Észak-Magyarország, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-10 / 108. szám

1930. május 10., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A diósgyőri kohászat mind itthon, mind külföldön jó minőségű gyártmányairól ne­vezetes. A hírnév öregbíté­se végett, s anyagi érdekelt­ségből évre évre csökkentik a sele.jtet. Ma már a minő­ség a gyártási folyamatok egyre fontosabb tényezője, meghatározója. Erre ösztön­zik a gyár dolgozóit, vezető­it. a párthatározatok, a mi-, niszleri rendeletek. Nagy kényszerítő erő. hogy meg­nőtt a hazai feldolgozóipar igénye, és a világpiacon — az egyre élesedő konklirren- ciaharc kihatásaként —csak jő minőségű gyártmányt le­het eladni. Az LKM tavaly jól vizsgázott, hiszen termé­keinek 43 százalékát expor- táIta. A minőség reflektorfénybe kerülését az is mutatja, hogy a. KNEB tavaly a gyárban tartott vizsgálat során meg­állapította: a sokezres kol­lektíva jó eredményt ért el a selpjt csökkentésében, s ebben része van a vállalat minőségvédelmi szervezeté­nek. Ezt dokumentálja, hogy a korábbi és a múlt évben végzett tevékenysége alap­ján a minőségellenőrzési fő­osztályt kiváló címmel tün­tették ki. Nyíri János meó- íöoszlályvezető az eredmény magyarázataként ezt mond­ja: — A vállalat vezetése kö­vetkezetesen ellenőrzi és szi­gorúan megköveteli a mun­ka minőségét. Ez a minőség- védelmi szemlélet végiggyű­rűzik a gyáron, s a gyár­egységekben, a műhelyekben, a munkahelyeken jó minő­ségű termékekben öli formát. Az érem másik oldala: a szocialista brigádok a mun­ka minőségének további ja­vítását vállalják, s ígéretük­nél rendszerint nagyobb eredményeket érnek el, ame­lyet erkölcsi és anyagi elis­merés követ. A selejt csökkentésében része van annak is, hogy jó kapcsolat alakult ki a ter­melő- és a minőségvédelmi szervezetek vezetői, dolgozói között. A meó_az anyag be­érkezésétől kezdve a végter­mék csomagolásáig, úlbain- dításáig éberen ellenőriz minden gyártási folyamatot, így időben tudja jelezni az esetleges hibákat, az érde­kelt termelőszervezetek ve­zetői. dolgozói gyorsan meg tudják azokat szüntetni. Az ellenőrzést elősegítik a ren­delkezésre álló technikai esz-" közük. Az anyag esetleges szerkezeti hibáit műszeres, s a belső, a rejtett hibákat pedig izotópos, ultrahangos vizsgálattal állapítják njeg. Mindezek eredményeként a minőségi mutatók a selejt erőteljes csökkentését tanú­sítják. Tavaly az elűző élt­hez képest közel (i százalék­kal csökkentették, s így 1,35 százalékra szorították le a •selejtes termékek arányát. Különösen figyelemre méltó eredményt ért el az acélmű gyáregység, a nemesacél­hengermű finomsora. a nagy- kovácsoló üzem, amely az abroncs gyártásában például feleannyi selejttel dolgozott, mint 1978-bun. Jelentős mér­tékben csökkent á reklamá­ciók száma is. Ez kétszere­sen is értékes, mivel a ko­hászati üzemek közül itt. Di­ósgyőrött készítik a legtöbb­féle terméket. A megoldás során érdekes módszert való­sítottak meg: Az egyes ter­mékek minőségét kifogásoló megrendelőhöz azokat a dol­gozókat és meósokat küldik, akik a hibát elkövették. Így volt egy kis csoport tavaly például a salgótarjáni üzem­ben, ahová olyan szállít­mányt küldtek, amelybe a leérttől eltérő minőségű gyártmányok is kerültek. Mondanunk sem kell, hogy az ilyen kiküldetés vitaté­mája nem a 31 forintos na­pidíj . .. Örvendetesen. az ilyen kényszer látogat ásókra ritkán van szükség. A megrendelő többször olyan kis értékű termékkel kapcsolatban köz­li kifogásait, hogy egyetlen ember oda- és visszautazásá­nak költsége is nagyobb lenne. A KNEB megállapí­tása szerint az esetleges mi­nőségi kifogások nem a gyártmányok minőségére, ha­nem a szállítás, a kötege­lés során keletkező hibákra vonatkoznak. Sokszor a gyár ebben vétlen. A termékek a többszöri átrakást, a szabad ég alatt hos'szú ideig váló tárolást, a tengeri sós leve­gőt sinylik meg. Ebbe se nyugszanak bele. Üj és új megoldásokat keresnek a kö­tegelés korszerűsítésére, s a korrózió elleni védelemmel kapcsolatosan a kísérletek egész sorát végzik el. A kor­rózió elleni védelem —köz­ismert nyelven a rozsdáso­ddá megakadályozása — nagy beruházást igényel, így erre sajnos nincs sok lehetőség. A termékek minőségének további javítására a párt­kongresszus határozata is fel­hívja a figyelmet. Az okos szó. mint a jó mag. termő­talajba hullt. A Lenin Ko­hászati Művekben ez év első negyedében további 4 szá­zalékkal csökkentették a se- lejtet. A reklámárig pedig 43 százalékkal kevesebb, mint tavaiv volt: így ennek mulatója 0,08 százalék. Cs. B. Hazánkban a Tatabányai Szénbányák Közppnt^Bánya-* mentő Állomását jelölték ki a bányamentés területén ki­alakulóban levő nemzetközi együttműködésié, az ország­határon túli segítségnyúj­tásra. Kilenc szocialista or­szág egyezményt írt alá ar­ról. hogy kölcsönösen segí­tik egymást. Azóta az érin­tett szocialista országokban kijelölték azokat a bánya­mentő szolgálatokat, ame­lyek a segítséget kérő ország rendelkezésére állnak. Együtt­működnek a bányamentő állomások korszerűsítésében. Kisiparosok munka versenye Megyénkben mintegy két­ezer kisiparos vállalkozott arra, hogy a kongresszusi és felszabadulási munka ver­senyben társadalmi munká­ban segédkezik a közösségi létesítmények építésénél. A vállalások között is kiemelke­dik a Miskolci Vasipari Szak­osztály vállalása,'amelyben a lakosság igényeinek -mind jobb kielégítése érdekében az autószerelők ügyeleti segély- gyújtást vállallak. Százezer forint értékű társadalmi munkát vállaltak u liszalúci kisiparosok, amikor felaján­lották, hogy az is kői a bőví­tésénél. az óvoda felújításá­nál, a sportpályák építésénél ellenszolgáltatás nélkül dol­goznak. A miskolci kőfaragó kis­iparosok a megyeszékhely u t cané v táb Iá i n a k folyamatos készítését vállallak el tár­sadalmi munkában és a mun­ka nagy részét már el is vé­gezték. Arra kér, ha lehet, ne a?, ő személyét emeljem ki az írás­sal. Nem is érti egészen, mi­ért esett rá a választás, de ha a brigádról akarok írni. akkor rendben van. Sajnos, elkerülhetetlen, hogy egysze- mélvben szóljon munkájukról, hiszen váltóműszakra járnak, s most úgy alakult, hogy egyedül van benn a brigád­ból. Halk szavú, megfontolt em­ber Vanyó Vilmos brigád- vezető. Ügy fogalmaz: vala­mennyien. a közösség erejé­vel hozták létre azokat az eredményeket, amelyekért immár ötszörös aranykoszo­rús brigád lett az Alumíni­umára gyár szendrői gyáregy­ségének Zalka Máté szocia­lista brigádja. — Általában az a megíté­lés. hogy az ilyen .gyáregység mint a miénk, magán viseli a vidékiség jegyeit. Furcsa dolog a viszonyítás. Ha azt mondom: Budapest, akkor Miskolc: vidék. Ha azt mon­dom: Miskolc, akkor Szendrő: vidék-ebb? És