Észak-Magyarország, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-08 / 106. szám

ÉSZAK-MAGYARÖRSZAG 4 «980, május 8„ csütörtök Szellemi export 10—20 helyen megy fel a függöny Jubilál a ivermekkórüs Huszonöt éves fennállásának alkalmából ünnepi hangversenyt adott a Magyar Rádió Gyermekkórusa a Zeneakadémián. Képün­kön: Csányi László vezényli a kórust. Csongrádi művészek a Képcsarnokban Tiszatáj Az lnteri\oncert immár 20 éves. Működésének kezde­ten csupán nehány magyar művész utaztatásával foglal­kozott. Most pedig évente hét-nyolcezer utazást bo­nyolítanak a Nemzetközi Koncertigazgatóság munka­társai. Az intézmény, keres­kedelmi forgalma az elmúlt tíz évben majdnem meghá­romszorozódott. 1979-ben nye­resége megközelítette a két­millió dollárt — mondja Horvath József igazgató. — Az említett nem kis eredményeket elsősorban a nemzetközi enyhülésnek és a magyar művészek kiváló teljesítményének köszönhet - jük, valamint annak, hogy a zene nyelve nemzetközi, bár­hol hangzik is fel, megértik a hallgatók. Azt szeretnénk, hogy a magyar művészek a világ minél több koncert­termében megforduljanak, is­merlek legyenek és Ma­gyarországon is minél több külföldi előadó lépjen fel. Célunk tehát kultúrpolitikai. M óds zerü n k kereskedel m i jellegű. Tevékenységünk az előadóművészet csaknem minden területére kiterjed: a zene-, a tánc- es a színház­művészettel egyaránt foglal­kozunk. .Ezen belül a köny- nyű etí a komoly műfaj ér­dekeit is képviseljük. — Vajon az önök által könnyen áttekinthető nem- zétközi színpadokon és as Inter koncert tevékenységében hogyan alakul e. kel terület aranya ? — Állami intézmény vol­tunkból adódóan a komoly műfajt nagyobb támogatás­ban részesítjük. De ez egész tevékenységünkkel öss zef ü a - gö. anyagi kérdés is. Tíz év ­vel ezelőtt rendezvényeink 70 százaléka a könnyű mű­fajból került ki. ma már ez az arány 50—50 százalékra változott. Büszkék vagyunk arra, hogy ezt a kiegyenlí­tődést nem a könnyű mű­faj csökkentésével értük el, hanem a két terület egyide­jű növelése mellett. Forgal­mi adatokkal kifejezve, 1979- ben 2700 olyan komolyzenei rendezvény zajlott a világ­ban, amelyen magyar művé­szek is közreműködtek. A könnyűzenében ez a szám nem éri el a kétezret sem, de az említett arány fenn­áll, mert az ún. vendéglátó­ipari tevékenységünk is a könnyű műfaj igényeit elé­gni ki. Évente kb. 500 ma­gyar előadóművész dolgozik huzamosabb ideig, egy hó­naptól két evjg terjedő in­tervallumban külföldi mu­latóhelyeken. Mindezek azonban csak számok. Az íxa igazi ered­mény, hogy világhírű együt­tesek. énekesek, hangszeres szólisták és táncosok képvi­selik hazánkat a legrango­sabb koncerttermek és ope­rák pódiumain és a nem­zetközi fesztiválokon. — Beszéljünlc az ivipart- rÓL is! Milyen rendezvények várják a magyar közönséget 1080-ban? — Évente körülbelül 700. külföldi művészek részvéte­lével lebonyolított. főként komolyzenei előadást szerve­zünk Magyarországon. Ez már nemigen növelhető. Ha­zánkban ugyanis a vendég- szereplések alkalmával ■ is olcsók a jegyek, a rendez­vények nem térülnek .meg anyagilag a vállalkozóknak. A hasznot főként a könnyű műfajban- nehéz elérni. He­lyiséggondjainkon ugyan a most épülő új sportcsarnok segíteni fog. de így is leg­feljebb o—4 nevesebb együt­test fogadhatunk évente. A könnyűzene kedvelőit mégis megnyugtathatom: 1980-ban fellép hazánkban a Super- max és az Eruption együt­tes. s a Smokie-vai is tár­gyalunk. A komoly zene iránt ér­deklődőket is gazdag prog­rammal várjuk! A májusi svéd zenei napokra és az ok­tóbertől november elejéig tartó szovjet kultúra napjai­ra kitűnő művészek és együttesek érkeznek e két országból. Érdekesnek ígér­kezik a sajátságos japán hangszerekkel, ún. kísérleti zenét játszó japán ifjúsági zenekar műsora is. A Budai Parkszínpadon lép majd fel a Martinique- ról érkező, a mexikói és a Fülöp-szigeteki népi együt­tes. Októberre várjuk a Be­csi Filharmonikusok Zene­karát. s hogy a szólisták se maradjanak ki: Nikolai Ged­da és Lamberlo Gardelli vendégszereplésére is sor ke­rül. A Bartók-centenárium kap­csán pedig meg kell említe­ni —- bár ez jövőre, 1981- ben lesz —, a világnap al­kalmából nagyszabású kon­certet rendezünk Budapes­ten, amelyet, reméljük, az egész világon közvetíteni fog­nak. — Ez a gazdag program azonban, Budapest-cenlri- kusságánál fogva, csak a fő­városi közönségnek nyújthat kulturális élményt. — Intézményünk, erejéhez mérten, mindent megtesz a vidéki zenekedvelő közönség érdekében. Saját rendezvé­nyeink egy részét nem is Pesten szervezzük. Az Inter- fórumot most már másodíz­ben rendezzük Keszthelyen, a Bartók-szemináriumra pe­dig Szombathelyen kerül sor. A megújult győri lehetősé­gek kiaknázását is célul tűz­tük. Vidéki városainkban azon­ban a kivételt képező Győri Leánykar, a Pécsi Balett, és a Debreceni Kodály Kórus mellett nincsenek világhírű együtteseink. Természetesen szeretnénk, ha vidéki kul- túrközpontjaink idegenfor­galmát nemzetközi zenei rendezvényeinkkel is fellen­díthetnénk. Hiszünk abban, hogy — ha javulnak a ren­dezési körülmények, ha nö­vekszik a vállalkozó kedv — vidéken is több. elsősorban fesztivál jellegű rendezvény lebonyolítására kerülhet sor. Mátraházi Zsuzsa Dr. Dömötör János, a Tor­nyai János Múzeum igazga­tója nyitotta meg tegnap, május 7-én. délután a Csong- rád megyei festőművészek kollektív kiállítását a Kép­csarnok Vállalat miskolci Szőnyi Istvan-lermeben. Ti­zenkilencen hoztak el mun­káikat, köztük olyan, orszá­gosan is ismert művészek, mint a vásárhelyi iskola egyik reprezentáns egyénisé­ge, Kurucz D. István, az ugyancsak Munkácsy-díjas Hézső Ferenc, Szalay Ferenc. A hely lehetősegei —szűk- reszabottsága —, s a kiállító művészek nagy száma eleve meghatározza a jelentkezést. Egy, legfeljebb két képpel jelentkezik egy-egy művész, s így a kollektivitás tényére tevődik át a hangsúly. A té­ma adott — jellegzetesen adott, hiszen az Alföld, a Tisza-part, a tanyavilág. saz itt 'élő emberek jellegzetes életvitele jelentkezik e képe­ken —, s többé-kevésbé adott a közelítésmód is, hiszen az egyént látásmódon átszűrve végül is majd mindegyikük kapcsolódik — jobban vagy kevésbé — á vásárhelyi is­kola realisztikus stílusához. Az iskola talán