Észak-Magyarország, 1980. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-27 / 98. szám

o WLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam, 98. szám Ára: 1,60 forint Vasárnap, 1980. április 27. AZ MSZMP BORSOD-ABAŰJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A dr. Romany Pál, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tag­ja, mezőgazdasági és élelme­zési miniszter vezette párt­ós kormánydelegációt fogad­ta Babrak Karmai, az Afga­nisztáni Egységes Népi De­mokratikus Párt Központi Bizottságának főtitkára, a forradalmi tanács elnöke. A szívélyes, baráti légkörű ta­lálkozón Romany Pál átadta a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, valamint a Minisztertanács üdvözletét és jókívánságait az áprilisi forradalom 2. év­fordulója alkalmából. A találkozón jelen volt Sah Muhammed Doszt, az Afganisztáni Egységes Népi Demokratikus Párt Központi Bizottságának tagja, a forra­dalmi tanács tagja, külügy­miniszter. valamint Kiss De­zső, hazánk afganisztáni nagykövete. A Diósgyőri Gépgyár C-gyáregységében készültek a képen látható vasúti kerékpárok, amelyeket vagonokba rakva szállítanak ki a megrendelőkhöz. E termékek a hazai jármű­iparban, a MÁV-nál használatosak, jelentős részüket azonban külföldön értékesítik. i ............. ..... ...............................I M iskolci Vendéglátóipari Vállalat Elmúlt évi munkájuk elis­meréseként, a kongresszusi versenyben "nagasló ered­ményeikét' >en az évben a Belkeres.,, elmi Miniszté­rium, a Kereskede’mi, Pénz­ügyi és Vendéglátói pari Dol­gozók Szakszervezetének El­nöksége a Kiváló Vállalat cí­met adományozta a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat dol­gozóinak, amelynek ünnepé­lyes átadása tegnap, szomba­ton volt a miskolci Tokaj Étteremben. Az ünnepségen megjelen­teket — többek között dr. Ladányi Józsefet, a Borsod megyei Tanács elnökét, dr. Kovács Lászlót, a Miskolc városi Pártbizottság titkárát, Rózsa Kálmánt, a Miskolc városi Tanács elnökét, Tóth Ferencnél, a KPVDSZ me­gyei titkárát és dr. Benicz Lászlót, a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezető­helyettesét — Jávorszki Gé- záné, a Miskolci Vendéglátó­ipari Vállalat szakszervezeti bizottságának titkára köszön­tötte. A megtisztelő kitüntetést —' amely egyben kötelezi a vállalat dolgozóit, hogy az idei terveket nehezebb kö­rülmények között is hason­lóan szép eredménnyel tel­jesítsék — dr. Ladányi Jó­zsef adta át a vállalat meg­bízott igazgatójának, dr. Su­gár Jánosnak. Egyúttal meg­köszönte a vállalat volt igaz­gatójának, Makai Tibornak az elmúlt évek során végzett tevékenységét, melynek elis­meréséül kitüntetést adottat. Ezt követően dr. Sugár János értékelte az 1979. év­ben végzett munkát megkö­szönve a közel kétezres kol­lektíva helytállását, a 66'szo­(Folytatás a 2. oldalon) ftiildöttgyíílés a TESZOV-ben Tegnap délelőtt Miskolcon a megyei Mezőgazdasági Szö­vetkezetek Szövetsége új székhazában a megye terme­lőszövetkezeteinek képvise­lői _ küldöttgyűlésre gyűltek össze. A szövetkezetek képvi­selőit. a meghívott vendége­ket Hartman Bálint, a TE- SZÜV elnökhelyettese, a küldöttgyűlés levezető elnö­ke köszöntötte. A gyűlés első napirendi pontjaként a résztvevők a megye szövetkezeteinek el­múlt évi gazdálkodását, il­letve az idei tervfeladatokat tárgyalták, vitatták meg. Az előzetesen kiadott részlete' és gazdag írásos anyaghoz a helyszínen dr. Németh Pál, a TESZÖV titkára fűzött szóbeli kiegészítést. A beter­jesztett anyagot vita követ­te. amelyben többen kértek szót. s mondták el észrevé­teleiket, véleményüket, ele­mezve szűkebb környezetük gazdálkodásának eredmé­nyeit, természetesen nem fe­ledkezve meg a termelést akadályozó, korlátozó ténye­zőkről. gondokról sem. A ta­nácskozás ló elemzése volt múltnak, jelennek, s mint azt hozzászólásában dr. Huszár József, a TOT főosztályveze­tője megjegyezte, eredményes alap ez ahhoz, hogy lássuk, mégpedig jól, reálisan a kö­zeli s távolabbi jövőt. Az ülésen felszólalt Lip­csei Attila, a megyei párt- bizottság osztályvezető-he­lyettese,. aki többek között kiemelte megyénk elmúlt évi eredményes gazdálkodá­sát és ezen belül a mező­gazdaság eredményeit is. kri­tikus módon a termelés to­vábbi javítását akadályozó objektív és szubjektív té­nyezőkre irányítva a figyel­met. A küldöttgyűlés további részében a szövetség múlt évi költségvetésének teljesí­téséről. illetve az idei költ­ségvetés-tervezetről és mun­katerviéi. valamint az el­lenőrző bizottság és a nőbi­zottság munkáiéról hallgat” tak meg beszámölót a kül» döttgyűlés résztvevői. Több iráni városba szállí­tották át az amerikai nagy- követségen fogva tartott tú­szok csoportjait — jelentette be a nagykövetséget hatal­mukban tartó iszlám diákok közleménye. A teheráni rá­dióban szombaton felolvasott dokumentum szerint a túszo­kért az illető városok lakos­sága, illetve az őket eddig őrző iszlám diákok együtt vi­selnek felelősséget. A közleményben bizonyos „iráni elemeket” is azzal vá­doltak, hogy az Egyesült Álla­mok zsoldjában állva, együtt­működtek az amerikaiakkal a túszok kiszabadítására tett sikertelen kísérletben. A diá­kok sürgették, hogy erősítsék meg Khomeini ajatollah ott­honának védelmét, és foko­zott biztonsági intézkedéseket foganatosítsanak az iráni fő­város fontosabb pontjainak védelmére. Mint hangoztat­ták, a túszok elszállítása és ezek a lépések elengedhetet­lenek ahhoz, hogy sikerrel szállhassanak szembe egy esetleges újabb amerikai pró­bálkozással. A teheráni rádiónak adott interjújában Ghotbzadeh irá­ni külügyminiszter az ország nevében élesen elítélte az amerikai kormányzat ellen­séges akcióját, amelyet — mint mondotta — mérhetet­len hidegvérrel próbáltak ugyan megvalósítani, de for­ró fej őségről és ostobaságról tanúskodik. Az elnöki akció kudarcát keserűen és kiábrándultság­gal fogadták a washingtoni politikai körök és a közvéle­mény. Carter tv-beszéde után ugyan a szenátusi vezetők több-kevesebb lelkesedéssel felsorakoztak az. államfő mel­lett, a külügyi bizottság azon­ban „megfelelő időpontban” vizsgálatot kíván indítani az elnök ellen a hadi felhatal­mazási törvény megsértése miatt. Az egyik képviselő, Henry Reuss wisconslni demokrata párti törvényhozó, aki máskü­lönben Carter hűséges híve­ként volt ismeretes, kijelen­tette: reméli, Carter vissza­lép elnökjelöltségétől, és csendben, újabb megrázkód­tatások nélkül vészeli át a hivatalában töltendő utolsó néhány hónapot. Jellemző azonban a mani­pulált hangulatra, hogy az amerikai közvélemény' több­sége (68 százalék) úgy tartja: az. Egyesült Államoknak újabb katonai kísérleteket kellene tennie a túszok kiszabadítá­sára — legalábbis ez derűit ki abból az állítólagos közvé­leménykutatásból, amelyet az amerikai ABC tv-állomás megbízásából hajtottak végre pénteken. Teheráni bejelentés szerint egyébként az iráni légierő megtalálta és szétbombázta az iráni területen hátraha­gyott amerikai repülőgépeket és helikoptereket. Harold Brown, amerikai hadügyminiszter és David Jones, a fegy­veres erők főparancsnoka tartott sajtótájékoztatót Washington­ban, az amerikai kommandóakcióról. Kommunisták a békéért, a leszerelésért S ok millió európai kommunistát képviselnek azok a kül­döttek, akik kontinensünk békéjének, biztonságának kérdéseiről, a leszerelésről kezdenek tanácskozást hol­nap Párizsban. Soha nem volt ilyen aktuális a téma, mint most. Elég emlékeztetni arra, hogy a NATO néhány hónap­ja döntött az amerikai közép-hatótávolságú nukleáris raké­ták nyugat-európai elhelyezéséről. Ezt a döntést annak el­lenére hozták meg, hogy a szocialista országok, a' Szovjet­unió határozottan felhívták az atjanti tömb tagállamait a tárgyalásokra, a megegyezés keresésére. Más jelek is arra utalnak, hogy a Nyugat minden lehetőséget megragad a (eszültség növelésére, a katonai fölény megszerzésére. A veszély tehát nagy: Washington és a NATO lenesei az enyhülés egész épületének a lerombolását eredményezhe­tik, ismét a hidegháború felújításával tenyegetilc a népeket. Pedig az enyhülés éppen Európa számára volt a leggyü­mölcsözőbb, éppen a mi földrészünk államai és lakói él­vezték kezdeti eredményeit, s bíztak az ígéretes fejlődés­ben. Az enyhülés megvédése, a leszerelés alapvető fontossá­gú számunkra. A leszerelést már Lenin a „szocializmus esz­ményének" nevezte, s pártjaink az elmúlt évtizedekben mindannyiszor kiálltak e gondolat mellett. A fegyver és háború nélküli világ eszméje persze nemcsak a kommunis­ták sajátja, a történelem azonban bebizonyította: a kom­munista és munkáspártok harca, a szocialista országok kö­vetkezetes békepolitikája volt és maradt a világ biztonsá­gának záloga. A kommunista pártok tanácskozásaira az elmúlt évtize­dekben már több alkalommal sor került. Ezeken az eszme­cseréken megvitatták a társadalmi haladásért, a békéért folytatott harc fő kérdéseit, az aktuális tennivalókat. A ta­nácskozások dokumentumai nem váltak a pártok számára kötelezővé, de harci programmá lettek, mivel közösen el­fogadott, mindannyiuk számára iránymutató elveken alapul­tak. Legutóbb 1976-ban Berlinben, az NDK fővárosában ta­nácskoztak Európa kommunistáinak képviselői. A találkozó dokumentuma leszögezte: „Véget kell vetni a fegyverkezési hajszának, hozzá kell látni a fegyverzet és a haderők csök­kentéséhez. A növekvő fegyverkezési kiadások egyre súlyo­sabb terheket rónqk a dolgozókra, a néptömegekre. Ha ezeket az óriási összegeket a népek életszínvonalának eme­lésére, a gazdasági elmaradottság leküzdésére, a fejlődő országok támogatására és a környezetvédelemre használ­nák fel, ez nagymértékben javára válna az egész emberi­ség haladásának." Amikor ezt megfogalmazták, a világ- helyzet kedvezőbb volt, még nem vált nyilvánvalóvá, hogy az imoerialista hatalmak semmilyen leszerelésre sem haj­landóak. A kommunisták összefogása a közös célok érdekében való, tehát fontosabb, mint valaha. Igaz, különböző körül­mények közepette folytatják harcukct, nyilvánvalóan más­más feladatai vannak a hatalmon levő és a tőkés országok­ban működő kommunista és munkáspártoknak. A béke, a leszerelés kérdése azonban közös cselekvést követel, az ebben való részvétel nemhogy csökkenti, de erősíti a pár­tok befolyását. Ez a fellépés kedvező feltételeket teremt a különböző békeszerető társadalmi erőkkel való párbeszédre, a szocialistákkal, keresztényekkel együttes fellépésre. Erre a tényre hívta fel a figyelmet a Görög Kommunista Pórt is, rámutatva: „A találkozó létrejöttének nem lehet akadálya, hogy azon a Varsói Szerződés országainak hatalmon levő pártjai is részt vegyenek. Hiszen olyan hatalmon levő pár­tokról van szó, amelyek komoly, közvetlen és konkrét hatást gyakorolnak a nemzetközi helyzetre. A szocialista országok kommunista pártjainak az ilyen értekezleteken való részvé­tele fokozza azok jelentőségét, meggyőző erejét és ered­ményességét." Az, hogy most Párizsban a kommunista pártok folytatnak tanácskozást, nem jelent elzárkózást más békeszerető erők­től. Nincsenek ilyen sorompók, a pártok készek a párbe­szédre a szociáldemokratákkal, a vallásos és aacifista erők­kel, mindenkivel, aki valóban kész lépéseket tenni az eny­hülés, a béke érdekében. A párizsi tanácskozás fóruma lesz a kommunistáknak: olyan találkozó, amely alkalmat ad az eszmecserére, közös program elfogadására, arra, hogy a társadalmi haladás élharcosai felhívásban fordul­janak földrészünk minden országához a leszerelés érde­kében. Ä feszültség csökkentése, a katonai leszerelés minden józanul gondolkodó ember érdeke: s a kommunisták éppen arra törekednek, hogy egyesítsék e célok megvalósítása érdekében Európa békeszerető erőit. a

Next

/
Oldalképek
Tartalom