Észak-Magyarország, 1980. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-19 / 142. szám
1980. június 19., csütörtök ÉSZAK;MAGYARORSZAG 3 _ 7~. " T r ■ Lázár György felszólalása Prágában I (Volylalás az 1. oldalról) vonulat képviselő termékeket vonjunk be. É téren már felmutathatunk bizonyos eredményeket, de korántsem lehetünk azokkal megelégedve. A Minisztertanács elnöke néhány hí ás időszerű kérdésről szólva kifejtette: több KGST-országhoz hasonlóan, mi is beruházásaink igen jelentős hányadát fordítjuk a házai energetikai bázis folyamatos fejlesztésére. Ezzel párhuzamosan. (ehetöí>ége- inkhez mérten, részt veszünk közösségünk együttes erővél létesítendő beruházásaiban. Kiemelkedő jelentőséget tulajdonítunk a szov- jetuni óbeli atomenergetikai fejlesztésnek és ehhez kapcsolódva az energetikai rendszerek bővítését megalapozó tá v vezeték -hál óza t további kiépítésének. Mindezzel egyidöben új és új' megoldásokat keresünk és jelentős eszközöket irányozunk elő az energia- és nyersanyag-takarékosság fokozására. Közös érdek A nyersanyagokkal és energiahordozókkal való hatékonyabb gazdálkodás közös érdéke véleményünk szerint is azt. követeli, hogy összehangolt erőfeszítésekkel meggyorsítsuk az e célokat, szolgáló tudományos-műszaki kutatásokat és a már isméit eredmények mielőbbi hasznosítását. — Külön fel kívánom hívni a figyelmet a mezőgazdaságban és az élelmiszer- iparban meglevő é.4 ma még kellően ki nem használt tartalékokra. Nagyobb mértékben. kell megbecsülnünk az olyan együttműködési lehetőségeket, amelyek az élenjáró termelési rendszerek tapasztalatainak és komplex technológiájának hasznosításában vannak. Ugyanebből az okból azt is biztosítani kell. hogy a jelenleginél nagyobb legyen a mezőgazdasági és az élelmiszeripari termékek termelésének és kölcsönös szállításának fokozásában a gazdasági érdekeltség. Hasonlóképpen alapvető kérdésként említette Lázár György a feldolgozóipari együttműködés kiszélesítését, majd nagy hangsúllyal szólt arról, hogy a produktív ul-• kai részek és részegységek gyártásában különösen nagy szükség van az együttműködés erőteljes fokozására. A miniszterelnök rámutatott az elektronika széles körű alkalmazásának szükségességére. és így folytatta: — Az előttünk álló feladatok parancsoló szükséggé teszik, hogy folytonosan továbbfej les.szü k egy ü 11 m ük ü- désünk módszereit. Ezek között kiemelkedő jelentőségűnek tartjuk a gazdaságpolitikai konzultációk" rendszerét. mindazokat >a leneseket. a mel vek gazdaságpolitikánk, ezen belül különböző területeken fejlesztési politikánk koordinálására irányulnak. Kulcsfontosságú kérdés — Kulcsfontosságú kérdésnek tekintjük a népgazdasági tervek koordinálását. Külön is helyeseljük, hogy e munka keretében és az elfogadott célprogramokra alapozva a gazdasági fejlődés szempontjából meghatározó jelentőségű területeken öt évnél hosszabb távra . történjék az. ’ együttműködés lehetőségeinek konkretizálása és egyezményekbe való foglalása. Ez — a tapasztalat, szerint — lényeges stabilizáló eleme a KGST-tagálla- mok gazdasági fejlődésének., így a mienknek is. Éppen ezért tartjuk kiemelkedő fontosságúnak azt a hosszú távra szóló magyar—szovjet termelésszakosítási és kooperációs programot, amelyet pártjaink útmutatása alapján dolgoztunk ki ós írtunk alá a közelmúltban. —•' Igen kívánatosnak tartjuk. hogy a műszaki-tudományos együttműködés az eddiginél sokkal szorosabban és eredményesebben kapcsolódjék azoknak a feladatoknak megoldásához, amelyek kulcsszerepet töltenek be az ipari és mezőgazdasági termelés hatékonyságának javításában. A szakosítás és kooperáció fejlesztése, úgy véljük, azt is szükségessé teszi, hogy tovább szélesedjenek a KGST-tagál- lamok vállalatai között a közvetlen termelési kapcsolatok. Ezek jól szolgálhatják az élenjáró tapasztalatok elterjesztését. rugalmasabbá tehetik az együttműködés szervezését. elősegíthetik az igényekhez való kölcsönösen gyorsabb alkalmazkodást. A továbbiakban Lázár György a szerződéses árak megállapításának továbbfejlesztéséről beszélt. Ezután a következőket mondotta: — A KGST-országok gazdasági fejlődésének jelenlegi szakaszában megoldandó felr adatok és a kialakult világ- politikai. valamint világgazdasági helyzet egyaránt pa- rancsolóan követelik meg közösségünk egységének további erősítését, az országaink közötti együttműködés elmélyítését. Egymás igényeinek jobb figyelembevételé, a műszaki színvonal gyorsabb emelése, az együttműködés hatékonyságának fokozása elsőrendű feladatként áll előttünk. Ez. természetesen továbbra sem jelenthet elzárkózást a KGST-n kívüli országokkal való gazdasági együttműködéstől. A többi KGST-tagállamhoz hasonlóan mi is a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok fenntartására és továbbfejlesztésére törekszünk a világ valamennyi, erre kész országával. Fontos tényező — Mély meggyőződésem, hogy ha együttműködésünket még hatékonyabbá tesz- szük. ha meggyorsítjuk előrehaladásunkat a szocialista gazdasági integráció útján, ez. — mint a múltban, a jövőben is — jelentősen hozzájárul közösségünk valamennyi országának fejlődéséhez. jól szolgálja népeink érdekeit, s egyben fontos tényezője lesz a haladás, a béke és biztonság ügyéért folytatott harc támogatásának is. Ez a meggyőződés tükröződik a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusának határozatában is. Biztosítom önöket, tisztelt elvtársak, hoj?y kongresszusunk határozatának szellemében mint eddig, továbbra is kivesszük részünket a közösen kitűzött feladatok végrehajtásából. Gustav Husák, a CSKP KB főtitkára, Csehszlovákia köztársasági elnöke szerdán délután a prágai várban baráti megbeszélésre fogadta a KGST-tagállamokból a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának a csehszlovák fővárosban most folyó XXXIV. ülésszakára érkezett küldöttségek Vezetőit. közöttük Lázár Györgyöt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Minisztertanács elnökét. Fél év előtt... Közeleg a fél óv, s egyetlen gazdálkodó egység számára sem közömbös, miként zárja az első hat hónapot. A tokaji Vas- es Fémipari Szövetkezet vezetői kissé aggódva lapozgatják a naptárt, félő ugyanis, hogy nem tudják teljesíteni árbevételi tervüket. Pedig nagy tét forog kockán. Az első. fél évre I millió forint értékű árura kötöttek szerződést egy nigériai vállalattal, a második fél év során további kétmillió forint értékű tanműhelyi berendezést exportálnak. A hajó a hónap végén indul s most már szinte bizonyos, hogy ennek csak egy részét tudják berakodni. Súlyos alapanyag-ellátási gonddal küszködött a múlt hónapokban a szövetkezet, nem érkeztek meg Dunaújvárosból azok a zárt szelvények, ame- Myek a satupadok gyártásához szükségesek. Az idei első szállítmányt két héttel ezelőtt kapták meg. Mint Za- huezky József, a szövetkezet elnöke mondja, igen fontos számukra ez az export, mivel a következő évekre nagyubb megrendeléseket remeinek Nigériától, Líbiától es Iraktól. Árbevételük egynegyedét ezeknek a langépek- nek az exportjából szerelnék biztosítani a jövőben. Nem mindegy tehát, hogy pontosan. időben érkeznek-e az első szállítmányok. A kooperációs partnerekkel sincs az idén túl nagy szerencséjük a tokajiaknak. A máskor mindig pontos es megbízható nagyvállalatok tervezésében most bizonytalanságot vélnek felfedezni. Tizenhétmillió forint értékű kooperációs munkál vállaltak erre uz évre, ám mindeddig még hatmillió forint értéket sem szállítottak el. Ez érzékenyen érinti a Vases Fémipari Szövetkezetei, hiszen termékszerkezetüket ezekre a kooperációkra alapozva módosították a közelmúltban. Munka van bőven, nem is voltak munka nélkül üzem- berek, noha a forgácsoló- kapacitást néha nehéz volt lekötni. A tokajiak legismertebb termékei — a vaskapuk, kerítésmezők, s főként a porleválasztók — iránt mindenkor nagy az érdeklődés. Környezetvédelmünk szempontjából is örvendetes, hogy mind többen rendelnek porszűrőket. Legnagyobb megrendelőjük az. idén a Finomkerámia Ipari Művek romhányi csempegyára, valamint á Hajtómű és Festő Berendezések Müve, amely szovjet és csehszlovák exportra gyártatja a berendezéseket. A tállyai kőbánya és a rnádi ásványbánya is több porleválasztót rendelt a tokajiaktól. A lakosság számára mintegy 7 millió forint értékű kaput, kerítést gyárt a szövetkezet az idén. Igen jó a felvevőpiac. Ennek az oka az igen kedvező árakban keresendő: nem használnak importanyagot és sikerült alacsony szinten turtuniuk rezsiköltségeiket. A pillanatnyi gondok ellenére biztató a tokajiak gazdálkodási koncepciója. A termékszerkezet módosításának leglátványosabb eredménye az első közvetlen export. Fonodái alapanyagok A Pamuttextil Müvek Budai Gyára a vállalat üzemeit látja el különböző alapanyagokkal. A tervszerű rekonstrukció során bevezetett korszerű technológiák eredményeként folyamatosan növekedett a termelékenység és javult a minőség. A gyár 36 millió négyzetméter textil- ruházati alapanyagot * és 6900 tonna fonalat készit ebben az évben. Képünkön: Számitógép által vezérelt, monumentális gép, amely a bálákból készit fonodái alapanyagot. Miért modellüzem? Ái igazi haszon A mai napig a fülemben csengenek azok az ironikus szavak, amelyekkel a közelmúltban a krasznokvajdai és a perkupái termelőszövetkezetei egyesek részéről’ illették. A látszat .szerint jogosan. hiszen ezek a kiemelt beruházást élvező üzemek veszteségesen zárták két évvel ezelőtt az esztendőt. Kritikusaik alaposan éltek is a helyzettel, s meg is jegyezték. ha ez a modell, amit követnünk kell. akkor inkább a döntés előtt zárjuk be a boltot, mert abból a népgazdaságnak nagyobb haszna van. Már akkor sem és napjainkban sem lehet, ezzel a nézettel egyetérteni. Minden látszat ellenére, ezekre az üzemekre szükség vai} és ezt legjobban történetük igazolta. Hibáikban magukban hordozták a kedvezőtlen adottságú szövetkezetek nehéz megújulásai, es erényeikben, kiutat kereső törekvéseikben pedig példát mutatnak. Talán1 ezért volt indokolt az a tanácskozás és bemutató, amelyet Krasznok vajdán, a Bástya Termelőszövetkezetben tartottak, mert tisztázta azokat a meg nem alapozott híreszteléseket, amelyek a modellüzemek állami támogatásával vannak összefüggésben. Megyénkben hét évvel ezelőtt. született meg a döntés. hogy három termelőszövetkezetben kidolgozott, fejlesztési tervek alapján, visz- sza nem térítendő állami támogatás segítségével modell- üzemeket hoznak létre. Ezek célja: olyan optimális vetés- szerkezetet és technológiát kiválasztani, amelyek a körzetben működő termelőszövetkezetek gazdálkodásának mintájául szolgáljanak. És erre akkoriban nagy szükség volt. A Bástya Termelő- szövetkezet hét. kisebb gazdaság egyesüléséből jött létre. Gyenge eszközeliálottsa- gú, rossz termőhelyi adottságú üzemecskék voltak ezek, amelyeknek termelését a kedvezőtlen közgazdasági adottság — a legközelebbi vasútállomás :i() kilométernyire van — csak tovább bonyolította. Az új. megnagyobbodott gazdaság szántó- területének 30 százaléka 15 százaléktól meredekebb lejtőn feküdt, s mivel ezek megművelése 35 százalékkal több ráfordítást igényel, mint a síkvidéki területeké, a ráfizetést nem kerülhették el. A fejlesztési terv. amelyet a szövetkezet termelési szerkezetének módosítására, egyszerűsítésére készítettek, természetesen a kedvezőtlen feltételek mérséklését szolgálta. A magasabb lejtési százalékú domboldalakat, táblákat kivették a szántóföldi művelésből s a kultúrnövények helyére a talajle- mosódást jobban megakadályozó gyepet telepítettek. A 333 hektár intenzív legelő létrehozásával viszont fejleszteni tudták a szarvasmarha-állományt. másrészt növelték az anyajuhlétszámot is. A magas beruházás- igényű tejtermelés helyett, a vegyeshasznú magva rtarka- állománvl egyirányú hús- hasznosításra állították at. A közel 30(10 hektáros szántóterületen a magasabb árbevételű növények vetését helyeztek előtérbe, különös tekintettel a kalászosokra, hiszen azok talaj védő hatása jobb. mint a kapásoké, ugyanakkor nyáron araihalók. s ezért termesztésük kockázatmentesebb. Nem szabad elmenni szó nélkül amellett, hogy a terv kezdetben (iOO hektár rendszer- technológiájú kukorica vetését írta elő. s ez eleve irreális volt. mert ha a korai fagy nem is okozott tetemes károkat, akkor a termény- szárítás költségei tették ráfizetésessé a növény termesztését. A javított változatban a csillagfán és az olajos növények "beállításával nemcsak az eredményesség vált kedvezővé, hanem a termelés biztonsága is. A modellüzem fejlesztési tervének ma már kétségkívül legbírálha- tóbb vonása a 12 millió forintba kerülő lucernaliszt- üzern felépítése volt. hiszen a többszöri üzemanyagár- vállozás megpecsételte a létesítmény sorsát. Igaz, ezt előre nem lehetett/ látni, de emiatt, sajnos olyan, ma már fontosabbnak tűnő beruházások maradtak el. mint a juhférőhelyék bővítése, amelyek jóval jövedelmezőbbek. Az. üzem sikeresen valósított meg több más. nem a leágazótokhoz tartozó beruházást i.v Elkészült a fafeldolgozó üzem. amelyben a 7i!n hektárnyi saját erdőterület, termékeit dolgozzák tel. Mindettől függetlenül, a dombvidéki termelés magasabb ráfordítása, alacsonyabb hozama, a megváltozott közgazdasági tényezők hatására a szövetkezet két éve veszteségessé vált. Ezért jutottak itt is olvan következtetésre, hogy a fővárosban szolgáltató ágazatot létesítenek, amely képes a pénzügyi mérleget jövedelmezővé tenni. Ez. meg is történt, s .az elmúlt évben már nyereségesen zárta az. évet a szövetkezet. Végül is miért modellüzei» a Bástya Tsz. ha alaptevékenységből. a kiemelt támogatás ellenére, nem tud megélni? A válasz egyértelmű: olyan vetésszerkezetet állítottak itt össze, olyan állatokat. tenyésztenek, amelyek beilleszkednek a környezetbe. s a jelen pillanatban a legjövedelmezőbbek. Az adottságok parancsára kialakított szerkezet, a jövedelemközpontú elképzelések tartósan nyereségessé tehetik a jövőben a gazdaságot. És talán az. egész, fejlesztési terv igazi célja: hogy a holtponttól. a mérhetetlen esz.- közhiánvból. szegénységből kilábalt a termelőszövetkezet. — kármán — A világgazdaság hírei A múlt évben a kedvezőtlen előjelek ellenére igen sikeres ével zárt a francia vegyipar, növekedési üteme jóval meghaladta az ipari átlagot. Az iparág 1979-ben 140 milliárd frankos forgalmat, bonyolított le, ez körülbelül 25 százalékkal haladta .meg az előző évit. Az utóbbi hónapokban több. az iparág számára kedvezőtlen jelenség következett be. ezek együttes hatása súlyosan érinti a vegyipar egész tevékenységét. Különösen súlyos gondőkat okoz a nyersanyag- és energiaellátás. A francia vegyipar évente mintegy 20 millió tonna kőolajat- igényel, ennek felét energiahordozóként. másik felét pedig nyersanyagként használja fel. Az iráni politikai események hatására bekövetkezett újabb nagy olajáremelést az USA-vállalatok erős konkurrenciája miatt a franciák már nem tudják teljes egészében termékeik árába beépíteni, mivel ez verseny képességük további romlásához vezetne. A múlt. év utolsó hónapjaiban például a földgáz ára 45 százalékkal drágult meg a vegyipar számára, a máramúgy is draga alapanyag, a vegyipari benzin ara pedig körülbelül 20 százalékkal. * A kubai forradalom óta hazánk sokoldalú támogatást nyújt a szigetország gazdaságának fejlesztéséhez. Az első magyar—kubai gazdasági megállapodást 1900 szeptemberében kötötték meg, amely szabályozza a kél ország kereskedelmét, fizetési kapcsolatait, tudományos-műszaki egy ü 11 műk ödé- sét és hitelkapcsolatait. Magyarország 1969-ig mintegy huszonötmillió peso 1 értékű hitelt nyújtott Kubának, ezt egyebek között ipari és távközlési berendezések vásárlására és különféle beruházások megvalósítására fordították. Azóta újabb jelentős összegű — több mint 00 millió peso értékű — hitelt bocsátott, államunk a baráti országnak. Magyarország és Kuba gazdasági együttműködése jelentősen elmélyült azt követően, hogv Kuba tagja lett a KGST-ne'k. Hazánk részt vesz a KGST számos kubai beruházásában: magyar vállalatok dolgoznak a nikkelbányászat, a déligyü- mölcs-lermesztés es a cukoripar fejlesztésén.