leghatáro­zottabb képviselője napja­inkban Kurucz D. István. Két képe ezúttal is ..szűk­szavúságában is gazdagon” vall az alföldi táj szigorú szépségéről, egy minden moz­dulatában szigorú és zárt életformáról. Koszta Rozália „öregjei” közelről villantják fel az itt. élő emberek ke­mény sorsát, de emberségü­ket is. Az alföldi táj szeretetesüt a képekről. Hiszen ez a vi­lág örökkön-örökké más ar­cát mulatja meg. A végte­lenbe nyúló láthatárt is egy- egy kocsiút töri meg, egy- egy tanya osztja ketté, s hbl a barnasága, hol a sárgasá­ga, hol a vakító fehérsége vibrál a levegőben. De az Állóid nemcsak a végtelen­be nyúló táj. A Tisza-part is — sok Szegeden elő alkotó munkájával is találkozha­tunk — maga az ötök vál­tozatosság, a folytonos meg­újulás. A Csorigrád megyei mű­vészek kiállításának nagy ér­deme, hogy egységesen jó színvonalú, izgalmas, érde­kes anyaggal jelentkeztek. Villanásnyi a lehetőség ön­maguk bemutatására, de ezt a lehetőséget úgy használ­ják ki, hogy kiegészítik egy­mást. Részletes elemzésre nincs mód. Álljon itt mégis azoknak a neve, akikkel megismerkedhetünk e tárla­ton. Aranyi Sándor, Csikós András, Csizmadia Zoltán, Cs. Pataj Mihály, Dér Ist­ván, Erdős Peter. Fodor Jó­zsef, Fontos Sándor, Fülöp Erzsébet, Kovák András, Pa­taki Ferenc, Pintér József, Vinkler László. Zoltánfy Ist­ván és Zombori László — s a már korábban említettek — kollektív tárlata azt su­gallja. hogy létezik egyfajta kohéziós erő. amely a lakó­helyen túl is összetartja eze­ket a művészeket. Érdemes megtekinteni a Szőnyi-terein legújabb tárla­tát. amely május 21-ig vár­ja az érdeklődőkéi. (cs. a.) A nagyidat cigan és a KÖDMÖN Az erősítőkből elnémul a beatzene. ★ Hangolni kezdenek a népi zenészek ... (A miskolci Ze­neművészeti Szakközépisko­la diákjai.) Lassan becsu­kódnak a Diósgyőri Vasas Művelődési Központ színház- termének ajtajai. Elsötétül a nézőtér, elnémul. (A néhány üres székét leszámítva telt­ház van.) ... A színpadi füg­göny elé egy diáklány lep. s bejelenti: a miskolci Közép­iskolás Diákok Művészeti önképzőköre (ti.: KÖDMÖN) bemutatja Arany János hős- költeményét, aminek címe: A nagyidui cigányok. Amit látunk maid (döntő többség­ben a nézők között diákok, diáktársak), az táncos lesz es zenés... ★ Néhány szót a KÖDMÖN- ről. Három évvel ezelőtt igen épkézláb ötletként született mee ez az együttes. A ki­indulópont az volt. hogy az egymástól — iskolailag-in- tézményileg — elkülönítet­ten dolgozó. időszakosan vagy rendszeresen működő csoportok lelkes es érdeklő­dő tagjait egy közösségbe fogják, szakavatott emberek irányításával. Azóta több­ször meggyőződhettünk mar arról, hogy az elkepzeíes tel­jes polgárjogot nyert, a gya­korlatban. Az együttesben tulajdonképpen újabb', egy­mástól függetlenített csopor­tok munkájáról van szólván ugyanis fánccsoport, irodal­mi színpad, énekkar... Azt tapaszaalhattuk eddig, hogy igen eredményes „sá- lárkodással” sikerült a kü­lönböző művészeti ágak iránii érdeklődő diákok ak­tív ..megmutatkozását” egye­síteni... * Egy ilyen, egységes elő­adásra invitált a Miskolc városi Művelődési Központ meghívója — tegnapra és tegnapelőttre — Diósgyőrbe, hogy a függöny felgördülte után hallhassuk Arany Já­nos szavait: „Egyszer volt özönvíz, mióta a világ; / Egyszer nyit, száz évben, az aloe-virag; /' Egyszer esett, mondják. kutyavásár Bu­dán: / Egyszer a hős dádék romlása Nagy-ldan” ... * És aztán mutatták is. a színpadon, hogyan esett meg a „romlás” s hogyan a má­sik, ennek ellentéte. Púk Mi­hály „diadala” ... Most lehal beszéljünk az előadásról., Amiről — s ezt elöljáróban el kell mondani — nem . lehel egyértelmű igenléssel, szólni, éppen azért nem. mert a szándékot „ha­nyagolva” — a produkcióról kell véleményt mondani. S a produkció, a színpadi Lán­cos. zenés játék „egyveleg” benyomását hagyta meg a kívülállóban. (Ezt azé.rf kell külön hangsúlyozni, mert a diáktársak. természetesen, más várakozással és beloga- dásra készséggel ülhettek a nézőtéren). Röviden tehát a produk­cióról: kiderült, hogy ebben a színpadi feldolgozásban is Arany Janos troll es szavak­kal elmondott szövege arat­ta a legnagyobb sikert... É» ez baj? — kérdezhetnénk... Nem baj, ha nem akart vol­na hol a zene. hol a tánc (a színpadi jelenet) más ér­téket venni. Mert láthattuk (akik látták), hogy kisejlett valami koncepció ebből az előadásból .... csak nem vé­gig következetesen ... Es ebben a dramaturgiá­nak éppoly szerepe volt, mint a zenei kiserei „botla- dozásainuk”, s annak, hogy a rendezői elképzelés csak részleteiben tudott igazan fel- szabadull-elengedelt lenni. * Bizonyara mind a .látók­ban reszt vevők, mind az eJoadast megtekintő diák­társak szamara több meg- tartandót jelenteti ez a két előadás — mint a kívülálló ..kritizáló” számára. Aki. s ez mentségére is szóljon, nem kötekedni akar ezzel az. elő­adással. hanem egyet , szeret­ne: hogy a következő tanév­ben minél többen láthassák Arany Janos e hősköltemé- nyét — A nagyidui cigá­nyokat — színpadon, eletkö- zelben: egységesebb és át­gondoltabb. ha ügy tetszik, az írott művet nem ismerők számára több „szövegbeli fo­gódzót” kínáló előadásban ... i * Egyéb ként; őszintén-la pa­sai köszöntöttük a KÖDMÖN diósgvőrbeli előadását (zené­jét Rossa László szerezte; a dramaturgiai munka Szabó 1.ösztönéé, asszisztens Barna Agnes, az előadást Stoller Antal rendezte); köszöntő tapssal és további jóremé­nyű várakozással... <t. n. j.) Játsszunk együtt! Vasárnap délelőtt ismét várják a gyerekeket a Ró­nai Sándor megyei Művelő­dési Központba. A földszinti klubhelyiségben újra közös játékra szólítják fel az ér­deklődőket. Ezúttal a papír csodálatos 4 u 1 aj d o: í s á a a fv a I ismerkedhetnek meg azok. akik ollóval, ragasztóval és színes papiresu maggal fel­fegyverkezve hajlandók iát- 1 szani a népművelőkkel. A május 11-1. délelőtt 10 óra­kor kezdődő foglalkozáson a papi ('hajtogatás rejtelmeibe és a paoírképkészítés titkai­ba ..hatolhatnak be” kicsik es nagyok. MÁJUS 8-TÓL Pamut pólóing u á c á r Pamut pólóing •••••••••••••• W II U I A BORSODI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT SZAKÜZLETEIBEN MISKOLCON ÉS A MEGYÉBEN, VALAMINT A GÓLYA ÁRUHÁZAKBAN 9 Amíg a készlet tart! •

Next

/
Oldalképek
Tartalom