Észak-Magyarország, 1980. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-04 / 80. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG TO T980. április 4., péntek VaSerij Popov: A Lejkin nevű férfi Az egyik vasútállomáson éldegélt egy térti; Lejkin- nek hívták. Rakodómun­kás volt. Ha tát hoztak — tát rakodott, ha alabástro- mot — akkor alabastro- mot. Egy alkalommal még vad kutyákat is rakodott; a városi park védelmére hozták őket. Egyszer az­tán az egyik üres vagon­ban egy geometriai tan­könyvet talált az embe­rünk. A könyv a.középén volt kinyitva. Lejkin fel­vette és olvasni kezdte. — Te aztán tudod: a kö­zepétől! — mondta a bri­gádvezető. — Az elején kezdd! — Ugyan miért, hisz így is értem — mondta Lejkin. Aztán hátulról kezdte olvasni. Ügy is értette. Et­től kezdve nem vált volna meg a könyvétől. Egy hó­nap múlva fizetetten sza­badságot vett ki, és elment a városba. — Hol van az akadémia? — kérdezte, ahogy kilépett a pályaudvarról. — Először jobbra, aztán balra — válaszolták neki. Eljutott az akadémiához, felment az első emeletre. Az egyik kivilágított elő­adóteremben egy képletek­kel teleírt táblát látott meg. Rövid ideig nézeget­te a képleteket, aztán fogta a krétát és folytatta a le­vezetést. Ekkor lépett be a professzor. — Hagyja békén a téte­lemet! — kiáltott Lejkinre. — Kérem —mondta Lej- ki" és elment a táblától. A professzor felvette a krétát, és ekkor rádöb­bent, hogy képtelen foly­tatni a levezetést. — Próbálja csak megi — mondta Lejkinnek. Lejkin fogta a krétát és tíz pere alatt levezette a tételt. A professzor ki per­dült az előadóteremből és * elrohant az akadémiai új­ság szerkesztőségébe. A szerkesztőnek nagyon meg­tetszett ez az eset a tétel­lel. Elhatározta, hogy cik­ket jelentet meg róla az újságban, a „Nálunk tör­tént” című rovatban. Már csak — ahogy mondani szokás — a reciprok eset hiányzott, a „Nálunk tör­tént” rovatba. Mindazon­által az eset annyira érde­kes volt, hogy enélkiil is írtak róla. Térjünk vissza a pro­fesszorhoz, aki közben visszament az előadóte­rembe. Lejkinnek már hí- re-hamva sem volt; a pro­fesszor megdöbbenve látta, bogy az analfabéta takarí­tónő nagy igyekezettél már a képlet utolját törli a tábláról. — Mit csinált! — kiál­tott fá. — Mit csinált! Nem emlékszik, mi volt ide írva? — Nem — vallotta" meg nyíltan a takarítónő. A professzor egy hétig nem mozdult ki az előadó­ból, megpróbálta felidézni . magában, hogy is volt a tétel bizonyítása, de sem­mire sem jutott. Akkor fi­zetetten szabadságot vett ki, és elindult, hogy meg- keressg Lejkint. És íme, körülbelül egy bét múlva az egyik kis állomáson meglátta a restiben. Lejkin valami levezetést ismerte­tett az asztalszomszédjá- val. Rögtön a professzor élé indult, ahogy meglátta. — Mit vezetett le neki? — kérdezte a professzor Lejkint. — Ügy találomra az egyik tételt. Mindegy az neki. — Mondja csak — kezd­te a professzor —, nem emlékszik a tételre, ame­lyet az akadémián vezetett le? — Hogyne emlékeznék. Kimentek a váróterem­ből, Lejkin az egyik út­jukba kerülő