Észak-Magyarország, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-09 / 58. szám
£5ZAK-MA<3tAfiQR5ZAG Z ..........................—■ 198 0. március 9„ vasárnap f (Folytatás as 1. otilalróV) elzárkózást, hanem társadalmi közeledést eredményezett. A munkások, különösen a kommunisták egyre inkább megértik, hogy a munkásosztály vezető szerepét erősíti, ha a termelőszövetkezeti parasztság, az értelmiség, a több'i társadalmi réteg, egyszóval a szövetségesek érdekeit következetesen képviseli. Jelentősen változott dolgozó parasztságunk elete, gondolkodása. A szövetkezeti parasztság bízik a párt politikájában. Felismerte, hogy felemelkedésének, létbiztonságának egyedüli ólja a munkásokkal való együtthaladás. Gondolkodása és életmódja közelebb került a munkássághoz. Ezért is mondhatjuk, hogy a parasztság a munkásság szilárd szövetségese. A gazdasági, társadalmi fejlődés, a nemzedékváltás a megyében is elősegítette az értelmiség magatartásának, gondolkodásának kedvező irányú változását. . A különböző területeken dolgozó értelmiségiek bizalommal vannak a páll politikája iránt. Döntő többségük magáénak tartja a szocializmus ügyét. Nagy szakmai felelősséggel, hasznos alkotómunkát végeznek es sokat lesznek a köz- gondolkodás pozitív alakításáért. Közéleti aktivitásuk társadalmunk fejlődésének nagy hajtóereje. Mindezek mellett azt is el kell mondanunk, hogy a munkások, a parasztok és az értelmiségiek körében is találkozhatunk negatív jelenségekkel, mindenekelőtt a közömbösség különböző- megnyilvánulásaival. Vannak, akik egyéni érdekeiket a közösség erdekei elé helyezik, egyesek a demagógiára is hajlamosak. Továbbra is számolnunk kell azzal, hogy a parasztság körében élnek meg a régi paraszti életforma maradványai. Az értelmiség egy része — elismerve politikai céljaink helyességet — nemegyszer öncélúan vitatja annak több fontos elemet, illetve a .megvalósítás egyes módozatait. Amennyire örvendetes szakmai felkészültségük gyarapodása, magas színvonala, annyira korszerűtlen egyesek' részéről a politikai műveltség lebecsülése. Egy kisebb értelmiségi és alkalmazotti réteg életformája, a dolgozókat lekezelő magatartása a társadalom széles körű ellenérzését váltja ki. Pártbizottságunknak ' — ugyanúgy, mint eddig — a jövőben is rendszeresen foglalkoznia kell a munkásság, a parasztság, az értelmiség helyzetével. A politikai munkában tel kell lépni az együttműködést zavaró, hibás nézetek ellen. A jövőben is fordítsunk megkülönböztetett figyelmet a nagyüzemi munkások közötti politikai tömegmunkára. Fejlesszük, tudatosabban a munkahelyi demokráciát, amelynek színvonalával nem lehetünk elégedettek. Biztosítsuk, hogy a munkahelyi vezetők jobban vegyék figyelembe a dolgozók véleményét, .javaslatait. Javulást kell elérnünk a munkásoknak a munkahelyük életéről történő tájékoztatásában. Segítsük jobban a parasztság társadalmi aktivitásának kibontakoztatását. .Fokozottabban kell igényelnünk az értelmiség részvételét az építőmunkában, a közéletben. A megyében elő munkások, parasztok és értelmiségiek gondolkodásának, magatartásának változása is bizonyítja. hogy pártunknak a szocialista nemzeti egység megteremtésére irányuló politikája helyes, s az osztályok közötti különbségek — a fennmaradó sajátosságok mellett is — fokozatosan csökkennek. Tisztelt Elvtársak! Politikai közéletünk kiegyensúlyozottságának másik forrása, hogy a párt politikája megyénkben is a ^ legszélesebb társadalmi támogatásban részesül. Ezt fejezi ki az a nagyfokú politikai érdeklődés, amely a lakosság minden rétegében,. a politikai. gazdasági kérdések iránt tapasztalható. Ez látszik abban az áKfc«®?- készségben, amely a társadalmi munkafelajaniásokban megnyilvánul. De ezt fejezi ki az a megértés is. ahogyan közvéleményünk tudomásul veszi növekvő gazdasági gondjainkat, terheinket. , és vállalja a több, a jobb, a hatékonyabb munkát. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy a párt és a tömegek közötti szilárd kapcsolat nem automatikusan, hanem következetes politikai munka eredményeként, az érdekek napi egyeztetése közben .jött létre és a jövőben is ezen az úton biztosítható. Számolnunk kel] azzal is, hogy gazdasági fejlődésünk korlátái és a lakossági szükségletek, a szociális igények közötti feszültség, az emberek dolgaival, gondjaival való nem kellő törődés, a meglevő anyagi eszközök elosztásánál tapasztalható indokolatlan aránytalanságok nehezítik a politikai munkát es ez átmenetileg növelheti gondjainkat. Pártunk, kormányunk ismeri áz emberek gondjait, a lakásra várók, a családalapítás terheivel küszködő fiatalok, az alacsony nyugdíjjal rendelkezők helyzetét, a bölcsődei, óvodai férőhelyek, a tantermek és a kórházi agyak hiányának következményeit, s mindent elkövet — anyagi lehetőségeink határain belül — azok enyhítéséért. Ezért meggyőződésünk, hogy ha életünk napi gondjai a párt és a nép közötti szilárd kapcsolatot esetleg meg is terhelik — alapjaiban nem . veszélyeztetik. . Partszervezeteink állandó feladata, hogy hatékonyan ápolják a part és a tömegek közötti kapcsolatokat. Legyenek nyitottak, fordítsanak nagy figyelmet az emberei; észrevételeire, vitatkozzanak a hibás nézetekkel, szívleljék meg a helyes javaslatokat. Szerezzék meg a közvélemény támogatását a fejlődést gátló, az embereket bosszantó hibák leküzdéséhez. Elvtársak! A marxizmus—leninizmus térhódítása', a különböző rétegek gondolkodásának egy- 1 ségesebbé válása szellemi életünk fö jellemzője. Közvéleményünket sokoldalú ideológiai érdeklődés hatja át. Gyakoribbak a nyílt,' őszinte viták és egyre természetesebb, hogy az emberek közötti véleménykülönbségek nyilvánosságra kerülnek. Ebben is kifejeződik, hogy a nézetek nyílt vállalása mindinkább mentes a kellemetlen, az egyén számára hátrányos következményektől. Örvendetes — és a fejlődés döntő bizonyítéka —, hogy a nézet- különbségek elsősorban a szocializmuson belüli helyzet- és érdekkülönbségekből fakadnak és egyre kevésbé az eltérő ideológiákból vagy az antagorusztikus érdekellentetek bői. Párlértekezleteinken gyakran megfogalmazták: nyugtalanító, hogy egy ideje szaporodna^ a szocializmustól idegen tudati jelenségek. Volt partértekezlet, ahol ennek okál abban látták, hogy nő az anyagi jóiét és ez ösztönöz a szocializmustól idegen magatartásformákra. Nem fogadhatjuk ei ezeket a véleményeket. Nem vitatjuk, hogy szellemi életünkben, a közgondolkodásban léteznek, újratermelődnek, a marxizmussal szembenálló nézetek. Hatnak a különféle, hosszabb- rövidebb ideig divatozó bur- zsoa eszmeáramlatok is. De nem ezek a jellemzőek. A megszaporodó viták, az eltérő vélemények sokszínűsége a szocialista demokrácia fejlődésének törvényszerű, következménye. Elméletünk tisztaságát pedig nem a növekvő anyagi .jómódtól kell félteni — hiszen ez épitömunkánk alapvető célja —. hanem a szellemi restségtől, a gondolatok szürkeségétől. Ma megyénkben az eszmék, nézetek leggyakrabban a gazdaság és az életmód kérdéseiben csapnak össze. E témákban található a legtöbb téves felfogás is. Ezt természetesnek kell tekinteni. Mind a gazdaságban, mind pedig az életmódban olyan gyökeres változásoknak lehetünk tanúi, mneíyf'f; a társstírfiom minden tagjától új magatartást igényelnek. Ne csodálkozzunk azon, hogy sok ember még nem érti: miközben például társadalmi egyenlőséget hirdetünk, ugyanakkor harcolunk. az egyenlősdi ellen. Vagy azt:, hogy a társadalmi méretű létbiztonságot garantáljuk, de nem biztosítjuk' a munkahely stabilitását. Napjaink figyelemre méltó tudati jelensége, hogy mind szelesebb tömegek igyekeznek megtalálni az új igényeknek megfelelő életformát, Ebben az útkeresésben a zavar bizonyos jelei is fellelhetők. mivel a kialakult hagyományok még nem nyújtanak elég szilárd alapot, s az iskola sem tud kellően felkészíteni a követendő életvi- , tel megválasztására. A gondokat csak növeli, hogy társadalmi, gazdasági fejlődésünk mai szintjén számos tényező — a munkafeltételek, a lakás- és egészségügyi ellátottság egyenetlenségei, egyes társadalmi rétegek és csoportok kedvezőtlen szociális helyzete, az idegen életformák jelenléte — nehezíti a szocialista életmód kialakulását. A nemzetközi kérdések iránt tanúsított érdeklődés is fokozódik. Megkülönböztetett figyelem irányul a szocialista országok helyzetére. Sikereiket örömmel fogadják, de azt is tapasztaljuk, hogy az emberek igénylik a bővebb, alaposabb információt. Ideológiai munkánk alapvető feladata, hogy a jövőben fokozottabban segítse a társadalom szocialista fejlődése szempontjából legfontosabb eszmei kérdések megértését, a szocialista erkölcsi normák meghonosodását. Fejlessze az emberek szocialista gondolkodását, járuljon, hozzá a szocialista életmód uralkodóvá válásához, növelje a munka becsületet, segítse elő a közösségi szemléié^ térhódítását, mélyítse el a szocialista hazafisag es az internacionalizmus eszmejet. Ez nem jelent mást, mint hogy tovább erősítsük a köz- gondolkodásban a marxista —leninista világnézet befolyását Ezen belül az a legfontosabb most, hogy az eszmei nevelés homlokterébe politikánk minél teljesebb, komplexebb ismertetése kerüljön. Az ideológiai munka akkor szolgálhatja legjobban a politikai feladatok megoldását, ha nemcsak ismereteket nyújt, hanem megtanít a valóság alkotó elemzésére, megváltoztatásának képességére. Most az az egyik teendőnk, hogy a társadalom magasfokú cselekvőkészségét hasznos tettekké szervezzük. Ezért nélkülözhetetlen a dialektikus látásmód és a történeti szemlélet erősítése, és a műveltség fejlesztése iránti igény felkeltése, az önképzés általánossá válása. Enéíkül nem lehetséges egy magasabb fokú politikai kultúra kialakulása, az egyoldalú műveltség felszámolása. Csakis így érthetjük meg összefüggéseiben, mozgásában társadalmunk lényegi vonásait, helyzetünket es perspektívánkat, így válhat reálisabbá nemzeti önismeretünk. A társadalmunkban meglevő szocializmustól idegen nézetek és magatartásformák ellen is akkor tudunk sikeresen fellépni, "ha erősítjük a szocialista erkölcsi normák tekintélyét és társadalmi méretekben általánossá tesszük az alapvető emberi értékek betartását. Nem nagy dolgokról van szó, hanem olyan, kissé elfeledett megkopott erkölcsi normákról. mint például az áldozatvállalás, az egyéni érdeknek a közösségi érdekkel való egyeztetése, a munka tisztelete. Olyan szellemiséget kell kialakítani, amelyben a politikai elkötelezettség és érettség egyik fokmérője, bőgj’ ki mennyire tesz eleget kötelezettségeinek. i Ideológiai munkánk egyik legfontosabb feladata, hogy segítse a gazdasági fejlődés meggyorsításához s z ü lesé ges szemlélet kialakítását. Gazdasági munkánk sikere nagyrrrdrfH?ben attöl függ. hogy az emberek mennyire ismerik fel céljainkat, egyem érdekük és a társadalmi érdek közötti összhangot. Egy percig sem feledhetjük, hogy a széles dolgozó tömegek azonosulása társadalompolitikai céljainkkal mindenekelőtt közvetlen gyakorlati .tapasztalatokon alapszik. Az emberek elsősorban a gyakorlatban' győződnek meg arról, hogy a társadalom, amelyben élnek, amelyért munkálkodnak, hogyan szolgálja az ő boldogulásukat, örömteli életüket. Ezért felvilágosító munkánk dolga, hogy ismertesse meg az emberekkel a valóságot, a valóság összetevőit, a gazdasági törekvések múltját, jelenét, jövőbeni terveinket, s benne az egyéni és társadalmi érdekek összefüggéseit. Kedves Elvtársak! Bár az írásos előterjesztés je len tőségének meg f e I el öe n foglalkozik a gazdasági épi- lőmunk’ával, úgy gondoltuk, fontossága miatt itt is . szólni kell néhány lényeges ösz- szefüggéséről. Gazdasági munkánkat összességében ügy értékelhetjük, hogy BoVsod megye gazdasági • egységei alapvetően eredményesen dolgoztak, Megyénk gazdasága a beszámolási időszakban is jelentősen fejlődött. Több. országosan is kiemelkedő nagy- beruházást valósítottunk meg. Az ipari termelés dinamikusan nőtt. Javult a termékek minősége, korszerűsége, az export—import gazdálkodás. Céljaink többségéi, elértük, de a gazdálkodás hatékonyságának javításában elmaradtunk a követelményektől és a lehetőségektől. A mezőgazdasági üzemeinkben a termelés növekedése — elsősorban a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt — nem volt egyenletes. Gazdasági eredményeink mellett latnunk kell saját munkánk gyengeségeit és az irányítás fogyatékosságait is. A teljesítmények növekedése nem volt folyamatos. A dinamikus exportnövekedés például döntően a nagyberuházások üzembe helyezésével, illetve az exportáló vállalatok szempontjából kedvező világpiaci viszonyokkal függőit össze. A megyében az export közel 90 százalékát 7 vállalat adja. Ez azt is jelzi, hogy kicsi az exportáló vállalatok köre, hogy a kis- és középüzemek többsége még nem foglalkozik a külkereskedelmi értékesítés lehetőségének megteremtésével. Kevés az ösztönzés, a kényszerítő erő az export növelésére. A megye vállalatai 1979- ben közvetlenül mintegy 5 milliárd forint értékű importanyagot vásároltak. 70 százalékban tőkés piacról. A vállalatok többsége figyelemre méltó erőfeszítéseket lelt a tőkés import csökkentésere, illetve helyettesítésére. Mindezek hatására az import- beszerzés mérséklődött, de ennek mértékével nem lehetünk elégedettek. Az 1980-as gazdasági évre való áttérés — több nehezítő . körülmény ellenére — jobb volt áz eló/.ö évieknél. Az év első két hónapjában az . ipari üzemek 90—09 százalékra teljesítették terveiket, ami az egy évvel korábbihoz képest 2—3 százalékos termelésnövekedést jelent. Különösen említésre, méltó, hogy az exportértékesítés jó ütemű és az árak is kedvezőek. A mezőgazdasági üzemek szervezetten végzik az időszerű munkákat. A lakosság igényeit — egyes árucikkek kivételével — a - kereskedelem alapvetően kielégítette. Tisztelt Elvtársak! Pártunk XII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére megyénkben is széles körben bontakozott ki a szocialista munkaverseny. Előtérbe került a minőségi munkára való törekvés, a nem rubel elszámolású export fokozása, a tőkés import csökkentése, az anyag- és energiatakarékosság, az ütemesebb termelés, a kiszállítás tervszerűségének, a kooperációs' feladatok elvégzésének felajánlása. A vállalások teljesítése a nehezebb és feszi tettebb knrülmérryek között fegyelmezettebb^ munkai, jobb együttműködést és nagyobb erőfeszítést igényelt a kollektíváktól. A vállalásokat időarányosan mindenütt teljesítették, egyes helyeken túlteljesítették. Ebben élen jár — többek között — a Borsodi Vegyikombinát, a Tiszai Vegyi- kombinál, a Lenin Kohászati Müvek, az Ózdi Kohászati Üzemek és a December 4. Drótművek kollektívája. A kongresszusi és felszabadulási munkaversenybep megtett ’ pólvállalások eredményeként jelentősen növekedett az anyaggal és energiával való takarékosság. Megyénk dolgozó kollektívái közel 600 millió forintos megtakarítást értek el. A szocialista brigádok elismerésre méltó teljesítményt nyújtottak a kommunista műszakokon és a társadalmi munka egyéb területein. A megye dolgozói, köztük a szocialista brigádok mintegy 1 millió 750 ezer társadalmi munkaórát végeztek. Kiemelkedik közülük a borsodi bányászok munkája, akik az ország szénnel való ellátása érdekében 15 szabadnapjukon becsülettel dolgozlak es több. mint 280 ezer órát teljesítettek. A megyei pártbizottság nevében javasolom, hogy a pártértekezlet fejezze ki elismerését és köszönetét azoknak a kollektíváknak, amelyek kiemelkedően dolgoztak, példamutatóan helytálltak a munkában. Megyénkben is széles visszhangra talált a ..Sziklai Sándor'’ szocialista brigád kongresszusi műszakra való felhívása. Elsőként a Lenin Kohászati Müvek „Lenin” és a Tiszai Vegyikombinát „Ság- vári” szocialista brigádjai csatlakoztak. Eddig' 8 ■'ezer szocialista brigád mintegy 90 ezer tagja teljesít kongresz- szusi műszakot márciusban. Kedves Elvlársak! Gazdasági feladatainkat pártunk és kormányunk a közelmúltban több okmányban is megjelölte. Az eddiginél is nagyobb következetességgel tovább kell dolgoznunk a külső gazdasági egyensúly helyreállításán és közben meg keli őriznünk, meg kell szilárdítanunk az életszínvonalban eddig elért eredményeinket is. Mindezt olyan körülmény ék között,' amikor számolnunk kell gazdasági munkánk nemzetközi feltételeinek további romlásává1 és a mozgósítható anyagi tartalékok ■ jelentős csökkenésével. Határozottan mondhatjuk: a gazdasági fejlődést csak a termelésben elért újabb eredmények biztosíthatják. Üj termelési eredményeket pedig elsősorban a hatékonyság jelentős javításával a termelési szerkezét határozottabb átalakításával, termékeink nemzetközi verseny képessegének növelésével érhetünk el. E célok- valóra váltásában megyénk üzemeinek az eddiginél is nagyobbak a feladatai. Ennek részleteiről sokszor szóltunk, most csak néhányra szerelném emlékeztetőül isméi felhívni a figyelmet-.. Az egyik a muri ka erű-gazdálkodás. Az utóbbi időben kétségtelen tejlödés van ezen a területen, de a központi és helyi intézkedések — amint ezt az írásos előterjesztés is tartalmazza — eddig még nem hozták meg mindenütt a kívánt eredményeket. Tény, hogy nagyüzemeink többségében intenzivebben foglalkoznak a munkaerő-gazdálkodás javításának különböző tényezőivel. A tartalékok feltárására. a .jelentős létszám-átcsoportosításokra. a munkafegyelem javítására tett intézkedések már érzékelhető eredményeket hoztak. Mindez azonban niég nem elég. Nem szabad megengedni, hogy a munkafegyelem erősítése. amely a hatékonyság növelésének egyik eszköze; csak adminisztratív intézkedésekre korlátozódjon. A munka- és üzemszervezés javításával biztosítani kel f a folyamatos munka feltételeit, és minél jobban leszűkíteni a munkafegyelem megsértésének objektív lehetőségeit. Ennek érdekében a kis- es nagyüzemekben is sokat kell tenni. Arz Szemek többségében lassan értik meg, hogy a teljes foglalkoztatottság nem vállalati kategória. Nehezen érvényesítik a gyakorlatban azt a természetes követelményt, hogy minden munkahelyen annyi dolgozót és olyan összetételben foglalkoztassanak. amennyi a leiadatok ellátásához szükséges. Még alig történtek érdemi intézkedések az alkalmazotti állomány tartalékainak feltá- ' rására. átcsoportosítására. A műszaki és agrárérlelmiség- ben rejlő szellemi kapacitást sem használjuk ki eléggé, pedig az előttünk álló feladatok megoldása az ő tehetségük, szakértelmük nélkül nemigen lehetséges. A másik kérdés a takarékosság. Mint ahogy már említettem, az anyaggal, az energiával való takarékosság vállalataink és szövetkezeteink gazdálkodásában 1979- ben már polgárjogot nyert. Az elért eredményekkel, a takarékosság szemléletének elterjedésével azonban .még ném lehetünk elégedettek. Azt tapasztaltuk, hogy az elmúlt években az üzemekben nem volt olyan kényszerítő erő, amely még takarékosabb gazdálkodást eredményezett volna. Csak példaként említem meg, hogy üzemeink négy év alatt közel félmil- liárd forintot fizettek ki a MÁV-nak kocsiállás miatt. Ez megközelítőleg annyi, mint egy jól dolgozó nagyüzemünk egyévi nyeresége. A megye mezőgazdasági termelésében a kedvezőtlen természeti és közgazdasági adottságok ellenére Is reális célkitűzésnek tartjuk a gazdálkodás jövedelmezőbbé tételét, az országos termésátlagok megközelitéset. Ezt az adottságokhoz jobban igazodó termékszerkezet kialakításával. a természeti tényezők kedvezőtlen hatásainak csökkentésével leivel elérni. Javítani kell a mezőgazdaság két föágazala — a növénytermesztés es az állattenyésztés — közötti kapcsolatot. A növénytermesztés jobban elégítse ki az állattenyésztés szükségletét is. Jelentős tartalékaink vannak a rét- és legelőgazdálkodásban, a parlag- területek művelésbe vonásában. Az állattenyésztésben széles körben el kell terjeszteni az olcsóbb, gazdaságosabb módszereket. A gazdálkodás jövedelmezőségének javítása érdekében is tovább kell fejleszteni a mezőgazdasági üzemek egymás közötti. a kisgazdaságokhoz és az élelmiszeripari vállalatokhoz fűződő kapcsolatait és az alaptevékenységet segítő melléküzemági tevékenységet. A következő időszak gazdasági tennivalói nagyobb feladató!? elé állítják a párt- szervezeteket. Nehezebb helyzetben. szigorúbb követeimé- • nyék között kell dolgozni, mert-nemcsak a gazdálkodás űj követelményei magasabbak, hanem a politikai feladatok is bonyolultabbak. A gazdasági építőmunka összetettebb feladatai, a változó körülményekhez való igazodás. a gazdaságszervező munka továbbfejlesztését igénv'li. Alapvető teendőnk az 1980. évi célkitűzések teljesítésének segítése, a VI. ötéves terv jó előkészítése. Tisztelt Elvtársak! Megyei pártbizollságurk megbízásából jelentem a párt- értekezletnek. hogy a megye pártszervei, alapszervezetei a szervezeti szabályzatnak megfelelően, a Központi Bizottság, határozata szerint készültek a megvei pártérle- kezletre és pártunk Xll. kongresszusáru. Minden kommunista közösségben körültekintően, lelkiismeretesén, politikai felelősségtől áthatva. nyílt, őszinte vitában elemezték a végzett munkát, jelölték meg saját feladataikat. mondtak véleményt a kongresszusi irányelvekről. A taggyűlések és a pártértekezletek beszámolói a oárt- élel és a pártmunka minden fontos területével foglalkoztak. Sokoldalúan, hozzáértően elemezték a nárl vezető szerepének helyi érvénvesü- lését. a határozatok végrehajtásának tapasztalatait, az (FolyLalas a 3. oldalon)
