámolóját a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának a tanács 33. és 34. ülésszaka között végzett ■ tevékenységéről és a KGST-tagállamok közötti sokoldalú együttműködés szervezetének és a tanácste- vékenységének továbbfejlesztésére vonatkozó .irányelvek gyakorlati megvalósításáról; Nyikolaj Bajbakov- nak, a KGST tervezési együttműködési bizottsága elnökének beszámolóját a KGST-tagállamok 1981 — 1985. évi népgazdasági tervei1 koordinálásának, továbbá' a bosszú távú együttműködési célprogramok teljesítésének' helyzetéről és a terület további feladatairól; Nyikolaj Faggyejevnek, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa titkárának beszámolóját a tanács következő. 35. ülésszakának ösz- szehívásával kapcsolatos kérdésekről. Az ülésszakon megállapították', hogy a Varsói Szerződés, aláírása óta eltelt 25 év során e védelmi szövetség részvevő országai a többi országgal, minden beke- szeretö .erővel együttműködve határozottan és hatékonyan oldják meg az olyan létfontosságú feladatokat, mint azt, hogy ne engedjenek háborút kitörni Európában, sokoldalúan elősegítsék a beke megszilárdítását, a nemzetközi'feszültség enyhítését, az államok közötti egyenjogú, békés együttműködés fejlesztését. Az ülésszak hangsúlyozta a Varsói Szerződés tagállamai által 1980. május 15-én elfogadott nyilatkozat és felhívás . fontosságát, amelyek széles körű akcióprogramot foglalnak magukban a béke és > a népek közötti együtt- rriűködés megszilárdítására, az enyhülési politika folytatására és katonai területre való kiterjesztésére, a .fegyverkezési verseny megszüntetésére, a leszerelés, elsősorban a nukleáris leszerelés megvalósítására, a vitás kérdések békés úton történő rendezésére és a nemzetközi kapcsolatokból az erőpolitika kiküszöbölésére, a biztonságnak és a népek függetlenségének megerősítésére. A KGST-tagállamok küldöttségei ismét hangsúlyozták a helsinki1 záróokmányban foglalt elvekhez való hűségüket és annak szükségességét, hogy aktívan és gondosan készítsék elő az összeurópai értekezlet résztvevő államainak képviselői által a közeljövőben tartandó madridi találkozó konstruáld lebonyolítását, abból a célból, hogy folytatódjék az enyhülési folyamat és a biztonság elmélyítése az európai kontinensen, hogy valamennyi területen tovább erősödjék az európai orszá gok népei közötti egyenjogú együttműködés. A KGST-tagállamokban a munkásosztálynak, a parasztságnak és az értelmiségnek a kommunista és munkáspártok vezetésével végzett önfeláldozó munkája, valamint a marxizmus—leninizmus és az internacionalista szolidaritásnak, az egyenjogúságnak, a nemzeti függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartásának, a belügyekbe való be nem avatkozásnak, a kölcsönös előnyöknek és elvtársi segítségnyújtásnak elvei alapján történő sokoldalú együttműködés fejlesztése és elmélyítése lehetővé tette, hogy tovább fejlődjék a KGST- tagállamok 'gazdasági és tudományos potenciálja, emelkedjék a lakosság anyagi és . kulturális életszínvonala. A KGST-tagállamokban a nemzeti jövedelem 1979-ben 1975-höz viszonyítva 19 százalékkal, az ihari termelés 23 százalékkal nőtt. A KGST- tagállamok nagy részében a műszaki haladást meghatározó és a termelés hatékonyságát biztosító ágazatok fejlődtek a legnagyobb ütemben. A mezőgazdasági termelés évi átlagos volumene az 197ö és 1979 közötti időszakban az 1971—75. évihez viszonyítva a KGST-tagállamokban 9 százalékkal növekedett. Az ülésszak kiemelte a KGST-tagállamok külgazdasági kapcsolatainak eredményes fejlődését. 1979-ben külkereskedelmi áruforgalmuk az előző évihez viszonyítva 12,7 százalékkal nőtt, és elérte a 196 milliárd rubel. értéket, egymás közötti áruforgalmuk pedig 7,7 százalékkal emelkedett és hoz- . závetőleg 111 milliárd rubelt tett ki. A KGST-tagállamok többségében az egymásnak történő szállítások fedezték a legfontosabb fűtő-, nyers- és alapanyagfajták. valamint gepek és berendezések iránti import- szükséglet alapvető részéi. Az ülésszak jóváhagyta a végrehajtó bizottságnak a KGST-szerveket 1 irányító munkáját, és elégedetten állapította meg, hogy a tanács 33. ülésszaka óta eltelt időszakban végzett gyakorlati tevékenysége arra irányult, hogy eredményesen megvalósuljanak a KGST-tagálla- mok pártvezetöinek találkozóin létrejött megállapodások. az