mozdony haj- tórúdján kezdte levezetni a tételt. — Hé! — mondta a pro­fesszor —, valami másra írjon; elmegy a mozdony. — Én már csak. így szok­tam — mondta Lejkin. — Tegnap látom, hogy kari- kázik egy gyerek. Nosza, gyorsan levezettem égy té­telt a karikán. — Melyik tételt? — kér­dezte a professzor. — A Tizenhat egyenlő szelet tételét — -válaszolta Lejkin. — Óh! — kiáltott fel a professzor — a Tizenhat egyenlő szeletet! Hiszen ötezer éve szenved az em­beriség ezzel a tétellel. — Igen — mondta Lej­kin —, ma reggelig így volt. Látom, hogy egy holló gubbaszt a kerítésen; oda- iopakodtam hozzá, és mi­előtt felrebbent volna, le­vezettem a tollazatán a Doudoú-tételt. — A Doudou! — nyö­gött fel a professzor. — Ezen dolgozik az egész akadémia. Hallgattak. — Tudja, jobb lenne, ha hagyná ezt az egészet — mondta a professzor. — Nehéz dolga tenne: meg­előzte a korát. — Igen — mondta Lej- kin —, igen. Megelőztem. — Isten áldja! — mond­ta a professzor. — Isten vele! — mond­ta Lej kin. A professzor vonatra szállt. Ismerős táj suhant el az ablak mögött. A pro­fesszor kapván kapva raj­ta, hogy ismerős a táj, be­beszélte magának, hogy a nyaralójából megy vissza a városba. Lejkfriről meg csak álmodott A pofé ke lés szenvedélye A dohányzási módok kö­zül a pipázást tartják a leg­kevésbé károsnak, aminek számos magyarázata van. Először is az, hogy a pipá­zó nem szívja le a füstöt, hanem csak pöfékeli. Az­után a füst hidegebben és a papír égéstermékei nélkül kerül kapcsolatba a szerve­zettel. Viszont letagadhatat­lan tény. hogy az ajak- és gégedaganafök a pipázók­nál jóval gyakoribbak, mint másoknál. A pipázásnak hosszú idő­re visszatekintő kultúrtörté­nete van. Téves az a hiede­lem, hogy Európában csak Amerika felfedezése óta pi­páznak. A valóság: egyes népek már a vaskorban is­merték a pipát. A régészek már a kelta települések ie- , tetei közt is találtak fedél­lel bíró és anélküli, rövid szárral ellátott bronz- és agyagpipákat. A kelták szo­kásait a rómaiak is átvet­ték. szárított aromatikus fü­vek, ievendulalevél füstiét szívták a pipákból. A mú­zeumokban látható régi taj­ték-, gyökér- és agvagpi- pák, a meggyfa- és iázmin- ágszárak, a borostyán, szaru-, elefántcsont csutorák, a réz- és ezüstkupakok, a rendsze­rint koshere bőréből készült, többnyire díszes dohány- zacskók, a mesteremberek készítette pipaszurkáló-re­mekek adnak ízelítőt abból, milyen komoly kézműipari múltja van a pipázás esz­köztárának. A sokat meg­énekelt „piakrapipa” egy Makra nevű pipakészítő mester emlékét őrzi. A ne­vezetes „hollandi” pipák fe­je porcelánból készült, me­lyet ráfestett képekkel dí­szítettek. Az egykor méreg­drága tajtékpipákat egy kü­lönleges természetes anyag­ból, a szerpentin nevű kő­zet finoman likacsos málla- dékából állították elő, míg­nem ügyes vegyészek kao­linporból, vizüvegből és né­hány más anyagból létre­hozták a műtajtékot, amit csak a szakavatott pipaké­szítő tudott megkülönböz­tetni az eredeti alapanyag­tól. Küldüársasulazások ÜDÜLÉS BULGÁRIÁBAN 7 napos társasutazás repülővel és