Észak-Magyarország, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-08 / 57. szám
É5ZAK-MAGYARORSZÁG 6 1980. március 8., szombat Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zeinplén megyei Bizottságának beszámolója (Folytatás az 5. oldalról) A gazdasági és intézményi vezetők tevékenységük szerves részének tekintik a káder- és személyzeti munkát. A személyzeti vezetők és apparátusok nagy része alkalmas feladata ellátására. Szélesedett a kádermunka demokratizmusa, de a munkatársak, a beosztottak, a párt- és tömegszervezetek véleményét nem veszik kellően figyelembe. A vezetők utánpótlása alapvetően biztosított. Az utánpótlással való foglalkozás nem mindenütt folyamatos és átgondolt. A fizikai dolgozók köréből történő káder ki választásban előreléptünk, de a fiatalok és külör nősen a nők vezető funkcióba kerülése nem kielégítő. A párt taglétszáma 02 601, 1975-höz képest 5,1 százalékkal növekedett. A tagfelvétel évenkénti átlagos üteme 0,6 százalék, ami törekvéseinkkel összhangban alacsonyabb, mint az előző ciklusban volt. A KISZ és a szakszervezet nevelő tevékenysége, az ajánlók szerepe, a párttagnak jelentkezők felkészítése és megismerése alaposabb volt, a követelmények" egységesebben érvényesültek. Megfelelőek a felvétel arányai. Az új párttagok között nőtt a munkások aránya, de a társadalmi mozgás, kikerülés és eltávozás következményeit nem tudtuk teljes egészében ellensúlyozni. Nagyobb a közép- és felsőfokú állami, valamint politikai iskolai végzettséggel rendelkezők és a közvetlen termelésirányítók száma. Emelkedett a 30 éven aluliak aránya is. A megye párttagságának átlagéletkora 45,3 év. Az alapszervezetek száma a kis létszámúak összevonásával 1911-ről 1895-re csökkent. Több mint 70 százalékuk tartozik a közbeeső pártszervek irányítása alá. Az alapszervezeti munka színvonalának növelését az irányító párt- 'szervek sokoldalúan segítették. Fokozták a testületi ellenőrzést, rendszeresebbé vált az apparátus területi munkája, felújították a titkári tanfolyamokat. A pártalap- szervezetek döntő többsége önállóbban, hozzáértőbben végezte munkáját, fejlődött irányító és ellenőrző tevékenységük, szervezeti életük tervszerűbb és színvonalasabb lett. A vezetőségek ösz- szetétele, felkészültsége javult. A párttaggyűlések, mindenekelőtt a beszámoló taggyűlések, egyre inkább betöltik szerepüket. Az alapszervezetek munkájának egészében, kedvező fejlődésén belül azonban a munka szervezettségét és tartalmát tekintve jelentős eltérések vannak. Az alapszervezetek mintegy 70— 80 százalékában működnek pártcsoportok. Különösen nagy a jelentőségük azokban az aprófalvakban, ahol alapszervezet nincs. Az üzemi, községi, hivatali, intézményi pártbizottságok száma 02-ről 6!l-ru, a párt- vezetőségeké 151-ről 160-ra emelkedett. A legnagyobb és legszervezettebb pártszervek a nagyüzemekben, üzemekben működnek. Rendszeresen foglalkoztak* a termelés, a szervezeti élet, a munkahelyi demokrácia feladataival. Javult a községi pártszervek káderellátottsága, felkészültsége. A kongresszus óta a járási jogú pártbizottságok száma 20-ról 17-re csökkent. A város és vonzáskörzete ' egységes politikai ii’ányítására Mezőkövesden — kísérleti jelleggel — városi-járási pártAz ország széntermelésének egyötödét adják a borsodi bányászok. Az elmúlt esztendőben 5 340 000 tonna szenet termeltek a korszerű gépekkel felszerelt bányaüzemekben. Képünkön: frontfejtés a szuhavölgyi üzemben. bizottságot hozlak létre. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek. A pártbizottságok megfelelően foglalkoztak a felsőbb pártszervek határozatainak végrehajtásával, a helyi társadalmi, gazdasági, kulturális kérdések megoldásával, a közbeeső pártszervek és alapszervezetek munkájának irányításával és ellenőrzésével. Az egymással, a különböző megyei szervekkel és intézményekkel kialakított munkakapcsolataik még nem rendszeresek. A megyei pártbizottság a munkabizottságokra, az apparátusra, az aktivistákra támaszkodva, megfelelően látta el feladatát. A pártbizottság rendszeresen igényelte és hasznosította tagjai javaslatait, az alsóbb pártszervek jelzéseit, az állami szervek, tömegszervezetek és -mozgalmak kezdeményezéseit. A megyei pártbizottság ötéves feladatlerve jól szolgálta a XI. kongresszus és a megyei pártértekezlet legfontosabb célkitűzéseinek megvalósítását. Az éves munkarészt vállallak a társadalom elölt álló feladatok megoldásában. Hozzájárultak a párt tömegkapcsolatának erősítéséhez. Az ifjúság aktív részese a szocialista építőmunkának. Erősödött az ifjúság neveléséért felelős szervek munkamegoszlása és együttműködése, a fiatalok körében végzett nevelő munka színvonala, javultak az ifjúságpolitikai feladatok megvalósításának feltételei. A KISZ szervei, szervezetei, megyénkben is betöltik hivatásukat. A KISZ- tagok többsége példát mutat a munkában és tanulásban. A KISZ szervezeteinek taglétszáma 12 százalékkal, 72 100 főre nőtt. A konkrét, személyre szabott követelmények, az egységes tervezés, az irányításban végrehajtott változások javították a szervezet rugalmasságát. A KISZ különböző rendezvényei, akciói, a nemzeti és nemzetközi ünnepek megünneplése, a VIT előkészítése nagyobb számban kapcsolták be a fiatalokat a politikai életbe, formálták szemléletüket, fokozták a közéleti aktivitásukat. Az ifjúsági termelési akciók, mozgalmak és védnökségvállalások segítették a gazdasági feladatok megoldását. A KISZ keretében folyó oktatás elősegítette a fiatalok politikai felkészültségének fejlődését, a párt politikájának megismerését. Az úttöröszövelség megyei szervezetei tartalmas, élményt nyújtó programokkal szervezték a gyermekek közösségi életét, segítették az iskolai nevelő munkát. A KISZ- szei'.ezetek megfelelően láttál: e1 az útlörőszöveíség irányítását, az úttörők KISZ- taggá nevelésében azonban nem veszik kellően figyelembe az életkori sajátosságokat. A szakszervezetek eredményesen mozgósították a szervezett dolgozókat a gazdasági feladatok megoldására. Jelentős szerepet töltöttek be a szocialista munka verseny-, brigád- és újítómozgalom szervezésében, továbbfejlesztésében. Eredményesen foglalkoztak a szervezett dolgozók politikai és kulturális nevelésével, általános és szakmai műveltségének gyarapításával. A szakszervezeti bizottságok részt vettek a szociálpolitikai tervek kialakításában, végrehajtásuk segítésében. ellenőrizték a dolgozók törvényekben biztosított jogainak érvényesülését. Nagyobb részt vállalnak a területpolitika formálásában. Közreműködtek az üzemi demokrácia fórumrendszerének átalakításában, a szakszervezeti bizalmiak jog- és hatáskörének gyakorlásához szükséges feltételek megteremtésében. A szakmai szak- szervezetek önállóságának erősödésével együtt javult az SZMT irányító, szervezői tevékenysége. Ennek eredményeként összehangoltabb lett a szakmai és a nagyüzemi szakszervezeti bizottságok munkája. A szakszervezeti munka hatékonysága azonban nem fejlődött a követelményeknek megfelelően. A Hazafias Népfront fórumai sokak számára teremtettek lehetőséget a közéleti szereplésre, a politika kialakításában való részvételre országos és helyi kérdésekben. a város- és községpolitikai tervek alakításában, a lakóterület, a környezetvédelem dolgaiban. A béke és barátsági rendezvények a szocialista hazaiiság és a népek közötti barátság elmélyítését segítették. Fontos szerepet vállaltak a lakóterületi munkában, a közművelődésben. Rétegpolitikai munkájuk során kiemelten foglalkoztak a nők és az idős emberek gondjaival, a cigány lakosság helyzetével. A közhasznú társadalmi munkák szervezésére nem mindenütt fordítottak kellő figyelmet. 3. Az állami szervekben a beszámolási időszakban növelni kellett a munka szak- szerűségét. enyszerüs'teni az ügyintézést. !obban bevonni a lakosságot a közügyekbe. A jogalkalmazó szerveknek a társadalmi tulajdon erőteljesebb védelmének, az állampolgári és gazdálkodási fegyelem erősítésének kellett fokozottabban érvényt szerezniük. A tanácsok népképviseleti. önkormányzati és államigazgatási jellege tovább erősödött. Kapcsolatuk a nem tanácsi szervekkel céltudatosabb és eredményesebb. Fejlődött a tanácsok és a lakosság kapcsolata. A falugyűlések, a tanácstagi beszámolók a szocialista demokrácia fórumainak bővülését, a tájékoztatás és tájékozódás hasznos színtereit jelentették. A tanácsi testületek összetétele a káderpolitikai elveknek megfelelően alakult. Emelkedett a fizikai dolgozók és a nők aránya. A tanácsi apparátus nagyobb szakmai és politikai felkészültséggel rendelkezik. A testületek és a tanácsi vezetés munkájában nem elég folyamatos és következetes a határozatok végrehajtásának szervezése és ellenőrzése, a szakigazgatási szervek tevékenységének ösz- szehangolása. A hatósági tevékenységre összességében a törvényesség, a határidők betartása jellemző, de esetenként tapasztalható még lelketlen, bürokratikus ügyintézés is. Biztosított a dolgozók ügyeinek munkaidőn túli intézése, bár ezzel a lehetőséggel a vártnál kevesebben élnek. A megyei tanács a tanács- törvénnyel összhangban töltötte be funkcióját. Irányító programok, a végrehajtó bizottság, a munkabizottságok és az osztályok féléves munkatervei irányt -mutattak az alsóbb pártszervek, az állami szervek és a tömegszerveze- tek munkájához is. A testületek rendelkeztek a megye politikai irányításához szükséges tájékozottsággal. A párt fegyveres testületének, a Munkásőrség állományának összetétele és felkészültsége megfelel az előírt követelményeknek. A munkásőrök feladataik színvonalas ellátásával, munkahelyi példamutatásukkal, szilárd erkölcsi, fegyelmi helyzetükkel élvezik munkatársaik, a közvélemény tiszteletét és megbecsülését. 2. A tömegszervezetek, -mozgalmak feladatait a XI. kongresszus és a megyei pártértekezlet abban jelölte meg, hogy rendeltetésszerű működésük javításával aktívabban vegyenek részt a párt politikájának ismertetésében, elfogadtatásában és mozgósítsanak a végrehajtásra. A beszámolási időszakban a lö- megszervezelek és -mozgalmak önállóbban dolgoztak, sajátos eszközeikkel jelentős A merőgazdasági termelésben bekövetkezett forradalmi változások közül talán legs-mmbetiínőbh a gépesítés fejlődése. A munka minőségében ugrásszérű javulást mutató, az emberi kezet pótló erő- és munkagépek ma már megyénk valamennyi állami gazdaságában é; termelőszövetkezetében megtalálhatók. E korszerű gépek munkájának eredménye, hogy nőtt a mezőgazdasági termelés biztonsága, lerövidült a vetési és betakarítási idő, hatékonyabbá vált a növényápolás és a növényvédelem. munkájával jelentősen hozzájárult a megye társadalmi és gazdasági fejlődéséhez. A központi elvárásoknak megfelelően szervezte az ágazatpolitikai feladatok végrehajtását. Több területre hosszú távú fejlesztési elképzelést dolgozott ki. A megvalósítást és a további gyorsabb ütemű fejlődést nehezíti, hogy esetenként a jogos igények kielégítéséhez sem elegendőek a fejlesztési lehetőségek, másrészt a tanácsi szervek a meglevő lehetőségeket nem mindig használták ki. A járási hivatalok összességében megfelelően, de eltérő színvonalon segítik a községi tanácsok munkáját. A beszámolási időszakban több intézkedés történt a megyei tanács irányító tevékenységének és a helyi tanácsok feladatkörének egyidejű bővítésére. Az Cilihez szükséges feltételek és munkastílus kialakítása hosszabb időszakot igényel. A városi tanácsok nagy erőfeszítéseket teltek a komplex városfejlesztési feladatok megvalósítására. Kezdeti lépések történtek a városok és vonzáskörzetük igényeinek összehangolására. A nagyközségi és községi tanácsok a lehetőségekhez képest szervezték a lakosság alapellátásának biztosítását. A megye közigazgatási szerkezete nem változott, 8 járásra, 7 városra tagozódik. A községek lélekszámú 2 százalékkal csökkent, a városoké 4 százalékkal nőtt. Megyénket a gyorsan fejlődő városok iés a nagyszámú, viszonylag' elmaradott aprófalvak egymásmelletti sége jellemzi. Miskolc dinamikusan fejlődött, de több területen jelenleg is feszültségekkel küzd. A kiemelt felsőfokú szerepkörnek még csak részben tud megfelelni. A beszámolási időszakban szervezettebbé vált a testnevelési és sporttevékenység. A több mint 300 létesítmény felépítésével a sportolás feltételei is javultak. A tömegsport még mindig elsősorban akciókra korlátozódik. A versenysport fejlődése az atlétika, a labdarúgás, a súlyemelés, a birkózás és a motorsport területén jelentős. A sportmozgalom fejlődését hátráltatják az irreális célkitűzések. a túlzottan versenycentrikus szemlélet. Az egyesületek egy részében a nevelő munka és a vezetés színvonala gyenge, a .sportaktívák elismerése szűkkörű. A megyében a közrend, közbiztonság szilárd. A szocialista törvényesség, a párt jogpolitikai elvei a jogalkalmazásban megfelelően érvényesülnék. A bűnözés nagyságrendjét tekintve Borsod az ország legkedvezőtlenebb helyzetű megyéi közé tartozik. Az" ismertté vált bűncselekmények száma — különösen a vagyon ellenieké— évről évre emelkedik. A közrendet és közbiztonságot sértő erőszakos, garázda jellegű bűncselekmények száma csökkent. de még így is magas. A rendőri, ügyészi és bírói . szervek eredményesen végezték munkájukat. A jogsegély- szolgálat, az ügyvédek es a jogtanácsosok alapvetően 'ól Iáidék el az állampolgárok jogi képviseletét.' segítik a bíróságok munkáját. A viszonylag sok szabálysértés, kisebb bűncselekmény .* elleni fellépésben még nem kielégítő a tanácsokkal és a társadalmi szervezetekkel való egvüt «működésük. Tovább nőtt a fegyveres erők és testületek felkészültsége. együttműködése és tü- megkapcsolata. A Magvar Néphadsereg megyénkben állomásozó alakulatai a védelmi funkció mellett az éo’f'ö- munkából is kiveszik részüket. a nagyberuházásokon 1.2 milliárd forint értékű munkál véseztek. A fegyveres erők párlszerveivel és parancsnokaival az illetékes pártbizottságok rendszeres kapcsolatot tartanak. Az MHSZ szervezetei, a vám- és pénzügyőri szervek eredményesen látták el feladataikat
