Észak-Magyarország, 1980. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-16 / 88. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG A 198Q. április 16,, szerda In memóriám József Attila „Mii vétettem én?” A születésnap korúi meg­sokasodtak a/, emlékezések. Gyors egymásutánban két na­gyobb 'lélegzetű irodalmi to­ten is hallgató lehetett az. fiki nemcsak oivasni, hallani is szereti verseit. A lillafü­redi emlékünnepségen Keres Emtl mutatta be műsorát ..Majd emlékezni jó lesz...” címmel, hétfőn este pedig Kulcsár Imréét, a Miskolci Nemzeti Színház művészéé!, hallgathattuk meg ..Mit vé­teliem én?” címmel. A megszólaltatott költő ugyanaz volt. a versek is sokszor érintkeztek — arígha képzelhető el Józsci Attilá­tok irodaiam; műsor, ahol ne hangoznék 'el a Hazám. A Dunánál, a Külvárosi éj. az Oda, hogy . igazán csak szűk körét említsük a nagy verseknek — és mégis más- mas arcéle villant fel a köl­tőnek. Keres Emil egy ön­magával vitázó, önmagát érv-érv csatában ie- és meg­győző költőt mutatott fel. Kulcsár Imre József Attilája viszont az érzelmeknek és indulatoknak fegyelmező erő­vel ellenálló, gondolkodó, a tisztaságra törekvő ember volt. Nem lokálpatrióta ud­variasság mondatja velünk, a hétfői, a II. Rákóczi Ferenc Megyei . Könyvtárban meg­rendezett esten mintha kö­zelebb kerültünk volna a költőhöz. Kulcsár Imre rop­pant gondossággal építette fel nemcsak az est drama­turgiai ivét (szinte egymásra epitvé a verseket, hogy el­jusson. végül is a költői kér­déshez. „Mit vetettem én?”), de ugyanilyen eondosságga! elemezte egy-egy vers belső dramaturgiáját is! Az ő versmondásában a gondolko­dó ember állt előttünk, a töprengő lény, aki önmagá­ból kiindulva az emberiség­hez jut el, s kinek legszemé­lyesebb gondolatai becsatla­koznak a nagy, filozófiai gondolatok folyamába. Szenvedély es és fegyelme­zett, meditáló és agitáló, lágy es kemény volt Kulcsár Imre versmondása; sokszínű, mint amilyen sokszínű a József Atlila-i vers, a József Attila-i költészet. Ennek bizonysága volt az is. hogy a már em­itted, nagy versek mellett jó néhány szintén ismert, de ritkábban mondott költemé­nye is helyet kapott a mű­sorban. s néhány, csak az igazi József Attiia-versbará­tok által ismert müve is. Mintegy jelezve: korántsem fedeztük még fel magunk­nak a teljes müvet, s egy­ben ösztönözve is. hogy kéz­be vegyük összes verseinek kötetét, belelapozzunk, ol­vasgassuk. Kulcsár Imre versmondása. sallangoktól mentes s mégis ..belülröl-kö- zelitése” nemcsak élmény volt. Segíthet is abban, hogy a meghittebb, a versek ol­vasásával töltött pillanatok­ban ezt az önmagát, a ma­ga féktelen indulatait fegyel­mező, a gondolkodó embert képviselő költőt találjuk 'meg magunknak. Szép este volt — ezzel a ritka, jó érzésseJ állhatott tel a megyei könyvtár elő­adótermét zsúfolásig megtöl­tő közönség. S a magunk részéről tegyük még hozzá: bízunk benne, hogy Kulcsár Imre műsorát rendhagyó irodalmi órán. s hasonló em­lékesten sokan hallhatják még az elkövetkező hetek­ben. hónapokban, s így az ő József Atlilóia is segít a költőről kialakult képünk gazdagítása Dán. Illusztrációk A Nehézipari Műszaki Egyetem Galériájában — így szólna egy pór soros híradás — József Attila verseihez készített illusztrációkból nyílt grafikai kiállítás. Würtz Ádám, Feledy Gyula. Mager Ágnes és Lenkey Zoltán kö­zel ölven .munkáját láthat­ják az érdeklődök. Egyfajta divat mostanában feltenni a kérdést: illusztrál­hatok-e a versek? Jómagam többíéle végkövetkeztetésre jutó eszmefuttatást olvastam erről az elmúlt