Észak-Magyarország, 1980. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-02 / 78. szám
ÉSZAK.MAGYARORSZAG 4 1980. április 2,, szerda „Szép volt a vágy, hogy semmi sem elég:’ A végtelen és az ember kapcsolatában mindig a kicsiny, a kiszolgáltatott, az esendő, az egyszerűségében megismétel hetetlen ember gondolatait és érzéseit élte át. s éreztette olvasóival. Amikor ötvenhét évesen ..kilépett" az élő irodalomból, a kortársak es költőtársak már tudtak: világirodalmi méretű magyar költő szűnt meg veret írni. A barál-költőtárs Illyés Gyula írta róla prózában es versben a talán legszebb .sorokat, rangot adva ennék a még ma is jószerével fél térképezel len. de iv- annyira népszerű költői életműnek. Szabó "Lőrinc most volna nyolcvanéves. Szabó Lőrinere emlékeztünk hétfőn este a miskolci Bartók-teremben. ahol születésnapi köszöntő gyanánt mondta el Hegyi Imre országgyűlési képviselő: a költőről elnevezett városi fiókkönyvtár udvarán rövidesen felállítják a város költő-fiának szobrát, s nemsokára utca is órai nevét valahol ott, ahol egykor szülőháza állhatott . t. Egy irodalmi emlékműsor keretei mindig szű.kek. Másfél óraba olyan kevés fér bele az emlékezés-méltatásból s olyan kevéske az életműből. Akik ott voltunk a Szabó Lörlnc-emlékesten (..Szép volt a vagy, hogy semmi sem elég” címmel rendezték meg), s sokan voltunk ott,.nemcsak a kegyelete» emlékezés részesei lehettünk. A gyötrődő, az önmagával viaskodó, a végtelen világban magára maradt, s önmagát kereső emberrel találkozhattunk a Szabó Lőrinc-költészetet kutató dr. Kabdebó Lóránt kandidátus elem- zésebenr k a -Miskolci Nemzeti Színház művészeinek (Somló István, Simon óyörgy, Pólyák Zsuzsa. Vitéz László. Zsolnai Júlia. Ötvös Éva) szép összeállításában. Az elétrajz laza fonalára felfűzött versek és emlékezések — Éless Béla rendezte az emlékest versműsorát — túl- • mutattak a kőtelező tisztelgésen, s igen szerencsésen ragadták ki azokat a vers- fogódzókat. amelyek a Szabó Lőrinc-költészet jellegzetességeit adják. S a költészettel magát az embert. Az embert, aki föl Borsos Miklós szobrát elnézve olyan felkavaróan- megindítóan irt Illyés Gyula, s akit a. nagy mesterek közé sorolt Vas István. A Szabó Lóri nc-k ötetek legszebb darabjait hallhattuk hétfőn este; a Tücsökzene legszebb verseit, a Huszonhatodik év megrázó vallomásait, s az utolsó befejezett verset, a Holdfogyatkozást. S hallhattuk (Zsolnai Júlia igazan nemes veretű előadásában) Szabó Lőrincné levelét a költőhöz, ezt az emberi s mély őszinteségében megrázó vallomást az emberi kapcsolatokról. Melyik verset idézzük? Az üzenetet talán, amit a szülővárosnak küldött? A messze- ment fiú az őt elengedő városról sohasem feledkezett meg. De az Ipoly partjáról sem. ahol a gyermekkor legszebb álmait. élte át! A szerelem-vallomásokat? A mindenért semmit sem adó kemény férfi vallomást? Századunk embere gyötrődhet így. ahogy ö gyötrődött, századunk embere kapaszkodhat így az éltető emberi közösségbe, s félhet így a magá- i'amaradástól. Csuk a költő ezerszeresen érzi át — mert helyettünk is átérzi! —1 a kapcsolat nélküliséget, az ember esendőségét, kicsinységét a végtelen világban. Szabó Lőrinc egyéni tragédiája volt magányossága. De a költő, aki verseiben önmagát tette elemzése, aprólékos élve-boncolása tárgyául, s ember-önmagát mutatta lel, mégis világirodalmi léptékű. A modern költészet egyik legnagyobbika, aki első-e az elsők között, nem tudható, de hogy hasonló „vetélylársait” könnyű ösz- szeszámlálni, az bizonyos ... Költőnek ritkán adatik meg, hogy utóélete oly szár- nyalóan szép legyen, mint az övé. Űjía és újra kiadott versesköteteit gyorsan szétkapkodják, sorait idősebbek és fiatalabbak egyaránt olvassák. ' Az ember kicsiny a világegyetem végtelenéhez képest, de az ember a végtelenbe tágíthatja önnön belső világát — ezt példázza költészete, s ezt a mértékbe nem regulázott önkö- vetéiményt sugallja az irodalmi est címéül választott — s az esten utolsóként elhangzott versének utolsó sora ----.„Szép volt a vágy, h ogy semmi sem elég ...” Szabó Lőrinere emlékeztünk. Emlékeztünk a versekkel, melyeket méltó tolmácsolásban hallhattunk, s emlékeztünk a helyét, rangját méltató előadással. S a baráti emlékekkel, amelyet — ugyancsak a zenepalotában — Tolnai Gábor akadémikus idézett fel. <**. aj Lánchíd reggel Szinte Gábor képe A Pannónia is Több' programmal szerepe« Miskolcon április lü-Löl a Pannónia Rajzfilmstúdió: az érdeklődők egyaránt láthatnak maid a bemutatkozás során rajzfilm terveket es rajzfilmeket. A több napos rendezvénv- sorozat első napján — án- rilis 10-en. csütörtökön délután (1 órakor — nyílik meg a városi könyvtár kiállítótermében a stúdió kiállítása, melyet Benedek Miklós filmkritikus ajánl majd az érdeklődök figyelmébe. A kiállításhoz kapcsolódó vetítések programja az alábbiak szerint alakul: április 11-én a Béke filmszínházban lesz a Habfürdő című film bemutató vetítése, s ugyanezen a napon este a Tokaj vendé'ilátóházban is bemutatják ez.l az alkotást. Április 14-én a Hevesu filmklubban fél 3 órától rajzfilin-összeallitás látható, s ugyanez a program 15-én délután a Táncsics és 16-án délután a Szikra filmszínházban is. (Mindkettőnek a kezdési időpontja 3 óra.) A Pannónia Rajzfilmstúdió miskolci vendégeskedésének bizonyára ) sokakat vonzó programja lesz a vetítéseket követő közönség-alkotó találkozás. Zalába készül az Avas Táncegyüttes Kilencedik alkalommal rendezik meg idén Zalaegerszegen a „zalai kamaratánc- fesztivál'"-t. Az ország amatőr néptáncegyütteseinek e találkozóján immár rendszeres résztvevőnek számít megyénkből a miskolci Avas Táncegyüttes. S az utóbbi években egyre sikeresebb volt részvételűik, erről több díj is tanúskodik. Az idei, az április 5—7. között megrendezendő fesztiválra az együttes három új számmal készül: Vavrinecz András—Stoller Antal: Per- getös; Vavrinecz András— Stoller Antal: Csön-csön gyűrű és Rossa László—Stoller Antal: A bot című. kamaratánccal. A fesztiválon — az eddigi hagyományokhoz híven — ez alkalommal is kiosztanak koreográfus és .szólótáncosi díjakat. Információk - egy helyen A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, a Tudományos Ismerettel'jesziő Társulat, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága, a Magyar Agrártudományi Egyesület, a Magyar Élelmezési pari Tudományos Egyesület. az Országos Erdészeti Egyesület es a Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat a mezőgazdasági, az élelmiszer- ipari es az erdészeti termelés 2000-ig várható fejlődési tendenciáinak a feltárására es bemutatására, a jövő ag- fártermelése arculatának a felvázolására „AGRA RTERM ELÉSÉ NK 2000-BBN” címmel pályázatot hirdet minden érdeklődő számára. A pályázaton egyének és kóflekrtívák. indulhatnak minden olyan munkával, amely tudományos alapossággal — átfogóan vagy egy-egy részterület feldolgozásával — elemzi a hazai agrártermelés fejlődésének törvényszerűségeit és képet ad a