fokozhatnánk. Vannak különbségek város és falu között, ezt csak mi tud­juk igazán, akik itt élünk és dolgozunk, nekünk kell na­ponta megküzdenünk olyan gondokkal is. amelyek egr nagyobb város fejlett gyá­rában már nincsenek, de ha a fejlődést nézzük: honnan kezdtük, és mit ériünk el, akkor senki sem mondhatja, hogj’ „vidékiesen” dolgoztunk. — Szerintem az a lényeg, mennyire tudjuk magunké­nak a gyáregységet. Környék­beliek, mindössze 20—25 ki­lométeres körzetből vagyunk itt együtt, s lassan kialakul egy mag, amelyik meghatá­rozza áz életet. A környék- beliséget úgy értem, hogy hasonló világot hozunk ma­gunkkal, hasonló dolgok fog­lalkoztatják az. embereket, szinte azonos az életvitelük. Naponta- busszal, vagy vo­nattal bejárunk, ez elég sok időt. vesz igénybe, aztán min­denki siet haza, éllátni a ház körüli teendőket, élni a csa­ládnak. Brigádunk összlétszá- ma 14, ebből kilenc női dol­gozó, betanított munkások. Korábban a mezőgazdaság­ban, vagy otthon voltak, ne­kik nem könnyű a hirtelen átállás, munkássá válás. S bi­zony a váltóműszak kihat a családi életre, másként kell beosztani az időt, hogy jus­son a portára, főzésre, taka­rításra. — A tanulást tartom a leg­fontosabbnak. Brigádunkból szinte mindenki érdekelt eb­ben, valamilyen tanfolyamon, szakközépiskolában, gimnázi­umban. Már most valameny­folyammal rendelkezik, aztán [ amit az élet diktál, azt fogják I megtanulni. Minden követel­mény a gazdálkodásban or­szágosan. nálunk is jelén van. Ugyanazok hatnak: anyag- és energiatakarékos­ság. szervezés, egyszóval a hatékonyság. Nekünk lénye­gesen kevesebb tapasztala­tunk. múltunk van. másként él a brigádmozgalom is. Pai- ronáljuk az általános iskola egyik úttörőcsapatát, segítve őket a pályaválasztásban. Üzemlátogatást szervezünk, megszerettetjük velük a la­katosszakmát, s remélhetőleg néhánvuk maid később ná­lunk helyezkedik el. — Ha jól megszervezzük, egyeztetjük a társadalmi munkát, senki sem vonako-. dili. .lómagam eléggé elfog­lalt vagyok. MHSZ-titkár otthon, Tornunádaskán. vala­mint a gyáregység munka- védelmi felügyelője ... — Ugyanakkor csoportve­zető is . .. — Igen. újabban a szer­számkészítőknél. kilenc em­ber tartozik hozzám. Elég sok jut rám. de fiatal va­gyok. mindössze 3fi éves. bír­nom kell erővel. Azt hiszem, ugyanígy gondolkodik gyár­egységünkben 'sok fiatal, hi­szen egyre jobban számíta­nak rájuk. Van újitanivaló bőven. Büszkék vagyunk ar­ra. hogy a brigád újításában készült az Ikarus autóbu­szok szerelőnyílás-fetíeleihek gyártósora, rendkívül anvag- takarékos megoldással. Min­den fórumon úgy tájékoz­tattak minket: a jövő leg­fontosabb feladata a szer­vezés és az irányítás korsze­rűsítése. Sajnos, elég érzéke­nyen hat a hullámzó rende­lés, sokszor „keressük” a munkát, máskor alig győz­zük. Kötődünk az Ikarus igényeihez, ezek szerint ér­keznek a rendelések az al­katrészekre. Szinte pillana­tok alatt kell átállni, a meg­kezdettet. odafagyni, s ez megmutatkozik a teljesít­ményben. Bizonytalanságok­kal nehéz programozni, fő­ként akkor, ha meglehetősen zsúfoltak a csarnokok, a munkaterületek, s nehézséget okoz a raktározás is. Már elkészült egy új üzemcsarno­kunk. amelynek beüzemelésé­vel lényegesen enyhülnek gondjaink. Beszélgetésünk végén arról faggatom, hogyan mérik az egyes emberek munkáját. Csoportteljesítmény szerint, mondja, a