együttműködés elmélyítésének és tökéletesítésének, valamint a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének komplex programja, továbbá a hosszú távú együttműködési célprogramok és ezek konkrét egyezmények rendszerévé történő kibontakozása. Kiemelték, hogy ebben az évben gyakorlatilag befejeződik a KGST-tagállamok sokoldalú integrációs intézkedéseinek 1976—1980. évi egyeztetett tervében szereplő fontosabb intézkedések végrehajtása. Megállapították, hogy a tervkoordinációs munkák a következő ötéves időszakra — egyes kérdések tekintetében pedig hosszabb távra is — a befejezés szakaszában vannak. A koordináció előzetes eredményei azt mutatják, hogy e munkák folyamán számos bonyolult gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési probléma alapjában véve megoldódott. Ez megteremti az előfeltételeket ahhoz, hogy a KGST-tagállamok kidolgozzák a következő ötéves tervidőszakra szóló társadalmi- gazdasági fejlesztési terveiket. Az ülésszakon megállapodás jött létre arról, hogy a nemzeti tervező szervek és a KGST tervezési együttműködési bizottsága sokszorozzák meg erőfeszítéseiket a tervkoordinációs munkák befejezésének meggyorsitá sara. az országok népgazdasági fűtőanyag-, nyersanyagenergia-, gép- és berendezés, ‘ igényeinek teljesebb kielégítésére, valamint az egymás közötti kereskedelem volumenének növelésére és a nemzetközi szállítási feltételek javítására. Az ülésszak megvitatta a KGST-szervekben Végzett, az olyan főbb gép- és berendezésfajták gy árt asszak ősit ásá- nak és kooperációjának elmélyítésére irányuló munkál, amelyeknek biztosítaniuk kell a KGST-tagállamokban a műszaki fejlődést és a termelés növekedését az energetikában, és a fütőanyag- nyersanyag-komplexumban. a gépiparban, az elektrotechnikában. a rádióelektroni- kában, a cegyipa-can. a közlekedésben és a mezőgazdaságban. A gyartás^za- kosítás és a kooperáció területén jelenleg már több mint 120 többoldalú és mintegy 660 kétoldalú egyezmény van megvalósulóban. A szakosítás csupán a gépiparban löbb mint 10 ezer termékfajtát ölel fel. A szakosított gépipari termékek exportja a KGST-tagállamok egymás közötti áruszállításaiban kb. kétszer gyorsabban nö, mint az egész gép- és berendezés- export. Az ülésszakon ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a társadalmi termelés intenzifikálá- sa. a tudományos-műszaki haladás eredményeinek gyorsabb ütemű bevezetése terén a KGST-tagállamok előtt álló feladatok a nemzetközi gyártásszakosítással és kooperációval kapcsolatos munkák gyökeres javítását igénylik. Abból kiindulva, hogy a nemzetközi gyártásszakosítás és kooperáció hosszú távú tervszainí fejlesztését célzó, munka a következő 10 évben a KGST-tagállamok közötti további együttműködés hatékonyságának növelésében a legfontosabb irány, az ülésszak intézkedéseket határozott el a munka minőségileg új szintre való emelése végett. Felhívták a figyelmet annak szükségességére, hogy a szakosítási és kooperációs együttműködést a nagy népgazdasági .jelentőségű problémákra összpontosítsák. erősítsék az együttműködés komplexitását oly módon. hogy összehangolják a kutatást, a fejlesztést, a műszaki eszközök kialakítását, meghonosítását és gyártását, továbbá megszervezik ezek műszaki kiszolgálását, és ugyancsak felhívták a figyelmet arra, hogy bővíteni kell az egységesített részegységek és alkatrészek nemzetközi szakosításának mértékét a végtermékok gyártásának fokozása céljából. Hangsúlyozták annak szükségességét, hogy fejlesszék tovább a KGST-tagállamok együttműködését a kiváló minőségű anyagok gyártása terén az országok legfontosabb iparágai szükségleteinek kielégítése céljából Az ülésszak folyamán a KGST-tagállamok küldöttség vezetői egyezményt írtak alá az új számítástechnikai eszközök kifejlesztésének és gyártásának többoldalú nemzetközi szakosításáról és kooperációjáról. A felek kinyilvánították azt az elhatározásukat, hogy az egyezmény alapján a következő ötéves tervidőszakban az 1976—80. évihez viszonyítva, mintegy kétszeresére növelik a korszerű számítástechnikai eszközök kölcsönös szállításának volumeneit. Az ülésszak hangsúlyozta, hogy a KGST-tagállamok gazdasági fejlődésére egyre nagyobb hatást gyakorolnak gazdaságuk energiával, fűtő- es nyersanyagokkal való ellátásának problémái, és az áj erőforrások közös erőfeszítésekkel történő bekapcsolására irányuló együttműködés fejlesztése mellett kiemelte a fűtőanyagokkal, nyersanyagok!