hetekben. A legegyszerűbb akkor lenne a -válasz, ha csupán így hang­zana : tessék megnézni ezt a kiállítást! De engedtessék meg ez akadémikusnak tű­nő V] Iához hozzáfűzni még valamit. Miként a versmon­dó is beleépíti a vers el­mondásába önmagát, a kép­zőművész sem pusztán a rajz ..nyelvére” fordítja át a köl­tő gondolatait. Belesűríti mindazokat az érzéseket, gondolatokat, indulatokat, amit az eredeti mű kiváltott benne. Szuverén alkotás jön így létre — s nemcsak a más műfaj miatt! — s másfajta távlatokba helyezi a költ« gondolatokat. Ennyit talán szükségesnek tartok előrebocsátani, hiszen más-más megjelenítést kap az egyetemi galériában kiál­lított munkákon a költő. Ta­lán Feledy Gyula lapjaiban sűrűsödnek leginkább az ér­zelem-fel kavaró reakciók, s nála érezhetjük mégis ele­mentáris erővel a fegyelme­ző rend jelenlétét. Würtz Ádám van jelen a legtöbb grafikai lappal ezen a kiál­lításon. lapjai előtt megkísért az érzéá; mintha a verses könyvben lapoznánk. Rajzai­nak „szűkszavúsága” a Jó­zsef Attila-i szűkszavúságra, „tisztaszavúságra” rímel. Máger Ágnes rajzaiból az indulatok, belső vívódások József Attilája lép elénk. A május 14-ig nyitva tartó kiállítást érdemes felkeresni a miskolciaknak is. Szombat és vasárnap kivételével na­ponta reggel 9-től délután 4 óráig tekinthető meg. + S minden különösebb rész­letezés nélkül hadd ajánl­junk még egy kiállítást az érdeklődök, s a színházláto­gatók figyelmébe. A Miskolci Nemzeti Színház társalgójá­ban igen gazdag dokumen­tumanyag segítségével mu­tatják be a költő életútjá­nak s utóéletének jelentő­sebb állomásait. Az emlékév kapcsán megrendezett kiállí­tás a maga tényszerűségévé! is hozzájárul József Attila jobb megismeréséhez és meg­értéséhez. Csutora« Annamária Tárlatvezetés a permi Nemzeti Galériában fenni isieiiszÉrÉ Az Uraiban levő Perm város Nemzeti Galériája mintegy hatszáz darabból álló szoborgyűjteményt őriz. A szobrok a Káma folyó mentén, a XVII— XIX. századokban élt népi mesterek alkotásai. A fa­szobrok felkutatása és gyűj­tése ma is tart. A korai alkotások primi­tív pogány istenszobrokra hasonlítanak. Az első szob­rokat akkor faragták, ami­kor az itteni pogány ősla­kók között elterjedt a ke­resztény hit. A XV1ÍI. szá­zadban készült istenszob­rokban • már egyre több „emberi” vonás lelhető fel. A szobrok alkotói kiválóan ismerték az emberi test felépítését. Restaurálják a régi korok istenszobrait A magyar nyelv hete Borsodban A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Borsod me­gyei Szervezetének magyar nyelvi és irodalmi szakosz­tályai megyénkben is meg­rendezik a magyar nyelv he­tét. Az április 21-én kezdődő rendezvénysorozat keretében ötven előadás hangzik majd el Miskolcon, illetve a me­gye kisebb-nagyobb telepü­lésein. A miskolci Kazinczy Klubban, a megnyitón — idén a költői nyelv adja a magyar nyelv hetének köz­ponti témáját — Fodor And­rás költő beszél majd József Attila költői képalkotásának törvényszerűségeiről. A ma­gyar nyelv hete alkalmából — többek között — Szath- mári István, Benczédy Jó­zsef, Vacha Imre és Fábián Péter nyelvészek. illetve Tüskés Tibor író tart majd előadásokat Jogi előadások Sárospatakon a művelődé­si ház rendezéseben előadás- sorozat kezdődött a munka­helyeken felmerülő jogi kér­dések megvitatásáról. Az el­ső előadást dr. Stefán László, a Legfelső Bíróság tanács- vezető bírája tartotta az üze­mi balesetekből és foglalko­zási megbetegedésekből ere­dő igényekről. A következő előadásra április 18-án, pén­teken délután 3 órakor ke­Elébe a nézőnek — közművelődési módszerekkel Ügy adódott, hogy az utol­só két hónapban vagy más­fél tucatnyi alkalommal le­hettem jelen falusi és kis­városi mozikban, klubokban, vagy éppen miskolci mun­kásszálláson és diákklubban, ahol uj, a nagyközönség előtt meg nem forgatott filmet láthatlak es vitathattak meg az érdeklődök. Az említett eseteken túl néhány más ha­sonló rendezvényről pedig igen részletes es megbízható i nformációkkal rendelkezem. Érdemes e találkozók egy-két tapasztalatán elgondolkodni. Legelőször arra kell gon­dolnunk, hogy a filmpropa- gandának mennyire hatásos eszköze ez a vitával egybe­kapcsolt vetítés. Vonzóbb a nézőnek, ha meg is vitathat­ja, amit lát, véleményt nyil­váníthat frissen szerzett él­ményeiről, vagy éppen csak végighallgathat a filmről va­lami kisebb előadást, mások gondolatcseréjét. A mű nyúj­totta élmény így meghatvá­nyozódik, az esetleg nem ér­tett részletek megvilágosod­nak, a tévesen értelmezett mozzanatok más megvilágí­tást kaphatnak. Másképpen láthatja a vita végére a fil­met az érdeklődő, összevet­heti saját értelmezését a má- soKéval, mindenképpen gaz­dagszik szellemiekben. De nyer ezzeJ a film és a film- forgalmazás is, mert nincs az a szépen nyomtatott, vagy rajzolt plakát, műsorfüzet, amelynek propagandaereje felérne egy-egy jó ankéttal. vitával egybekapcsolt vetí­téssel. A szájpropaganda, az» az a jelen voltak által .to­vábbadott es gyorsan sokszo­rozódó élmény terjedésével nem versenyezhet más pro­paganda módszer. Erre a nem­régen zárult Falusi filmna­pok sorozatában is jó néhány példát találtunk, de hasonló tapasztalatokkal szolgál a kongresszusi és felszabadulá­si filmnapok keretében ren­dezett ifjúsági sorozat szá­mos találkozója is. Ez utób­bi sorozatnak mar csak egy kiemelkedő, ankéttal egybe­kapcsolt rendezvénye lesz, az április 28-i zárás, amikor is a TVK fiataljai a nagyhírű Angi Vera című filmet te­kintik és vitatják majd meg; így már képünk lehet a so­rozatról. a pusztán vetítések­ből álló egyéb alkalmak lé­nyegében nem változtatják a képet. Kitűnő volt például a diósgyőri fiatalokkal ren­dezett vita az Élve. vagy halva című filmről, a BÁÉV fiataljainak ■ ankét ja a Fábi­án Bálint találkozása isten­nel című Fábri-filmről, de volt sajnálatosan elmaraszta­lást érdemlő példa is. ahol a megyei szervezés és hi­bátlan előkészítés ellenére — helyi hibából adódóan — csökkent értékű volt a ta­lálkozó. (Például a Nehéz­ipari Műszaki Egy elein an­kétjén a hallgatók közül 1— akiknek kedvéért rendezték! — senki sem mett reszt.) A jók mellé a negatív pél­dákat azért keliett felsora­koztatnunk, mert szó sincs arról, hogy teljesen hibátlan lenne már a társadalmi for­galmazásnak elnevezett — legalábbis a filmes szakmá­ban ezzel a furcsa névvel jelölt — bemutatási forma. Igaz, hogy valami húsz ha­sonló bemutató és vitaren­dezvényből mindössze kettő volt az érdemi elmaraszta­lásra szoruló, ugyanakkor nagyon sok a nagyon ered- ményes — Szendrő. Gönc, Sárospatak (téesz), Hernád- németi, vagy a Tokaj vendég- latóházban* két gondolatcsere is —, így a mérleg nagyon jó, s arra mutat, hogy ezt a módszert mindenféle kam­pánytól függetlenül érdemes folytatni. (Á Borsod megyei Mozi üzemi Vállalat eddig jó támogatónak bizonyult ebben a társadalmi forgalmazásban, az ankétok szervezésében hihetőleg az országos kampány után sem hagyja abba.) , A több mint másfél évti­zede megkezdődött és azóta leküzdeni nem sikerült né­zőcsökkenés egyik jó ellen­szerének szánták a társadal­mi forgalmazást. Az alkotók többsége is szívesen