Észak-Magyarország, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-25 / 71. szám

/ 1980. március 25., kedd ESZAK-MAGYARORSZÁG 7 (Folytatás a 6. oldalról) gyökerében antimarxista ideológiát, amely már a hatvanas évek elején telítve volt nacionalista, szovjetellenes elemekkel, ve- Bérpárt-törekvésekkel. Kezdetben leplezte lényegét, a leninizmusra hivatkozva a világ­szocializmus védelmezőjeként az imperializ­mus elleni küzdelem következetes harcosá­nak tüntette fel magát. Azóta a kínai veze­tők politikájában mind nyíltabban előtérbe került a hegemóniára való törekvés, a szov- jetellenesség, az imperialistákkal való együtt­működés. Pártunk, a marxizmus—leninizmus, a pro­letár internacionalizmus elveitől vezérelve arra törekszik, hogy ápolja, fejlessze, erő­sítse együttműködését minden lestvérpárttal. A XI. kongresszus óta eltelt öl évben a világ különböző térségeiben működő 78 test­vérpárt küldötteivel folytattunk hasznos kétoldalú megbeszéléseket. A Magyar Szocialista Munkáspárt meg­különböztetett figyelmet fordít a Szovjetunió Kommunista Pártjához fűződő kapcsolatai­nak erősítésére. Pártunk, népünk számára is nélkülözhetetlenek Lenin pártjának, a szov­jet kommunistáknak történelmi, jelentőségű tapasztalatai. Tovább fejlődtek és bővültek kapcsolataink a szocialista országok testvér­pártjaival: az új társadalom építésének kér­déseiben folytatott tapasztalatcserék igen ér­tékesek számunkra. A kölcsönös szolidaritás elvének megfelelően erősítettük és erősítjük internacionalista kapcsolatainkat a tőkés és a fejlődő országok kommunista és munkás­pártjaival. Pártunk az imperialistaellenes küzdelem közös céljától vezetve erősítette kapcsolatait a fejlődő országok nemzeti demokratikus pártjaival, nemzeti felszabadító mozgalmai­val. Az elmúlt években tovább bővültek kap­csolataink a legtöbb nyugat-európai szocia­lista, szociáldemokrata párttal. Ez hozzájá­rult az érintett országokhoz fűződő viszo­nyunk javulásához és a különböző társadalmi rendszerű európai országok kapcsolatainak fejlődéséhez. Ez azt bizonyítja, hogy az ideo­lógiai ellentétek és a politikai nézetkülönb­ségek nem zárják ki az együttműködés le­hetőségét olyan nagy, közös érdekű kérdé­sekben, mint a béke, a biztonság, a leszere­lés előmozdítása. A nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom korunk hatalmas és egyre növekvő ereje, amely előre viszi az egész emberi társadalom fejlődését. A kommunistáknak nincs más céljuk, mint az, hogy a szocia­lizmus, a haladás, a béke ügyét szolgálják népünk és az egész emberiség érdekében. Pártunk továbbra is arra törekszik, hogy hazafias, internacionalista politikájának meg­felelően egész tevékenységével hazánk fel­emelkedését, s egyben a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom közös céljai­nak elérését szolgálja. A Központi Bizottság kéri a kongresszust, hagyja jóvá az elmúlt öt évben •végzett mun­kát. vitassa meg és fogadja el a beszámolót es a beterjesztett határozati javaslatot. Nagy történelmi vívmányainkra alapozva, az eddi­gi politikai irányvonalat következetesen folytatva, a programnyilatkozatban megjelöl célokat követve haladjunk tovább. Meggye ződésünk, hogy ezzel népünknek, az ország nak olyan munkaprogramot javasolunk amelynek valóra váltásával sikeresen épít hetjük tovább hazánkban a fejlett szocir lista társadalmat, Pártunk és népünk néhány nap múlv megemlékezik hazánk felszabadulásának 35 évfordulójáról. Történelmünk