Észak-Magyarország, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-11 / 109. szám

É5ZAK-MAGYARORSZÁG 10 1980. május 11., vasárnap , Tenyérnyi' téri: — ^ Tavaszon én főzök először Nagykanizsán saját termésű zsenge borsó­ból levest — mondja a ház nyolcvanéves asszonya. — Nyáron a festőállvá- nyom, a székem kerül a kertbe. Míg csak hidegre nem fordul az idő, itt feste- getek, a meggyfák alatt. Én ültettem valamennyit. Jól megnőttek. Csendes, árnyas lett a kert Nagykanizsán a város központjában, az emeletes épületeknek háttal forduló rövid utcában van ez a ker­tes ház. Ide költözött Szil- bereky Béláné, pedig se ro­kona, se ismerőse nem volt akkor Nagykanizsán, ami­kor férjével úgy döntöttek: a főváros zajától, távol, itt élik majd nyugdíjas éveiket. Miért éppen Nagykanizsát választottál?? Szilberekyné fiatal korában sokat pihent itt, mielőtt a határt átlépte volna. Ugyanis a 30-as években Budapesten az IBUSZ-nái dolgozott Ma­dame Violette de Kossuth, s az volt a feladata, hogy a Földközi-tenger partján nyaralóknak szállást bizto­sítson egy-egy - turnusra, éyadra. Kicsi portáját a környé­ken kincsesháznak ismerik. A gyerekek, ha találkoznak vele az utcán, gyakran meg­kérdezik: milyen drágasá­gokat őriz szobájában? Lát­hatnák? S ő restelkedve, de mindig szeretettel fogadja a kíváncsiskodókat. — Restellem, hogy ez a hír terjedt el a környéken. Nincs nekem értékes éksze­rem, arany-ezüst edényem. Csak nekünk kincs az az öreg bútor, egyéb apróság, iratok, amelyet családom büszkén őrzött akkor is, amikor félteni kellett, hogy összetörik, elégetik, s meg­hurcolják érte dédapámat. Ibi néni szobája valóban olyan, mint egy múzeum. A fő helyen az ablaknál, a rojto.s állólámpa mellett vendégmarasztaló fotel. Eb­ben üldögél gyakran, figye­lj a város forgalmát. — A világosi fegyverleté­tel után, menekülés kökben Máriaradnán, Arad mellett ebben pihent meg és aludt pár órát Kossuth Lajos, unokatestvérénél, édesapám nagyapjánál, Kossuth Lász- lóéknál. Kossuth László és Kossuth Lajos édesapja testvérek voltak. Meleg ba­rátság fűzte a két rokont egymáshoz. Édesanyámtól hallottam: könny áztatta karfáját azon az éjjelen. Kossuth Lajos búcsúzott nemzetétől, hazájától. Ezért tartotta családunk olyan becsben ezt a fotelt. A komódon csatos fény­képalbum, díszes ládikó és egy pohár. Az albumban a Kossuth és a Szilbereky csa­lád tagjainak fényképe az 1800-as évek elejétől mos­tanáig. A ládikóban kereszt, levelek, dokumentumok, iratok a két család sorsának alakulásáról. Ebben talál­ható Eötvös Károlynál? 1904-ben írt nyilt levele is a „Bujdosó haláláról’’, ame­lyet a hozzátartozóknak közvetlenül küldött meg. Ibi néni megfordítja a poharat. Emlékezik. Két ember ba­rátságának, szenvedésének egy részét zárták a kristály közé. — Kossuth Lajos tizenkét aranyat és ugyanannyi ezüstöt adott búcsúzáskor Lászlónak. László birtokát - az osztrákok elkobozták, ő maga várfogságba került, ahonnan véres csetepaté kö­zepette szökött meg. Később nehéz körülmények között tengette életét. Az aranya­kat Olaszországban felélte, de az ezüstöktől nem vált meg. Hazahozta és Salgó­tarjánban egy üvegfúvó is­merőse egy pohár aljába öntötte. Hát ezek az én kincseim. Ebben a korban az ember élete ugye kiszá­míthatatlan? Azért döntöt­tem úgy már évekkel eze­lőtt, hogy a Kossuth Lajos­sal kapcsolatos tárgyi em­lékeket, amelyek családom birtokában voltak, nálam vannak, átadom majd a múzeumnak. A. I. Hona két kedvence kíséretében vadászatra indul ' Erdész, erdőőr, va- A dász — á köztudatban ezeket a hivatásokat csak férfiak tölthetik be. Csehszlovákiában azonban több példa van rá, hogy a női egyenjogúság e pályákra is behatolt. Tegyünk egy kis látoga­tást a közép-csehországi Sá­zava folyó menti Koslelee városkában. A vidék nyáron az üdülők paradicsoma. Szépségét terjedelmes erdők fokozzák. Ezek egyikének gazdája — immár húsz esz­tendeje — Hana Schillero- va mérnöknő. Az erdészház irodájában találjuk; zöld Családtervezés A Német Demokratikus Köztársaság fiataljainak alig egy-két százaléka nyi­latkozott úgy egy felmérés során, hogy nem kíván há­zasságot kötni. A házasodni álcaró fiatalok általában két gyermeket szeretnének. A megkérdezettek 79 százalé­ka egyenesen szerencsétlen­ségnek tartja, ha a házas­ságból nem származik gyer­mek. A két egyenrangú fél tar­tós kapcsolatát jelentő mo­dern házasságban a család- tervezés természetes. Az NDK-ban a 15—45 év kö­zötti nők csaknem fele él — a nemkívánatos terhesség megélőzése céljából — fo­gamzásgátló szerekkel. A törvény biztosítja annak le­hetőségét, hogy a terhessé­get a magzat fejlődésének 12. hetéig megszakítsák. 55 ér” egy mai lány? — Figyelj csak ide, bará­tom! — mondja az eléfánt a fákon ugrándozó majom­nak. — Az őseid közül töb­ben emberré váltak. Te mi­ért nem igyekezel, miért nem követed elődeid példá­ját? — Ne viccelj, öregem! — válaszol a kis majom. — Még azt mondanák rólam, hogy törtetek! Emlékiratait írja az anya­koca: „A legkisebbik fiamra korán felfigyeltek az illeté­kesek. Hamarosan kiemel­ték ... Üjévi malacpecse­nyét fcsináltak belőle ...” Panaszkodik a varjú a verébnek: — Képzeld, mit találtak ki már megint az okosok! A legújabb takarékossági Állati dolgok intézkedések értelmében le kell adni a szárnyainkat. Elsejétől mi is gyalog já­runk! — Tudom, de állítólag a sasé megmarad!!! Kütyamamák beszélget­nek: — Nem tudom, kitől örö­költe az én fiam a lustasá­got. Egész nap csak legye­ket. fógdos — mondja az egyik. — Ne panaszkodj! Az én kölyköm éjjeKnappal a szu­kák után koslat!— panasz­kodik a másik. — Ez mind semmi! — szól közbe a harmadik ma­rna. — Az én drágáiátos fiam' az összefogdosotl le­gyeket koslatás közben oda­ajándékozza a szukáknak! — Gyerekek, ma este ün­nepi vacsoránk lesz — mondja büszkén a szúanyó a kicsinyeinek. — Délelőtt új bútorokat hoztak az igazgatói irodába! A vakondokíeleség kor­holja a férjét: , — Te csak itt lődörögsz egész nap, a kamra üres, télire nincs egy szem enni­valónk! Bezzeg a mókus szorgalmas volt. Egész nyá­ron dolgozott, gyűjtött, be­készítette a télirevalót. * — Rá is fázott! — vála­szol gúnyosan a párja. — Most leltároztak nála. Egy csomó anyaggal nem tud elszámolni 1 1 ! Vonósnégyes szabadtéri hangversenyét hallgatja a közelben két tücsök. — Csodálatosan tudnak hegedülni az emberek .is! — áradozik az egyik. — Kézzel könnyű. De próbálnák meg lábbal, ahogy én csinálom! — Te hogy jössz ki a gazdáddal? — kérdi séta közben a kis pincsi a farkaskutyától. — Nem látod? Már egy 'félórája itt liheg mellettem a pórázon!! Két kukac beszélget: — Nézd a csigabigát! — szól az egyik. — Megint hétvégi kirándulásra inául és a házát is magával viszi! — Ne csodálkozz, öregem! Manapság lakókocsi a di­vat! K. Gy. M. A mai lányok viselkedé­sével kapcsolatban gyakran hallani elhamarkodott (vagy nem elhamarkodott) elma­rasztaló ítéleteket.^ Vegyük nagyí tó, alá e. sokrétű .'.kér­dést, tényleg, mennyit „ér” egy mai lány? Ha e témát a lányok-fiúk egymás közötti társalgási formái szemszögéből vizs­gáljuk, a válasz egy mon­datra leszűrt lényege: amennyire a mai lány ön­magát értékeli. Vagyis, ami­lyen a fiúk magatartásával szembeni igénye, elvárása. Ha tovább boncolgatjuk a kérdés lényegét, sokféle megvilágításban tárul elénk ez a téma. A mai lányok-fiúk társa­dalmi érintkezési normái sókkal szabadabbak, nyíl­tabbak, őszintébbek, mint nagyanyáink idejében, ami­kor „virágnyelven”, szemle­sütve rebegték el mondani­valójukat. Dej ha könnye­debb, is ma a közlési mód, ez nem mehet a jóízlés ro­vására. A lány,- női mivol­tából fakadóan, visszafogot­tabb hangvételű társalgást igényeljen, mintha csak fiúk társalognának egymással. Ne hagyja a lány magát „fiú- sílani”, ez nem növeli egy lány értékét — még a fiúk szemében sem. Mások sze­mében mégkevésbé.' Vannak esetek, amikor lányok-fiúk nyilvános helyeken, arcpi­rító modorban beszélnek egymással, azzal sem törőd­ve, hogy mások hallják és megbotránkoznak rajta. Ta­lán még szórakoztatja is az ilyen társaságot, ha látják, hogy szabadszáj óságukkal milyen kellemetlen hatást váltanak ki másokból. Ez nem jópofaság és nem fia­talos lendület, nem modern érintkezési mód. Ez egészen más. Ez a lányok-fiúk kap­csolatának szomorú leérté­kelése ... Az egyenjogúság mély emberi tartalmának szándékos eldeformálása. Legyen tehát a lányokban elég tartás, ne fogadják el az ilyen társalgási formát, j amely nem méltó hozzájuk (de a fiúkhoz sem). Azért még lehet modern felfo­gású, mai lány valaki. Ép­pen ezzel a magatartásával húzza ezt aló. t Egy mai lány értékét az is meghatározza, hogy mi­lyen mércét állít fel saját magával szemben életvitel kulturáltság, érdeklődési ' kör, jövőre vonatkozó .ter­vek stb. vonatkozásában. Tehát milyen színvonalon él. Az értelmes, okos élet vitelre ma nagyon sok lehe tőség van. A kötetlenebb érintkezési normák értékes baráti kör kialakítását te­szik lehetővé, ahol egy lány idejét kellemesen, haszno­san eltöltheti. Csak néhány lehetőség: közös beszélgeté­sek, viták könyvekről, fii' mekről, politikáról, művé szettől, sportról stb.; közös társasjátékok, sport, kirán dulás, múzeumlátogatás, vá­rosnéző séta, mozi, szín­ház stb. Az is fémjelzi egy lány értékét, hogy mennyit olvas. És mit olvas. Ma az infor­mációk özöne jut el min­denhová, csak azon múlik, kiben mennyi a tudásszomj, hogy kinyújtsa érte a kezét. Az olvasás nemcsak ér­telmi, hanem érzelmi gaz­dagságot is nyújt, színes képzeletvilágot tár az ol­vasó elé. Az emberi érték megálla­pításánál az is meghatározó tényező, mennyi gondol for- . dít a testápolásra, ruháza­tának tisztántartására va­laki. A haj úgy szép, ha fényesen csillog, üde lehe­let csak jól ápolt szájból áradhat, ,s a test tisztaság- illata a fiatal lány legna­gyobb vonzereje. Ez ma sem ment ki a divatból. De nem ment ki a divatból a tisztára mosott ruha sem. A farmer is úgy szép, ha tiszta. Lehet látni ugvan lányokon néha olyan far­merokat is, amelyek hóna- nok óta nem láttak vizet, de ez nem emeli egy lány értékét, még akkor sem, ha ezt tévesen egyesek fgy hi­szik. Mennyit „ér” tehát egy mai lány? Amennyi emberi értéket önmagából kihoz, nem a divathóbortok szol­gai utánzásával, hanem az igazi emberi értékek féltül fásával. F. K. egyenruháján négy csillag jelzi rangját. — Eleinte bizony elég bi­zalmatlanul fogadtak, hi­szen valamennyi beosztot­tam férfi: az üzemvezető, az erdészek, a műszaki al­kalmazottak és természete­sen a favágók. Bizonyíta­nom kellett a szaktudáso­mat, rátermettségemet, munkabírásom. Az erdőt éppúgy kell tervezni, mint egy lakótelepet, vagy gyá­rat. Az erdők gondozóinak feladatai közé tartozik a te­lepítés, az állomány védel­me és végül a kitermelés. Az erdőgazdasági terv elő­írja: mit, mikor, milyen sorrendben kell az erdőben j elvégezni. Hana Scliillerova majdnem 8000 hektár terü­letű erdejéből évente min- ] tégy 13—14 ezer köbmétéc fát termelnek ki és lega­lább húsz hektárt erdősite- ' nek. A mérnöknő Prágában született, ott végezte ^tanul­mányait a Mezőgazdasági Főiskola erdészeti lanszé- í kén. Három évig erdőlech- nikus volt, 1961 óta vezeti az erdőgazdaságot. Kedvte­lései? Gyakran meglátogat­ja Prágában élő édesanyját — ekkor színházba, hang­versenyekre, kiállításokra is eljut. Itt a horgászat, a sport és az olvasás jelenti számára a kikapcsolódást. Munkatársai hozzáfűzik, hogy Scliillerova a helyi va­dásztársaság tagja és a kör­nyék elismerten legjobb vaddisznó-vadásza. íme a „gyenge nem” egyik képviselője. Ugye, nem is olyan gyenge"* T

Next

/
Oldalképek
Tartalom