Észak-Magyarország, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-01 / 51. szám

ÉSZAK - M AGY A RORS ZAG 4

T9S0. március 1., szombat

Sárospatak ’80

Ma este nyolc után

A művelődésügyi osztály reze tője „az utolsó szó jogán” még az alábbiakat mondta:

— Szeretném megragadni ez alkalmat, hogy tisztelettel meghívjam a végrehajtó bizottság tagjait Bitskey Tibor színművész előadóestjére... A P. Mobilra azért nem, mert az ifjúság úgyis .öli” egymást a jegyekért...

De ezt már a tanácselnök lem hagyhatta szó nélkül:

— Nos, hát ez az... erről beszéltünk... Ez a testre szabott meghívás, ez a differenciált közönségszervezés — mondta Tóth József, általános helyeslés és derültség közepette.

A fenti „életképper” zárult Sárospatakon a városi tanács legutóbbi végrehajtó bizottsági ülésén az első napirendi pont megtárgyalása. A téma a közművelődés idei feladatainak intézkedési terve volt.

*

A művelődésügyi osztály ástál előterjesztett írásos anyag „egységes egészet alkotva, jól foglalta össze az eredményeket, jól mutatta a fejlődést és helyesen határozta meg a tennivalókat, melyeket az intézkedési terv sokrétűen és kellően, konkrétan tartalmaz” — állapította meg az ülés kezdetén az oktatási és közművelődési munkabizottság véleményezését előterjesztve Ködö- böcz József, javasolva egyben a végrehajtó bizottság tagjainak, hogy fogadják azt el és hagyják jóvá.

(Eredmények, fejlődés. Adatok, adalékok a múlthoz: „Nagyobb energiát fordítottunk az elmúlt évben a felnőttoktatás városi szintű koordinálására”... Az eredmény? A munkástovábbképzés szaktanfolyamain — hat szakmában — 193-an szereztek bizonyítványt. A dolgozók általános iskolájában 33- an,_ a dolgozók gimnáziumában 40-en tanultak. Aztán: „Nagyobb gondot fordítottunk arra is, hogy segítsük az üzemeket, a szocialista brigádokat közművelődési feladataik megoldásában’’... Hogyan? A művelődési ház patronálói hálózatot alakított ki az üzemekben. A könyvtár propagandaanyagot, ajánló-bibliográfiákat juttatott el az üzemekhez. És még valami: .„A közművelődési intézmények egymás közötti és az oktatási intézményekkel való kapcsolata határozottan javult az elmúlt évben. Nem voltak átfedések, »egymás ellen szervezett rendezvények, mint korábban«”... Ezt a számok, kiragadva néhány, nem is biztos, hogy érzékeltetik. Például: A városi könyvtárnak 2785 beiratkozott olvasója volt — háromszáznyolcvanöttel több, mint ’a korábbi évben — és 58 rendezvénynek adott helyet. A művelődési ház 17 művészeti csoportot, kört és 11 klubot — ebből nyolc az üzemi fenntartású — működtetett.

A városi szintű rendezvények száma: 33 ...)

Mindezt — és a még meg sem említetteket — a végrehajtó bizottság tagjai elismeréssel nyugtázták. Ami kicsengett a felszólalók véleményéből és ami egymással rímelt, az röviden így foglalható össze: Sokszínű, gazdag közművelődési tevékenység folyt az elmúlt évben Sárospatak városban. A közművelődési intézmények igényesen oldották meg feladatukat, s ezt kellően irányította a tanács művelődés- ügyi osztálya. Elismerésre méltó munkát végeztek az üzemi közművelődésben, ezáltal emberközelibb kapcsolat alakult ki, mintahogyan szorosabb lett a kapcsolat az oktatási és a közművelődési intézmények között is, ami azért igen fontos, mért az iskola az első helye a közművelődésnek ... • A művészeti rendezvények jól előkészítettek, gyakoriak és színvonalasak voltak

__

A dicséret hangjaihoz, természetesnek mondhatjuk, odakívánkoztak a többet varas, a jobbat kívánás hangjai is. Nem maradtak el ezek sem. Mert maradjunk csak a színvonalas városi rendezvényeknél. A városi tanács elnökhelyettese — Budavári Csaba — számolta össze számukat, s a vb-ülésen hangosan is tovább „számolt”:

— Vajon, nézzük-e mi, magunk, ezeket a rendezvényeket? Én harminchármat számoltam össze, ennyi volt — én négyen voltam jelen... És vajon azért-e, mert nem tudtunk róla?!... Elemezni és vizsgálni kell, a számokon túl, hogy az igényeinkkel van-e probléma avagy a szervezéssel?! Akárhogy takargatjuk az átlagszámokkal a kérdést: a színvonalas-komoly tartalmú rendezvényeken kevesen vannak, kevesen vagyunk...

Megfontolandó mondatok voltak. S komolyan szóltak róla mások is, a szervezés tartalmi kérdéseiről, a „testre szabott, differenciált közönségszervezés” feladatairól. De hát, hová kell ez évben orientálni a figyelmet? Ami a mondottakból azonnal kiderült: nem kell Sárospatakon „mélyről indulni avagy hátraarcot csinálni”. A kívülállóknak tűnhet furcsának, ám az itteniek az ismeretek birtokában tudatosan vallják: tovább kell erősíteni és gazdagítani a köz- művelődési intézmények és az üzemek együttműködését, folyamatosab ban érzé kelhető tudati nevelés igényeltetik, s ebben különös figyelem a szakmunkástanulók körében, szervezeti és tartalmi vonatkozásaiban is gazdagítani kell a külterületeken végzett közművelődési tevékenységet...

(Címszavak — melyeket — ugyancsak a rímelésre hivatkozva — bővebben is felidézhetnénk a végrehajtó bizottság által is jónak ítélt és elfogadott intézkedési tervből. Pontosan idézni és bővebben pedig azért nem ’ szükséges, mert Sárospatakon is az ismert gondok szorítják következetesebb, megfontoltabb és „súlyozottabb” közművelődési munkára az érdekelteket.

★

Egy gondolatot azonban nem árt a végrehajtó bizottság által elfogadott intézkedési tervből ide idézni: „Az ésszerű takarékosságnak kell érvényesülni a közönségszervező munkában oly módon, hogy a magas költség- igényű meghívók és propa- gandanyagok helyett a személyes élő propaganda kerüljön előtérbe”

__

H

a mindenben úgy „kapcsolnak” majd Sárospatakon a közművelődés illetékesei — ahogyan a művelődésügyi osztály vezetője az „utolsó szó jogán” a vb-ülésen azt tette: akkor egy év múlva újabb „lépcsőfok” meghaladásáról adhatnak számot...

(tcrnagy)

Holtodiglan

Aldo Nicolaj olasz író számos játékát ismerjük részben a képernyőről, részben pedig Miskolcon, a színház korábbi előadásaiból. Ma este a Magyar Televízió 1-es programjában, 20.05-kor mutatják be az Aldo Nicolaj vigjátéka nyomán készült, Holtodiglan című tévéjátékot, amelynek egyik főszereplője a képünkön látható Bánsági Ildikó.

Ékszerek is rézmetszetek

Két fővárosi művész rézmetszetei, illetve drágakövekből készült ékszerei láthatók a szerencsi Rákóczi-várban. A fiatal házaspár: Reményi Katalin ötvös- és Kolozsvári Miklós grafikusművész munkái figyelemre méltóak. Különösen a természetes ásványok és drágakövek ékszerként való felhasználása jelent újdonságot, annak ellenére, hogy műtárgyakat már évszázadokkal ezelőtt is díszítettek szépen megmunkált kövekkel. A korabeli kézimunkához, a régi technika alkalmazásához maradt hű Reményi Katalin, aki alig három év alatt — azóta foglalkozik ezzel behatóbban —. az országos figyelem sugarába került. Akik szeretik a kuriózumot, a szép ékszereket, azoknak ajánljuk elsőként a kiállítás megtekintését.

Bizonyára a rézmetszetek is nagy élményt jelentenek a látogatók számára. Kolozsvári Miklós több könyvillusztrálással és több önálló kiállítással a háta mögött jelentkezett lapjaival. Az egyszerű, hétköznapi történeteket egyéni módon láttattatja a művész. A 27 rézmetszet közül mondanivalójában talán a Barátkozás, a Tv-nézés, az Éjjeli bagoly, az X úr... és a Talpaláyaló címűek árulnak el legtöbbet a grafikus- művész törekvéseiből, a világhoz való viszonyából.

A kiállítás március 9-ig, naponta 10—18 óráig tekinthető meg.

— temesi —

„Édes hazám, fogadj szívedbe...”

FiüszÉiiiilss vetésiedé' száifiEiÉÉslaiiiÉH

Kazincbarcikán, a 105-ös számú Lékai János Szakmunkásképző Intézetben rendezik meg má és holnap négy megye szakmunkástanulóinak területi vetélkedőjét; melynek címéül József Attila örökszép vallomását választották: „Édes hazám, fogadj szívedbe...” A fel- szabadulásunk 35. évfordulója tiszteletére meghirdetett versenyen Borsod, Heves, Szabolcs és Hajdu-Bihar megyékből 19.' szakmunkás- képző intézet képviselteti magát egy-egy csapattal. A tprületi döntő kétnapos versenyt jelent. Szombaton délután mutatják be a csapatok az elmúlt 35 esztendő fejlődését bemutató filmjeiket, diafelvétel-sorozataikat, illetve az új létesítmények makettjeit. Magára, a vetélkedőre vasárnap délelőtt kerül sor: politikai, irodalmi és képzőművészeti ismereteikről adnak majd számot a versengő szakmunkástanulók. Az eredményhirdetésre várhatóan vasárnap kora délután kerül sor, akkor derül ki, mely csapatok képviselhetik majd a négy megyét a felszabadulási vetélkedő országos döntőjén.

A Beton- és Vasbetonipari Művek Miskolci Gyára két kategóriában hirdette meg az Alkotó ifjúság elnevezésű pályázatot, amelyen a gyár fiataljai a mindennapi termelést segítő pályamunkákkal veitek részt, s még a külön nem díjazott dolgozatok is sok hasznos ötletet, javaslatot tartalmaztak.

Az egyéni kategóriában első díjat nyert Szabó Imre művezető, aki egy szintérzékelő készüléket dolgozott ki. mely alkalmas adalékanyagok, kavics, homok, vegyszer, víz, egyáltalán azon anyagok szintérzékélésére, amelyek 10—20 mikroamper átvezetést tudnak- biztosítani. Csoportkategóriában a

a Magyarban

műszaki osztály három fiatal szakembere: Túróczy Ibolya, Kozma Róbert és Rigó Csaba nyert első díjat. Pályamunkájukban megfogalmazták a betonacél-feldolgozásnak és az acélvázkészí- tésnek technológiai, valamint szervezési tervét. Lehetőség nyílik ezáltal a nehéz fizikai munka csökkentésére, s a vasanyagok bizonylatolására. Első díjat nyert pályamunkájukban foglaltak összhangban vannak az új gyártócsarnok követelményeivel. Az egyéni kategória első díja 2 ezer forint volt, a csoportkategória győztesei együttesen 3 ezer 500 forintot nyertek.

Ötholdas kert, egyelőre rózsa nélkül.,.

A hatalmas kert még elhanyagolt. Fagyos kavicsösvényen kaptatunk felfelé, s a napközivé lett egykori cselédségi szárny felől kurta lábú korcs kutya rohan felénk, párát lehelve és ugatva. Elébe kanyarodunk a bejáratnak, s meghökkent a hatalmas ajtók látványa -(még a rézkilincset is rajta hagyták), s a frissen tatarozott falak mindenféle karcolás, vakolatpergés és egyéb életjel nélkül valahogy sivárnak tetszenek ...

De a „belukás” csak idő kérdése, hiszen 130 gyerek éppen elég ahhoz, hogy otthagyja a keze nyomát mindenütt .,. Mint ahogy az idő kérdése volt az is, hogy Vatta község Odeczky-kasté- lyából napjainkra takarékossá1 tatarozott körzeti iskola lett (a borsodgeszti gyerekek is idejárnak harmadik osztályos koruktól), hatalmas sportudvarral, napközivel és szolgálati lakással.

Nem volt könnyű, nem volt rövid és társadalmi munkáktól mentes ez a lei- újítás. Szalay Lászlónéval, az iskola igazgatónőjével erről beszélgetünk a kongó folyosón, magunk mögött hagyva lépcsőket és újonnan meszelt falakat, s a termek zárt ajtajai mögül előmorajlik zömmögően a gyermekbe- széd, a zaj.

— A múlt év végére fejezték be az 1974-ben elkezdett felújítási munkákat. Az 1979—80-as oktatási év szerencsére már normális mederben zajlik. (Zelei Antal vb-titkár tájékoztatása szerint 4 millió 400 ezer forintot vitt el a tetőcsere, ajtók behelyezése, világítás és víz beszerelése, vagyis az a soksok munka, aminek eredményeképpen a műemlék jellegű kastélyból csak az ajtók egy része és a falak maradtak meg.)

— Kilenc tantermünk lett... — nyit be ötletszerűen az egyik teremajtón Szalayné, mire nagy robajjal megszeppent gyereksereg ugrik ki a padokból —, és hét szertárhelyiségün'k. Így hely szempontjából már nem panaszkodhatunk, annál kevésbé, mert a termek számának bővülése azt eredményezte, hogy bevezethettük az állandó délelőttös tanítást.

Nézem a lesütött szemű gyerekeket, a kényszeredetten mosolygó tanárnőt, a szürkére fakult táblát, a kopott, megróskadt padokat, és önkéntelenül kérdezem:

— És a bútorzat? Elég szegényesnek látszik ...

— A berendezés valóban nagyon elhasznált, a legközelebbi tervekben már elsősorban ezek kicserélése szerepel. Ebben az évben például 80 ezer forint áll az iskola rendelkezésére, s ez az összeg polcok, asztalok, padok és különböző szemléltetőeszközök pótlására szolgál. De kell is. Ez alatt az ötéves építkezés alatt, nem is akartunk cserélni, beszerezni semmi komolyabb darabot; magyarán szólva le is rongyolódtunk . .. Most jötf ei a belső szépítgetés ideje.

— Lesz-e vajon élég pénz rá?

— A kérdésnek azért örülök, mert alkalmat nyújt elmondani mindazt, amit értünk, illetve a gyerekekért tettek különböző kollektívák. Elsőként említeném z miskolci ÉPFU Vállalatot, s annak is a Dobó István névéi viselő, Suba János vezette szocialista brigádját. Mind a vállalat, mind ez a brigád évek óta patronálja a gyerekeinket, el sem tud. nám súrolni, ennek mennyi haszna, szép eredménye van. A múlt évben például salakos sportpályát hoztunk itt létre az iskola területén közösen a tanulókkal, szülőt munkaközösséggel, s ez . a brigád biztosította az ingyen kotrógépet, salakot, és persze a munkáskezet is. Számtalan táborozás, üdülés alkalmával is kedvezményes szállást és ingyenes szállítást köszönhetünk , nekik, nem beszélve a tárgyi felszerelésekről; cipő-, virág- és zászlótartókról, íróasztalokról stb. De nem volna igazságos, hogy a kapcsolatokat említve, ne szólnék a szintén miskolci 101-esSzakmunkásképző Intézetről, amellyel a név, illetve ennek vonatkozásai hoztak! össze minket még 1969-ben. Köztudott, hogy Szemere Bertalan a mi falunk szülötte, így — többek között — az úttörőcsapataink is az ő névéi viselik, mint ahogy a szakmunkásképző intézet is. De jó patrónusnak bizonyul még a bükkaljai Béke Termelőszövetkezet és a Lenin Kohászati Művek nemesacél-hengerművének Szemere Bertalan brigádja. Mielőtt átadták volna a múlt ősszel a felújított iskolát, ez a hengerészbrigád végezd» a külső rom- és szemételtakarítás nagy részét.

— És a gyerekek? Ök mivel viszonozzák a segítségeket?

— Az évek alatt, ahogy stabilizálódott, állandósult a jó viszony a különböző pat- ronálókkal, kialakult egy rend közöttünk. Az ÉPFU- hoz és az LKM-hez üzemlátogatást szervezünk. Hagyomány az is, hogy március 8-án, a nőnap alkalmából a mi úttörőink köszöntik az ÉPFU nődolgozóit műsorral Május elsején is együtt vonulunk fel Miskolcon, a vállalattal. A szakmunkásképző intézet tanulóival együtt ko- szorúzzuk meg az avasi temetőben január 18-án (halálának évfordulóján) Szemere Bertalan sírját. A termelőszövetkezetnek a betakarításkor segítünk: répa- ásással. napraforgószedéssel, kukorica töréssel, mikor minek van szezonja ...

— Sok munkán túl van már az iskola, de ahogy elnéztem az előbb a kastélykertet, még nincsenek egészen készen.

— Bizony alig várjuk a tavaszt, hogy hozzákezdhessünk ennek az ötholdas iskolaparknak a rendezéséhez. Utakat, sétányokat szeretnénk, sok kivágott fát pótolni akarunk és virágot, virágot mindenüvé, ahová csak ültetni lehet, hogy mi legyünk a legszebb kastélyiskola a környéken .'..

Keresztény Gabriella

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

I

I

I

I

I

I

I

»

I

I

I

I

I

A kilencedik tokaji est

A tokaji nagyközségi művelődési ház és a Lilahy György Művészetbarátok Köre március 3-án, hétfőn 18 órai kezdettel rendezi meg kilencedik tokaji estjét. Ennek programjában nyílik meg — a közelgő nőnap jegyében — a helyi díszítő- , művészeti szakkör kiállítása, amelyet Leskó István tanácselnök vezet be. A nyitó- ünnepségen közreműködik Szabó Ferenc operaénekes, akit zongorán Szabó Ferenc- né kísér. Ezt követően bemutatják Csató Endre tanár munkáját, a Tokaji szüreti hét 1979. című kisfilmet. A kiállítás március 15-ig látogatható.