három és féi évtizeddel ezelőtti sorsfordulója tette lehe­tővé. hogy népünk elinduljon a társadalmi haladás, a nemzeti felemelkedés útján. Kong­resszusunk közelgő nemzeti ünnepünk alkal­mából a magyar kommunisták, az egész ma­gyar nép nevében megbecsüléssel köszönti felszabadítónkat, a nagy szovjet népet, a Szovjetunió Kommunista Pártját. A felsza­badulásunkért harcolók áldozatai nem voltak hiábavalók és soha nem merülnek feledés­be. Népünk, pártunk vezetésével élni tudott a szabadsággal. Sok nehézséget leküzdve harcol, céltudatos munkával nagyot, mara­dandót alkotott. A nép élete gyökeresen megváltozott, hazánk szabad, független szo­cialista ország. Az előttünk álló feladatok nagyok, de megoldhatók. A jelenleginél nehezebb aka­dályokat is leküzdöttünk már. Van világos célunk, és van erőnk. Pártunk hat évtizedes harcban edződött, egységes, az országépitő munkában, gazdag tapasztalatai vannak. A Magyar Szocialista Munkáspárt bírja né­pünk bizalmát, és átérzi az ezzel együtt járó nagy felelősséget. A munkáshatalom,' a dolgozó nép állama szilárd. A magyar munkásosztály parasztság, értelmiség, a magyar nép számtalanszor bizonyította, hogy nemes célokért kész és tud odaadóan dol­gozni. Munkánkban támaszkodhatunk né-» lünk tehetségére öntudatára, helytállására,1 ieltrekészségére. Építhetünk a szocialista kö­zösség keretében megvalósuló sokoldalú együttműködésre, a nemzetközi szolidaritásra,’ Megalapozottan bízhatunk abban, hogy fel­adatainkat közös erőfeszítéssel, a nemzet alkotó erőinek összefogásával megoldjuk, a Magyar Népköztársaság töretlenül előre ha­lad a szocialista fejlődés útján. Éljen a magyar munkásosztály élcsapata, a dolgozó nép pártja. a Magyar Szocialista Munkáspárt! Éljen a szocializmust építő magyar nép! Éljen hazánk, a Magyar Népköztársaság! Éljen a szocializmus és a béke! A Központi Bizottság beszámolólát. Ká­dár János előadói beszédét hosszan tartó, nagy taps fogadta. Délután Benke Valéria elnökletével foly­tatta munkáját a kongresszus. Brutyó Já­nos, a KEB elnöke terjesztette elő a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság beszámolóját. A Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója ban az elmúlt öt évben is voltak olyanok, akik megsér­tették a pártfegyelmet, ha­nem azért is, mert a jövőben az eddiginél még nehezebb feladatok várnak ránk. Ezek csak akkor oldhatók meg hiánytalanul, ha a párttagok még jobban helytállnak, szi­lárd' fegyelmet tanúsítanak. A párt egysége., tisztasága, a párttagság fegyelme nem csu­pán a párt belső üg3'e, ha­nem egyik feltétele p , párt és a tömegek kölcsönös bi­zalmon alapuló kapcsolatá­nak is. Tanácskozik az MSZMP XII. kongresszusa. Képünkön: Brutyó Já­nos, a KEB elnöke előterjeszti a Központi Ellenőrző Bizottság be­számolóját. Brutyó Janos, a KEB el­nöke bevezetőben arról szólt, hogy a Központi Ellenőrző Bizottság a párt XI. kong­resszusának határozatai alap­ján segítette u pártegység, a pártfegyelem erosi.éoet". őr­ködött a párt tisztaságún. A Központi Ellenőrző Bizottság a beszámolási időszakban is jól együttműködött a Köz­ponti Bizottsággal es a Politi­kai Bizottsággal, a munka­kapcsolatokat a legteljesebb összhang jellemezte. Hangsúlyozta, hogy a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság egyetért a kongresszusi ok­mányokban foglaltakkal. A beszámolót és a határozati javaslatot úgy minősítette, nogy áz a helyzet marxista— leninista értékelését adja. Reálisan vészi számba az eredményeket, őszintén szól a gondokról, a nenézségek- ről, a hibákról, és világosan megjelöli a tennivalókat. — Jó érzéssel állapíthat­juk meg — folytatta —, hogy volt értelme a munkának, a XI. kongresszus határozatai­nak végrehajtásában .számot­tevő eredményeket értünk el. Ezek annak köszönhetőek, hogy érvényesül a párt veze­tő szerepe, a kommunisták odaadással szolgálják népün­ket. A párt- és a tömegek kapcsolati) a kölcsönös bi­zalom szilárd alapjára épül. A tömegek támogatják poli­tikánkat, s igénylik még kö­vetkezetesebb folytatását. Ér­demes Volt dolgozni, alkotni, mert ezáltal gazdagodtuk társadalmunk szocialista vo­násai. A továbbiakban arról szólt, hogy a KEB — a Központi Bizottsággal összhangban — úgy értékeli: a párt fegyel­mi helyzete jó. A párttagság túlnyomó többsége példamu­tatóun dolgozik, kommunis­tához méltóan él, s a szocia­lista építőmunka nehezebb feltételei közepette is helyt­áll. Határozottabban tépnek fel a hibákkal, a gyengesé­gekkel szemben, nagyobb rendel, fegyelmei, követke­zetesebb cselekvési igényel­nek. Elutasítják a társadal­munktól idegen megnyilvá­nulásokat. Ugyanakkor akadtak olyan párttagok, akik megsértették a pártfegyelmet. A két kong­resszus közötti időszakban több mint harmincezer párt­tag részesült pártbüntetés­ben. Ez a párttagságnak évente 0.8 százalékát érintet­te. A pártbüntélésben része­sítettek száma azonban nem fejezi ki, csupán jelzi a párt- fegyelem állapotát. — A pártfegyelem erősí­tése állandó feladatunk. Kémesak azért, mert a párl­A Központi Ellenőrző Bi­zottság — mondotta Brutyó János — figyelemmel kísérte azokat a jelenségeket, ame­lyek a párt fegyelmet befo­lyásolják. Azt a következte­tést vonla le, hogy a párt­fegyelem erősítésében döntő a párt politikájának, határo­zatainak egységes értelmezé­se és képviselete, mivel a párt politikája elsősorban az egyes párthatározatokban öli testet. — Az öl év alatt szinte alig akadt pártellenes tevé­kenységet, frakciózást folyta­tó párttag. Ezek törekvései is elszigeteltek maradtak, a párttagok körében nem ta­láltak visszhangra. Ez is a párttagság éretiségét mutat­ja. De gyakoribb volt a párt politikájának, az egyes ha­tározatoknak önkényes értel­mezése, a politika melletti kiállás hiánya. Akadnak pél­dáit ellenzékieskedésre, a párthatározatokkal való szembehelyezkedésre, a párt eszméinek és politikájának nem megfelelő képviseletére is. Esetenként párttagok is, főleg' antimarxista nézetek, áramlatok hatására, valósá­gunkat eltorzítva lát Iák, az eredményeket lekicsinyelték, a hibákat eltúlozták. A továbbiakban hangsú­lyozta: állandó feladat a pórt ideológiai, politikai egy­ségének megőrzése és továb­bi erősítése. Minden párt­tagnak kötelessége a párt eszméit, a párt politikáját, határozatait képviselni és védelmezni. Ez a- követel­mény nem zárja ki, hanem feltételezi. ■ szükségessé teszi a kommunisták alkotó vitá­ját. De ennek a vitának he­lye és értelme csak addig van. amíg a döntés vágj’ha­tározat megszületik. Azután már csak a végrehajtás módján lehel és szabad vi­taikozni. A pártfegyelem másik fontos eleme a cselekvési "egység. Ez azt jelenti, hogy a párt határozatait minden párttagnak egyaránt végre kell hajtania. A párttagok kötelessége az itt, hogy eh­hez megnyerjek környezetük támogatását. Egyesek még mindig nem látják, hogy helyzetünk kötelező erővel szabja meg a tennivalókat. Nincs idő várakozásra, tépe- lődésre — egységesen tenni, kell! A többség így is cse­lekszik, de még további szemléletváltozásra es ha kell, felelősségre, vonásra is szükség van. A cselekvési egység erősí­tése számos tényezőtől függ, de mindenekelőtt az irányí­tó tevékenység jellegétől, minőségétől. Ennek gyenge­ségei, ellentmondásai hátrál­tatják az egységes cselek­vést. A cselekvési egység, a határozatok következetes végrehajtása megköveteli a vezetők példamutatását. A vezetők nagy többsége pél­dásan helytáll, hozzáértéssel dolgozik, megfelel a követel­ményeknek. A vezetőkkel szembeni igények viszont egyre nagyobbak, és tovább növekednek, — Kötelességünk — mon­dotta a KEB elnöke — se­gíteni a politikailag szilárd, a szakmailag jól képzett, alko­tóképes ' vezetőket, akik szól értenek a dolgozókkal, de megkövetelik a fegyelmet, a rendet is. Napjaink fontos politikai kérdése, hogy a vezetők hi­ánytalanul betartsák a part­fegyelmet. a szocialista er­kölcsi normákat. -Legyenek igényesek önmagukkal szem­ben, mert csak így követel­hetnek másoktól is legyei ■ met, helytállást. A vezetők körében előfor­duló fegyelemsértésekről szólva kifejtette, hogy a leg­súlyosabb a funkcióval és a hatalommal való visszaélés. Ennek minden megnyilvánu­lása kari okoz. A hatalmat — amelyet a part, a társa­dalom, a nép javára kell gyakorolni — senki nem használhatja fel önös érde­kei céljából. A hatalommal visszaélni súlyos bűn, de az is hiba, ha valaki nem él a ráruházott hatalommal. Ma — mutatott rá — fontos té­nyező, hogy minden vezető bátran kezdeményezzen, fele­lősséggel éljen a hatalommal, megalapozottan és időben döntsön. A nagyobb önálló­ság, a több kezdeményezés egyben nagyobb felelősséget igényel nemcsak a vezetők­től, hanem a dolgozó kol­lektíváktól is. Minden vez.eiő kisebb vagy nagyobb hatalommal van fel­ruházva. Ez a hatalom azon- bap nem más, mint eszköz a nép szolgálatára. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az ilyen címen vállalt és ka­pott megbízatás nem örökös. Aki érdemtelenné vagy al­kalmatlanná vált. az nem maradhat • vezető beosztás­ban. Különbséget kell azon­ban tenni azok között, akik becsületesen dolgoztak, de a nagyobb követelményeknek már nem tudnak megfelelni, es azok között, akik hibáik, mulasztásaik, esetleg vissza­éléseik folytán váltak mél­tatlanná tisztségükre. Aki Pedig erkölcsi, politikai, anyagi kárt okozott, annak a továbbiakban eri'e ne legyen lehetősége. A Központi Ellenőrző Bi zottság beszámolója rámuta­tott arra, hogy a pártfegye­lem további erősítésében nagy szerepe van vi lágnéze- lünk terjesztésének, a szo­cialista erkölcs és magatar­tás fejlesztésének. — Helyeseljük azt — mon­dotta Brutyó János —, hogy a Központi BízolIsag erőtel­jesen' fellép a munka szerin­ti elosztás elvének követke­zetes érvényesítéséért. a munka nélküli jövedelem- szerzés. a munkával arány­ban nem álló jövedelemfor­rások és az egyenlösdi el­len. A Központi Ellenőrző Bizottság tapasztalatai is alátámasztják, hogy a mun­ka nélküli, vagy a irtunké­val nem arányos jövedelem­szerzésnek még nem sikerüli teljesen gátat, vetni, jóllehet számos rendelet, intézkedés korlátok közé szorította eze­ket. Szemben áll az emberi tisztességgel a munkáért járó béren túli különjuttatás, csúszópénz es hálapénz igé­nye. Az egyén-közösség-társa- dalonr érdekegységében a gyakorlatban olykor az egyén, vagy a szűkebb kol­lektíva érdekei javára bil­len a mérleg. Egyes esetek­ben a népgazdasági érdek helyett a csoport- vagy az egyéni érdek kerül előtérbe. Tűrhetetlen például, hogy az egyik vállalat a másiknak, vagy éppen at vásárlóknak kárt okozzon. Ezután az. anyagiasság, a. nagyobb lehetőségekkel való visszaélés okozta károkról szólt, majd így folytatta: — A szerénytelenség, a nagylábon élés idegen a párttól E téren erősödik az. egészséges szemlélet es gya­koriak de akadnak még olya­nok, akik pazarolnak — fő­leg akkor, ha nem a saját zsebükről van sz.ó. A Központi Ellenőrző Bi­zottság beszámolója a továb­biakban hangsúlyozta. a párt élcsapat szerepéből fa­kad. hogy a kommunisták történelmi küldetése: szocia­lista hazánk és népünk ja­vát szolgálni. Ez önzetlen­ségek ügyszeretetei, helytál­lást igényel u kommunisták­tól. A nép odaadó szolgaiak! feltétele annak, hogy u nép is elkötelezetten támogassa a pártok A párttagok azért él­vezik a társadalom megbe­csülését, mert erre nemcsak munkyukkal. hanem társa­dalmi tevékenységükkel, er­kölcsi magatartásukkal is rá­szolgálnak. A kommunista példamutatásnak hatalmas vonzereje van. hiánya vi­szont árt ügyünknek A pártfegyelmi büntetések csaknem egyötödében az er­kölcstelen magánélet, italozás játszik szerepet. A magán­élet akkor válik közüggyé, ha az nem példás, ha kárt okoz a családnak, a közös­ségnek, a társadalomnak. Aki így viselkedik, az megsérti a párt normáit. A továbbiakban a beszá­moló az ellenőrzés fontossá­gáról szólt, ami nemcsak a pártfegyelem erősítésének, hanem minden társadalmi te­vékenységnek lényeges felté­tele. — E téren van bizonyos fejlődés — aliapitolla meg —, de ezzel nem lehetünk elégedettek. Nem mindenütt láiják, hogy ez a tevékeny­ség elsősorban segítő szán­dékú, a jó módszerek ter­jesztését, a hibák feltárását és kijavítását szolgálja. Az ellenőrzés gyengéi közölt szerepel, hogy olykor nem elég tervszerű, összehangolt, nem eléggé segíij a végre­hajtási, a feladatok, a mun­ka számonkérését. Ezután jelentette, hogy a Központi Ellenőrző Bizottság a XI. kongresszustól kapott megbízatása alapján ellen­őrizte a Központi Bizottság pénzgazdálkodását. Brutyó János hangsúlyozta, hogy a pártszervek a célszerűségi, a takarékossági előírásokat fi­gyelembe véve gazdálkod­tak, s ez a tevékenységük a pártnormáknak, az állami rendelkezéseknek is megfe­lelt. A párttagok fegyelme­zetten teljesítették tagdíjfize­tési kötelezettségüket. A Központi Ellenőrző Bizottság jelenti a kongresszusnak — mondotta —. hogy a Köz­ponti Bizottság pénzgazdálko­dása jól szolgálta a párt cél­jait. A pénzügyi és az elszá­molási fegyelem szilárd, a pórt vagyonának védelme megfelelő. A Központi Ellenőrző Bi­zottság elnöke a következők­kel fejezte be a beszámoló­ját: — Kemény munkával el­telt időszak van mögöttünk, és tudjuk, hogy még továb­bi nehéz küzdelmek várnak ránk. Ezért a Központi El­lenőrző Bizottság úgy látja, hogy a következő években még nagyobb szükség lesz a párttagok helytállására. Ar­ra. hogy a kongresszus hatá­rozatainak megvalósításáért odaadással dolgozzanak, nyerjék meg hozzá a töme­geket. erkölcsi normáink szerint éljenek és dolgozza­nak. Ezután — az elfogadott ügyrendnek megfelelően — megkezdődött az együttes vi­ta a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizott­ság beszámolója fele**. Az első felszólaló Méhes Lajos, az. MSZMP Közoono Bizott­ságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára volt. fl Központi Bizottság kongresszusi beszámolója

Next

/
Oldalképek
Tartalom