autó­busszal — isztambuli kirándulással egybekötve Részvételi díj; kb. 5700 Ft + útlevél + költőpénz Időpont: júniustól októberig * ISZTAMBUL-NAPOSPART 10 napos társasutazás repülővel és autóbusszal Részvételi díj: kb. 5400—7000 Ft-ig • -+- útlevél -f- költőpénz Időpont: májustól októberig BURGASZ-ISZTAMBUL 7 napos társasutazás repülővel és autóbusszal Részvételi díj: kb. 0000 Ft + útlevél + költőpénz Időpontok: július 30—augusztus 5-ig, augusztus 6—12-ig, augusztus 21—27-ig POZSONY—TRENCSÉNY—NYITRA 3 napos társasutazás autóbusszal Miskolcról, teljes ellátással Részvételi díj: kb. 1490 Ft * Időpont: június 6—8. \ SZABADKA Kétnapos társasutazás Miskolcról autó­busszal, félpenziós ellátással Részvételi díj: kb. 1050 Ft + útlevél + költőpénz Időpont: május 15—16, június 12—13, augusztus 14—15. BÉCS 3 napos társasutazás autóbusszal Miskolcról, félpenziós ellátással Részvételi díj: kb. 2100—2200 Ft + útlevél + költőpénz Időpontok: augusztus 7—9., augusztus 29—31., szeptember 5—7. ÜDÜLÉS AZ OLASZ TENGERPARTON (Rimini) 8 napos társasutazás autóbusszal, teljes ellátással Részvételi díj: kb. 4600 Ft + útlevél + költőpénz Időpont: szeptember 18—25. BELGRÁD-SZÓFIA-ISZTAMBUL (lakossági valutakeret terhére) 8 napos társasutazás Miskolcról autó­busszal, félpenziós ellátással Részvételi dij: kb. 6400 Ft + útlevél + vízumköltség Igényelhető költőpénz kb. 181 $ Időpont: júniustól októberig MAGAS-TATRA 3, illetve 4 napos társasutazás Miskolcról autóbusszal, teljes ellátással Részvételi díj: napok számától, időponttól függően kb. 1025—1590 Ft Időpontok: májustól decemberig KRAKKÓ 3, illetve 4 napos társasutazás Miskolcról autóbusszal, teljes ellátással Részvételi díj: napok számától, időponttól függően, kb. 1870—2400 Ft Időpontok: júliustól decemberig MAGYARORSZÁG-CSEHSZLOVÁKIA válogatott labdarúgó-mérkőzés Utazás autóbusszal Miskolcról Kassára Időpontja: 1980. április,30. Részvételi díj: kb. 270 Ft (a részvételi díjban meccsbelépő és egy ebéd, vala­mint az autóbuszköltség szerepel) UTAZAS SZEMÉLYGÉPKOCSIVAL Részvételi dij: kb. 140 Ft (melyben egy ebéd és meccsbelépő szerepel) Jelentkezési határidő: 1980. április 20. Belföldi társasutak AGGTELEKI BARLANGHANGVERSENY ZEMPLÉN-TÜRA 1 napos társasutazás autóbusszal Részvételi díj: 220 Ft Időpontok: május 11., július 13., augusztus 24., szeptember 28. MÁTRA-TÜRA 1 napos társasutazás autóbusszal Részvételi díj: kb. 276 Ft Nyugdíjasoknak: kb. 248 Ft Időpont: május 25. I napos társasutazás autóbusszal Részvételi díj: kb. 220 Ft Nyugdíjasoknak: kb. 190 Ft Időpont: május 18. PALÓC-TÚRA 2 napos társasutazás autóbusszal, teljes ellátással Részvételi díj: kb. 679 Ft Nyugdíjasoknak: 611 Ft Időpont: július 12—13.« Egy díszesen faragott, mulatozó alakokat ábrázoló fejű tajtékpipa, amely a XIX, század második felében készült. Jelentkezés és felvilágosítás: IBUSZ Miskolc, Széchenyi u. 56. sz., valamint az ózdi, kazincbarcikai, leninvárosi, sárospataki, sátoraljaújhelyi, mezőkövesdi irodákban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom