Észak-Magyarország, 1980. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-04 / 80. szám
n vitAsiÄbLETÄRJA!, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 80. szám Ára: 1,60 forint Péntek, 1980. április 4. Az április 4-i ünnepségek sorozatában, hazánk felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából tegnap este díszünnepséget rendeztek a Miskolci Nemzeti Színházban. Az ünnepségen részt vettek a párt-, az állami, a tömegszervezetek vezetői, az üzemek, vállalatok, intézmények, Miskolc különböző munkahelyeinek képviselői, jelen voltak a veteránok, a hőskor egykori harcosai, akik évtizedekkel ezelőtt sokat tettek, ma is sokat fáradoznak a város gyarapításáért, fejlesztéséért; megjelentek a hazánk felszabadulásának alkalmából magas kitüntetésben részesült dolgozók. Részt vettek az ünnepségen a felszabadulási évforduló eseményeire hozzánk látogatott, testvérmegyei küldöttségek: a szovjetunióbeli Vologda megyéből, a lengyelországi Katowice vajdaságból, az NDK- beli Neubrandcnburgból és Kclcl-Szlová- kiából. Az esti órákban, jóval a kezdés előtt a színház előcsarnokában hangulatos fúvószene köszöntötte az érkezőket. A városunk minden rétegét képviselő közönség Í8 órára megtöltötte az ünnepi díszbe öltöztetett szín Vázat, majd megkezdődött az ünnepség. Elhangzott a magyar, majd a szovjet himnusz, ezután Drótos László, az MSZMP Miskolc városi Bizottságának első titkára köszöntötte az egybegyűlteket. A városi pártbizottság első titkára köszöntőjében szólt a magyar nép nagy történelmi sorsfordulójáról. április 4-ről, majd Grósz Károly, az MSZMP KB tagja, a Borsod megyei Pártbizottság első titkára mondott ünnepi beszédet. Grósz: Károly ünnepi Tisztelt ünneplő közönség! Kedves Vendégeink! E napokban szerte az országban április negyedikére emlékezünk. Arra a napra, amely történelmünkben űj kort nyitott, a szabad, független, demokratikus — és ma már joggal és büszkén mondhatjuk: a szocialista — Magyarország születését, melyben új tartalmat nyert a nemzeti függetlenség eszméje, összekapcsolódott a kizsákmányolástól mentes társadalom megteremtésének gondolatával — kezdte ünnepi beszédét Grósz Károly, majd így folytatta: — A magyar történelem új korszakának kezdete elválaszthatatlan a Szovjetunió antifasiszta küzdelmétől, felszabadító küldetésétől, a második világháború után megnövekedett világpolitikai súlyától, szerepétől. 181 napig tartottak a felszabadító harcok hazánk földjén. Nagy áldozatok árán, de feltartóztathatatlanul haladt előre a szovjet hadsereg, amennyire lehetett, kímélve városainkat, nemzeti értékeinket, mindazt, ami a fasizmus esztelen rombolása után még megmaradt. Szabadságunkat az a „szabad szél” hozta, melynek kar tónál a gyárakból, a bányákból, a kolhozokból, Szibériából, a Dontól, a Krímből jöttek. Ók űzték el a barbárságot, semmisítették meg a fasizmust. Természetes tehát, hogy harmincöt esztendővel ezelőtt új érzelmek keltek népünkben: a tisztelet, a hála érzései a szovjet emberek, a Vörös Hadsereg harcosai iránt. Soha el nem múló hálával gondolunk a szovjet népre, amely a legtöbb áldó-, zatot hozta a fasizmus elleni harcban. Hálával gondolunk a lenini kommunista pártra, amely ezeket a kemény szovjet harcosokat és parancsnokokat a nemzetköziség szellemében felnevelte. Hálával gondolunk azokra az anyákra és feleségekre, akik zokogó szívvel, búcsúztak ,a harcba induló ..fiaiktól, férjeiktől, akik közül sokat többé söha nem ölelhettek magukhoz. A Szovjetunió népeinek, hadseregének világpolitikai jelentőségű győzelmét —1 így ’ hazánk felszabadulását is — •egítette a szlovák, a cseh, a jugoszláv partizánok küzdelme, a lengyel nép hősies ellenállása, az angol, az amerikai, a francia, a román hadsereg harcoló alakulatainak részvétele. Tisztelettel hajtjuk meg a kegyelet zászlaját a hősök emléke előtt, akik életüket áldozták a népek szabadságáért, hazánk felszabadításáért. Mi, Borsod megyeiek büszkék vagyunk arra, hogy itt, az Avas alján is voltak ellenállók, akik szembeszálltak a fasizmussal, akik — ha szerény mértékben is — segítették a felszabadító szovjet katonák harcát. 1945.1 április 4-én kifosztva, lerombolva, éhesen, elvesztett hozzátartozókat gyászolva kerestük helyünket a felperzselt Európában. Népünk nagy többsége bátortalanul, de reménykedve ízlelte a szabadságot. A fasiszta propagandától megzavarva természetes életérzésére bízta magát és tette meg az első lépéseket a szabadság útján. A három és fél évtized alatt sokat haladtunk ezen az úton. Elért eredményeinkben nemcsak a 35 esztendővel ezelőtti remények váltak valósággá. Nemcsak a romokat takarítottuk el, nemcsak beszéde a sebek gyógyultak be, hanem új ország született, mely összehasonlíthatatlanul szebb a réginél. Ilyen óriási mértékű haladásra, ilyen gyökeres — embert, társadalmat próbára tevő és átalakító — változásra, mint ebben a 35 