szalagszerű terme­lés során egymásra vannak utalva, egymást segítve dol­goznak. (karosi) Május 9-e a béke napja. Harmincöt év e ezen a napon emlékezünk meg a béke szü­letésnapjáról, amely egyút­tal a második világháború befejezését jelentette az em­beriség számára. Tegnap megyénkben is szá­mos helyen megemlékeztek a győzelem napjáról. Miskqj- con, a Bartók téri Szovjet hősi emlékműnél, a magyar és a szovjet himnusz el­hangzása után a Borsod me­gyei Pártbizottság nevében Deme László, a megyei párt- bizottság titkára, a Miskolc városi Pártbizottság nevében dr. Kbvács László, a városi pártbizottság titkára, a járá­si pártbizottság nevében Po- ezos Barnabás helyezte el a hála és a kegyelet virágait. Ezután a megyei, a városi és a járási KIS'/.-bizol Isiig, a megyei, a városi tanács és a járási hivatal képviselői, valamint a Hazafias Nép­front és a fegyveres testü­letek képviselői rótták le kegyelet tikét. Megkoszorúz­ták az emlékművet a Lenin Kohászati Művek Oxigén- gvárának szerelésén itt dol­gozó szovjet szakemberek képviselői is. A tisztelgő megemlékezés az lntema- cionálé hangjaival fejező­dött be. Ugyancsak ebben az idő­ben tartottak koszorúzást ünnepséget a nagy évforduló alkalmából Miskolcon, a Ko­mán hősi emlékműnél is vá­rosunk párt-, állami és tö­megszervezeteinek képvise­lői. Tiszakesziben május 11-én a Tiszti-parton elhelyezett emlékkövet koszorúzzák meg a járás és a község képvi­selői a győzelem napja al­kalmából. Itt kezdték meg 1944 novemberében megyénk felszabadítását. a Vörös Hadsereg katonai. A mar h a gyom á n yosa n megfen de­zéste kerülő ünnepség reszt­vevői a művelődési otthon­ból indulnak az emlékkő, hoz. A megemlékezésen részt vesznek a hazánkba« állomásozó szovjet katonák képviselői is. Koszorút he­lyeznek el a megyei, járási községi pártbizottság, a já­rási hivatal és a községi ta­nács, a szovjet vendégek, a fegyveres testületek, a KISZ járási os községi szervezetei, a Hazafias Népfront, közsé­gi, nemzetiségi, valamint a gazdasági egységek képvise­lői is. A megjelenteket Kovács József, a járási pártbizottság első titkára köszönti, majd. Porkoláb Albert, a megyéi párt bizottság őszi álv vezetője tart ünnepi megemlékezést. Az ünnepségen részt vesz­nek a járás öntevékeny mű­vészeti csoportjai is. A tizen­két együttesben gyermek- tánccso portok, chera zeneka­rok, felnőtt és gyermek ének­karok. pávakörök szerepel­nek. A műsor után sor ke­rül az együttesek bemutató­jának értékelésére., a díjak es oklevelek átadására. közben fl Rigómező „katonái” Vetőkkel •— ebéd Amikor megtudom, hol is vagyok, a tv egyik régebbi reklámja jut eszembe: ez a Tonik nem az a Tonik . .. Szóval ez a Rigómező sem az a Rigómező. Semmiképp nem tévesztendő össze a tör­ténelemből ismert csata szín­helyével. De. mert a név- azonosság fennáll, mégis tény, hogy a Rigómezőn ál­lunk az országút mellett. Gönc és Göncruszka közölt. Akik ezt állítják, ott ülnek a fűben az árokparton. Már- már mondanám, hogy egy zsákkal megrakott pótkocsi árnyékában, de árnyék az nincs. Pedig az ember ilyen­kor május első hete után már joggal elvárná, hogy le­gyen árnyék is, következés­képp napsütés is. De most még egyik sincs, viszont a szél az fúj erősen. Ügy. hogy meleg sincs. Rajiunk a pu- íajka, a meleg pulóver bi­zony az időjáráshoz alkal­mazkodó viselet. Pedig a gép­kocsink í’ádiójából kiszűrő­dő hangszóró azt erősíti meg, hogy az összefüggő szürke felhőkön túl éppen fejünk felett, jár a nap. Az idei tavaszon azonban — legalábbis az időjárást illető­en — a feje tetejére állt min­den. Sem nap, sem árnyék, sem meleg, úgy érzem kár is ezen meditálni. ök egyébként sem teszik. Mindössze annyit jegyeznek meg. hogy nem lenne most sem hideg, ha a szél nem fújna. Ezzel vészükről el is van intézve az időjárás. He­lyette a késre figyeltek, a ke­nyérre, a szalonnára, a hagy­mára. Mondom nekik — hisz’ il­lendő —: Jó étvágyát! Bólo­gatnak rá: nincs hiány belőle, de azért köszönik. Reggel 7 óra óta megéheztek. Ugyanis akkor kezdjék ma a mun­kát. Ha nem látnám mögöt­tük a szép kiterjedésű táblán — szóval ezen a Rigómezőn — a sárgán rikító Rábát, s a vontatott vetőgépet, az árok- széli szalonnázásból nemigen jönnék rá. tulajdonképpen mit is csinálnak. Igaz, így is — a falatozás alapján — csak általánosságban érzem, hogy a vetőbrigádhoz tar­toznak. De. hogy a két fér­finak — Helmeczi Sándornak és Fazekas Gyulá nak-. —, akik mellé én is letelepedem az árokpart egyre dűsabb füvé­be, mi a konkrét feladata, nemigen tudom. — Mi „tankoljuk” fel a velögépet, ha kiürül. Vető­maggal és vegyszerrel. Egyéb­ként kukoricát velünk, s a vetőmaggal egyszerre Thimet nevű talujferlötlevitö szert is juttatunk a talajba — ma­gyarázza Helmeczi. Kettőjük közül ő a beszédesebb. Tőle tudom meg. hogy mindket­ten a gönci Kossuth Tsz régi dolgozói. Ö 25 éve. Fazekas pedig 80-tól tagja a tsz-nek. Helmeczi Sándor 45. Fazekas Gyula 43 éves. Még nem mondanám, hogy idősek, en­nek ellenére a mezőgazdaság régi munkásai, katonái. Most például itt a Rigómezőn, ezen a körülbelül 50 hektáros táb­lán. Időközben a szalonnabőr üresen marad, a lecsúszott falatra tej kerül nyomató­nak. — Nem volna jobb valami melegítő? — Nem lehet. A tej egyéb­ként is védőital. .4 Thimet elég erős vegyszer. Az egész­seggel nem lehel kukoricáz- n i. Helmeczi. aki egyébként növényvédelmi tantól vamot is végzett, traktoros. Ha a vetéssel végeznek — mint mondja —•. megy dózerolni. Fazekas afféle gyalogmun­kas, mindig azt végzi, amit éppen kell. Legtöbbször min­dig idekint, az örökké válto­zó színű égbolt alatt vár rá feladat. A munkája nehéz­ségeiről faggatom. Kurtán el­intézi a témát. — Az időjárást már meg­szoktuk — mondja. — Min­dig egyeztetjük hozza az öltö­zetünket. A pufajkára mu­tat. — Most például ez kell... Azt. hogy nehéz-e. amit csi­nál. nemigen ecseteli. Gon­dolja, minek is. A dolgot, ha nehéz, ha nem. el kell vé­gezni. Helyette nem csinálja meg más. — Ma meddig dolgoznak? — Amíg nem végzünk ez­zel a táblával. Most úgy a felénél tartunk. Nemegyszer előfordult már az idei tava­szi hajtás során, hogy este S-kor tettük le a lantot. Egyébként. annak ellenére, hogy az eső sokszor gátolt a munkánkban, e héten vég­zünk a vetéssel.. . Ezekben a napokban a me­gye majd minden pontján találkozunk a gönci Rigóme­ző katonáihoz, Helmeczi Sán­dorhoz és Fazekas Gyulához hasonló, útszélen. táblák vé­gében ebédelő, s persze hek­tárokat. táblákat élettel el­indító emberekkel. Tudom, ez az élet rendje, nincs eb­ben semmi különü' hiszen így természete' számomra valahogy mégis óbb ez egy­szerű lénynél, látványnál. Hajdú Imre Koszoubnsi ünnepség a miskolci Bartók téren

Next

/
Oldalképek
Tartalom