vállalja, hogy elmegy akár a legki­sebb falvakba is, hogy a film bemutatása után talál­kozzék. a nézőkkel, lemérje művének hatását, befogadja visszhangját. Nemcsak a né­zőnek, neki is értékes él­mény ez a találkozás. Túl azonban a film propagandá­ján, van ennek a találkozó­nak más, közművelődési haszna is. Ezek a közönségankétok sokkal inkább közművelődé­st cselekvések, mint egysze­rűen filmforgalmazási pro­pagandaformák. A jól veze­tett ankétokon mindig szó kerül a filmet túlhaladó té­mákra is. Szehdrőn például arról folyt a vita a Hogyan felejtsük el életünk legna­gyobb szerelmét? című film kapcsán: vajon, törvénysze­rű-e, hogy a felszabadulás előtt együtt küzdő ificsoport tagjai már ennyire elidege­nedjenek egymástól. Sáros­patakon és Hemádnérneliben egy-egy téesztémájú film után a felvetett problémák helyi jelentkezéséről esett igen markánsan szó. A mis­kolci Táncsics moziban az-is szóba került.' miért kellegye­dül megvívni a kényelmet­len harcokat. És így tovább., Bátran mondható hát. hogv messze túl a konkrét filmen, mindenkor közművelődési fó­rum a bemutató utáni ankét és mint ilyen, egyben poli­tikai agitációa megnyilatko­zás ts. A társadalmi forgalmazás lényege: elébe menni a né­zőnek. Ne várjuk meg, amíg esetleg eljön megnézni egy- egy művet, hanem hívjuk őt, vigyük hozzá közelebb a fil­met, ha lehet az alkotók, szereplők valamelyikének személyes közreműködésével, ha nem. úgy valamely értő vitavezető segítségével. Elébe a nézőnek a közművelődés eszközeivel a film sikeréért, a mű társadalmi mondandó­jának jobb értelmezéséért. Borsodban ezt a feladatot a február közepén elkezdett Filmnapok falun sorozatban, meg a befejezéséhez közele­dő másikban, az ifjúságiban és a minapi rajzfilmes talál­kozókon — az említett hibák ellenére — igen jól teljesí­tették. (Bár tagadhatatlan, hogy a szakmai szervezést ellátó Borsod megyei Mozi­üzemi Vállalat ezzel /megbí­zott és derekasan helytállt munkatársai több segítséget kellene, hogy kapjanak né­hány más megyei szervtől és azok helyi szervezeteitől is: ugyanakkor elismerés jár né­hány vidéki moziüzemvezető­nek és művelődési ház-igaz­gatónak.) Szeretnénk hinni, hogv e sorozattal nem lezárul Bor­sodban a közművelődési esz­közökkel a néző elébe sietés a filmforgalmazásban, hanem éppen intenzívebben kezdő­dik. Mint halvány jelei már mutatkoznak például a To­kai vendéCT,átóV>ázban most születő-vajúdó újfajta film­klub első. kezdeti próbálko­zásaiban. De erről majd máskor. rül sor. Dr. Hágehnáyer Istvánná tanszékvezető egye­temi docens Üzemi demokrá­cia, munkahelyi demokrácia címmel tart előadást. Májusban ke (‘előad ás hang­zik majd el: ltj-án dr. Brez- nay Tibor, a Fővárosi Mun­kaügyi Bíróság elnöke a dolgozók jogainak és kötele­zettségeinek egységéről, fe­gyelmi és anyagi felelőssé­gének gyakorlati kérdéseiről, május 30-án dr. Zsiga László, a SZOT jogi osztályának ve-, zelője a munkaügyi vitákról, a vállalat és a jogsegélyszol­gálat képviseletének, problé­máiról tart előadást. Az előadásokat, amelyeket a művelődési ház klubtermé­ben rendeznek, konzultáció követi dr. Szegedi László­itok, a megyei munkaügvi bíróság /elnökének a vezeté­sével. Koncert a könyvtárba» A Miskolci Üi Zenei Mű- hely ma, április tö-án ren­dezi meg soron következő koncertjét a II. Rákóczi Fe­renc Borsod megyei Könyv­tárban A zenei program es­te . 6 ólakor kezdődik s a műsoron Sárv László. Fehér György Anton Webern. Kur- tági György és Papp Gábor müvei szerepelnek. Benedek Miklós

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom