Észak-Magyarország, 1980. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-25 / 96. szám

1980. április 25., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Napjaink témái Garancia Nem a garancia-rendeletek hiányoznak, liánéin a dátum- bélyegzők — fakadt ki a ve­vő, amikor a hatodik zacskót is csalódottan tette vissza az önkiszolgáló bolt polcára; egyiken sem szerepelt a gyár­tás időpontja. A dobogás jo­gos, ám tárgya, a dátumbé- lyegző tényleges vagy képle­tes hiánya téves: a szavatos­ság ideje nem tartozik a ga­rancia fogé lom körébe. Aki valamiért garanciát vállal, az kezeskedik a szó­ban forgó dologért. A jótállás főként termékre, vagy né­mely esetben szolgáltatásra érvényes: hibátlanságát ál­lítja a gyártó, a szolgáltató. S hu mégis hibás az a vala­mi. akkor díjtalanul javítani, cserélni kell. vagy árenged­ményt adni a vevőnek. Szó sincs ilyenkor a jóté­konykodásról. a vásárló irán­ti készséges kedésről. Az ese­tek túlnyomó részében a ga­rancia óra benne van a ter­mék árában. Az árhatóság által jóváhagyott kulcsok alapján ugyanis a. garanciá­lis állagköltség figyelembe vehető az árképzésnél. A ve­vő azonban az. üzletben vá­sárol!.. Éppen ezért az. áru tulajdonosa a kereskedővel 'szemben érvényesítheti joga­ik s a kereskedő a gyártó­val. Papíron ez. így roppant egyszerű, u valóságban azon­ban még rengeteg a vita, ezért gyakori, hogy innét oda, onnét amoda küldözgetik a vevőt; szabadulni akarnak tőle. Ahogy a kezesség, úgy a legtöbb garanciális kötele­zettség is önként vállalt fe­lelősség. Így például kézen­fekvő: ha valaki leejti tv- lcészülékét, akkor nem érvé­nyesítheti a garanciális javí­tásra vonatkozó jogát. A sza­vatossági felelősség viszont nem korlátozható, nem zár­ható ki, éppen ezért kell kü­lönbséget tennünk közötte és a garancia között. Szavatos­sági ideje van például a tej­fölnek, a gyártó mindenkor köteles a szavatosságot rög­zítő előírásoknak eleget ten­ni. Igaz, megtörténik, hogy a délután nyitó bolt előtt a tűző napon állt reggeltől a tej. a tejtermék. S mégis: a szavatosságnál nem szempont, hogy vétkes-e a gyártó; min­denképpen felel. így szava­tossági felelősség a „kötele­ző” néven szómon tartott gépjármű-biztosítási forma is. Általában nagy értékű, tar­tós fogyasztási cikkekre al­kalmazzuk a garanciát, egye­bek között a gépkocsikra, a bútorokra, a háztartási gé­pekre, híradástechnikai ké­szülékekre. órákra, stb. Az érzékelhetőség kedvéért em­lítsük meg. hogy évi ölven- millió forint fölött volt a kár a legutóbbi esztendőkben a bútorok szállítás közbeni sé­rülései miatt. »Tavaly 109 ezer személygépkocsi, 117 ezer mo­torkerékpár került a vevők tulajdonába. A gyártóktól 421 ezer tv-készülék, 459 ezer hű­tőszekrény hagyta el a szere­lőszalagokat. Egy év alatt 2,23 millió esetben javítottak a szolgáltatók személygépko­csit. s ebből a garanciális ja­vítás 412 ezer volt. Az összes tv-javításnak több. mint az egyharmada. a varrógép-ja­vítások fele. az automata mo­sógépek reparálásának hat­van százaléka tartozott a ga­rancia körébe. Az állami vállalatokról szóló törvény adotl része éppúgy a fogyasztó védelmé! szolgálja, mint a belkereske­delmi törvény idetartozó pa­ragrafusai. nem szólva a Pol­gári Törvénykönyvről, amely szintén hathatós támasz a bajbajutott vásárlónak. S ide tartoznak a szállítási szerződésekről stb. — rendel­kező jogszabályok is. Az ipari termékek minőségének vé­delméről alkotott jogszabá­lyok például pontosan előír­ják. mi az, amit csakis ga­ranciával lehet forgalomba hozni, milyen jogai és köte­lezettségei vannak a vevő­nek, a gyártónak, s így to­vább. A garancia-levél, a jótállási jegy és sok más, egy-egy tárgyi darabja an­nak a személytelenné vált folyamatnak, amit a tömeg- termelés, tömeges értékesítés gyakorlata alakított ki. Így „valakihez” mégiscsak tarto­zik az áru, valaki mégiscsak felel a birtokunkba került jószágért, azaz 'Van valame­lyes biztonságérzetünk a vá­sárláskor: nem zsákbamacs­kát veszünk. Ezt szolgálja az is, hogy a belkereskedelmi törvény előírja bizonyos idő­ben. a termék úgynevezett átlagos élettartamán keresz­tül a folyamatos alkatrész- utánpótlás kötelezettségét, to­vábbá a javítás feltételeinek megteremtését stb. A minőségért való jótállás tehát nemcsak a vevőt védi, hanem a termelőt is ponto­sabb, megbízhatóbb munká­ra, minőségellenőrzésre kény­szeríti. T. T. Magyar felszólalás Belgrádiján (Folytatás az 1. oldalról.) den kell tartaniuk, hazai és nemzetközi téren egyaránt. Szorgalmazniuk kell egy új, igazságosabb gazdasági világ­rend kialakítása kérdéseinek megoldását. Olyan stratégiát és taktikát dolgozhatnánk ki. amelyben minden szervezet megtalálja a közös tennivalót és a sajátos körülményei kö­zött alkalmazható!. — Meggyőződésünk, hogy a közös akarat és becsületes szándék, amely bennünket Belgrádira hozott, megtalálja annak módját és útját, hogy a jövőben közösen lépjünk olyan fontos kérdésekben, mint a fejlődés és egy új, igazságosabb gazdasági világ­rend kialakításának elősegí­tése az érintett országokban — fejezte be beszédét Tim- mer József. lljra termel az ózdi linomhengermu Korábban már hírül ad­tuk, hogy az Ózdi Kohászati Üzemek finomhengerművé­nek abroncs- és középsorán április 14-én. hétfőn, reggel ti órakor leállították a ter­melést, s megkezdődött az éves főjavítás. A tervek sze­rint, a munkálatokat 14 nap és ií óra alatt kívánták be- íejezni, azonban az üzem­fenntartási gyáregység, va­lamint a helyi karbantartó részleg dolgozói vállalták, hogy három nappal koráb­ban teljesítik a feladatokat. Kiemelkedő sikerrel. Teg­nap ugyanis 14 órakor az abroncssoron már elkezdő­dött a próbaüzemelés, tehát vállalásukat egy nappal túl­teljesítették a karbantartók. Várhatóan ma 14 órakor a közétssoron is próbaüzemei­nek. a vállalás által meg­határozott időpontban. Kö­szönhető ez a részletekig ki­terjedő előkészítésnek, szer­vezésnek. a munkafeltételek kellő biztosításának, s ter­mészetesen a karbantartók nagyszerű munkájának. A vállalások által az abroncs­soron négy nappal korábban indított termeléssel több mint ezer tonna hengerelt árut állíthatnak elő. s ez nem kevesebb, mint 19 mil­lió forint termelési értékel jelent. A középsoron is ha­sonló értékű gyártás való­sítható meg. Kiváló vállalatok (Folytaid:s az 1. oldalról.) alkalmából a tegnap délután rendezett ünnepségen képvi­seltette magát a megye és a város párl-. gazdasági és szakszervezeti vezetősége, a MEZŐGÉP Tröszt igazgató­sága. Ünnepi beszédet Bartud Ágoston vállalati igazgató mondott. ■ A kollektíva — az előző évekhez hasonlóan — tavaly is feszített gazdasági tervfel­adatot teljesített — mondotta többek között az igazgató —. s közben javultak a munka- körülmények. fejlődtek a gyáregységek, növekedett a dolgozók életszínvonala. A mezőgépipari vállalatok kö­zött egyre erőteljesebb a ter­melés szakosodása, s a mis­kolci. az eifcsi. a felsözsolcai. a mezőcsáti és a mezőkövesdi gyáregységek elsődleges lei- adata az alkatrészek és szer­kezeti részegységek gyártása. Az egységek messzemenően eleget lesznek kötelezel tsé- güknek. ami köszönhető a szocialista brigádoknak. a gondos fejlesztéseknek. A vál­lalat tőkés exportja 1979-ben 65.9 százalékkal emelkedett a korábbi időszakhoz viszo­nyítva. meghaladta a 34 mil­lió forintot, s rendkívül ked­vező a devizakitermelési mu­tatója is. A sikeres gazdál­kodáshoz hozzájárulnak a veszteségidők csökkentésére, az anyaggal és energiával való takarékosságra vonat­kozó szervezési intézkedések is. A termékszerkezet korsze­rűsítése egyben lehetővé teszi a további • sikeres termelést, az idei nagyobb feladatok teljesítését: is — mondotta befejezésül Bartus Ágoston. Elismerését fejezte ki a ki­tüntetés alkalmából a felsőbb párt-, gazdasági és szakszer­vezetek vezetősége nevében Fiilöp Páter, a városi párt- bizottság osztályvezetője. Gratulált a vállalat dolgo­zóinak Czellcr Béla, a ME­ZŐGÉP Tröszt termelési igazgatója, s átadta a Kiváló Vállalat elnyerését dokumen­táló oklevelet és zászlót. Ezután ketten miniszteri kitüntetésben részesültek, 36-an Kiváló Dolgozó jel­vényt és oklevelet kaptak. Jarecsnyi György brigádjá­nak itt adták át a Vállalat Kiváló Brigádja kitüntetést, s nyolcvan dolgozó pénzjutal­mat vehetett át. 4 " Csáki Miklósné műszaki rajz alapján késziti a kábelkorbácsol Tizenegy évvel ezelőtt jött létre a Sátoraljaújhelyi Fi­nommechanikai Vállalat to­kaji üzeme. Első munkahe­lyes háziasszonyok kezdték meg a munkát, különféle al­katrészeket gyártottak az Autóvillamossági Felszerelé­sek Gyárának, a Ganz-MÁ- VAG-nak, a BRG-nek és még számos vállalatnak, szö­vetkezetnek. Az első évben másfél millió forint terme­lési értéket állított elő a kis üzem. Tavaly 25 millió forint volt az üzem termelési ér­téke. A létszám közben alig változott, ma is csak nyolc­cal többen; hetvenen dol­goznak itt. Csakhogy az évek során sok-sok új mun­kaműveletet gyakoroltak be a betanított munkásnők, s ma már szinte senkinek sem jelent nagyobb problémát, ha másik gép mellé kell állni. Ilyen esetek manap­ság gyakran előfordulnak ... A Sátoraljaújhelyi Finom- mechanikai Vállalat 1979. január 1-én megszűnt, azóta a Telefongyár zempléni gyáregységeként működik. A tokaji üzem ennek a gyár­egységnek a 4-es számú üze­me. Az átállás, a profilvál­tás nem volt túl egyszerű a tokajiak számára sem. A termékváltás még ebben az évben is nehéz feladatokat ró az üzem kollektívájára. Az első fél év végéig meg­szüntetik a tekercselőüzem legfontosabb gyártmányát, a relétekercset. Ezzel egyide­jűleg megkezdik a kábel- korbácsok készítését. Meg­szűnt' a vállalat egyedi ter­mekének. a kiakaszthaló ab- lakö.sszekötö pántoknak a gyártása is. Ez kulcsfontos­ságú áru volt. az ország va­lamennyi építőipari vállala­ta használta. Mint Koleszar József üzemvezető elmond­ja. fontosnak tartották. hogyk jó kezesbe kerüljön ennek a gyártmánynak a sorsa. Vé­gül a Kisvárdai Vasipari Szövetkezet vállalta el a pántok gyártását. Sok minden megváltozott egyébként Tokajban a/ő->, amióta a Telefongyárhoz tar­toznak. Sorra kiselejtezik az elavult gépeket, helyettük újak érkeznek: Ide került például a Telefongyár két. 160 tonnás excenter prés­gépért tisa közül az egyik. Az itteni munkásokat buda­pesti szakemberek tanítot­ták iiieg a kezelésére. Épí­tettek az üzem udvarára egy faházat. így megszűnt az iro­da zsúfoltsága, nyugodlubb körülmények között dolgoz­hatnak az alkalmazottak. Az új viszonyok azonban nem­csak kedvező változásokat eredményeztek. A Telefon­gyár számára háromszor annyi féle terméket kell gyártani kisebb sorozatok­ban. Mindenki tudja, hogy a teljesítménybérben dolgo­zók nem szerelik a gyakori váltásokat. A. minőségnek is javulnia kell. a telefongvári termékek igényes munkát követelnek. A minőségjaví­tást segíti a szakmunkások arányának növekedése. Az üzem átszervezéséből adódik, hogy gyakori még az alkatrészhiány, az anyag­hiány. Ilyen esetekben gyors munkaerő-átcsoportosítással segítenek magukon a toka­jiak: oda irányítják a mun­kásokat, ahol eppen van mit tenni. Ekkor tudják legjob­ban érzékelni, hogy a beta­nított munkások több mun­kafolyamathoz is jól érte­nek. A hetvenfős kollektíva legközelebbi célkitűzése: a fél év végére szeretnék el­érni a Telefongyár nagy, összeszokott munkássá indájá­nak teljesítményi szintjét. 1. gy­l'otó: Laczó Mit kér a mezőgazdaság? A gondokról, vitázva Az esemény kapcsán ko­rábban már hírt adtunk ró­la, hogy a termelőszövetke­zetek megyei szövetségének elnöksége legutóbbi ülésén a megye mezőgazdasági üze­meinek elmúlt esztendei gaz­dálkodását, illetve az idei esztendő feladatait vitatta meg. Az ülésre a szövetség munkatársainak jóvoltából alapos, minden részletre ki­terjedő. ugyanakkor köny- nyen áttekinthető írásos je­lentés készült, amit a hely­színen Farkas Attila titkár- helyettes szóbeli kiegészíté­se. valamint az elnökség tag­jainak észrevétele, vitája még gazdagabbá, még átfo- góbbá tett. Természetesen arra nincs módunk, hogy a teljes anyagot közreadjuk, néhány, elsősorban a szóbeli vita jellemző részével azon­ban úgy érezzük, érdemes foglalkoznunk. Annál is in­kább, mert ezek az észrevé­telek. vélemények gondokat, problémákat vetetlek fel. Ezek a nehézségek az el­múlt évben részben már je­lentkeztek. Az elnökség tagjai — zö­mükben gyakorló mezőgaz­dászok, szövetkezeti elnökök — ugyanis elsősorban eze­ket, a termelés lehetőségeit korlátozó, egyes növényfa­joknál jelentkező, termelé­sükre kevésbé serkentő köz- gazdasági feltételeket vitat­ták élesen. Jó példa erre például a cukorrépa esete. Már tavaly 500 hektárral kevesebb területen vetették e fontos ipari növényt • me­gyénk gazdaságai mini volt a tervezett, s a területi arány tavalyhoz képest, az idén to­vább csökken annak ellené­re. hogy a cukor világpiaci ára ismét emelkedő tenden­ciát mutat. A vitában fel­szólalók elmondták az oko­kat is. Eszerint a cukorré­pa magas eszköz- és élő- munkaigénye, valamint a nö­vény jövedelmezősége között nincs reális értékarány. Pél­daként említhetjük, hogy egy Herriau betakarító gépsor költsége olyan magas, hogy 250 hektár cukorrépa-ter­melő terület szinte 10 év alatt sem produkál annyi nyereséget, ami a gép költ­ségeit fedezné. Ilyen é.s ha­sonló gondok megoldásában a cukorrépa területén első­sorban a cukoripari tröszt­nek kell hathatós, kedvező intézkedéseket hozni, újra érdekeltté téve ezzel a gaz­daságokat e fontos növény termesztésében, hiszen, ha a termőterület tovább zsugoro­dik, rövid időn belül ellátá­si gondok is jelentkezhet­nek. Ugyanígy élesen vetődött fel a burgonya, pontosab­ban a jelenleg érvényben levő burgonya-szabvány kér­dése is. amelynek ..túlzószi­gora”. illetve a jelenlegi gé­pi betakarítási technológia közöli ugyancsak nincs kel­lő realitás. A megye burgo- nyatermő-társulalán belül többek között: a szabvány támasztotta irreális teltéte­lek miatt idén 200 hektár­ral csökken a vetésterület. Mint azt Ribárszki Pál, a geszlorgazdaság, « sajópüs- pöki tsz elnöke is elmond­ta: elsősorban a burgonva- belakaritást tekintve szorul­na mielőbbi korrigálásra ez. a szabvány.- Felülvizsgálandó technoló­giai kérdésként vetették lel többen a .juhágazatnál, az úgynevezett két év alatti há­rom elleles gyakorlatát is. Valamennyien megkérdője­lezték a nálunk honos me- rinói fajta erre való alkal­masságát. saját tsz-ük szám­adataival támasztva alá. hogy a szaporulat alig valamivel több az évenkénti egyszeri elletésnél. Ugyanakkor ennél a gyakorlatnál elmarad a tej. aminek egyébként 20 fo­rint körüli ára van literen­ként. tehát jó ár. nem is be­szélve arról, hogy az ,.ú,i technológia" szerint tartott jószág kondícióját, fizikai ál­lapotát tekintve is leromlik: A napraforgónál a világ­piacon túltermelési jelensé­gek mutatkoznak. Ezért a termőterület további na­gyobb arányú növelése me­gyénk üzemeiben sem indo­kolt. Többen felvetették az ültetvénytelepítés kapcsán az ehhez szükséges, nem kevés anyagi alap hiányát. Gön­cön például az elképzelés meglenne a csonthéjasok te­lepítésére. sajnos, azonban az egyik leglényegesebb ténye­ző. az anyagi alap ehhez, nem áll rendelkezésre. A gazdaságok szempontjából különösen sajnálatos, hogy a telepítésekhez nyújtott álla­mi támogatás ugyancsak csökken. A gépesítés területén az írásos jelentés is igen kriti­kusan értékelte a nagy tel­jesítményű erőgépek .kihasz- náltsági fokát. Ez tavaly me­gyénkben 46—27 százalékos volt, s természetesen a ter­melési költségekre igen hát­rányosan hatott. Az elnökségi ülésen több kritika érte á szövetkezetek­kel kapcsolatban álló egyik­másik kereskedelmi szervet, sőt termelési rendszert is. Valljuk be, ezek a kritikák az. esetek többségében jo­gosnak bizonyultak, hiszen furcsa, hogy például a meg­rendelt napra forgóhibrid- vetőmag az elmúlt bélen (április közepén) jó néhány gazdaságba még nem érke­zett meg. holott benne ;á- runk rég a . vetésidében. Hartman Bálint, az. edelénvi Alkotmány Tsz elnöke úgy­szintén jogosan kifogásolta a nitrogéntartalmú műtrágya, illetve a Starter-műtrágya hiányát. E kiragadott, s elsősorban csak a gondokkal foglalkozó kérdések természetesen sem a TESZÖV elnökségi ülé­sét. sem megyénk mezőgaz­daságát nem uralkodóan jel­lemezték. illetve jellemzik, sőt arányukat tekintve sem domináltak, illetve dominál­nak. Mivel azonban e gon­dok a mindennapi gyakor­lói során mégis jelentkez­nek. s nap mint nap fog­lalkoztatja a termelésben részt vevőket, úgv érezzük mellettük szó nélkül mi sem mehettünk el. (hajdú) ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom