Észak-Magyarország, 1980. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-11 / 84. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 19SQ, április 11., péntek iras Rózsa Endre: JÓZSEF ATTILA j, ..Vagytok a ma. vagytok ! a holnap'’ — ívta Ady End- j re a Csák Máté földjén « című ‘költeményében; alig rt néhány évvel azután, hogy l József Attila megszületett. « A jóslat nem egyetlen l személyre, hanem az egész i osztályra %’onatkozott. Még- [ is érdemes elidőzni annál a i ténvnél, hogy még Ady éle• tőben — József Áron szap• panfőzö és Pőcze Borbála i mosónő gyermekeként — 1 uggazületett az a proletár- I fiú. akt méltán lépett Ady • örökébe. Aki emberként, , forradalmárként, költőként .< es gondolkodóként, mindig • a teljességei ostromolva, az ■ „emberi felszabadulás” ' egyik legjelentősebb szó- i szólója lett. i József Attilában a kivéteJ les érzékenység és a rend- i kívüli okosság olyan törté- 1 nelmi időszakban forrt i össze egyetlen megváltó ' indulattá, amikor már — | visszafelé nyomozva az i időben — természetesnek J hat, hogy valaki egymás i mellé írja ezt a két mon- 1 datoí a külvárosokról szpl- , va: ..Az egész emberi vi- i lág itt készül. Itt minden csupa rom”. I Abban az Ady megírta i környezetben született, ahol i „álmodott a nyomor”. „Ha J piár ennyi a kin, világot vált ( valóra”— hirdette osztály- | történelmi küldetéséről Jó- I zsef Attila. Gyermekkori 1 hányattatása, félárvasága. i nélkülözései — nem pusz- 1 tán egyéni sorsának moz- J zanatai. „Szerte nézett, s i nem leié honját a hazá- [ ban”: Kölcsey sorai a ■ Himnuszból — aktualizóJ- ' va — a dolgozó többség i életérzését fejezik ki a két i világháború közti Magyarországon. József Attila éle- i tét önmagában Is egyetlen ] hatalmas metaforának. , egyetlen végsőkig sűrített 1 jelképnek érzi a mai utód. Iskolai és költői eszmél - i kedése természetszerűleg a i baloldali mozgalmak és a i háború utáni európai mú- ] vészeli avantgárd vonzásá- ' ban történik. Huszonéves i korára már érett, saját han- i gú költő, aki a folklórból, I - a világköitészetí hagyo- J manyból, a kor társ modern • törekvésekből és a Nyugat i vívmányaiból egyaránt me- ! intett, i Szinte már induláskor J tudatosan vallja magát az i „utca és a föld fiának”. • Fölvállalt és elkerülhetet- | len harcai közepette korán i felismeri a küzdelmeibe J zárt ember esendőségét is: i „A legutolsó harcos én le- j gyek” — írja tizennyolc t évesen. József Attila a haladó > polgári eszmék és a mar- 1 xizmus tanulmányozásával, ! kortársai között kiemelke• dö gondolkodói teljesítmé- [ nyével és szintézisteremté- i sével. költészeti gyakorla- | tában is kamatoztatta feilt ismeréseit. Költészetének 75 éve született József Attila fényképe történelmi mélységlátása — a maga élességében és következetességében — legnagyobb hazai és világirodalmi- kortársaihoz viszonyítva is páratlan. Ö mutatja ki a legnagyobb meggyőző erővel, versei sokaságában — a „Retteg a szegénytől a 'gazdag, s a gazdagtól fél a szegény” alapállásából —, hogy a kizsákmányolás ténye milyen szükségszerűen eltorzítja a személyiséget, a kizsákmányolásnak még a haszonélvezői körében is. Ezért kell szerinte a munkásosztálynak „az egész emberiségért helytállni az örök talajon”. vállalni nem csupán a külső, hanem az ember belső felszabadításának hosszú folyamatát. Érett fővel megértette, hogy > az emberben a történelem fejlődésével is csupán „finomul a kín”. De az „aljas, nyomorító hatalmak” megdöntését — épp ennek a felismerésnek a távlatában sürgette. A forradalom varasa és jövetelének késése mellett, a fasizmus világméretű előretörését tapasztalhatta. „Az elnyomás csapatban károg, élő szívre. mint dögre száll" — adja meg a félelmetesen pontos képletet koráról, lílmélelHeg is szembenéz st legkihívóbb kérdésekkel: a történelem törvényszerűségei. nemzet és osztályharc viszonya, az esztétikum és a politikum kapcsolódásának lehetőségei egyaránt mélyen foglalkoztatták. A nemzetet „közös ihlet”-nek nevezte. Szem beszállt a művészeti hatékonyság kérdésének minden szűkkeblű, lefoko- zó-gyakorlatias értelmezésével ugyanúgy, mint az öncélúság elvével. „Csak ami nincs, annak van bokra, csak ami lesz. az a virág, ami van. széthull darabokra* — fogalmazza meg a természet es a történelem, a társadalmi fejlődés nagy törvényszerűségét a maga módján, egyetlen metafora- sor látható és átgondolásra kényszerítő erejével. A munkásosztály költője — egyúttal a magyar nemzet költője is volt. „Édes hazám, fogadj szívedbe!” — szól fellebbezése az igazi nemzeti lelkiismerethez, a politikai szorongatottság és a belső számki vetet tség idején. Üj. szocialista internacionalizmust hirdet meg a Duna táján, a nagy előd, Ady Endre szavaival is egybehangzóan. S a harcos forradalmár, kora és kortársai kíméletlen bírálója, szenvedve panaszkodik: „Miért is kell fegyvert veretni belőled, arany öntudat!” De bízik harcának értelmében. s abban is. hogy az emberiség előtörténeté véget ér egyszer, ei.jö a „szabadság békessége”, s „minket is elfelednek lassan lugasok csendes árnyain” — írja megnyugvást, feloldási keresve a jövőben a jelen harcosa. ,.A világ vagyok: minden ami volt. van”. József Attila költészete intenzív foglalata nem csupán a megtörtént, de minden megtörténhető vagy eljöhető időnek is. Jövőidézésének türelmetlensége egyéni életsorsának tragikussá válásával. szerencsétlen szerelmeivel, betegsége előrehaladásával is nyomatékül kap. „És testem végül megbetegedett. mert férfi vagyok és -nem ludia senki, még magam sem. hogy mennyit szenvedek” — írja önvallomásként egyik töredékében. József Attiláról szólva különösen . érvényes az a megfogalmazás, hogy az igaz nagv költészet soha nem a kitalálás, hanem a megtalálás művészete. Az ő soraiban a tapasztalat törvényerejűvé emelkedik; számtalan élei helyzetünkben idézzük öt. hogy önmagunkat is jobban megértsük. A boldog és a boldogtalan szerelmes, az élettel'most ismerkedő kamasz vagy a komoly felnőtt egyaránt, meríthet költészetéből segítséget, bátorítást, tanulhat önérzetet, önbecsülést. Fölényes poétikai eszköztára lehetővé tette számára, hogy gazdag egyénisége minden élményét és tartalmi közlendőjét — a szó legnemesebb értelmében — formává alakítsa. Képei, összevont hasonlatai, váratlan gondolati fordulatai ma már köznyelvünkben is elevenen hatnak. s minden újabb magyar nemzedék újat keresve és újat találva fedezd fel öt maganak. Volt idő, amikor József Attilát csak a forradalmi, vagy éppenséggel a szűkebben vett mozgalmi versei alapján tartották elsősorban nagy költőnek. Minden kisajátító elfogultsággal szemben, ma is csak azt vallhatjuk: a teljes József Attila a miénk! Világirodalmi jelentősége mellett (a két világháború közötti szocialista költészet legnagyobbjai sorában a helye!) ne feledkezzünk meg arról sem. hogy olyah magyar költőnagyságok kortársaként emelkedett ki, mint Kassák Lajos, Illyés Gyula. Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc. Több mint négy évlizede bekövetkezett halála után, képletes értelemben, öleljük öt vissza újra és Újra a sínektől. Ne feledjük ma sem, hogy még életeben. kulcsmondatként hagyta ránk költészetéhez: ..Csuk az olvassa versemet, ki ismer engem és szerel”. Becsüljük meg és szeressük öl a hozzá egyedül méltó, végletes és gyermeki őszinteséggel! JÓZSEF Alii LA r (íme, hát megleltem hazámat. íme, hát megleltem hazámat, a földet, ahol nevemet hibátlanul írják fölébem, ha eltemet, ki eltemet. E föld befogad,' mint a persely. Mert nem kell (mily sajnálatos!) a háborúból visszamaradt húszfilléres, a vashatos. Sem a vasgyúrű, melybe vésve a szép szó áll, hogy új világ, jog, föld, — Törvényünk háborús még s szebbek az oronykarikák. Egyedül voltam én sokáig. Majd eljöttek hozzám sokan. Magad vagy, mondták; bár velük voltam volna én boldogan. így éltem s voltam én hiába, megállapíthatom magam. Bolondot játszottak velem s már halálom is hasztalan. Mióta éltem, forgószélben próbáltam állni helyemen. Nagy nevetség, hogy nem vétettem többet, mint vétettek nekem. Szép a tavasz és szép a nyár is, de szebb az ősz s legszebb a tél, ónnak, ki tűzhelyei, családot mór végképp másoknak remél. A költészet napján József Attilára enlékezíiek .József Attila születésének 75. évfordulója alkalmából több emlékünnepséget tartanak ma. április 11-én, a költészet napján Miskolcon. Keres Emil, Kossuth-dijas érdemes művész közreműködésével délután J órakor a Palotaszálló társalgójában ünnepi műsor lesz, majd délután 4 órakor megkoszorúzzák a lillafüredi Palota- szálló előtt József Attila emléktábláját. A koszorúzási ünnepségen Zöld Ferenc, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének igazgatója. valamint Gulyás Mihály, a Magyar írók Szövetsége Észak-magyarországi Szervezetének titkára mond ünnepi beszédet. A mai nap eseményéhez tartozik még, hogy a Miskolci Nemzeti Színház társalgójában, este fél hétkor Papp Lajos, a Napjaink tőszerkesztője nyitja meg a József Attila-emlékkiállítást. amelyen Kulcsár Imre színművész működik: közre. A megemlékezések sorából emeljük ki, hogy a Kilián György Gimnáziumban rendhagyó irodalomórái tart József Attiláról Keres Emil színművész, a Nehézipari Műszaki Egyetemen pedig este ti órakor tartanak. a színház művészeinek közreműködésével, ünnepi estet. Kiállítás, bemutatók, találkozók Rajzíümtervek és rajzfilmek A magyar rajzfilmművészet ünnepi időszaka kezdődött tegnap Miskolcon: csütörtökön este Rajzfilm lercélt és rajzfilméit címmel kiállítás nyílt a József Attila Könyvtár kiállítótermében, mától pedig rajzfilmeket és -összeállításokat mulatnál; be több moziban és talállcozó- kal szerveznek a filmalkotók és a nézők közölt. A József Attila . Könyvtár kiállítótermében harmincnál több rajzfilmalkotó munkái láthatók május 17-ig, Ki egy. ki több filmalkotásával, illetve azt idéző munkákkal járul hozzá a nagy. átfogó kép kialakításához, hogy a teremben és előterében felrajzolódjék a magyar rajz- filmművészet utolso két és fél évtizedének — s ezzel együtt a Pannónia Stúdiónak is — a maga vázlatosságában is igen hiteles és érzékletes képe. A felszabadulás utáni évekből, 1950- böl való A kiskakas gyémánt félkrajcárja, Macskás- sy Gyula emlékezetes alkotása, a Pannónia Stúdió életét pedig az ugyancsak Macskássá Gyula alkotta Két bors ökröcskc, mint kezdet es a mozikban most látható, Kovásznál Gábor György rendezte, egész műsort betöltő Habfürdő határolja be. A tárlat anyaga igen gazdagon bizonyítja, hogy a rajzfilm nem ismer korlátokat, hitelesen követheti alkotója legfantasztikusabb elképzeléseit. is. Filmrajzok, fázisrajzok, forgatókönyvek, hátterek, figuratervek, vázlatok, mozgásfázisok — sőt meg nem valósult tervek is — adnak 'átfogó képet a Pannónia Stúdió műhelymunkáiról: a tárlat látogatója néhány ismert és kedvelt rajzfilmfigura szüleléséről, mozgásának megvalósulásáról is rajzos információkat kgp. A moziból es a televízió képernyőjéről ismert filmek egész sorával találkozhat itt a néző. illetve a látogató és nyomon követheti azok kialakulásai. A tárlat rendezéséért Fejér Ernőt. illeti elismerés. A Pannónia Stúdió. a Miskolci városi Könyvtár. illetve annak József Attila Könyvtara, valamint — a kapcsolódó egyéb rendezvények tekintetében — a Borsod megyei Moziüsomi Vállalat közös szervezésében létrejött kiállítást a nagyszámú érdeklődő, valamint Bujtár József, a stúdió alkotóközösségének vezetője jelenlétében tegnap este Benedek Miklós filmkritikus, lapunk rovatvezetője ajánlotta az érdeklődök figyelmébe. Bevezetőjében röviden szólt a rajzfilm közel évszázados múltjáról, a Walt Disney jelentkezése óta létrejött változásokról, s kiemelten beszélt az utolsó huszonöt év hazai rajzfilmjeiről, a Pannónia Stúdió negyedszázadáról, a mai rajz- filmművészet. helyéről és megváltozott szerepéről. Megemlítette Miskolc és a rajz- filmművészet kapcsolatát, amelyet a kisfilmek fesztiváljain szervezett közönségtalálkozók. a verseny programokban szereplő alkotások sikersorozatai tesznek különösen értékessé, s amely kapcsolatnak hihetőleg el- mélyítője lesz a május 17-ig látogatható kiállítás, meg a következő napokban szervezendő bemutatók és találkozók sora. © A kiállításhoz kapcsolódva a Borsod megyei Moziüzemi Vállalat mától — ä Habfürdő soros vetítésein kívül — több bemutatót. vetítéssel egybekapcsolt találkozol rendez. Ma délelőtt a miskolci Tokaj vendéglátóházban óvodások részére tartanak vetítést kisfilmekböl. este nyolckor ugyanott a Habfürdő című rajzfilm-musicalt vetítik. utána a film alkotói — Kovásznál Gábor György, Antal István, Másik János, Bujtar József — részvételével találkozol rendeznek. A Habfürdő délután tél 4-kor a Béke moziban is látható. Hétfőn, 14-én délelőtt a tárcáit óvodásoknak rendeznek vetítést és találkozót Macs- kassy Katival, aki délután a Hevesy Iván Filmklubban az óvónőképzősökkel találkozik velités ulan: 15-én, kedden délelőtt a Táncsics moziban kisfilmek vetítése után Dizs.eri Eszterrel. és Sarkadi Ilonával: lö-ún, szerdán délelőtt pedig a Tokaj vendég l/Uóhó zban, és Hasonló módon délután a Szikra moziban a miskolci származású Dargay Attilával és kisfilmjeivel találkozhatnak az érdeklődök. A Habfürdő című rajzfilm-musical egyik jtockája