esztendőben, még soha nem került sor hazánkban. Nem volt könnyű az út, amelyen idáig értünk. Meg kellett küzdeni ellenségeinkkel és a múltból örökölt elmaradottsággal. Ezek az évek az önfeláldozó harc, a fáradhatatlan munka évei voltak, de egyben olyan évek, amelyek megmutatták, mire képes a felszabadult nép. Tudjuk, fejlődésünk nem volt töretlen. Szembe kellett néznünk saját hibáinkkal, tévedéseinkkel is. Volt amikor a kezdeti sikereket túlértékeltük, a vágyakat összekevertük a lehetőségekkel. Azt gondoltuk: elég, ha megmondjuk, mit akarunk, és mindenki követni fog bennünket. Hajlamosak voltunk arra, hogy lelkesedéssel helyettesítsük a tudást. Szellemi, erkölcsi értékeknek tekintettünk silány frázisokat és hangzatos szavakat. Megfizettük tapasztalatlanságunk arát — és tanultunk, amit a két évtized fejlődése egyértelműen bizonyít. Megvédtük és megszilárdí- tottuk a munkásosztály hatalmát. átszerveztük a mező- gazdaságot, A termelőszövetkezeti parasztság a munkás- osztály legszilárdabb szövetségese lett, mely alapját képezi a széles nemzeti összefogásnak, a népi, nemzeti egységnek. Megnyertük ügyünknek a magyar értelmiséget. Elvi politikánk jegyében raktuk le hazánkban a szocializmus alapjait, fejlesztettük tovább a szocialista tervgazdálkodást megvalósító gazdaságirányítási rendszerünket, szélesítettük és mélyítettük államunk, társadalmunk egyik fő lényegi vonását, a szocialista demokráciát. A Szovjetuniónak a hitleri Németország felett aratott győzelme teremtette meg annak a lehetőségét is, hogy a marxizmus—leninizmus elmélete több országban is gyakorlattá váljon, hogy kialakuljon a szocialista világ- rendszer. Történelmünk megannyi kiváló személyisége évszázadokon át hiába sürgette a népek összefogását. 1945 tavasza után valósulhatott meg a közös célért küzdő népek összefogása. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában, a Varsói Szerződés szervezetében megnyilvánul« együttműködés hazánk fejlődésének egyik legfontosabb hajtóereje, segítője lett. Ezért is ragaszkodunk változatlan hűséggel és kötelezettségvállalással a szocialista országok baráti közösségéhez és alapeszméjéhez: a proletár internacionalizmushoz. Nagy öröm számunkra, hogy felszabadulásunk 35. évfordulóját testvérmegyéink képviselőivel ünnepelhetjük. Meggyőződésünk, hogy látogatásuk több az ünnepi alkalom adta együttlétnél, politikai tartalmat is hordoz. Mint(Folytatás a 3. oldalon) A díszünnepség elnöksége Hazánk felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa. a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksége csütörtökön díszünnepséget rendezett az Erkel Színházban. A díszünnepség' elnökségében foglalt helyet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára; Losoncéi Pál, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke; Lázár György, a Minisztertanács elnöke; Aczél György, Banké Valéria, Gáspár Sándor, Havasi Ferenc, Korom Mihály, Maróthy László. Méhes Lajos, Németh Károly, Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke. Az elnökség tagja volt Vlagyimir Jakovlevics Pavlov. a Szovjetunió budapesti nagykövete. Vlagyimir lva- novics Szirénák vezérezredes. az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet Déli hadseregcsoport parancsnoka és Zinaida Mihajlova Kruglova. az SZKP KB tagja, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének elnöke. A magyar és a szovjet himnuszok elhangzása után Sarlós István nyitotta meg az ünnepséget, majd Loson- czi Pál mondott ünnepi beszédet. Tisztelt ünneplő ülés! Kedves Elvtársak és Elvtársnők! A magyar történelem kiemelkedő eseményére. 1945. április 4-re. felszabadulásunk napjára emlékezünk. Ma a nevezetes dátum 35. évfordulóját ünnepeljük. Ezer év után — négyszázéves idegen elnyomásnak (Folytatás a 4. oldalon) A hazánk felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából megyénkben tartózkodó testvérmegyei delegációk tegnap délelőtt felkeresték a megyei pártbizottságot. Az A. Sz. Drigin. az SZKP KB tagja, a Vologda megyei Pártbizottság első titkára által vezetett delegáció, a Heinz Sim- kowski, a neubrandenburgi megyei párt-vb tagja, a megyei tanács elnöke által vezetett delegáció, a Kazimierz Mielczarek. a Katowice megyei Pártbizottság titkára áltál vezetett delegáció és a Vojtech Majkutnak, a kelet- szlovákiai testvérmegye pártbizottsága titkárának vezetésével ittlevő, delegáció találkozott Grósz Károllyal. az MSZMP Központi Bizottságának tagjával, a megyei pártbizottság első titkárával, aki tájékoztatta a vendégeket megyénk politikai, gazdasági, kulturális életéről és a párt- munka időszerű kérdéseiről. Szuszlov fogadta Óvári Miklóst Mihail Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön fogadta Övári Miklóst, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, aki a magyar kultúra napjai eseménysorozat alkalmából tartózkodik Moszkvá-j ban..