-:], energetikai és egyéb anyagi erő forrásokkal való legnagyobb mérvű takarékosság jelentőségét. Ügy döntöttek, hogy nagyobb figyelmet fordításnak az ezek legésszerűbb fel- ha.s/.ná lásáva 1 ka pcsolat os együttműködés kérdéseire. Ezzel egyidejűleg döntéseket hoztak arról, hogy bővülik az együttműködést a KGST - ta gá [lantok perspek ti - vikus területein folyó földtani feltáró munkák végzésében, a fűtőanyagok és egyéb fontos ásványi nyersanyagok feltárt készleteinek és kölcsönös szállításainak növelésében, a fű tőanyag-kitermelő és -felhasználó, ágazatok korszerű, gazdaságos és nagy teljesítményű berendezésekkel történő ellátásában., valamint, az új és másodlagos energiaforrások felhasználásában. A közeli évekre előirányozták a fűtőanyag- energetikái problémák megoldását célzó, 2000-ig szóló tudományos-műszaki prognózis kidolgozásának megszervezését. Az ülésszak idején kormányközi általános egyezményt írtak alá arról, hogy a tanács tagállamai együttműködnek a kőolaj-feldolgozás fokának olyan korszerű technológia bevezetésével való számottevő növelésében, amely a másodlagos feldolgozási folyamatokhoz szükséges gépek és berendezések gyártásszakosítással és kooperációval történő készítésén alapul. . Az ülésszak kiemelte a tudományos-műszaki együttműködés területén az új termékfajták meghonosítására és a technológia tökéletesítésére, a kibocsátandó termékek minőségének és műszaki színvonalának emelésére, végzett., a komplex programnak és a • hosszú távú célprogramoknak megi elélö jelentős munkát. A tanács 33. és 34. ülésszaka, közötti időben az országok 27 többoldalú, tudományos-műszaki együttműködési egyezményt kötöttek. A KGST tudómért yos- müszaki együttműködési bizottsága keretében kidolgozták a KGST-tagállamok tudományos-műszaki együttműködésének fő irányait az 1990-ig terjedő időszakra. Megállapították, hogy a KGST-tagállamok folytatták a Vietnami Szociálist.! Köztársaság, a Kubai Köztársaság és a Mongol Népköztársaság számára gazdaságuk fejlesztésének meggyorsításához és hatékonyságának növeléséhez, á műszaki-tudományos haladás meggyorsításához történő segítségnyújtást. Az ülésszak idején általános egyezményt írlak alá a KGST-tagállamok áltál a Kubai Köztársaság gyorsított tudományos és műszaki fejlesztése tervének megvalósításában kifejtendő együttműködésről. Az ülésszak megállapította, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának a nem KGST-tagálla mokka! és a nemzetközi szervezetekkel való együttműködése eredményesen . folyik. Mélyült es fejlődött a KGST és a JSZSZK közötti együttműködés. J ugoszlávia jelenleg 22 együttműködési területen vesz részt a KGST- szervek munkájában. több mint 70 többoldalú gyártás- szakosítási és kooperációs, valamint műszaki-tudományos együttműködési egyezmény és megállapodás résztvevője. Folytatódott a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és1 a Finn Köztársaság közötti eredményes együttműködés. Együttműködés valósult meg továbbá az Iraki Köztársasággal és a Mexikói Egyesült Államokkal. A KGST-tagállamok az internacionalizmus elveit követve mind két- mind többoldalú alapon segítsége' nyújtanak a szocialista fejlődés útjára lépett fiatal államoknak es más fejlődő országoknak gazdasági fejlődésük meggyorsítása, politikai és gazdasági függetlenségük megerősítése végett. A diács tagállamai jelenleg Ázsia. Afrika és Lalin-Ame rika 90 fejlődő országán»1 nyújtanak gazdasági é.s mű szaki-tudományos segítséget Az érdekelt. KGST-tagálla - mok; 1979-ben 39 fejlődő or szaggal löbb mint 100 hosz, szú távú gazdasági és mű szak i -1udományo.s együ U inű ködési egyezményt kötöttel- Az ülésszak résztvevő megerősítették, bog'1 szolida risak a fejlődő államoknak azzal a jogos törekvésével, amely arra irányul, hogy elérjék teljes gazdasági függetlenségüket é.s megszüntessék az imperialista monopóliumok által történő kizsákmányolást. megszabaduljanak az egyenlőtlenségtől é.s egyes államok mások által történő elnyomásától, érvényesítsék minden népnek azt a jogát, hogy országa felvirágoztatása érdekében sajál maga rendelkezzék nemzeti természeti kincseivel. dés tagállamai parlamenti képviselőinek tanácskozása. A Varsói Szerződés megala kujásának 25. évfordulója alkalmából rendezett találkozó részvevői megvitatták! hogy milyen feladatok hárulnak a világ parlamentjeire é.s parlamenti képviselőire a béke és a biztonság megszilárdításáért, az enyhülés elméJ.yíléséért, a leszereléséit és a nemzetközi együttműködés fejlesztéséért folytatott harc aktivizálásában. A minszki tanácskozás részvevői felhívással fordultak Európa és az egész világ ^ parlamenljelhez é.s parlamenti képviselőihez, hogy méltóképpen járuljanak hozzá a nemzetközi helyzet normalizálásához. A tanácskozás végeztével közleményt fogadlak el. * 1989. június 16—19-én Minszkiben, a Belorusz .Szov jet Szocialista Köztársaság fővárosában, a hős városban. találkoztak a Varsói Szerződés tagállamai parlamentjeinek képviselői A találkozón részt vettek: a Bolgár Népköztársaság nemzetgyűlésének küldöttsége l. Bonev vezetésével, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának küldöttsége Katona Imre vezetésével, a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának küldöttsége H. Síndermann vezetésével, a Lengyel Nép- köztársaság szejmjének küldöttsége C. Guowa vezetésével. a Román Szocialista Köztársaság nagy nemzet- gyűlésének küldöttsége N. Giosan vezetésével, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége A. P. Si- lyikov vezetésével, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi gyűlésének küldöttsége A. Indra vezetésével. A találkozón részt vettek a Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság Legfelsőbb Tanácsának képviselői is. Az ülésszak hangsúlyozta: a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának változatlan törekvése, hogy fejlesz- sze az együttműködési kapcsolatokat más országokkal és nemzetközi gazdásági szervezetekkel az igazságos, egyenjogú és kölcsönös előnyökön alapulóra béke és a haladás javát szolgáló nemzetközi munkamegosztás elmélyítése céljából. Az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság kormányának kérésével kapcsolatban az ülésszak határozatot hozott- az afganisztáni félnek a KGST munkájában megfigyelőként való részvételéről. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 34. ülésszaka az egyetértés, a teljes kölcsönös megértés és. az elvtársi együttműködés légkörében folyt le. * A Lázár György vezette magyar küldöttség csütörtökön este hazaérkezett Práparla men tjeinek a szervezet megalakítása óta eltelt 25 évben kifejtett nemzetközi tevékenységéről, és ennek eredményéiről.' Áttekintették a baráti országok időszerű feladatait az európai enyhülésért é.s biztonságért, a viliágbéke megszilárdításáért 'vívott harcban. A találkozó részvevői országaik parlamentjeinek nevében lel.je.s egyetértésüket fejezték 1U a Varsói Szerződés tagállamai Politikái Tanácskozó Testületének varsói ülésén elfogadott nyilatkozat é.s felhívás következtetéseivel és értékeléseivel. Egyöntetűen támogatták az ezekben a dokumentumokban javasolt további lépéseket, amelyeknek a politikai és a katonai enyhülés folyamatának kibontakoztatását, a fegyverkezési hajsza megfékezését szolgáló hatékony intézkedések megvalósítása a céljuk. A találkozó résztvevői hangsúlyozták annak fontos- 'ságát. hogy parlamentjeik és a béke sorsáért felelősséget érző minden társadalmi erő megsokszorozza erőfeszítéseit a béke és a biztonság megszilárdításáért. valamint azért, hogy kiküszöböljék egy új háború kitörésének lehetőséget. A találkozó résztvevői felhívásukat valameny- nyi parlamenthez és parlamenti képviselőhöz eljuttatják. A felhívást külön hozták nyilvánosságra. A Varsói Szerződés tagállamai parlamenti képviselőinek találkozója ■ a telies egyetértés. és a testvéri barátság jegyében zajlott le. A szövetséges országok parlamentjeinek képviselői megismerkedtek Minszk, a hős város nevezetességeivel, Belorusszia dolgozóinak életéve! és eredményeivel Tisztelettel adóztak azon szovjet emberek emlékének, akik a második világháborúban hatalmas bátorságról és hősiességről tettek tanúbizonyságot a fasiszta támadókkal szemben folytatott harcban. gából. Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai parlamenti képviselőinek találkozójáról Minszkben csütörtökön be- A találkozó résztvevői vé- fejeződött a Varsói Szerző- leménycserét folytattak a Varsói Szerződés tagállamai
