Észak-Magyarország, 1980. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-15 / 87. szám

ÉSZAK-MAGYAROR5ZÁG 4 1980. április 15., kedd A képernyő előtt Suli-buli — Kétféle fejtörő Az elmúlt évi miskolci filmfesztivál egyik kiemelkedő si­kere volt az Irka-firka című kisfiún, Varsányi Ferenc alko­tása, amely az egyik fődijat is elnyerte. Ekkor találkoztunk először az úgynevezett- píxillaciós módszerrel készült film­mel, amelynek lényege, hogy élő szereplőkkel úgy jelenít meg történetet, mozgást, mondandót, mintha bábok, vagy rajzolt figurák lennenek. Groteszk, szögletes, felgyorsított mozgások hozhatók így létre és a mondandónak szánt hang­súly szerint fokozhatok az egyszerűen leírótól, közlőtől a szinte végletes karikatúráig. Egy iskolai osztály néhány rö­vidke epizódja sürült ebbe az Irka-firkába, annak 12—13 percébe, hogy a fesztivál után a tévé képernyőjén egy or- l szagot nevettessen és gondolkoztasson egyszerre. Bizonyára i ennek a filmnek fesztiválsikere is hozzájárult, hogy elké- | szülhetett a Pannónia Stúdióban és a közelmúlt napokban ; a képernyőre került Varsányi .Ferenc Suli-buli című. hatré- j sacs l'ilmburleszkje. A hatszor tizenöt perces íilmburleszk ! oiyan formában folytatása az Irka-firkának, hogy ebben ugyancsak iskola a keret, csak már az iskolából az életbe kilépett, de még ma is viszonylag fiatal emberek tekintenek vissza iskoláskoruk kedvesen derűs epizódjaira. Művészeti- technikai megoldásai az előző filmével azonosak, s hasonlóan jó hatásúak. A már tovatűnt iskolai emlékeket derűs kívül­állással kezeli, a nézőnek saját iskolai élményeit juttatja eszébe úgy, hogy az is kezdi azokat átértékelni és az érett- , ségi találkozók kicsit búsongó-bölcselkedő hangulatát elvet- j ve régi önmagái a pixilláció keltette görbe tükörben látni. I Jó szórakozás volt, magánértesüléseim szerint a legkülönbö- j z.Db korosztályok derültek rajta. Kell ilyesmi a televíziói képernyőjére — rendszeresen. * A Jocsef Attzia-cmlékünnepség közvetítése a költő nevét viselő színházból ismét országossá lett egy olyan eseményt, amelynek a televízió nélkül valami hatszáz ember lehetett volna csak Iá tó-halló részese. Aczel György ünnepi beszéde a költőre való emlékeztetésen túl a szocialista Magyarország kultúrpolitikai hitvallása volt József Attila mai értelmezé­séről, iontos útmutatás napjaink nein kevés művészeti kér­désében, gondjában. A művészi műsor a költőhöz méltóan értékes" élményt adott. * Negyedük éve jelentkezik rendszeresen Epri János szer- i'ciszíeseoen es vezetésével a Lehel egy kérdéssel több? ve­télkedő, meg régebben a Játék a betűkkel. Ez utóbbi vál­tozatlanul erdekes, bár hétről hétre azonos módon jelentke- ..zik, feladatai mindig egyformák, a betűk gépi úton törté­nő jelentkezése mégis minden alkalommal újjá teszi az ál­landó feladatot, kombinatív készséget, nyelvismeretet, gyors reagálásit kíván. Igen jó. hogy ebbe a játékba a legkülönbö­zőbb társadalmi kategóriákhoz és korosztályokhoz tartozó nézők kapcsolódhatnak be, és hogy a heti két versenyzőn kívül tömegeket mozgat, hiszen a megfejtéseket beküldőkön kívül tízezrek fejtik meg a feladványokat és töprengnek együtt a versenyzőkkel anélkül, hogy beküldenék megoldá­saikat. "Ezért változatlanul jó ez a játék. A Lehet egy kér­déssel , több ? esetében ez az egyenletesség már hiányzik. Nemcsak az esetenként sorozatban jelentkező teljesen felké­születlen versenyzők bosszantanak, hanem a játék mecha­nikussá’ válása is. A feladatok sorrendje nagyjából ismert a nézők előtt is, várható, mikor, milyen kép, illetve feladat következik, a játék pusztán képfelismerésre épülése olykor esetlegesség érzetét kelti: a képek olykor túl könnyűek, máskor túl nehezek. Különösen a nézők beküldött képei. Az érdekesnek indult játék felfrissülhetne esetleg egyéb kérdé­sekkel, feladványokkal is. és elkerülhetné a csak mosolyt és időnként bosszúságot fakasztó jutalomosztogatást a teljesen sikertelen, szereplések esetében. * Igazán bravúros volt. ahogyan a nézők megfejtették va­sárnap este a Kapcsoltam... hívószámát, s ha a betűrejt- vényberi feladott hatjegyű számot sikerült kitalálni, igazán meglepő volt egyik-másik versenyző bizonytalankodása a későbbi feladatoknál. Korábban már monotóniával, a lexi­kális számonkérés felé elcsúszással akartam vádolni Vitray Tamás kedélyes feleltető játékát, amelyből lassan kihulltak a logikai feladványok, de az április 13-i esti adás mintha a sorozat legjobb adásait idézte volna vissza. Egy-két meghök­kentő rossz választ leszámítva, frissen pergett, a műsor, kel­lemes izgalmat adott játékosnak és egyszerű nézőnek egy­aránt. Kár lenne ezt a játékot nem frissíteni minden két hétben, kár lenne, ha sablonokba merevülne. Hogy van le­hetősége önmaga frissítésére, arra éppen az említett adás a jó példa. Benedek Miklós Szövetkezeti Szállítási és Szolgáltató Vállalat GÉPKOCSI-FUVAROZÁST VÁLLAL vállalatok, illetve magánszemélyek részére is. Fnvarigcnylcs: Miskolc, Kon Béla o. 11. s*. Telefon: 13-324. Reggel 7 órától 15 óráig. Pályakezdők Miért lesz az ember mezőgazdász? Mindenki által jól ismert jelenség, hogy aki diplomát szerez, értelmiségi pályára lép, igyekszik városban le­telepedni még akkor is. ha addig falun élt. Ennek ter­mészetesen több oka is van: egyrészt a felsőfokú vég­zettséget igénylő állások nagy része városban találha­tó, mási'észt a város alkal­mas a nagyobb kulturális (kulturált életmód iránti) igény kielégítésére. Persze nem ilyen, egyszerű a dolog, sok egyéb tényező is közre­játszik. az mindenesetre tény, hogy a falunak, mint korszerű településformának éppen úgy (ha nem még in­kább) szüksége van értelmi­ségiekre, mint a városnak. Ebből a szempontból tehát különösen érdekes egy értel­miségi pálya, mely garan­tálja a vidéken élést, hiszen másutt nem is gyakorolható: a mezőgazdászé. Ki megy el ma mezőgaz­dásznak? A Gödöllői Agrár- tudományi Egyetemen oél- dául évről évre a hallgatók harminc százaléka a fővá­rosból érkezik. Pedig a hall­gatók zöme számol azzal, hogy falun, esetleg egy ta­nyaközpontban vagy major­ban fog lakni. Tehát a pá­lyát választó fiatalok nem idegenkednek eleve a vidéki élettől, hiszen az agráregye- temeken sem kisebb á túlje­lentkezés, mint az egyéb mérnökképző íelsöiskolákon. Mégis szembetűnő jelenség, hogy a fiatalok szívesebben telepszenek le agrármérnök­ként vidéken, mint más fel­sőfokú végzettség birtoká­ban. A jelenség egyik oka bi­zonyára az, hogy ezen a te­rületen a szakmai előrehala­dásra tág tér mutatkozik. Egy jó képességű agronómus öf, maximum tíz év alatt ál­talában fontos beosztásba kerülhet, ahol van módja egyéni képessegeit kibonta­ni. Igaz ugyan, hogy ez csak átmeneti állapot, a mezőgaz­daság szakemberekkel való viszonylagos tel (tétlenségét mulatja. Élen járó tsz-eink és állami gazdaságaink már az iparéhoz hasonlóan nagy számmal alkalmaznak agro- nómelsokat, sőt gépész-, ve­gyész-. építészmérnököket is. Egyelőre azonban még az a jellemző, hogy a gödöllői eg vetem mezőgazdaság-tudo­mányi karán tavaly a hal­van végzős álláskereső több mint háromszáz felkínált ál­lás közül válogathatott. Hosszú ideig (sőt tulajdon­képpen még ma is) a pálya egyik vonzereje volt az azon­nal megkapható lakás. Ezt általában ma is megígéri minden szakembert kereső gazdaság, de az ígéretet egy­re nehezebben váltják be. A szakma telítődése természe­tes. sőt szükségszerű folya­mat. Ha azonban ez súlyo­sodé lakásproblémával páro­sul, ez a szakma népszerű­ségét is veszélyeztetheti. A gondokat alapvetően még az sem enyhíti, hogy köztudottan jól fizetett szak­ma a mezőgazdászé. Sok múlik a mezőgazdaság szakemberein, szakterületü­kön túlmenően is. Nem mindegy tehát, hányán es hogyan (jobb híján-e vagy hivatásként) választják ezt az életpályát. Hiszen ők egyúttal a falusi életforma jövőjét is tartják a kezük­ben. B. G. ES ­A Nehézipari Műszaki Egyelem Egyetemtörténeti Bizottsága — a Központi Könyvtár, az Általános Fi­zikai Kémia, illetve Szervet­len és Elemző Kémiai Tan­szék közreműködésével — 1980. április 16-án, szerdán délután két órai kezdettel a Központi Könyvtár előteré­ben kiállítás megnyitásával egybekötött emlék ünnepségei tart Schenek István profesz- szor, a Kémiai Tanszék volt iáüílás az eovElemen vezetője (1830—1909) szüle­tésének löü. es dr. Mika Jó­zsef egyetemi tanár, a Ké­miai Tanszék volt vezetője (1897—1975) halálának 5. év­fordulóján. Emlékbeszédet dr. Berecz Endre tanszékve­zető egyetemi tanár és dr. Vorsatz Brúnó tanszékvezető egyetemi tanár mond. Köz­reműködik az Üj Miskolci Vonósnégyes. A káillítás má­jus 16-ig tekinthető meg. Megyei vállalat pölyazatot hirdet IGAZGATÁST én ELLENŐRZÉSI FŐOSZTÁLYVEZETŐ! munkakör betöltésére. Pályázati feltétel: állam- és jogtudományi egyetemi végzettség, jogtanácsos szakvizsga és 5 éves ellenőrzési, gazdálkodási gyakorlat. Bérezés: megállapodás szerint. Jelentkezési: „Miskolci székhely” jeligére kérjük írásban a hirdetőbe április 17-ig (Miskolc, Széchenyi u. 83.) leadni. Valami nem akar összejönni... Fiatalok a pódiumon Jó lenné, ha egyszer már hallanánk es értenénk egy­mást; ,es látnánk, úgy ahogy es annyian ahányan va­gyunk. Hogy teljességében értenénk: ennyien csináljuk, ezt csináljuk, ezen a színvo­nalon. Ezek az erényeink es ezek a gyengeségeink. Csak valahogy nem akar ez Így összejönni... . . . mert valami mindig közbejön, s nemigen adódik alkalom, hogy megyénk ama- tőr művészeti mozgalmáról egységes helyzetképei alkot­hassunk. Nem kell pedig bi­zonygatni. hogy a kifejezési formákban és eszközökben egymástól meglehetősen elté­rő művészeti ágakban — s művelőik munkájában — le­hetne találni olyan közös pontokat, amelyek rögzítésé a továbblépést segítené elő. Mindez a Miskolcon leg­utóbb rendezett „megyei amatőr művészeti találkozó” kapcsán merült fel bennem. '(A KISZ megyei bizottságá­nak felhívására sérült sor, a megelőző járási bemutatok után, erre a megyei ..össze- sereglésre".) Hogy pedig nem egyedül vagyok az említett gonddal-gondolattal, azt a bemutatók utáni értékelésben . igy ’fogalmazta meg az egyik zsűritag: „Reméljük, nem a legrangosabbakat láttuk és hallottuk itt ma, mert akkor szomorúak lehetnénk ... hi­szünk es bízunk abban, hogy nein ez a mozgalom krémje” ... Ehhez persze — s ez ugyancsak . elhangzott — hozzá, tartozik az is, hogy vollak igényes és szép pro­dukciók ezúttal is, de voltak (s talán többségben) olyanok, melyek jogosan mondatták ki a kérdőjeleket támasztó véleményt. A kérdőjel pedig abbo! fa­kad: mi lehet az oka, hogy egy ilyen „felmenőrendsze- rű” találkozón mégsem ta­láljuk együtt a „krémet”? A kérdések megválaszoló sa remélhetőleg nem marad el. E helyütt csak egyetlen apróságot teszünk szóvá, art, hogy az emlegetett találkozó idején irodalmi színpadaink legjava éppen Egerben volt az országos minősítő bemu­tatón. Nos, ez lehetne némi mentség arra. ami Miskolcon éppen az irodalmi színpadok szereplését illetően hangzott el a zsűritől: „ ... igazából egynek se lehetett örülni ... az az érzésünk, hogy a szín­padok olykor a célt használ­ják eszközül; máskor meg a maguk elé kitűzött cél kor­szerűtlen már..Mentség­ről szóltam az előbb ..., de ehhez egy újabb tény kí­vánkozik: az Egerben orszá­gosan „bronz” minősítést szerzett miskolci Etűd Szín­pad volt a megyei bemuta­tón — s a zsűri ezzel együtt sem tudott e műfajban kate­gória első díjat kiadni... (És ez megtörtént már két évvel ezelőtt is.) Itt van tehát egyrészről * formai gond: nem tud össze­jönni a teljes — s valóságos értékítéletre alkalmat adó — mezőny ezeken a találkozó­kon. S munkál abban, aki részese ezeknek a találko­zóknak a másik — most már tartalmi kérdéseket érintő — probléma is. Nevezetesen az, hogy mi „küldi” pódium­ra ezeket a fiatalokat: mi­lyen kényszer ad kezükbe gitárt: mi ülteti őket köny­vek mellé verseket tanulni, prózát: mi közelíti őket a népdalukhoz és így tovább . .. Röviden: mit akarnak kö­zölni? Maradjunk most csak a két legkönnyebben „vehető” műfajnál, a vers- es proza- mondásnál meg a pol-beat- nél (vagy ahogyan az utóbbi években nevezik: mai dalok­nál) és művelőiknél. Hallgatja az ember ezeket a fiatal lányokat és fiúkat, amint a pódiumon mondják a' verset vagy a prózát — és minduntalan kénytelen rá­jönni, hogy hiába vár nyitot­tan: nem neki szólnak a ver­sek, a novellarészletek ... Azt hiszem, az efféle előadói alapállásra használja a szak­ma a ..pó'kháló”-ki felezést. Ami annyit jelent, hogy az előadó „kiszúr” magának 'egy pontot a teremben s nem vesz tudomást azokról, akik­hez szólni akar ... Valami megint nem akar összejön­ni .. . Kapcsolat nélkül köz­lés? Alig lehetséges, hacsak a szereplés formai dolgait nem tartjuk annak. Meg kell itt azt is jegyezni: minder­ről nemcsak a fiatalok te­hetnek ... hisz vannak fel­nőtt „istápolói k’Vvezetöi k. Es akik gitárral meg más hangszerrel álltak ki mai dalokat elmondani nekünk? Többségben ismét csak ma­gú knak-egymásnak lelkesed­tek, kimaradtunk valahogy az áramkörből: a gondolád­ból . és az érzelmiből egy­aránt. (Pedig!... bebizonyí­totta e műfaj nagyon-is- fétjogosuitságát egyetlen „kislány” egyetlen gitárral is: a leninvárosi Mezei Már­ta ...) A pódium arra való, hogy onnan közöljenek velünk va­lamit. A megyei találkozó tapasztalatairól a zsűri kép­viselői szóltak a szereplők — és művészeti vezetők — előtt. Kritikusan. nyíltan, kertelés nélkül. Az sem ma­radt szó nélkül: mindazok, akik szabad ■ idejükben vál­lalják az aktív részességet az amatőr művészeti mozgalom­ból: tiszteletet, elismerést ér­demelnek. És folyamatosabb segítést, támogatást. A hét­köznapi munkában! Mert ha csak az időnkénti „összese- reglés” formai dolgaira ha­gyatkozunk, ismételten azt tudjuk csak megállapítani: Valami megint nem jött össze . . . (1. n. j.) Értesítjük Kedves Megrendelőinkéi, hogy FORTE, va­lamint ORIVO diafilm hívását Miskolc város terűiden 72 órán belül, a megyében 12 napra vállaljuk Miskolci Fényképes* Szövetkezel Kemping- és kerti bútor-kiállítás a miskolci Centrum Áruházban ‘ * / Sátrak, kempingágyak, gumimatracok, csővázas és fonott kertibótorok, sportcikkek, nagy választékban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom