Észak-Magyarország, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-25 / 71. szám
/ 1980. március 25., kedd ESZAK-MAGYARORSZÁG 7 (Folytatás a 6. oldalról) gyökerében antimarxista ideológiát, amely már a hatvanas évek elején telítve volt nacionalista, szovjetellenes elemekkel, ve- Bérpárt-törekvésekkel. Kezdetben leplezte lényegét, a leninizmusra hivatkozva a világszocializmus védelmezőjeként az imperializmus elleni küzdelem következetes harcosának tüntette fel magát. Azóta a kínai vezetők politikájában mind nyíltabban előtérbe került a hegemóniára való törekvés, a szov- jetellenesség, az imperialistákkal való együttműködés. Pártunk, a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus elveitől vezérelve arra törekszik, hogy ápolja, fejlessze, erősítse együttműködését minden lestvérpárttal. A XI. kongresszus óta eltelt öl évben a világ különböző térségeiben működő 78 testvérpárt küldötteivel folytattunk hasznos kétoldalú megbeszéléseket. A Magyar Szocialista Munkáspárt megkülönböztetett figyelmet fordít a Szovjetunió Kommunista Pártjához fűződő kapcsolatainak erősítésére. Pártunk, népünk számára is nélkülözhetetlenek Lenin pártjának, a szovjet kommunistáknak történelmi, jelentőségű tapasztalatai. Tovább fejlődtek és bővültek kapcsolataink a szocialista országok testvérpártjaival: az új társadalom építésének kérdéseiben folytatott tapasztalatcserék igen értékesek számunkra. A kölcsönös szolidaritás elvének megfelelően erősítettük és erősítjük internacionalista kapcsolatainkat a tőkés és a fejlődő országok kommunista és munkáspártjaival. Pártunk az imperialistaellenes küzdelem közös céljától vezetve erősítette kapcsolatait a fejlődő országok nemzeti demokratikus pártjaival, nemzeti felszabadító mozgalmaival. Az elmúlt években tovább bővültek kapcsolataink a legtöbb nyugat-európai szocialista, szociáldemokrata párttal. Ez hozzájárult az érintett országokhoz fűződő viszonyunk javulásához és a különböző társadalmi rendszerű európai országok kapcsolatainak fejlődéséhez. Ez azt bizonyítja, hogy az ideológiai ellentétek és a politikai nézetkülönbségek nem zárják ki az együttműködés lehetőségét olyan nagy, közös érdekű kérdésekben, mint a béke, a biztonság, a leszerelés előmozdítása. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom korunk hatalmas és egyre növekvő ereje, amely előre viszi az egész emberi társadalom fejlődését. A kommunistáknak nincs más céljuk, mint az, hogy a szocializmus, a haladás, a béke ügyét szolgálják népünk és az egész emberiség érdekében. Pártunk továbbra is arra törekszik, hogy hazafias, internacionalista politikájának megfelelően egész tevékenységével hazánk felemelkedését, s egyben a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom közös céljainak elérését szolgálja. A Központi Bizottság kéri a kongresszust, hagyja jóvá az elmúlt öt évben •végzett munkát. vitassa meg és fogadja el a beszámolót es a beterjesztett határozati javaslatot. Nagy történelmi vívmányainkra alapozva, az eddigi politikai irányvonalat következetesen folytatva, a programnyilatkozatban megjelöl célokat követve haladjunk tovább. Meggye ződésünk, hogy ezzel népünknek, az ország nak olyan munkaprogramot javasolunk amelynek valóra váltásával sikeresen épít hetjük tovább hazánkban a fejlett szocir lista társadalmat, Pártunk és népünk néhány nap múlv megemlékezik hazánk felszabadulásának 35 évfordulójáról. Történelmünk három és féi évtizeddel ezelőtti sorsfordulója tette lehetővé. hogy népünk elinduljon a társadalmi haladás, a nemzeti felemelkedés útján. Kongresszusunk közelgő nemzeti ünnepünk alkalmából a magyar kommunisták, az egész magyar nép nevében megbecsüléssel köszönti felszabadítónkat, a nagy szovjet népet, a Szovjetunió Kommunista Pártját. A felszabadulásunkért harcolók áldozatai nem voltak hiábavalók és soha nem merülnek feledésbe. Népünk, pártunk vezetésével élni tudott a szabadsággal. Sok nehézséget leküzdve harcol, céltudatos munkával nagyot, maradandót alkotott. A nép élete gyökeresen megváltozott, hazánk szabad, független szocialista ország. Az előttünk álló feladatok nagyok, de megoldhatók. A jelenleginél nehezebb akadályokat is leküzdöttünk már. Van világos célunk, és van erőnk. Pártunk hat évtizedes harcban edződött, egységes, az országépitő munkában, gazdag tapasztalatai vannak. A Magyar Szocialista Munkáspárt bírja népünk bizalmát, és átérzi az ezzel együtt járó nagy felelősséget. A munkáshatalom,' a dolgozó nép állama szilárd. A magyar munkásosztály parasztság, értelmiség, a magyar nép számtalanszor bizonyította, hogy nemes célokért kész és tud odaadóan dolgozni. Munkánkban támaszkodhatunk né-» lünk tehetségére öntudatára, helytállására,1 ieltrekészségére. Építhetünk a szocialista közösség keretében megvalósuló sokoldalú együttműködésre, a nemzetközi szolidaritásra,’ Megalapozottan bízhatunk abban, hogy feladatainkat közös erőfeszítéssel, a nemzet alkotó erőinek összefogásával megoldjuk, a Magyar Népköztársaság töretlenül előre halad a szocialista fejlődés útján. Éljen a magyar munkásosztály élcsapata, a dolgozó nép pártja. a Magyar Szocialista Munkáspárt! Éljen a szocializmust építő magyar nép! Éljen hazánk, a Magyar Népköztársaság! Éljen a szocializmus és a béke! A Központi Bizottság beszámolólát. Kádár János előadói beszédét hosszan tartó, nagy taps fogadta. Délután Benke Valéria elnökletével folytatta munkáját a kongresszus. Brutyó János, a KEB elnöke terjesztette elő a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolóját. A Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója ban az elmúlt öt évben is voltak olyanok, akik megsértették a pártfegyelmet, hanem azért is, mert a jövőben az eddiginél még nehezebb feladatok várnak ránk. Ezek csak akkor oldhatók meg hiánytalanul, ha a párttagok még jobban helytállnak, szilárd' fegyelmet tanúsítanak. A párt egysége., tisztasága, a párttagság fegyelme nem csupán a párt belső üg3'e, hanem egyik feltétele p , párt és a tömegek kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolatának is. Tanácskozik az MSZMP XII. kongresszusa. Képünkön: Brutyó János, a KEB elnöke előterjeszti a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolóját. Brutyó Janos, a KEB elnöke bevezetőben arról szólt, hogy a Központi Ellenőrző Bizottság a párt XI. kongresszusának határozatai alapján segítette u pártegység, a pártfegyelem erosi.éoet". őrködött a párt tisztaságún. A Központi Ellenőrző Bizottság a beszámolási időszakban is jól együttműködött a Központi Bizottsággal es a Politikai Bizottsággal, a munkakapcsolatokat a legteljesebb összhang jellemezte. Hangsúlyozta, hogy a Központi Ellenőrző Bizottság egyetért a kongresszusi okmányokban foglaltakkal. A beszámolót és a határozati javaslatot úgy minősítette, nogy áz a helyzet marxista— leninista értékelését adja. Reálisan vészi számba az eredményeket, őszintén szól a gondokról, a nenézségek- ről, a hibákról, és világosan megjelöli a tennivalókat. — Jó érzéssel állapíthatjuk meg — folytatta —, hogy volt értelme a munkának, a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásában .számottevő eredményeket értünk el. Ezek annak köszönhetőek, hogy érvényesül a párt vezető szerepe, a kommunisták odaadással szolgálják népünket. A párt- és a tömegek kapcsolati) a kölcsönös bizalom szilárd alapjára épül. A tömegek támogatják politikánkat, s igénylik még következetesebb folytatását. Érdemes Volt dolgozni, alkotni, mert ezáltal gazdagodtuk társadalmunk szocialista vonásai. A továbbiakban arról szólt, hogy a KEB — a Központi Bizottsággal összhangban — úgy értékeli: a párt fegyelmi helyzete jó. A párttagság túlnyomó többsége példamutatóun dolgozik, kommunistához méltóan él, s a szocialista építőmunka nehezebb feltételei közepette is helytáll. Határozottabban tépnek fel a hibákkal, a gyengeségekkel szemben, nagyobb rendel, fegyelmei, következetesebb cselekvési igényelnek. Elutasítják a társadalmunktól idegen megnyilvánulásokat. Ugyanakkor akadtak olyan párttagok, akik megsértették a pártfegyelmet. A két kongresszus közötti időszakban több mint harmincezer párttag részesült pártbüntetésben. Ez a párttagságnak évente 0.8 százalékát érintette. A pártbüntélésben részesítettek száma azonban nem fejezi ki, csupán jelzi a párt- fegyelem állapotát. — A pártfegyelem erősítése állandó feladatunk. Kémesak azért, mert a párlA Központi Ellenőrző Bizottság — mondotta Brutyó János — figyelemmel kísérte azokat a jelenségeket, amelyek a párt fegyelmet befolyásolják. Azt a következtetést vonla le, hogy a pártfegyelem erősítésében döntő a párt politikájának, határozatainak egységes értelmezése és képviselete, mivel a párt politikája elsősorban az egyes párthatározatokban öli testet. — Az öl év alatt szinte alig akadt pártellenes tevékenységet, frakciózást folytató párttag. Ezek törekvései is elszigeteltek maradtak, a párttagok körében nem találtak visszhangra. Ez is a párttagság éretiségét mutatja. De gyakoribb volt a párt politikájának, az egyes határozatoknak önkényes értelmezése, a politika melletti kiállás hiánya. Akadnak példáit ellenzékieskedésre, a párthatározatokkal való szembehelyezkedésre, a párt eszméinek és politikájának nem megfelelő képviseletére is. Esetenként párttagok is, főleg' antimarxista nézetek, áramlatok hatására, valóságunkat eltorzítva lát Iák, az eredményeket lekicsinyelték, a hibákat eltúlozták. A továbbiakban hangsúlyozta: állandó feladat a pórt ideológiai, politikai egységének megőrzése és további erősítése. Minden párttagnak kötelessége a párt eszméit, a párt politikáját, határozatait képviselni és védelmezni. Ez a- követelmény nem zárja ki, hanem feltételezi. ■ szükségessé teszi a kommunisták alkotó vitáját. De ennek a vitának helye és értelme csak addig van. amíg a döntés vágj’határozat megszületik. Azután már csak a végrehajtás módján lehel és szabad vitaikozni. A pártfegyelem másik fontos eleme a cselekvési "egység. Ez azt jelenti, hogy a párt határozatait minden párttagnak egyaránt végre kell hajtania. A párttagok kötelessége az itt, hogy ehhez megnyerjek környezetük támogatását. Egyesek még mindig nem látják, hogy helyzetünk kötelező erővel szabja meg a tennivalókat. Nincs idő várakozásra, tépe- lődésre — egységesen tenni, kell! A többség így is cselekszik, de még további szemléletváltozásra es ha kell, felelősségre, vonásra is szükség van. A cselekvési egység erősítése számos tényezőtől függ, de mindenekelőtt az irányító tevékenység jellegétől, minőségétől. Ennek gyengeségei, ellentmondásai hátráltatják az egységes cselekvést. A cselekvési egység, a határozatok következetes végrehajtása megköveteli a vezetők példamutatását. A vezetők nagy többsége példásan helytáll, hozzáértéssel dolgozik, megfelel a követelményeknek. A vezetőkkel szembeni igények viszont egyre nagyobbak, és tovább növekednek, — Kötelességünk — mondotta a KEB elnöke — segíteni a politikailag szilárd, a szakmailag jól képzett, alkotóképes ' vezetőket, akik szól értenek a dolgozókkal, de megkövetelik a fegyelmet, a rendet is. Napjaink fontos politikai kérdése, hogy a vezetők hiánytalanul betartsák a partfegyelmet. a szocialista erkölcsi normákat. -Legyenek igényesek önmagukkal szemben, mert csak így követelhetnek másoktól is legyei ■ met, helytállást. A vezetők körében előforduló fegyelemsértésekről szólva kifejtette, hogy a legsúlyosabb a funkcióval és a hatalommal való visszaélés. Ennek minden megnyilvánulása kari okoz. A hatalmat — amelyet a part, a társadalom, a nép javára kell gyakorolni — senki nem használhatja fel önös érdekei céljából. A hatalommal visszaélni súlyos bűn, de az is hiba, ha valaki nem él a ráruházott hatalommal. Ma — mutatott rá — fontos tényező, hogy minden vezető bátran kezdeményezzen, felelősséggel éljen a hatalommal, megalapozottan és időben döntsön. A nagyobb önállóság, a több kezdeményezés egyben nagyobb felelősséget igényel nemcsak a vezetőktől, hanem a dolgozó kollektíváktól is. Minden vez.eiő kisebb vagy nagyobb hatalommal van felruházva. Ez a hatalom azon- bap nem más, mint eszköz a nép szolgálatára. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az ilyen címen vállalt és kapott megbízatás nem örökös. Aki érdemtelenné vagy alkalmatlanná vált. az nem maradhat • vezető beosztásban. Különbséget kell azonban tenni azok között, akik becsületesen dolgoztak, de a nagyobb követelményeknek már nem tudnak megfelelni, es azok között, akik hibáik, mulasztásaik, esetleg visszaéléseik folytán váltak méltatlanná tisztségükre. Aki Pedig erkölcsi, politikai, anyagi kárt okozott, annak a továbbiakban eri'e ne legyen lehetősége. A Központi Ellenőrző Bi zottság beszámolója rámutatott arra, hogy a pártfegyelem további erősítésében nagy szerepe van vi lágnéze- lünk terjesztésének, a szocialista erkölcs és magatartás fejlesztésének. — Helyeseljük azt — mondotta Brutyó János —, hogy a Központi BízolIsag erőteljesen' fellép a munka szerinti elosztás elvének következetes érvényesítéséért. a munka nélküli jövedelem- szerzés. a munkával arányban nem álló jövedelemforrások és az egyenlösdi ellen. A Központi Ellenőrző Bizottság tapasztalatai is alátámasztják, hogy a munka nélküli, vagy a irtunkéval nem arányos jövedelemszerzésnek még nem sikerüli teljesen gátat, vetni, jóllehet számos rendelet, intézkedés korlátok közé szorította ezeket. Szemben áll az emberi tisztességgel a munkáért járó béren túli különjuttatás, csúszópénz es hálapénz igénye. Az egyén-közösség-társa- dalonr érdekegységében a gyakorlatban olykor az egyén, vagy a szűkebb kollektíva érdekei javára billen a mérleg. Egyes esetekben a népgazdasági érdek helyett a csoport- vagy az egyéni érdek kerül előtérbe. Tűrhetetlen például, hogy az egyik vállalat a másiknak, vagy éppen at vásárlóknak kárt okozzon. Ezután az. anyagiasság, a. nagyobb lehetőségekkel való visszaélés okozta károkról szólt, majd így folytatta: — A szerénytelenség, a nagylábon élés idegen a párttól E téren erősödik az. egészséges szemlélet es gyakoriak de akadnak még olyanok, akik pazarolnak — főleg akkor, ha nem a saját zsebükről van sz.ó. A Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója a továbbiakban hangsúlyozta. a párt élcsapat szerepéből fakad. hogy a kommunisták történelmi küldetése: szocialista hazánk és népünk javát szolgálni. Ez önzetlenségek ügyszeretetei, helytállást igényel u kommunistáktól. A nép odaadó szolgaiak! feltétele annak, hogy u nép is elkötelezetten támogassa a pártok A párttagok azért élvezik a társadalom megbecsülését, mert erre nemcsak munkyukkal. hanem társadalmi tevékenységükkel, erkölcsi magatartásukkal is rászolgálnak. A kommunista példamutatásnak hatalmas vonzereje van. hiánya viszont árt ügyünknek A pártfegyelmi büntetések csaknem egyötödében az erkölcstelen magánélet, italozás játszik szerepet. A magánélet akkor válik közüggyé, ha az nem példás, ha kárt okoz a családnak, a közösségnek, a társadalomnak. Aki így viselkedik, az megsérti a párt normáit. A továbbiakban a beszámoló az ellenőrzés fontosságáról szólt, ami nemcsak a pártfegyelem erősítésének, hanem minden társadalmi tevékenységnek lényeges feltétele. — E téren van bizonyos fejlődés — aliapitolla meg —, de ezzel nem lehetünk elégedettek. Nem mindenütt láiják, hogy ez a tevékenység elsősorban segítő szándékú, a jó módszerek terjesztését, a hibák feltárását és kijavítását szolgálja. Az ellenőrzés gyengéi közölt szerepel, hogy olykor nem elég tervszerű, összehangolt, nem eléggé segíij a végrehajtási, a feladatok, a munka számonkérését. Ezután jelentette, hogy a Központi Ellenőrző Bizottság a XI. kongresszustól kapott megbízatása alapján ellenőrizte a Központi Bizottság pénzgazdálkodását. Brutyó János hangsúlyozta, hogy a pártszervek a célszerűségi, a takarékossági előírásokat figyelembe véve gazdálkodtak, s ez a tevékenységük a pártnormáknak, az állami rendelkezéseknek is megfelelt. A párttagok fegyelmezetten teljesítették tagdíjfizetési kötelezettségüket. A Központi Ellenőrző Bizottság jelenti a kongresszusnak — mondotta —. hogy a Központi Bizottság pénzgazdálkodása jól szolgálta a párt céljait. A pénzügyi és az elszámolási fegyelem szilárd, a pórt vagyonának védelme megfelelő. A Központi Ellenőrző Bizottság elnöke a következőkkel fejezte be a beszámolóját: — Kemény munkával eltelt időszak van mögöttünk, és tudjuk, hogy még további nehéz küzdelmek várnak ránk. Ezért a Központi Ellenőrző Bizottság úgy látja, hogy a következő években még nagyobb szükség lesz a párttagok helytállására. Arra. hogy a kongresszus határozatainak megvalósításáért odaadással dolgozzanak, nyerjék meg hozzá a tömegeket. erkölcsi normáink szerint éljenek és dolgozzanak. Ezután — az elfogadott ügyrendnek megfelelően — megkezdődött az együttes vita a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója fele**. Az első felszólaló Méhes Lajos, az. MSZMP Közoono Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára volt. fl Központi Bizottság kongresszusi beszámolója