fejlődés várható eredményeiről A pályamunkák kiterjedtjeinek az egyes ágazatok, a Pályázati felhívás Jgrártermelésiink 2000-ben" m u sza k i - léc hiúkat eszközök várható fejlődésének bemutatására, a várható legkorszerűbb . vállalatszervezetí modellek, az integrációs folyamatok elemzésére, illetve az agrártermelés távlati fejlődései befolyásoló más belső és külső tényezőre. A benyújtott pályázat'lehet tematikai vázlat egy-egy részlet kidolgozásával vagy átfogó koncepciót tartalmazó tézisgyűjtemény. A pályamunkák építsenek a legkorszerűbb hazai és külföldi tudományos eredményekre. A pályázat jeligés, s csak olyan mű vehet rajta reszt, amely eddig a. benyújtott formában nem került közzétételre. A pályamunkákat 2 példányban, maximum 20 oldal terjedelemben 1980. augusztus 15-ig kell megküldeni a Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat címére (1054 Budapest V., Báthori ti. 10.) A pályázatokat neves smakan'bereétboi ál&ó tesottság bírálja el és a felhívás eredménye a 69. országos mezőgazdasági és élelmiszer- ipari kiállításon a „Tudomány napja” keret,ében kerül ismertetésre. Az 1981. évi mezőgazdasági könyvhónap megnyitóján adják át a következő pálvadíjakat: 1. díj 10 000 FI. II. díj 8001) Ft, III. dí j 5000 Ft. Meghirdető szervek különdijai. A legjobb pályamunkák kiadványban is közzétételre kerülnek, illetve a tudományos szaklapokban lehetőség nyílik azok publikálására. A publikálás jogát a Mezőgazdasági Könyvkiadó és a szaklapok külön' honorárium ellenében fenntartják maguknak. A pályamunkák tartalmától. népgazdasági felhasználhatóságától függően a pályadíjakon kívül ktilöndíjak kiadására is sor kerül. A legjobb pályamunkákat beküldő fiatalok (35 évig) a KISZ KB kiilondtjal kapjak. Egy átlagos magyar állampolgár naponta húsz-harminc olyan kérdésre keres választ, amelyek megválaszolása nélkül hétköznapi életét nehezen tudja megszervezni. Soroljunk fel néhány kérdést, amelyeket a reggel és az" este, valamint Szentgotthárd és Záhony között milliók tehetnek fel. Milyen idő lesz ma? Hol javítják meg az órámat? Mi .történt a nagyi világban? Hogyan helyezhetem el a gyermekemet az óvodában? Mikor rendel a körzeti orvos? Miképpen igényelhetek lakást? Milyen bútort vegyek a nagyszobába? Es a javasolt bútor hol kapható? Mikor indulnak a vonatok Szegedre (Pécsre, Győrbe...)? Hogyan utazhatok Olaszországba? Mit láthatunk ma a moziban slb. Az általánosabb kérdések egy részére könnyű választ kapni. Az időjárásról, a beles külpolitikai eseményekről vagy éppen a kulturális rendezvényekről tájékoztat bennünket a rádió, a televízió és a sajtó. De kérdéseink nagyobb körét, éppen, legszemélyesebb problémáinkat ritkán érinthetik a tömegtájékoztatási eszközök. Egyrészt azért, mert ezek a kérdések többnyire a legszűkebb környezetünkhöz kötődnek: az órajavítás esetében például a lakóhelyünkhöz, a bútorok esetében a lakásunkhoz. Másrészt, mert a tömegtájékoztatási eszközöknek nem lehet a feladata olyan általánosnál« nevezhető jogi, egészségügyi, szakigazgatási, pedagógiai információk naponta ismétlődő közlése, amelyekre az embereknek cgv évben (vagy életben) csak egyszer van szükségük. Mi.nl például a pályaválasztás, a házasságkötés vagy a lakásigény lés lehetőségeire. No persze az olvasók most könnyen letorkolhatnának' azzal, hogy ezeket a személyes életünkre vonatkozó egyed i f el vi 1 ágosí fások a l megkaphatjuk a tanácsok illetékes osztályain vagv a különböző intézmén vekben. A bútorokról útmutatást kapunk a bútoráruházban. A vasúti menetrendekről a pályaudvarokon. A külföldi utakról az utazási irodákban. Es ez igaz is. Csakhogy ezek a helyek néha igen messze esnek a lakóhelvünktöl. vagv. mint az utazási irodák és a bútoráruházak esetében, településünkön nem is találhatók. meg. közmüvelódés No de akkor mi a megoldás? Hogyan juthatunk hozzá a hétköznapi információkhoz a legkisebb energiával e.s legkevesebb idegeskedéssel, a legegyszerűbb módon ? Néhány próbálkozásról már hallottunk az elmúlt években. A tanácsok tájékoztatási irodáiban például számos olyan felvilágosítást kaphatunk, amelyekért 8—10 évvel ezelőtt a különböző ajtók előtt várakozhattunk. A ' könyvtáraktól is nemcsak a könyvek, hanem az információk tároiását. rendszerezését és szolgáltatását is megköveteli korunk. Néhány művelődési ház — többek között Győrben, Zalaszent- gróton, Veresegyházon, Kecskeméten, Jászszentlászlón és Csepelen — az előtérben helyezte el a helyi problémákra vonatkozó és gondosan összegyűjtött információkat. A legújabb kísérlet hétköznapi kérdéseink megválaszolására Budapesten, az újpalotai lakótelepen született. Az egyik toronyház földszintjén információs irodát nyitott a XV. kerületi művelődési központ. A kezdeményezés mindenkeppen példamutató és közművelődési telt. Ez utóbbi jelzőt azért kell hangsúlyoz-, ni. mert a felvilágosításért jelentkező lakosok az információs irodában népművelőkkel találkoznak és a tájékoztatásból. mint a megnyílás óla eltelt hetek tartósítják, gyakran kerekednek baráti beszélgetések, lakótelepi, családi, emberi problémákról, amelyek jóval túlmutatnak az iroda IVadalaih. Sőt! Ki (adja. nem járnak-e nagyobb haszonnal ezek a kötetlen ..csevegések’, mint a kötött és formális előadások egy százmillióért felépített művelődési palotában? No persze az információs irodának elsősorban a tájékoztatás a célja. Ennek érdekében gyűjtötték össze az iroda munkatársai mindazokat az ismereteket, amelyekre egy újpalotai polgárnak feltéteiezhe- töen. szüksége lehet. Azokat a témaköröket, amelyekről már szó esett a cikkben, a szolgáltatásoktól a pályává-« lasztásig kiegészítették például az OTP-hitelakciókra, a biztosítási formákra, és a nyelvtanulási lehetőségekre vonatkozó információkkal. 'A feldolgozott ismereteket mozgatható kis konténerekben tárolják. Az irodában színházjegyeket árusítanak es jelentkezni leltet gépkocsivezetői tanfolyamra. Ezenkívül zenehallgatás közben elolvashatják a napi- és hetilapokat. Különleges szolgáltatás, hogy az érdeklődőket különböző játékokkal, illetve a játékok elkészítésével is megismertetik, amely a sokgyermekes lakótelepen nem lehet haszontalan. Hosszan lehetne még sorolni azokat az apróságnak tűnő részleteket a kézikönyvek összegyűjtésétől a dia- és filmvetítési, valamint a gépelési lehetőségekig, amelyek teljesebbé teszik az iroda munkáját. Az információs iroda nem helyettesítheti a jól működő művelődési házal. Mégis hasznos lenne azokon a helyeken létrehozni, egy-egy régi épületben vagy szolgáltatóházban. ahol a. közeljövőben nincs lehetőség köz- művelődési intézmények építésére. A költségek minimálisak. a haszon óriási. Hiszen. mint Péterfi Ferenc, az újpalotai iroda vezetője mondta: ..A közművelődés a kulturált hétköznapi élet megszfervezésévei kezdődi k.” N. G. A Bükkvidéki Vendéglátó Vállalat miskolci munkahelyre keres felvételre. Jelentkezés: a vállalat munkaügyi osztályán. Miskolc I., Zsolnai kapu l. sz. alatt.
