Észak-Magyarország, 1980. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-25 / 96. szám
1980. április 25., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Napjaink témái Garancia Nem a garancia-rendeletek hiányoznak, liánéin a dátum- bélyegzők — fakadt ki a vevő, amikor a hatodik zacskót is csalódottan tette vissza az önkiszolgáló bolt polcára; egyiken sem szerepelt a gyártás időpontja. A dobogás jogos, ám tárgya, a dátumbé- lyegző tényleges vagy képletes hiánya téves: a szavatosság ideje nem tartozik a garancia fogé lom körébe. Aki valamiért garanciát vállal, az kezeskedik a szóban forgó dologért. A jótállás főként termékre, vagy némely esetben szolgáltatásra érvényes: hibátlanságát állítja a gyártó, a szolgáltató. S hu mégis hibás az a valami. akkor díjtalanul javítani, cserélni kell. vagy árengedményt adni a vevőnek. Szó sincs ilyenkor a jótékonykodásról. a vásárló iránti készséges kedésről. Az esetek túlnyomó részében a garancia óra benne van a termék árában. Az árhatóság által jóváhagyott kulcsok alapján ugyanis a. garanciális állagköltség figyelembe vehető az árképzésnél. A vevő azonban az. üzletben vásárol!.. Éppen ezért az. áru tulajdonosa a kereskedővel 'szemben érvényesítheti jogaik s a kereskedő a gyártóval. Papíron ez. így roppant egyszerű, u valóságban azonban még rengeteg a vita, ezért gyakori, hogy innét oda, onnét amoda küldözgetik a vevőt; szabadulni akarnak tőle. Ahogy a kezesség, úgy a legtöbb garanciális kötelezettség is önként vállalt felelősség. Így például kézenfekvő: ha valaki leejti tv- lcészülékét, akkor nem érvényesítheti a garanciális javításra vonatkozó jogát. A szavatossági felelősség viszont nem korlátozható, nem zárható ki, éppen ezért kell különbséget tennünk közötte és a garancia között. Szavatossági ideje van például a tejfölnek, a gyártó mindenkor köteles a szavatosságot rögzítő előírásoknak eleget tenni. Igaz, megtörténik, hogy a délután nyitó bolt előtt a tűző napon állt reggeltől a tej. a tejtermék. S mégis: a szavatosságnál nem szempont, hogy vétkes-e a gyártó; mindenképpen felel. így szavatossági felelősség a „kötelező” néven szómon tartott gépjármű-biztosítási forma is. Általában nagy értékű, tartós fogyasztási cikkekre alkalmazzuk a garanciát, egyebek között a gépkocsikra, a bútorokra, a háztartási gépekre, híradástechnikai készülékekre. órákra, stb. Az érzékelhetőség kedvéért említsük meg. hogy évi ölven- millió forint fölött volt a kár a legutóbbi esztendőkben a bútorok szállítás közbeni sérülései miatt. »Tavaly 109 ezer személygépkocsi, 117 ezer motorkerékpár került a vevők tulajdonába. A gyártóktól 421 ezer tv-készülék, 459 ezer hűtőszekrény hagyta el a szerelőszalagokat. Egy év alatt 2,23 millió esetben javítottak a szolgáltatók személygépkocsit. s ebből a garanciális javítás 412 ezer volt. Az összes tv-javításnak több. mint az egyharmada. a varrógép-javítások fele. az automata mosógépek reparálásának hatvan százaléka tartozott a garancia körébe. Az állami vállalatokról szóló törvény adotl része éppúgy a fogyasztó védelmé! szolgálja, mint a belkereskedelmi törvény idetartozó paragrafusai. nem szólva a Polgári Törvénykönyvről, amely szintén hathatós támasz a bajbajutott vásárlónak. S ide tartoznak a szállítási szerződésekről stb. — rendelkező jogszabályok is. Az ipari termékek minőségének védelméről alkotott jogszabályok például pontosan előírják. mi az, amit csakis garanciával lehet forgalomba hozni, milyen jogai és kötelezettségei vannak a vevőnek, a gyártónak, s így tovább. A garancia-levél, a jótállási jegy és sok más, egy-egy tárgyi darabja annak a személytelenné vált folyamatnak, amit a tömeg- termelés, tömeges értékesítés gyakorlata alakított ki. Így „valakihez” mégiscsak tartozik az áru, valaki mégiscsak felel a birtokunkba került jószágért, azaz 'Van valamelyes biztonságérzetünk a vásárláskor: nem zsákbamacskát veszünk. Ezt szolgálja az is, hogy a belkereskedelmi törvény előírja bizonyos időben. a termék úgynevezett átlagos élettartamán keresztül a folyamatos alkatrész- utánpótlás kötelezettségét, továbbá a javítás feltételeinek megteremtését stb. A minőségért való jótállás tehát nemcsak a vevőt védi, hanem a termelőt is pontosabb, megbízhatóbb munkára, minőségellenőrzésre kényszeríti. T. T. Magyar felszólalás Belgrádiján (Folytatás az 1. oldalról.) den kell tartaniuk, hazai és nemzetközi téren egyaránt. Szorgalmazniuk kell egy új, igazságosabb gazdasági világrend kialakítása kérdéseinek megoldását. Olyan stratégiát és taktikát dolgozhatnánk ki. amelyben minden szervezet megtalálja a közös tennivalót és a sajátos körülményei között alkalmazható!. — Meggyőződésünk, hogy a közös akarat és becsületes szándék, amely bennünket Belgrádira hozott, megtalálja annak módját és útját, hogy a jövőben közösen lépjünk olyan fontos kérdésekben, mint a fejlődés és egy új, igazságosabb gazdasági világrend kialakításának elősegítése az érintett országokban — fejezte be beszédét Tim- mer József. lljra termel az ózdi linomhengermu Korábban már hírül adtuk, hogy az Ózdi Kohászati Üzemek finomhengerművének abroncs- és középsorán április 14-én. hétfőn, reggel ti órakor leállították a termelést, s megkezdődött az éves főjavítás. A tervek szerint, a munkálatokat 14 nap és ií óra alatt kívánták be- íejezni, azonban az üzemfenntartási gyáregység, valamint a helyi karbantartó részleg dolgozói vállalták, hogy három nappal korábban teljesítik a feladatokat. Kiemelkedő sikerrel. Tegnap ugyanis 14 órakor az abroncssoron már elkezdődött a próbaüzemelés, tehát vállalásukat egy nappal túlteljesítették a karbantartók. Várhatóan ma 14 órakor a közétssoron is próbaüzemeinek. a vállalás által meghatározott időpontban. Köszönhető ez a részletekig kiterjedő előkészítésnek, szervezésnek. a munkafeltételek kellő biztosításának, s természetesen a karbantartók nagyszerű munkájának. A vállalások által az abroncssoron négy nappal korábban indított termeléssel több mint ezer tonna hengerelt árut állíthatnak elő. s ez nem kevesebb, mint 19 millió forint termelési értékel jelent. A középsoron is hasonló értékű gyártás valósítható meg. Kiváló vállalatok (Folytaid:s az 1. oldalról.) alkalmából a tegnap délután rendezett ünnepségen képviseltette magát a megye és a város párl-. gazdasági és szakszervezeti vezetősége, a MEZŐGÉP Tröszt igazgatósága. Ünnepi beszédet Bartud Ágoston vállalati igazgató mondott. ■ A kollektíva — az előző évekhez hasonlóan — tavaly is feszített gazdasági tervfeladatot teljesített — mondotta többek között az igazgató —. s közben javultak a munka- körülmények. fejlődtek a gyáregységek, növekedett a dolgozók életszínvonala. A mezőgépipari vállalatok között egyre erőteljesebb a termelés szakosodása, s a miskolci. az eifcsi. a felsözsolcai. a mezőcsáti és a mezőkövesdi gyáregységek elsődleges lei- adata az alkatrészek és szerkezeti részegységek gyártása. Az egységek messzemenően eleget lesznek kötelezel tsé- güknek. ami köszönhető a szocialista brigádoknak. a gondos fejlesztéseknek. A vállalat tőkés exportja 1979-ben 65.9 százalékkal emelkedett a korábbi időszakhoz viszonyítva. meghaladta a 34 millió forintot, s rendkívül kedvező a devizakitermelési mutatója is. A sikeres gazdálkodáshoz hozzájárulnak a veszteségidők csökkentésére, az anyaggal és energiával való takarékosságra vonatkozó szervezési intézkedések is. A termékszerkezet korszerűsítése egyben lehetővé teszi a további • sikeres termelést, az idei nagyobb feladatok teljesítését: is — mondotta befejezésül Bartus Ágoston. Elismerését fejezte ki a kitüntetés alkalmából a felsőbb párt-, gazdasági és szakszervezetek vezetősége nevében Fiilöp Páter, a városi párt- bizottság osztályvezetője. Gratulált a vállalat dolgozóinak Czellcr Béla, a MEZŐGÉP Tröszt termelési igazgatója, s átadta a Kiváló Vállalat elnyerését dokumentáló oklevelet és zászlót. Ezután ketten miniszteri kitüntetésben részesültek, 36-an Kiváló Dolgozó jelvényt és oklevelet kaptak. Jarecsnyi György brigádjának itt adták át a Vállalat Kiváló Brigádja kitüntetést, s nyolcvan dolgozó pénzjutalmat vehetett át. 4 " Csáki Miklósné műszaki rajz alapján késziti a kábelkorbácsol Tizenegy évvel ezelőtt jött létre a Sátoraljaújhelyi Finommechanikai Vállalat tokaji üzeme. Első munkahelyes háziasszonyok kezdték meg a munkát, különféle alkatrészeket gyártottak az Autóvillamossági Felszerelések Gyárának, a Ganz-MÁ- VAG-nak, a BRG-nek és még számos vállalatnak, szövetkezetnek. Az első évben másfél millió forint termelési értéket állított elő a kis üzem. Tavaly 25 millió forint volt az üzem termelési értéke. A létszám közben alig változott, ma is csak nyolccal többen; hetvenen dolgoznak itt. Csakhogy az évek során sok-sok új munkaműveletet gyakoroltak be a betanított munkásnők, s ma már szinte senkinek sem jelent nagyobb problémát, ha másik gép mellé kell állni. Ilyen esetek manapság gyakran előfordulnak ... A Sátoraljaújhelyi Finom- mechanikai Vállalat 1979. január 1-én megszűnt, azóta a Telefongyár zempléni gyáregységeként működik. A tokaji üzem ennek a gyáregységnek a 4-es számú üzeme. Az átállás, a profilváltás nem volt túl egyszerű a tokajiak számára sem. A termékváltás még ebben az évben is nehéz feladatokat ró az üzem kollektívájára. Az első fél év végéig megszüntetik a tekercselőüzem legfontosabb gyártmányát, a relétekercset. Ezzel egyidejűleg megkezdik a kábel- korbácsok készítését. Megszűnt' a vállalat egyedi termekének. a kiakaszthaló ab- lakö.sszekötö pántoknak a gyártása is. Ez kulcsfontosságú áru volt. az ország valamennyi építőipari vállalata használta. Mint Koleszar József üzemvezető elmondja. fontosnak tartották. hogyk jó kezesbe kerüljön ennek a gyártmánynak a sorsa. Végül a Kisvárdai Vasipari Szövetkezet vállalta el a pántok gyártását. Sok minden megváltozott egyébként Tokajban a/ő->, amióta a Telefongyárhoz tartoznak. Sorra kiselejtezik az elavult gépeket, helyettük újak érkeznek: Ide került például a Telefongyár két. 160 tonnás excenter présgépért tisa közül az egyik. Az itteni munkásokat budapesti szakemberek tanították iiieg a kezelésére. Építettek az üzem udvarára egy faházat. így megszűnt az iroda zsúfoltsága, nyugodlubb körülmények között dolgozhatnak az alkalmazottak. Az új viszonyok azonban nemcsak kedvező változásokat eredményeztek. A Telefongyár számára háromszor annyi féle terméket kell gyártani kisebb sorozatokban. Mindenki tudja, hogy a teljesítménybérben dolgozók nem szerelik a gyakori váltásokat. A. minőségnek is javulnia kell. a telefongvári termékek igényes munkát követelnek. A minőségjavítást segíti a szakmunkások arányának növekedése. Az üzem átszervezéséből adódik, hogy gyakori még az alkatrészhiány, az anyaghiány. Ilyen esetekben gyors munkaerő-átcsoportosítással segítenek magukon a tokajiak: oda irányítják a munkásokat, ahol eppen van mit tenni. Ekkor tudják legjobban érzékelni, hogy a betanított munkások több munkafolyamathoz is jól értenek. A hetvenfős kollektíva legközelebbi célkitűzése: a fél év végére szeretnék elérni a Telefongyár nagy, összeszokott munkássá indájának teljesítményi szintjét. 1. gyl'otó: Laczó Mit kér a mezőgazdaság? A gondokról, vitázva Az esemény kapcsán korábban már hírt adtunk róla, hogy a termelőszövetkezetek megyei szövetségének elnöksége legutóbbi ülésén a megye mezőgazdasági üzemeinek elmúlt esztendei gazdálkodását, illetve az idei esztendő feladatait vitatta meg. Az ülésre a szövetség munkatársainak jóvoltából alapos, minden részletre kiterjedő. ugyanakkor köny- nyen áttekinthető írásos jelentés készült, amit a helyszínen Farkas Attila titkár- helyettes szóbeli kiegészítése. valamint az elnökség tagjainak észrevétele, vitája még gazdagabbá, még átfo- góbbá tett. Természetesen arra nincs módunk, hogy a teljes anyagot közreadjuk, néhány, elsősorban a szóbeli vita jellemző részével azonban úgy érezzük, érdemes foglalkoznunk. Annál is inkább, mert ezek az észrevételek. vélemények gondokat, problémákat vetetlek fel. Ezek a nehézségek az elmúlt évben részben már jelentkeztek. Az elnökség tagjai — zömükben gyakorló mezőgazdászok, szövetkezeti elnökök — ugyanis elsősorban ezeket, a termelés lehetőségeit korlátozó, egyes növényfajoknál jelentkező, termelésükre kevésbé serkentő köz- gazdasági feltételeket vitatták élesen. Jó példa erre például a cukorrépa esete. Már tavaly 500 hektárral kevesebb területen vetették e fontos ipari növényt • megyénk gazdaságai mini volt a tervezett, s a területi arány tavalyhoz képest, az idén tovább csökken annak ellenére. hogy a cukor világpiaci ára ismét emelkedő tendenciát mutat. A vitában felszólalók elmondták az okokat is. Eszerint a cukorrépa magas eszköz- és élő- munkaigénye, valamint a növény jövedelmezősége között nincs reális értékarány. Példaként említhetjük, hogy egy Herriau betakarító gépsor költsége olyan magas, hogy 250 hektár cukorrépa-termelő terület szinte 10 év alatt sem produkál annyi nyereséget, ami a gép költségeit fedezné. Ilyen é.s hasonló gondok megoldásában a cukorrépa területén elsősorban a cukoripari trösztnek kell hathatós, kedvező intézkedéseket hozni, újra érdekeltté téve ezzel a gazdaságokat e fontos növény termesztésében, hiszen, ha a termőterület tovább zsugorodik, rövid időn belül ellátási gondok is jelentkezhetnek. Ugyanígy élesen vetődött fel a burgonya, pontosabban a jelenleg érvényben levő burgonya-szabvány kérdése is. amelynek ..túlzószigora”. illetve a jelenlegi gépi betakarítási technológia közöli ugyancsak nincs kellő realitás. A megye burgo- nyatermő-társulalán belül többek között: a szabvány támasztotta irreális teltételek miatt idén 200 hektárral csökken a vetésterület. Mint azt Ribárszki Pál, a geszlorgazdaság, « sajópüs- pöki tsz elnöke is elmondta: elsősorban a burgonva- belakaritást tekintve szorulna mielőbbi korrigálásra ez. a szabvány.- Felülvizsgálandó technológiai kérdésként vetették lel többen a .juhágazatnál, az úgynevezett két év alatti három elleles gyakorlatát is. Valamennyien megkérdőjelezték a nálunk honos me- rinói fajta erre való alkalmasságát. saját tsz-ük számadataival támasztva alá. hogy a szaporulat alig valamivel több az évenkénti egyszeri elletésnél. Ugyanakkor ennél a gyakorlatnál elmarad a tej. aminek egyébként 20 forint körüli ára van literenként. tehát jó ár. nem is beszélve arról, hogy az ,.ú,i technológia" szerint tartott jószág kondícióját, fizikai állapotát tekintve is leromlik: A napraforgónál a világpiacon túltermelési jelenségek mutatkoznak. Ezért a termőterület további nagyobb arányú növelése megyénk üzemeiben sem indokolt. Többen felvetették az ültetvénytelepítés kapcsán az ehhez szükséges, nem kevés anyagi alap hiányát. Göncön például az elképzelés meglenne a csonthéjasok telepítésére. sajnos, azonban az egyik leglényegesebb tényező. az anyagi alap ehhez, nem áll rendelkezésre. A gazdaságok szempontjából különösen sajnálatos, hogy a telepítésekhez nyújtott állami támogatás ugyancsak csökken. A gépesítés területén az írásos jelentés is igen kritikusan értékelte a nagy teljesítményű erőgépek .kihasz- náltsági fokát. Ez tavaly megyénkben 46—27 százalékos volt, s természetesen a termelési költségekre igen hátrányosan hatott. Az elnökségi ülésen több kritika érte á szövetkezetekkel kapcsolatban álló egyikmásik kereskedelmi szervet, sőt termelési rendszert is. Valljuk be, ezek a kritikák az. esetek többségében jogosnak bizonyultak, hiszen furcsa, hogy például a megrendelt napra forgóhibrid- vetőmag az elmúlt bélen (április közepén) jó néhány gazdaságba még nem érkezett meg. holott benne ;á- runk rég a . vetésidében. Hartman Bálint, az. edelénvi Alkotmány Tsz elnöke úgyszintén jogosan kifogásolta a nitrogéntartalmú műtrágya, illetve a Starter-műtrágya hiányát. E kiragadott, s elsősorban csak a gondokkal foglalkozó kérdések természetesen sem a TESZÖV elnökségi ülését. sem megyénk mezőgazdaságát nem uralkodóan jellemezték. illetve jellemzik, sőt arányukat tekintve sem domináltak, illetve dominálnak. Mivel azonban e gondok a mindennapi gyakorlói során mégis jelentkeznek. s nap mint nap foglalkoztatja a termelésben részt vevőket, úgv érezzük mellettük szó nélkül mi sem mehettünk el. (hajdú) ,